Ez nem a mi háborúnk! Ez nem a mi embargónk! Ez nem a mi fegyverkereskedésünk!
Ne a mi nevünkben, és ne általunk!

2014. november 30. vasárnap, Kelet-Ukrajnában megöltek egy újságírót és a nejét

Kelet-Ukrajnában megöltek egy újságírót és a nejét (hungarian.ruvr.ru)
Egy donyecki újságírót és feleségét brutálisan megölték Szlavjanszk közelében (Ukrajna keleti részén), amely az ukrán tisztek felügyelete alatt áll.
A szúrt sebekkel teli holttestekre a vidéki házukban találtak rá.
A meggyilkolt Alekszander Kucsinszkij a Crime-Express újság szerkesztője volt.
A felkelők júliusban hagyták el Szlavjanszkot, azóta az ukrán fegyveres erők foglalják el azt.”

Ökörmezői és munkácsi áldozat Kelet-Ukrajnában (www.karpatinfo.net)
Pénteken katonai tiszteletadás mellett kísérték utolsó útjára az ökörmezői Olekszandr Ihnatisint. A 23 éves katona harci feladatai teljesítése közben vesztette életét a terrorellenes műveletek helyszínén.
Egy hét leforgása alatt jelentős veszteséget szenvedett térségünk, öt kárpátaljai katona halálhírét hozták nyilvánosságra a felelős szervek.
Témába vág: Újabb kárpátaljaiak vesztették életüket Kelet-Ukrajnában
Az áldozatok között volt a munkácsi Pavlo Sztec, a 128-as önálló hegyi gyalogos dandár tagja. A katonák holttestét november 27-én szállították haza, csakúgy mint a feketeardói Mikola Budzt, aki még november 23-án halt bele a Kelet-Ukrajnában szerzett sérüléseibe.
Forrás: Kárpátalja Ma”

Gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják Ukrajnát (kuruc.info)
A Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító egyik német utasának az édesanyja a strassburgi emberi jogi bíróságon beperelte Ukrajnát, amiért a térségben dúló háború miatt nem zárta le légterét a polgári légi közlekedés előtt.
A Bild című német napilap beszámolója szerint az asszony 800 ezer eurós kártérítést követel Kijevtől gondatlanságból elkövetett emberölés címén.
A panaszos szerint, ha egy ország engedélyezi a külföldi polgári rendeltetésű légi járatok átrepülését légterén át, akkor szavatolnia kell a biztonságukat, amennyiben pedig ez bizonyos ideig nem lehetséges, akkor le kell zárnia a légterét. Ukrajna azonban naponta 700 járatot engedett át a területén, amiből havonta több millió dolláros bevétele származott.
A Malaysian Airlines Ukrajna fölött átrepülő MH17-es járata július 17-én zuhant le az oroszbarát lázadók által ellenőrzött területen. Kijevben és a Nyugaton azt gyanítják, hogy a szakadárok lőtték le a gépet Buk típusú orosz rakétával.
A tragédia okát a holland hatóságok vizsgálják, de csak nemrégiben, a tragédia után négy és fél hónappal sikerült elszállítaniuk elemzésre a tragédia helyszínéről a gép roncsait.
(MTI)”

Az EJEB-hez fordultak Ukrajnával szemben a Boeing katasztrófája miatt (hungarian.ruvr.ru)
Egy német utas édesanyja panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel a gyereke életét vesztette Donyeck közelében a malajziai Boeing katasztrófája következtében.
A hölgy 800 ezer euró kártérítést követel az ukrán kormánytól emberölés miatt.
A nő azzal vádolja Kijevet, hogy az ország feletti légtér nem volt lezárva a háború alatt. Szerinte a kormány azért nem zárta le, mert nem akartak elesni az ország területe felett elhaladó gépek bevételétől.
A panaszt egy hete nyújtotta be, de csak most került nyilvánosságra.
A légikatasztrófa július 17-én történt. A 298 utas között 4 német állampolgár volt.”

Oroszországi repülőjáratokat tiltott be Kijev (karpathir.com)
Az ukrán hatóságok letiltották az orosz légitársaságok a keleti konfliktusövezethez közeli két nagy ukrán városba, Dnyepropetrovszkba és Harkovba irányuló repülőjáratait. Kijev biztonsági okokkal indokolta az intézkedést, amely meghatározatlan időre szól és érinti az ukrán Dnyiproavia légitársaságot is, amely a Moszkva-Dnyepropetrovszk légi összeköttetést biztosítja.
A kelet-ukrajnai repülőjáratokat már hónapokkal korábban felfüggesztették. A donyecki nemzetközi repülőtérért hónapok óta harcok folynak, a tüzérségi támadásoknak köszönhetően a létesítmény mára romos állapotba került.
A kijevi döntés vélhetően nem teljesen független attól, hogy a Donyecktől 50 km-re fekvő Grabovo fölött július 17-én lelőtt MH17-es maláj utasszállító egyik német áldozatának édesanyja beperelte Ukrajnát a strasbourgi emberi jogi bíróságon és 800 ezer eurós kártérítést követel. Bár Kijevben és a Nyugaton azt gyanítják, hogy a maláj gépet a szakadárok lőtték le Buk típusú orosz rakétával, a szakadárok lőtték le, a német asszony szerint egy országnak, amely engedélyezi a külföldi polgári rendeltetésű légi járatok átrepülését légterén át, szavatolnia kell biztonságukat, amennyiben pedig ez bizonyos ideig nem lehetséges, akkor le kell zárnia a légterét. Ukrajna azonban naponta 700 járatot engedett át a területén, amiből havonta több millió dolláros bevétele származott – áll a német asszony keresetében. Az édesanya a kártérítést gondatlanságból elkövetett emberölés címén követeli.
nepszava”

Lucenko lopással és korrupcióval vádolta meg Jacenjuk kormányát (hungarian.ruvr.ru)
A ”Petro Porosenko blokja” elnevezésű frakció elnöke, Jurij Lucenko megvesztegetéssel és a reformok hiányával vádolta meg Arszenyij Jacenyuk kormányát.
Lucenko szerint az előző kabinet számos hibát követett el és nem világos, hogyan vált ismét miniszterelnökké Jacenyuk.
„A 8 hónap alatt Jacenyuk nem kezdte meg a reformokat. A háborúra való utalások nem elfogadhatóak. Éppen ellenkezőleg, az ilyen kritikus időszakban csak a radikális reform vezethet győzelemre” – írta Lucenko a Facebook-on.
Megjegyezte, hogy az összes erőforrás minisztériumban Jacenyuk mellett virágzik a korrupció és több százmilliónak veszik nyoma. „A vesztegetés a hatalom megkülönböztető jele marad” – írja Lucenko.”

Az EBESZ-misszió nem észlelte orosz tankok mozgását Ukrajna irányába (hungarian.ruvr.ru)
Az EBESZ megfigyelői a 4 hónapos munkájuk során nem észlelték orosz katonai egységek mozgását az orosz-ukrán határon keresztül.
Ezt Paul Picard, a misszió Rosztovi régiójának vezetője mondta el, aki a donyecki és a gukovoi határátkelőknél dolgozó megfigyelők jelentéseire hivatkozott.
Az ukrán hatóságok korábban elmondták, hogy állítólag orosz tankok, aknavetők és katonai járművek lépik át a határt.
„A gukovoi és a donyecki határátkelő ponton semmi hasonlót se láttunk” – mondta Picard. Hasonló kijelentést tett októberben is.”

Klicsko az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését és megszigorítását sürgette (kuruc.info)
Az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését és megszigorítását sürgette Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban.
Az Ütés párt egykori ökölvívó világbajnok elnöke, aki igen népszerű Németországban, az interjúban élesen bírálta a német gazdaság mindazon képviselőit, akik a szankciók lazítását szorgalmazzák.
“Számomra hihetetlen, hogy Németországban egyes gazdasági vezetőknek fontosabb a pénz, mint az emberélet” – mondta Klicsko, hozzátéve, hogy “az orosz kormány volt az, amely annektálta a Krímet, majd több ezer katonát küldött Kelet-Ukrajnába”, ezt azonban “újra és újra elfelejtik, Németországban is”. Az Oroszország elleni büntetőintézkedések megkérdőjelezése az áldozatok sorsa iránti érdektelenségről tanúskodik – jegyezte meg.
A válság nem csak Ukrajnát érinti, és a Nyugat későn ismerte fel, hogy nem egy Ukrajna és Oroszország közötti helyi konfliktusról, hanem a nemzetközi viszonyokat meghatározó ügyről van szó – fejtette ki a kijevi polgármester, aki szerint “Putyin egy nagyorosz birodalmat akar felépíteni, kerül amibe kerül”.
Ez a törekvés az orosz társadalmat is veszélyezteti, mert a Szovjetunió világa felé mutat. Első lépésként csupán “tanácsolják az embereknek, hogy ne utazzanak Nyugatra és ne vásároljanak nyugati termékeket, de egyszer majd meg is tiltják” – mondta Klicsko, aki arról is beszélt, hogy Putyin megtiltotta az orosz katonáknak, hogy iPhone okostelefont használjanak, és korlátozni akarják a Facebookot is.
“Éppen ez az, amit a Szovjetunióban már átéltünk, és nem akarunk visszatérni a múltba” – mondta Vitalij Klicsko.
(MTI)”

Ezt is ünnepelhetik a puccsisták: egy év alatt kétszeresére duzzadt az ukrán államadósság (kuruc.info)
Ukrajna államadóssága 72,9 milliárd dollár volt október végén, csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak – közölte az ország pénzügyminisztériuma.
A minisztérium adatai szerint a küladósság 39,8 milliárd dollárt tett ki, ami a teljes adósság 54,6 százaléka, míg a belső adósság 33,1 milliárd dollár volt, a teljes tartozás 45,4 százaléka.
Tavaly októberben Ukrajna államadóssága 38,6 milliárd dollár volt. (Magyarországon több mint 100 milliárd – a szerk.)
A pénzügyminisztériumi jelentésből az nem derült ki, hogy mekkora az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest. Közel másfél hónapja azonban Olekszandr Slapak pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna GDP-hez mért államadóssága veszélyes és igen kockázatos szint közelében áll.
Olekszandr Slapak akkor azt mondta, hogy “a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság gyakorlatilag elérte a 60 százalékot, azt a szintet, ami már igen kockázatos és veszélyes Ukrajnának”. (Magyarországon szeptember végén a GDP 83 százalékán állt – a szerk.)
A pénzügyminiszter bejelentette: “a jegybankkal közösen olyan tervet dolgoznak ki, hogy jövőre ne emelkedjen tovább az államadósság, mert annak törlesztése már rendkívül fájdalmas lenne”.
A múlt év végén a GDP-arányos ukrán államadósság 41,03 százalék, 1997-2013 között átlagosan 33,22 százalék volt.
A GDP-hez mért legmagasabb ukrán államadósság 1999-ben volt, 61 százalékkal, a legalacsonyabb pedig 2007-ben, 12,30 százalékkal.
(MTI)
Kapcsolódó: Évfordulót tartottak a majdani puccsisták”

Megduplázódott az ukrán államadósság (karpathir.com)
Ukrajna államadóssága csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak: míg tavaly októberben 38,6 milliárd dollár volt, addig idén október végére elérte a 72,9 milliárd dollár összeget.
A minisztérium adatai szerint a küladósság 39,8 milliárd dollárt tett ki, ami a teljes adósság 54,6 százaléka, míg a belső adósság 33,1 milliárd dollár volt, a teljes tartozás 45,4 százaléka.
A pénzügyminisztériumi jelentésből az nem derült ki, hogy mekkora az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest. Közel másfél hónapja azonban Olekszandr Slapak pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna GDP-hez mért államadóssága veszélyes és igen kockázatos szint közelében áll.
Olekszandr Slapak akkor azt mondta, hogy „a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság gyakorlatilag elérte a 60 százalékot, azt a szintet, ami már igen kockázatos és veszélyes Ukrajnának”.
A pénzügyminiszter bejelentette: „a jegybankkal közösen olyan tervet dolgoznak ki, hogy jövőre ne emelkedjen tovább az államadósság, mert annak törlesztése már rendkívül fájdalmas lenne”.
A múlt év végén a GDP-arányos ukrán államadósság 41,03 százalék, 1997-2013 között átlagosan 33,22 százalék volt.
A GDP-hez mért legmagasabb ukrán államadósság 1999-ben volt, 61 százalékkal, a legalacsonyabb pedig 2007-ben, 12,30 százalékkal.
mti”

Évfordulót tartottak a majdani puccsisták (kuruc.info)
Több ezren vettek részt vasárnapra virradó éjjel Kijevben a Majdanon zajlott tüntetések elleni rendőrségi fellépés egyéves évfordulóján tartott emlékgyűlésen.
A főváros központi terén óriásképernyőkön az elmúlt év során zajlott, az oroszbarát politikát folytató Viktor Janukovics elnök megpuccsolásához vezető “Európa-párti” tüntetésekről mutattak képeket. A téren felállított színpadon volt majdani aktivisták mondtak beszédeket. Néhány részvevő fémhordókban tüzet gyújtott, ahogy a dermesztő hidegben hónapokon át tüntetők is tették korábban, hogy a tűznél melegedjenek.
A tüntetések a Majdanon azután kezdődtek, hogy tavaly november 21-én Mikola Azarov akkori ukrán miniszterelnök bejelentette, kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. November 30-án az ukrán rendőrség különleges egységei feloszlatták az európai irányultságú ukrán külpolitikát követelő tüntetést. Az akkori rendőrségi akció során több tucatnyian megsérültek. Az év elején már utcai összecsapásokba torkollottak a tüntetések, több mint százan meghaltak. Február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt, és egy Jordán-orientációjú kormányt juttatott hatalomra.
(MTI nyomán)”

Ezrek emlékeztek a kijevi tüntetés erőszakos feloszlatásának évfordulóján (karpathir.com)
A főváros központi terén óriásképernyőkön az elmúlt év során zajlott, az oroszbarát politikát folytató Viktor Janukovics elnök bukásához vezető Európa-párti tüntetésekről mutattak képeket.
Több ezren vettek részt vasárnapra virradó éjjel Kijevben a Majdanon zajlott tüntetések elleni erőszakos rendőrségi fellépés egyéves évfordulóján tartott emlékgyűlésen.
A főváros központi terén óriásképernyőkön az elmúlt év során zajlott, az oroszbarát politikát folytató Viktor Janukovics elnök bukásához vezető Európa-párti tüntetésekről mutattak képeket. A téren felállított színpadon volt majdani aktivisták mondtak beszédeket. Néhány részvevő fémhordókban tüzet gyújtott, ahogy a dermesztő hidegben hónapokon át tüntetők is tették korábban, hogy a tűznél melegedjenek.
A tüntetések a Majdanon azután kezdődtek, hogy tavaly november 21-én Mikola Azarov akkori ukrán miniszterelnök bejelentette, kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. November 30-án az ukrán rendőrség különleges egységei feloszlatták az európai irányultságú ukrán külpolitikát követelő tüntetést. Az akkori rendőrségi akció során több tucatnyian megsérültek. Az év elején már utcai összecsapásokba torkollottak az addig békés tüntetések, több mint százan meghaltak. Február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt és egy nyugati orientációjú kormányt juttatott hatalomra.
mti”

Európából 714 millió köbméter földgáz érkezett Ukrajnába novemberben (karpathir.com)
Ukrajna 714 millió köbméter földgázt importált Európából november első bő három hetében – közölte az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó.
A hónap elejétől november 23-ig tartó időszakban a Szlovákia felől érkező gázmennyiség napi átlagban 31 millió köbméter volt, míg Lengyelország felől napi 2 millió köbméter. Magyarország szeptember 25-e óta átmenetileg szünetelteti a gázszállítást Ukrajna felé.
Ukrajna szeptember 2-án kezdte meg a fordított irányú gázszállítást Szlovákiából. Ukrajna ebből az irányból októberben 809 millió köbméter, szeptemberben 780 millió köbméter földgázt importált.
A Gazprom június közepe óta nem szállít földgázt Ukrajnának, mert a szomszédos állam moszkvai számítások szerint 5,3 milliárd dollárral tartozik a korábban leszállított energiahordozóért.
Ukrajna gázfogyasztása évi mintegy 50 milliárd köbméter, ebből húszmilliárd köbmétert maga termel. Ukrajna korábban kizárólag Oroszországból importált földgázt, mára az orosz gázimportnak a 60 százalékát már kiváltotta.
mti”

Akár évekig is elhúzódhat az ukrán válság (karpathir.com)
Évekig tarthat még az ukrán válság, Ukrajna NATO-tagsága pedig nem kerülhet napirendre – mondta a német külügyminiszter egy vasárnapi interjúban.
Frank-Walter Steinmeier a ZDF országos közszolgálati televíziónak adott interjúban kiemelte, hogy egy nemzetközi konfliktus kirobbantásához “elég 14 nap, a rendezéshez viszont 14 évre is szükség lehet”.
Hozzátette, reméli, hogy az ukrán válság esetében nem vesz igénybe 14 évet a konfliktus lezárása, de azzal sem lehet számolni, hogy “egy héten vagy 14 napon belül túl leszünk ezen a valóban nagyon súlyos konfliktuson”.
A német külügyminiszter szerint különösen a Krím helyzetének rendezése tűnik nehéznek. A második világháború óta eltelt hét évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy Európa békéjét a közös szabályok betartása és az országhatárok tisztelete biztosítja – mondta Steinmeier, hangsúlyozva: Németország “egyszerűen nem teheti meg, hogy a Krím nemzetközi jogot sértő bekebelezését figyelmen kívül hagyja, megfeledkezik róla, vagy napirendre tér az ügy fölött”.
A Krím ügye “konfliktus marad közöttünk”, de ez nem hátráltathatja Németországot abban, hogy dolgozzon a válság enyhítéséért – mondta Frank-Walter Steinmeier.
A válság “elég súlyos, de nem az elképzelhető legsúlyosabb”, Németország külpolitikai felelősségéhez pedig az is hozzátartozik, hogy figyelmeztessen azokra a lehetséges döntésekre, amelyek csak “olajat öntenének a tűzre” – mondta Steinmeier arra a kérdésre, hogy csatlakozhatna-e Ukrajna a NATO-hoz, ha a lakosság többsége ezt kívánja.
Hozzátette, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása az atlanti szövetséghez szerinte “nem kerülhet napirendre”, és az ország “nincs úton a NATO felé”.
A német külügyminiszter ezzel közvetve visszautasította a NATO főtitkárának egy pénteki nyilatkozatát. Jens Stoltenberg az Echo Moszkvi orosz rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy “tiszteletben tartaná” az ukrán nép döntését, amennyiben az úgy határozna, hogy az ország csatlakozik a szövetséghez.
mti”

Száz teherautó lépte át az orosz-ukrán határt humanitárius segéllyel (hungarian.ruvr.ru)
A Donyeck számára szállítandó humanitárius segély nyolcadik konvoja átlépte az orosz határt – közölte az orosz Vészhelyzetek Minisztériuma.
Mintegy 60 autó a DNK fővárosa felé vette az irányt. Donyeckbe több mint 800 tonna rakomány érkezik. Az erős hóvihar, a jég és a rossz látási viszonyok miatt több időt vesz igénybe a segély eljuttatása, mint általában.
A 40 teherautóból álló konvoj az LNK számára szintén átlépte az orosz határt. Luganszkba több mint 400 tonna rakományt szállítanak.
A humanitárius segélyt a DNK és az LNK lakosainak kérelme alapján állítják össze. Az előző 7 konvoj mintegy 10 ezer tonna rakományt szállítottak.”

Újra rakétakilövést teszteltek egy orosz atom-tengeralattjárón (karpathir.com)
Pár hét leforgása alatt másodszor hajtottak végre sikeres próbakilövést Bulava típusú interkontinentális ballisztikus rakétával egy orosz atom-tengeralattjáróról pénteken.
Az Alekszandr Nyevszkij tengeralattjáró a Skandináv-félszigettől északra fekvő Barents-tenger felszíne alól lőtte ki a rakétát, amelynek robbanófejei elérték a Távol-Keleten lévő Kamcsatka-félszigeten kijelölt célpontokat – jelentette be a moszkvai védelmi minisztérium.
Legutóbb október 29-én hajtott végre sikeres tesztet a Bulava (Buzogány) típusú rakétával egy másik negyedik generációs orosz atom-tengeralattjáró.
A sikeres kísérleti kilövésekre hosszú szünet után került sor, miután tavaly szeptemberben a szintén az Alekszandr Nyevszkijről indított teszt kudarcot vallott.
A moszkvai médiajelentések szerint nyolcezer kilométeres hatótávolságú Bulavát az orosz haditengerészeti hadászati nukleáris erő alapvető fegyverzetének szánják. A tengeralattjárókon való alkalmazásra kifejlesztett háromfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétával 6-10 hiperszonikus, manőverező, egyedi irányítású, 100-150 kilotonnás atomtöltetet lőhetnek fel. Orosz tisztségviselők szerint képes áthatolni rakétavédelmi rendszereken is.
A moszkvai kormány szerint az orosz Északi-tengeri Flotta jelenleg 27 Bulava típusú interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezik.
Az 1998-ban elkezdett fejlesztést követően 2004-től több sikeres kilövést hajtottak végre a Bulavával, de 2006-ban, majd 2008-ban és 2009-ben is több alkalommal kudarccal végződött az orosz ballisztikus rakéta kilövése. 2010-ben Jurij Szolomonovot, a fejlesztést irányító főkonstruktőrt leváltották.
Vlagyimir Putyn orosz elnök a korábbi sikeres kísérlet után kijelentette, hogy Oroszországnak fenn kell tartania nukleáris elrettentő képességét a növekvő biztonsági fenyegetettség miatt. A Moszkva és a Nyugat közötti viszony mélypontra süllyedt az ukrajnai konfliktus miatt.
mti”

A Krím-félszigeten szabad gazdasági övezetet hoznak létre (hungarian.ruvr.ru)
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely előírja egy szabad gazdasági övezet létrehozását a Krím-félszigeten.
A dokumentumot a jogi információk hivatalos internetes portálon tették közzé.
A törvény meghatározza a Krími-félszigeten és a Szevasztopolban történő adózást. Többek között a gazdasági zóna részvevői nulla százalékos jövedelemadót fizetnek. Ezen kívül a befektetők behozatali vám nélkül szállíthatnak a félsziget területére import árukat, valamint tartozékokat és felszereléseket.
A szabad gazdasági övezet létrehozásának ideje 25 év, lehetséges a projekt meghosszabbítása.”

Ha nincs hadihajó, nincs bor sem (www.eurazsiaport.hu)
Az Állami Duma Védelmi Bizottsága betiltaná a francia borok importját, miután a francia gyártó nem szállította le a beígért Mistral hadihajókat.
“Tiltsuk ki a francia borokat! […] Elég csak beszélnünk erről, és már lesznek hatásai” – jelentette ki Vlagyimir Besszonov, a bizottság tagja.
A héten Franciaország felfüggesztette a mintegy 1,2 milliárd eurós szerződésben foglalt kötelezettségeinek betartását, és nem indította útnak Oroszországba a helikopterek szállítására alkalmas Mistral típusú hadihajó első két darabját. A háttérben a Párizsra nehezedő nyugati nyomás áll, a kelet-ukrajnai események miatt.
Jurij Boriszov, a védelmi tárca helyettes vezetője szerint Oroszországnak jogában áll elállni a szerződéstől: ebben az esetben visszakapja a hatalmas összeget, melyet máshol fektethetne be. “A két hajó nem annyira fontos része a tengerészetünknek […], a visszakapott pénzt sokkal hatékonyabban is fel tudnánk használni” – idézte Boriszovot a The Moscow Times.
A helyettes miniszter szerint Oroszországnak nem csak a francia borokról kellene lemondania, hanem minden olyan termékről, mely NATO tagországokból származik.”

Oroszország alkudozni kezdett (www.karpatinfo.net)
Az Oroszországot sújtó korlátozások eltörlésére szólította fel az Európai Uniót az orosz külügyminiszter-helyettes, azt ígérve, hogy cserébe Moszkva is hatályon kívül helyezi az ellenszankciókat.
Az ukrán válság miatt Oroszországot sújtó korlátozások eltörlésére szólította fel szombaton az Európai Uniót Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes, azt ígérve, hogy cserébe Moszkva is hatályon kívül helyezi az ellenszankciókat.
Oroszország augusztusban rendelt el embargót a nyugati élelmiszertermékekkel szemben, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozás miatt foganatosított amerikai és európai szankciókra.
“Nem számítunk semmire az európai partnereinktől. Az egyetlen dolog, amit elvárunk, hogy vessenek véget az értelmetlen szankciós spirálnak, és haladjunk a szankciók és feketelisták eltörléséhez vezető úton. Ez cserébe számunkra is lehetővé tenné, hogy érvénytelenítsük a mi listáinkat, és előmozdítaná az ellenszankciót eltörlését” – mondta Meskov.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy az olajárak esése és a nyugati szankciók évente mintegy 130-140 milliárd dolláros veszteséget okoznak Oroszországnak, de ez szerinte nem jár végzetes hatással, nem omlik össze a gazdaság. A külügyminiszter-helyettes 50 milliárd dollárra becsülte az uniós szankciók miatt keletkező jövő évi veszteséget.
Forrás: MTI”

A csökkenő kőolajár ellenére sem fogja vissza jövő évi olajtermelését Oroszország (kuruc.info)
Oroszország nem fogja vissza jövő évi olajtermelését annak ellenére sem, hogy csökken a kőolaj ára – jelentette be az orosz energiaügyi miniszter, miközben a legnagyobb orosz olajcég vezetője 70-75 dolláros jövő évi hordónkénti olajárra számít.
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint jövőre az ideihez hasonló nagyságú, 525-526 millió tonna körüli lesz az orosz olajtermelés. Mint mondta, “középtávon 85-90 dollár lesz az olajár”. Az nem derült ki, hogy ezt pontosan milyen időszakra értette.
Oroszország jelenleg napi 10,5 millió hordó kőolajat termel ki.
Igor Szecsin, a legnagyobb orosz olajtermelő, a Rosznyefty (Rosneft) vezetője úgy vélte, hogy jövőre az átlagos globális olajár 70-75 dollár lesz hordónként.
Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2,43 dollár (3,3 százalék) csökkenéssel 70,15 dolláron zárt. Pénteken napközben 69,78 dolláron, 2010 májusa óta legalacsonyabb szinten is állt az olajfajta ára. A Brent ára novemberben 18 százalékkal, június óta pedig csaknem 40 százalékkal lett olcsóbb.
Az alacsonyabb olajár nemcsak az olajvállalatok bevételeit mérsékli, de komoly gondot okoz az orosz költségvetésnek is, amely 100 dollár körüli olajár mellett kiegyensúlyozott.
A kőolaj látványos áresése fényében nem okozott különösebb meglepetést Alekszej Uljukajev orosz gazdasági miniszternek az a bejelentése, hogy a jövő évi költségvetés kiszámításakor az eredetileg 100 dolláros olajár helyett alacsonyabbat vesznek alapul az idei 105 dollár után. A gazdasági miniszter egyben elismerte, “még nem tudni, hogy az alacsonyabb mennyivel lesz alacsonyabb”.
(MTI)
Kapcsolódó: Jelentés a gazdasági hadszíntérről: újabb történelmi mélyponton a rubel árfolyama”

Csökken Oroszország arany- és devizatartaléka (kuruc.info)
Oroszország arany- és devizatartaléka több hónapja a legkisebb mértékben csökkent a november 21-én lezárult héten.
Az orosz jegybank adatai szerint az arany- és devizatartalék 420,4 milliárd dollár volt a vizsgált időszakban. Ez 200 millió dollárral kevesebb az egy héttel korábbinál, amikor 800 millió dollárral esett az azt megelőző héthez képest, még egy héttel korábban 7,2 milliárd dollárral zuhant.
A múlt év végén az orosz arany- és devizatartalék 509,6 milliárd dollár volt.
Oroszország arany- és devizatartaléka tavaly novemberben kezdett csökkenni, akkor 524,3 milliárd dollárt tett ki, azóta 103,9 milliárd dollárral apadt.
Az orosz jegybank októberben összesen 30 milliárd dollárt adott el a rubel gyengülésének megállítására.
(MTI)”

Az orosz hazafi Putyin-csokit eszik (www.eurazsiaport.hu)
Új, Putyint ábrázoló, Elnök nevű terméket dobott piacra egy szentpétervári csokoládégyár. A hazafias vásárlókat szeretné megcélozni vele.
“Ezen termék megvásárlásával növeled az orosz GDP-t” – áll a Sokobox által gyártott csokoládék csomagolásán. A 150 rubelbe (nagyjából 1000 forintba) kerülő édességen az orosz elnökről láthatunk fényképeket. Ezek persze Putyin barátságos arcát mutatják.
A keserűcsokis változaton például a könnyező elnök látható: a kép a választási győzelem után készült. Putyin szemét egyébként a szél fújta ki, és nem a siker érzékenyítette el. A “kedves” címkéjű tejcsoki borítóján az elnök egy kiskutyát simogat, míg a “gondoskodó” nevű fehér csokin egy fiatal őzet ápol.
Az elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov cáfolta, hogy ezeket a képeket ők bocsátották rendelkezésre kereskedelmi célokra. De elmondása szerint nem fognak fellépni a szentpétervári cég ellen – írja a The Moscow Times.”

Az orosz ellenzék szamárbőre (kuruc.info)
Balzac halhatatlan regényében, a Szamárbőrben a főhős, Raphael a zsibárustól vásárolt egy varázslatos szamárbőrt. A kezdetben teljes méretű bőr a főhős minden kívánsága után egyre kisebbre zsugorodott, míg végül a végső kívánság után – mint ahogy a zsibárus megjövendölte – apró méretűvé változva Raphael halálát jövendölte meg.
Ugyanígy zsugorodik az orosz ellenzék is már több éve minden publikus akciójuk után, a hatalomért történő marakodásuk miatt egyre veszítik el híveiket, s ma már egy-két kivételtől eltekintve mindannyian a földteke nyugati felére vándoroltak, ahol támogatóikat, elsősorban a CIA által bőkezűen pénzelt Freedom House funkcionáriusait győzködik képzelt oroszországi befolyásukról.
Hodorkovszkij, Kaszparov és társaik ma már szomorúan nézegetik a megmaradt bőrdarabkát, és egyre-másra adják az interjúkat a Putyin közeli bukását álmodó nyugati sajtónak. Legutoljára Hodorkovszkij az izraeli Haaretz lapnak adott interjút, melynek – láss csodát – egyik részvényese, Leonid Mevzlin, Hodorkovszkij egykori cégtársa a Jukoszban, és aki időben elmenekült Oroszországból azon éjjel, mikor főnökét Szibéria egyik városának repülőterén letartóztatta a rendőrség.
Hodorkovszkij szeretne Nagy Péter cár trónjára ülni, és amerikai barátai minden lehetőséget megadnak eme álom realizálására. Akkor talán visszatér az aranykor, mikor a hatalmas szibériai és távol-keleti gáz- és olajmezőket újra a nemzetközi holdingok kezeire lehetne játszani, mint ahogy már próbálkoztak az egykori „orosz” oligarchák, kik már részint alulról hallgatják a fű növését, részint Izraelben húzódtak meg jobb idők eljövetelét várva.
Kaszparov, ki zseniális sakktehetségét a tehetségtelen politikus szerepére váltotta, az utóbbi időben már csak egy-egy tiltakozó akció erejéig tért vissza Moszkvába, ahol legutoljára hősiesen egy rendőr ujját harapta meg letartóztatásakor. A többi „árnyékforradalmártól” még ennyire sem telik, bár nagyon igyekeznek meggyőzni amerikai gazdáikat, hogy ők az igazi befutók.
Hodorkovszkij legutóbbi A Haaretznek adott nyilatkozatában kijelentette: „Ezt az orosz hatalmi rendszert én fel akarom váltani egy másikkal, amely erre nem is hasonlítana. Ukrajnáról csak annyit tudok mondani, hogy a nyugat lépései engem nem leptek meg, hiszen az USA és az EU lehetőségei korlátozottak. Putyin igen jól ismeri ezeket a politikusokat, ezért a nyugat vezetőinek még néhány meglepetésben lesz részük.” Magáról nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem zsidó, habár az apai nagyapja zsidó volt. „Én az orosz kultúrában nevelkedtem, ezért tiltakozom az ellen, hogy engem zsidónak nevezzenek. Orosz vagyok és keresztény” – jelentette ki a tíz évet egy észak-oroszországi börtönben töltött egykori milliárdos.
Forrás: RT News (russian.rt.com)
Derek Muir
London”

Robert Pshel: a NATO nem kíván konfrontálódni Oroszországgal (hungarian.ruvr.ru)
Az Oroszország Ma tudósítója Robert Pshel-el, a NATO moszkvai Információs Irodájának igazgatójával beszélt a NATO Oroszországgal kapcsolatos politikájáról, illetve arról, hogy mit vár a NATO Oroszországtól és milyen kilátások jellemzik Oroszország és a NATO kapcsolatát.
Pshel úr, a kérdés konkrétan Oroszországról és a NATO-ról szól. A politikai változások tekintetében milyen lépéseket vár a NATO Oroszországtól? El tudja magyarázni konkrét lépésekkel, vagy ez egyelőre egy elvont terv?
A NATO nem absztrakt szervezet, mindig igyekszünk nagyon konkrétak lenni, amit már sokszor hangoztattak. A média sajnos csak ritkán beszél erről. Ha a kelet-ukrajnai helyzetről beszélünk, az orosz-ukrán határról, amely Oroszország szemszögéből úgymond nem is létezik, szabadon haladnak át ott az emberek, a pénz, a fegyverek és a katonák, ami nem csak, hogy törvénytelen, de megváltoztatja a kelet-ukrajnai helyzetet is. Ez nem segíti a Minszki Egyezmény megvalósítását. A legfontosabb cél az, hogy Oroszország felhagyjon a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásával.
A NATO tankokat kíván telepíteni a balti államokban, mint például Lettországban, nem igaz? Tudná kommentálni ezeket a terveket?
– Miért csak a tankokról beszél? (kérdezi nevetve)
– Beszéljünk akkor másról is!
– A NATO szóhasználatában ezt úgy hívjuk, hogy a „készenlét javítását szolgáló cselekvési terv”, amit szeptember elején fogadtak el Newportban. Ha Kelet-Európáról beszélünk, akkor ez az egyik válasz Oroszország lépéseire. Egyrészt ezek az intézkedések egybeesnek a NATO legfontosabb megbízatásával, a kollektív védelemmel, másrészt átláthatóak és harmadrészt, nem sértik meg a megállapodásainkat, ha az 1997-es alapító okiratról beszélünk. Röviden szólva más NATO országok katonai elemeinek létezéséről van szó Kelet-Európa területén, repülőgépekről, tankokról, nagyszabású gyakorlatokról és így tovább. Ezek mind védekező jellegűek. Mi betartjuk az ígéreteinket, Oroszország azonban sajnos nem teszi azt, erőt alkalmazva Ukrajnában. Szeretném megjegyezni, hogy nem jelentős katonai erő folytonos telepítéséről van szó, hanem rotációs alapon működő elemek elhelyezéséről. Ez az, ami történik, de nem rendszeres módon.
Beszéltünk arról, hogy mit vár a NATO Oroszországtól, mit kell tennie a NATO szerint Oroszországnak. Ön Oroszországban, Moszkvában tartózkodik, látja a valóságot. Mit gondol, hogyan fejlődik tovább ez a kapcsolat?
Először is, ami a hangulatot illeti, természetesen nem minden van rendben. Ez az egyik legnagyobb válság a NATO és Oroszország történelmében, illetve nem csak a NATO és Oroszország kapcsolatában a hidegháború óta. Ez tény. A második pedig, ami szintén tény, hogy Moszkvában élek és dolgozom, olvasom a helyi sajtót, és ha valaki logikus következtetésre szeretne jutni az alapján, amit a NATO-ról írnak Oroszországban, akkor elmondhatjuk, hogy az száz százalékosan reménytelen próbálkozás. Azért, mert a NATO-t ijesztő veszélyként, veszedelmes vadként ábrázolják, amely semmi mással sem foglalkozik, mit hogy Oroszországban próbál ártani. Ez persze nem igaz. Azért beszéltem a NATO-ellenes és a nyugat-ellenes témákról, mert azok nagyon ártanak a mai környezetben és nehezítik azt, hogy bármiféle megoldási lehetőség jelenjen meg. Mivel ha valaki folyton karikatúraként ábrázolja az egyik oldalt, akkor az igen csak megnehezíti a kapcsolatokat. Szeretnénk, ha ez a nézőpont eltűnne.
Tudom, hogy a NATO tagországok, ahogyan maga a NATO is, politikai szempontból szeretné, ha visszatérnének a normális, teljes értékű és partnerségre törekvő kapcsolat Oroszország és a NATO között. Ez a mi vágyunk. Nincs szükségünk és nem törekszünk konfrontálódni Oroszországgal. Nem tudom megjósolni, hogy hogyan fognak alakulni a kapcsolatok, de politikai szempontból a vágyunk megmarad.”

Kommunisták és liberálisok versengenek a moldovai választásokon – Romániával egyesülve jönnének az EU-ba, a konkurenciát betiltották (kuruc.info)
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Moldovában, amelyen húsz parlamenti párt és tömörülés, valamint négy független jelölt indult.
Az egykamarás törvényhozás 101 tagját zártlistás, arányos képviseleti rendszerben választják négy évre, a bejutási küszöb független jelöltek esetében 2 százalék, önállóan induló pártoknál öt százalék, 2 pártból álló választási blokk esetében 7 százalék, 3 vagy több pártból álló választási blokkoknál 9 százalék. 2009-2010-ben három parlamenti választást is tartottak Moldovában, ám a 2009-ben megalakult törvényhozásokat fel kellett oszlatni, mert képtelenek voltak megválasztani az államfőt.
A 2010. novemberi választások alkalmával a Vladimir Voronin vezette Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja 39,3 százalékot (42 mandátum), a Vladimir Filat vezette Moldovai Liberális Demokrata Párt 29,4 százalékot (32 mandátum), a Marian Lupu vezette Demokrata Párt 12,7 százalékot (15 mandátum), a Mihai Ghimpu vezette Liberális Párt pedig 10 százalékot (12 mandátum) kapott.
Az utóbbi 3 pártból álló Szövetség az Európai Integrációért alakíthatott ugyan kormányt, de a kommunista párt még volt annyira erős, hogy megakadályozza az elnökválasztást. A helyzet akkor változott meg, amikor 2011 novemberében 3 kommunista képviselő átállt az Európa-barát koalíció oldalára, s ezzel kialakult az államfő megválasztásához szükséges parlamenti többség.
A szavazóhelyiségek – helyi idő szerint – hét órakor nyitottak és 21 óráig lesznek nyitva. A választásokon 3,2 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 2100 szavazóhelyiségben, amelyek közül 95-öt külföldön rendeztek be. Mintegy négyezer külföldi megfigyelő is figyelemmel követi a történéseket, négyezer rendőr pedig a rendre felügyel. Ez utóbbiaknak egyébként szigorúan meghagyták, hogy ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket.
Az ukrán válság árnyékában Moldovában komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalról. A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni. Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.
Egy moldovai bíróság csütörtökön eltiltotta az egyre több támogatóval bíró Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki pártot az indulástól a parlamenti választásokon. A fővárosban, Chisinauban működő törvényszék arra hivatkozva vonta vissza a politikai tömörülés választási regisztrációját, hogy az állítólag több mint 400 ezer euró (mintegy 122 millió forint) összegű támogatást kapott külföldről, és a juttatásokról nem tett bejelentést a hatóságoknak. Ugyanezen indokkal egy nappal korábban a moldovai központi
választási bizottság már eltiltotta a Patriát a voksoláson való részvételtől. A kelet-európai ország törvényei ugyanis tiltják a külföldi pártfinanszírozást.
A néhány hónappal korábban létrehozott Patria a közvélemény-kutatások szerint nagy számban szerzett támogatókat az Európa-barát moldovai kormány bírálatával és korrupcióellenes fellépésével, és a vasárnapi voksoláson akár a szavazatok 15 százalékát is megszerezhette volna.
(MTI)”

Nemet mondtak a svájciak a bevándorlás szigorú korlátozására (www.origo.hu)
Két népszavazási kezdeményezésre is nemet mondtak a Svájciak vasárnap. Mind a bevándorlás szigorú korlátozását, mind a devizakészletek 20 százalékának aranyban tartását leszavazták.
Úgy tűnik, elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak az erről szóló vasárnapi népszavazáson. A részadatokból kalkulált előzetes eredmények szerint a szavazáson részt vevők 74 százaléka szavazot nemmel az “Állítsuk meg a túlnépesedést – védjük meg természeti erőforrásainkat” elnevezésű kezdeményezésre.
A népszavazást egy környezetvédő szervezet, az Ecopop kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a lakosság növekedése túl nagy terhet ró a természetre, így egyebek mellett a termőföldre és más erőforrásokra. Azt akarták elérni, hogy az évente beengedett bevándorlók száma legfeljebb a lakosság 0,2 százaléka lehessen. Ez évi 16-17 ezer bevándorlót jelentett volna, ami a jelenleginek csupán a negyede.

Hátráltatta volna gazdaságot
A svájci kormány szerint egy ilyen szigorítás hátráltatná az ország gazdaságát és a bevándorlás kérdésében folytatott tárgyalásokat az Európai Unióval, illetve általában véve a Brüsszellel fenntartott kapcsolatokat.
Svájcban februárban már megszavazták a külföldiek svájci munkavállalásának korlátozását, beleértve az európai uniós munkavállalókét is, akik eddig megkötések nélkül vállalhattak munkát és telepedhettek le. A februári népszavazás kötelezte a kormányt, hogy 2017-ig minden ország esetében szabjon meg éves létszámkorlátot.

Nem lesz túl sok arany
Az előzetes adatok szerint ugyancsak elutasították a svájciak a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) köreiből származó javaslatot arról, hogy a svájci jegybank (SNB) a devizakészleteinek legalább 20 százalékát aranyban tartsa. A nem végleges adatok szerint a javaslatot a szavazók döntő része, 78 százaléka ellenezte és csak 22 százaléka támogatta.
Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke szerint a kezdeményezés sikere alaposan megnehezítette volna, hogy az SNB fenntartsa a három éve érvényes 1,20 frankos euróárfolyamot. Az SNB aranykészlete jelenleg 1040 tonna, több mint 35 milliárd frank értékben, ami a devizatartalékok 7,5 százalékát teszi ki. Az 500 milliárd frankos devizakészletek nagy része euróban és dollárban fekszik. Ha a polgárok megszavazták volna a kezdeményezést, akkor a jegybanknak öt éven belül 70 milliárd frank értékben, mintegy 1500 tonna aranyat kellett volna vásárolnia, ami meghaladja a világ éves aranykitermelésének a felét.”

Kelet-Németországban sokan hősként tekintenek Putyinra (hungarian.ruvr.ru)
Az egykor az NDK-hoz tartozó régiók lakosai együttesen támogatják Moszkva álláspontját a nemzetközi porondon – írja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung újság.
Németország keleti felén támogatják Vlagyimir Putyin elnök politikáját és megértik Oroszország aggodalmát a NATO bővítése kapcsán – írja Frank Pergande a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban.
Annak ellenére, hogy immáron 25 éve leomlott a berlini fal, Németország nyugati és keleti fele között még mindig ”meglepően nagy” a különbség – írja az újságíró. A keleti rész szerinte mindig is szimpatizált Oroszországgal. Ez „egyfajta egységes vélemény” az országnak ezen a részén.
Pergande szerint Kelet-Németországban „az utcákon, családi körben és a kávézókban” Vlagyimir Putyint vitatják az emberek. Azt is lehetne gondolni, hogy Putyin, akire a Nyugat nyomást fejt ki, egyfajta hős a kelet-németországi lakosok szemében – írja Pergande. Ugyanolyan, mint amilyen egykoron Gorbacsov volt. Ez egyfajta általános szabály Kelet-Németországban, szimpatizálni Putyinnal és Oroszországgal – állítja a német újságíró.
Hozzáteszi: először ez furcsa benyomást okoz, hiszen a kelet-németországi lakosok szovjet és orosz tapasztalata egyértelműen negatív volt. A háború vége annak borzalmaival, a megszállás évei és annak öröksége, amit az orosz hadsereg hagyott hátra. „Hány keleti vagy nyugati német igazodik el az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban?” – teszi fel a kérdést a szerző. „Ki tudja, hogyan élnek az ukránok? Mit tudnak a Krími-félszigetről, voltak-e már ott? Ki utazik ma el Kelet-Németországból Oroszországba, mint az NDK idején, amikor Moszkvára, Leningrádra és a Volgára voltak kíváncsiak, mivel Párizs, London és a Rajna elérhetetlen volt?”.
Pergande szerint az embereket Kelet-Németországban nem Putyin és Oroszország érdekli elsősorban, hanem Oroszország és a Nyugat kapcsolata. „Oroszország kiváló lehetőséget nyújt a Nyugat iránti látens bizalmatlanság kinyilvánítására” – írja a szerző.
„A NATO, a nyugati katonai szövetség abban hibás, hogy kiterjeszkedett keletre, Putyinnak pedig reagálnia kellett erre, hogy ne veszítse el a személyét. Ukrajnát pedig később biztosan elárulná a NATO” – körülbelül így vélekednek Pergande szerint Németország keleti felén.”

Angela Merkel személyesen akarja meggyőzni “Putyin kisöccsét” (www.origo.hu)
Angela Merkel német kancellár budapesti látogatást tervez 2015 februárjára – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
Az MTI tudósítása szerint a konzervatív lap szerzője, Robin Alexander „Látogatás egy kívülállónál” címmel írta a cikkét – miközben a honlapon az írás Merkel meglátogatja „Putyin kisöccsét” címmel szerepel.
„Bár a magyar kormányfő egyre jobban eltávolodik a nyugattól, Angela Merkel meg akarja látogatni februárban. A kancellár ezzel felértékeli Orbánt, és ennek oka van” – írta a szerző, aki arról is beszámol, hogy a német külügyminiszternek magyar partnere, Szijjártó Péter azt mondta: bár tiltakozunk, és tiltakozni is fogunk az oroszok elleni szankciók meghosszabbítása ellen, de a végén a „főcsapással fogunk úszni”.
Ez megdöbbentő, mivel korábban Magyarország volt az oroszok elleni szankciók meghosszabbításának gátja – jegyzi meg a szerző, aki szerint csak egyhangúlag lehet megszavazni a szankciók meghosszabbítását, ezért Orbán helyzetbe tudná hozni Vlagyimir Putyint.

Kelethez közel
A továbbiakban ír Orbán Viktor Kelethez közeledő politikájáról, például Paksról és a Déli Áramlatról, valamint ismét felidézi, hogy a magyar kormányfő szerint inkább Kína és Oroszország a követendő példa, nem a liberális demokrácia.
A cikk szerzője említést tesz arról is, hogy tavaly Orbán durván beolvasott a németeknek, mondván, hogy egyszer már küldték a lovasságot páncélosok formájában, kéri, hogy ezt ne tegyék.
A lap értesülése szerint a látogatás időzítése nem véletlen, hiszen márciusban kerül napirendre a szankciók első meghosszabbítása. Ugyanakkor a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban tagadják, hogy létezik ilyen összefüggés – írta Robin Alexander.”

Török diáklányt gyászol Németország (index.hu)
A 22 éves Tugce Albayrak november 15-én egy offenbachi étterem vécéjéből segélykiáltásokat hallott. Benyitott, és ennek köszönhetően az odabent két nővel erőszakoskodó férfiak megijedtek és kirohantak az épületből. Az esetnek sajnos nem itt volt vége, a diáklányt a férfiak megvárták a parkolóban, és egyikük egy baseballütővel brutálisan megverte. A lányt eszméletlen állapotban szállították a kórházba, ahol az orvosok megállapították, hogy olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy soha többé nem fogja visszanyerni az eszméletét.
Az agyhalott lány szülei pénteken úgy döntöttek, lekapcsolják a gépekről.
A török lányt egész Németországban hősnek tartják. Az étterem előtt ezrek virrasztottak tegnap este gyertyával a kezükben, és ilyen megemlékezésekre került sor számos nagyvárosban is. A csendes gyászolók között néhányan Danke Tugce, azaz Köszönjük, Tugce! feliratú táblákat emeltek a magasba, mások török feliratos pólóban álldogáltak, amin a Seni seviyoruz, azaz Szeretünk felirat volt olvasható. Az ügy kirobbanása után nem sokkal aláírásgyűjtés kezdődött, melyben arra kérik Joachim Gauckot, Németország elnökét, hogy poszthumusz adományozzon becsületrendet a lánynak. Az 50 000 aláírásnál tartó petícióra Glauck azzal reagált, hogy megfontolja a javaslatot, és nemzeti hősnek nevezte a lányt:
Mint mindenkit, engem is megrázott és feldühített ez a szörnyű tragédia. Az egész nemzet hálás lehet Tugcénak azért, amit tett. Példaértékű a viselkedése. Az egész ország gyászolja elvesztését, hiszen amikor mások inkább elfordították a fejüket, ő kivételes bátorságról tett tanúbizonyságot és az elesettek védelmére kelt.
A lány agyonverésével gyanúsított 18 éves férfit a rendőrség őrizetbe vette. Vasárnap délben Berlinben tartanak nagyszabású megemlékezést a török diák emlékére amire a német lapok ezreket várnak.”

Összedugja fejét Orbán Viktor két példaképe (www.origo.hu)
A NATO-tag Törökországot és a nyugattal szemben egyre keménykedőbb Oroszországot több dolog köti össze, mint elválasztja. Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök ezekről egyeztet hétfőtől Ankarában.
A nemzetközi politika, az energiaellátás, a kereskedelem kerülnek terítékre Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői ankarai találkozóján. Azokat a kérdéseket tekintik át, amelyek a jelen helyzetben összekötik vagy elválasztják a NATO-tag Törökországot és az utóbbi időben a nemzetközi színtéren egyre keményebben fellépő Oroszországot.
“A két félnek vannak közös érdekeik, és nem szeretnék, ha ezeket kisebb konfliktusok csorbítanák” – idézte az AFP Ilter Turant, az isztambuli egyetem professzorát.

Régi birodalmak örökösei
Mind a 60 éves Erdogan, mind pedig a 62 éves Putyin karizmatikus és ambiciózus vezető, aki egy-egy múlt századi birodalom utódállamát irányítja, akik komoly, erőszakos belső társadalmi megmozdulásokkal voltak kénytelen szembenézni. Oroszország 2011-2012-ben, Törökország pedig 2013 közepén, de mindkettőjüknek sikerült felülkerekedniük ezeken, és újra megválasztották őket.
Ami biztosan nem köti őket össze, az Szíria kérdése, amelyben Putyin Bassár el-Aszad elnök támogatója, míg Erdogan fáradhatatlanul követeli a szíriai elnök eltávolítását.
Ami viszont összeköti őket:
az Iszlám Állam elleni küzdelemben, egyaránt szükségesnek tartják hatékony fellépést,
mindkettőjüknek feszültté vált a viszonyuk a nyugati világgal,
a gazdasági együttműködés és kereskedelem,
az energiaellátás (Törökország a tizenkettedik az orosz földgázvásárlók rangsorában, közvetlenül Németország után).
Oroszország és Törökország éppen a napokban állapodott meg arról, hogy a jövőben fokozzák a Kék Áramlat gázvezetéken exportált gáz mennyiségét, évente mintegy 3 milliárd köbméterre emelve azt. Ankarában 2010-ben aláírták a megállapodást arról, hogy Oroszország 20 milliárd dollárért épít négyreaktoros atomerőművet Törökországban.
Orbán Viktor idei tusványosi beszédében állította sikeres példákként Magyarország elé többek között Törökországot és Oroszországot.”

Eltünteti polcairól egy svéd áruház a náci játékkatonákat (index.hu)
Eltünteti a polcairól egy svéd áruház a náci jelképeket viselő játékkatonákat, írja a thelocal.se. Az ország nyugati felében, Ullaredben található Gekas nevű üzlet vásárlói azt kifogásolták, hogy a játékosztályon több játékkatona is náci jelképeket visel − horogkeresztet, birodalmi sast −, ruházatuk a Gestapo egyenruhájához hasonlít.
Az üzlet vezérigazgatója, Boris Lennerhov megerősítette, hogy a tervek szerint eltávolítják a játékokat.
A cikk szerint nem ez az első eset, amikor tiltott náci jelképeket viselő termékeket találnak svéd üzletek polcain:
a Mango októberben volt kénytelen kiadni egy bocsánatkérő közleményt, amiért az egyik ingükön pont olyan s betűk voltak, mint amilyen a Waffen SS egyenruháin
a spanyol Zarának legutóbb egy sárga csillagos póló miatt kellett elnézést kérnie, majd azokat visszavonnia. A pólókat elmondásuk szerint sheriff csillaggal látták el, a sárga csillagos csíkos felső azonban sokak szerint sokkal inkább a koncentrációs táborokban viselt egyenruhához hasonlított
szintén a Zara, 2007-ben egy vásárló tiltakozása miatt vont vissza egy egész táskasorozatot. Egy nagy-britanniai vásárló panaszt tett és visszaküldte a táskát a cégnek, mert horogkeresztes hímzés díszíti a táska oldalát.”

Minden idők második legnagyobb kokainfogása Rotterdamban (kuruc.info)
Három és fél tonna kokaint foglaltak le a hatóságok Rotterdamban, ez minden idők második legnagyobb kokainfogása a holland kikötővárosban – közölte vasárnap a helyi ügyészség.
A vádhatóság tájékoztatása szerint a kábítószerre egy hivatalosan maniókát szállító, Costa Ricából érkezett hajón bukkantak rá.
A hatóságok közölték, hogy a kokain több mint háromezer csomagban volt, értéke nagyjából 120 millió euró (36,8 milliárd forint). A lefoglalt kábítószert megsemmisítették.
A szállítmány lefülelése nagy siker a rotterdami vámosoknak, de nem ez az eddigi legnagyobb fogásuk. A rekordot az a 4,6 tonnás kokainszállítmány tartja, amelyet 2005 szeptemberében foglaltak le.
(MTI)”

Madárinfluenzát találtak egy újabb holland üzemben (hungarian.ruvr.ru)
Már a negyedik holland gyárban bukkantak madárinfluenzára. Az ország Gazdasági Minisztériuma szerint a gyár gazdaságában már 28 ezer madarat semmisítettek meg.
A megtalált fertőzés hasonlít a H5 madárinfluenzára, amelytől Európa- és Ázsia-szerte állatok pusztultak el az elmúlt hónapokban.
A hatóságok tilalmat rendeltek el az adott gyár temrékeire. A környék négy további gazdaságát is ellenőrzik.
A holland kormány korábban 8 ezer kacsa megsemmisítése mellett döntött a madárinfluenza terjedésének kockázata miatt.”

Madrid lakosai tiltakoznak az Európai unió költségvetési politikája ellen (hungarian.ruvr.ru)
Madrid központjában tegnap este több ezres tüntetés történt a költségvetési megszorítások, a munkanélküliség és a korrupció ellen.
A menetben köztisztviselők, diákok, szakszervezeti tagok és nyugdíjasok is részt vettek.
A tüntetők követelték az Európai Unió költségvetési politikájának eltörlését, amely jelentősen csökkentené a szociális kiadásokat. Szinte minden hónapban tartanak hasonló akciókat Spanyolországban: az ország a mai napig képtelen kiheverni a 2008-as gazdasági válságot. A költségvetési hiány itt a legnagyobb az euróövezetben, a munkanélküliség pedig a fiatalok körében meghaladja az 54%-ot.”

Dráma Egyiptomban: öt halott és sok sebesült (www.karpatinfo.net)
Egyiptomban az iszlám radikális irányzatát követő szalafisták előre bejelentett, országos szintű pénteki mozgósítása következtében a fegyveres erők három tisztje – köztük egy dandártábornok – és két civil vesztette életét, legkevesebb húsz ember pedig megsebesült.
A belügyminisztérium jelentése szerint a biztonsági erők országszerte több mint kétszáz iszlamistát vettek őrizetbe, és számos házilag készített bombát hatástalanítottak. Az észak-egyiptomi es-Sarkíja tartományban öt rendőrt megsebesített egy közéjük hajított robbanószerkezet.
Kattints: Egyiptomi szélsőségesek csatlakoztak az Iszlám Államhoz
Két katonatisztet Kairóban, két különböző helyszínen lőttek agyon ismeretlen tettesek. Egy haditengerésztisztet Alexandriában öltek meg. A főváros északkeleti részén fekvő el-Mataríja negyedben kitört zavargásokban két civil vesztette életét. Az al-Ahrám című napilap honlapjára felkerült videofelvétel tanúsága szerint az egyik áldozatot a nyakán találta el egy lövedék, amelynek forrása továbbra is vitatott, mint ahogy az sem világos, hogy a szerencsétlenül járt részt vett-e a zavargásokban, vagy egy járókelőről van szó.
A szalafisták Twitter-oldala szerint öt tüntetőt lőttek agyon az általuk “puccsista katonai milíciáknak” nevezett biztonsági alakulatok tagjai. A pénteki zavargások hátterében a Szalafista Front nevű befolyásos iszlamista szervezet felszólítása áll, amelyet a tavaly megbuktatott Mohamed Murszi mögött álló, azóta betiltott Muzulmán Testvériség is támogatott.
A városok főbb csomópontjain és a létfontosságú állami létesítmények körül példátlan mértékű a biztonsági jelenlét. A fegyveres erőket és a rendőrséget egyaránt magában foglaló akció előkészületeként, már szerdán éjjel tankok vonultak a 2011-es felkelés jelképpé vált helyszínére, a kairói Tahrír térre.
Mohamed Ibráhim belügyminiszter az elmúlt napokban többször is arra figyelmeztette a tüntetni készülőket, hogy zavargások esetén a biztonsági erők nem fognak habozni, és akár éleslőszert is használnak az állami intézmények védelmében. Az ország “iszlám identitásának helyreállítását” célzó szalafista mozgósítás tényleges mérete egyelőre korlátozott, főleg a nagyobb városok peremvidékén történtek megmozdulások esetenként pár száz tüntetővel. A Koránt magasba tartva felvonuló demonstrálók egyelőre nem jelentettek különösebb nehézséget a biztonsági erőknek, amelyek gyorsan felszámolták a tiltakozó akciókat.
Az iszlamisták kisebb csoportokban történő fellépése megfelel az al-Jóm az-Szábe című újság által csütörtökön előre jelzett taktikának, amelynek az az egyik “előnye”, hogy nagyobb létszám benyomását kelti. A “tájékozott forrásokra” hivatkozó cikk szerint a tüntetők egész napra tervezett akciójával a biztonsági erők tagjainak “kifárasztása” és megfigyelése is a cél, miközben egy-két ember a tömegbe vegyülve támadásokat intéz a rendvédelmisek ellen.
Forrás: MTI”

Halálos áldozatokat követelt a kairói tüntetés (www.origo.hu)
Legkevesebb két, emberi jogi források szerint három ember meghalt, és tucatnyian megsérültek a Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök ellen hozott felmentő ítélet után kezdődött összecsapásokban Kairó központjában.
Az áldozatok között volt egy tizenhárom éves fiatal is – jelentette a Hisám Mubarak emberi jogi kérdésekben illetékes kutatóközpont, amely szerint az egyik agyonlőtt tüntetőt a szemében, a nyakán, illetve a mellkasán érte találat.
A híradások szerint a sérültek közül öten tüntetők, a többiek rendőrök. Megsérült a kairói biztonsági szolgálat igazgatója is.
A rendőrség közel száz embert – köztük négy egyiptomi újságírót – állított elő a Tahrir tér környéki összetűzések idején.
Az egyiptomi sajtó szerint a rendvédelmi erők fellépését megelőzően a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom tagjai vegyültek a tüntetők közé, és a békés demonstráció erőszakossá vált.
Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt szombaton felmentették a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos vádak alól. A kairói rendőrakadémia épületében tartott tárgyaláson a Mubarak-éra utolsó belügyminiszterét, Habíb el-Adlit, valamint a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tisztségviselőjét is ártatlannak nyilvánították.”

Felmentették a volt egyiptomi elnököt – ismét halálos áldozatot követelt a Tahrír tér (kuruc.info)
Egy ember meghalt és tucatnyian megsérültek a Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök ellen hozott felmentő ítélet után kezdődött összecsapásokban Kairó központjában – jelentette vasárnapra virradóra az egyiptomi média.
A híradások szerint a sérültek közül öten tüntetők, a többiek rendőrök. Megsérült a kairói biztonsági szolgálat igazgatója is. A rendőrség mintegy száz embert előállított a Tahrir téri összetűzések idején.
Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt szombaton felmentették a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos vádak alól. A kairói rendőrakadémia épületében tartott tárgyaláson a Mubarak-éra utolsó belügyminiszterét, Habíb el-Adlit, valamint a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tisztségviselőjét is ártatlannak nyilvánították.
A bíróságnak egyebek mellett arról kellett állást foglalnia, hogy az exelnök elrendelte-e több száz tüntető meggyilkolását a három évtizedes uralmának végéhez vezető, 2011-ben kirobbant felkelés során. Tizennyolc kormányellenes megmozdulás alatt összesen közel kilencszáz ember vesztette életét, Mubarak felelősségét mindazonáltal csak 239 demonstráló erőszakos halálával kapcsolatban vizsgálták.
Az ítélet kihirdetése után a tüntetők összeütközésbe kerültek a rendőrökkel, akik könnygázzal és vízágyúkkal próbáltak feloszlatni a legalább ezerfős tömeget a Tahrír tér környéki utcákban.
(MTI)”
(* a szerk.: végül semmi értelmes dolgot nem értek el az egyiptomiak a 2011. januári lótusz-forradalmukkal; ha kihagyják, akkor kevesebb lett volna a halott.)

Két kormány, két parlament, négyszáz halott – Líbia demokratizálódik (kuruc.info)
Csaknem négyszáz halottja van az elmúlt hat hét súlyos összecsapásainak a kormányerők és az iszlamisták között Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban – közölték szombaton kórházi források.
Líbiában a központi vezetés Moammer Kadhafi néhai diktátor hatalmának 2011-es megdöntése után képtelen volt kiterjeszteni uralmát az ország egészére, és nem tudta lefegyverezni vagy irányítása alá vonni a forradalom idején verbuválódott különböző fegyveres csoportokat.
Az országban teljes káosz uralkodik amióta májusban Halifa Haftár tábornok hadjáratot hirdetett a szélsőséges iszlamisták ellen. Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban másfél hónapja folynak heves harcok a tábornokhoz csatlakozott erők, a hadsereg és az iszlamisták között. Haftár fegyveresei és a katonák már kiűzték az iszlamistákat a bengázi repülőtér környékéről, és több olyan helyszínről, amely a nyáron került a kezükre. Az elmúlt három héten a harcok a város kereskedelmi kikötőjére összpontosultak.
A belpolitikai válság súlyosságát mutatja, hogy Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik, miközben folyamatosak a fegyveres összetűzések a rivális csoportok között.
(MTI)”

SS-egyenruhába öltöztették Ruvi Rivlin államelnököt és más vezető izraeli politikusokat (kuruc.info)
Izraelben SS-egyenruhába bújtatva tették ki a Facebookra azoknak az ismert politikusoknak a fényképét, akik ilyen vagy olyan racionális meggondolásból nem hajlandók támogatni, a parlamentben megszavazni a zsidó nemzetállamra vonatkozó legújabb törvényjavaslatot. SS-egyenruhában virított – amíg a titkosszolgálat el nem tüntette – a többi között Ruvi Rivlin izraeli államelnök.
Dzsamál Zahálká palesztin képviselőt néhány nappal ezelőtt még a kneszetőrség leráncigálta az izraeli parlament szószékéről, mert judeonácinak nevezte az ülést levezető egyik likudos héját. Ma reggel viszont Nátán Zu’ábi álnéven egy zsidó tette ki a Facebook-oldalára az SS-egyenruhába bujtatott Ruvi Rivlin államelnök (még házelnökként ő tiltotta ki Kövér Lacát Izraelből – J. K.), az egykori Moszád-tiszt, most igazságügyi miniszter Cipi Livni, a magyaroknak a budapesti Országház szószékéről erkölcsöt prédikáló Jáír Lápid pénzügyminiszter és mások fényképét.
Az SS-egyenruhába öltöztetett izraeli politikusok fényképét egyértelműen zsidók tették ki a Facebookra, amit a képaláírás is bizonyít: “Ők azok az antiszemiták, akik ellenzik a zsidó nemzetállamot (mármint a vonatkozó törvényjavaslat parlamenti megszavazását – J. K.) Erec-Jiszráél (Izrael és a megszállt területek) területén.” Jáír Lápid miniszter néhány nappal ezelőtt megindokolta, hogy a “nemzetállamtörvényt” azért ellenzi, mert annak elfogadása esetén mintegy 300 ezer, a volt Szovjetunió területéről vegyes házasság révén Izraelbe vándorolt, vagy nem zsidó anyától született személyt kellene másodosztályú állampolgárrá leminősíteni.
Egyébként a legújabb zsidó fajvédelmi törvényt bíráló újságírókat, közéleti személyeket sem kímélik a Likud és a még annál is szélsőségesebb pártok hívei. Muli Szegev újságírót, a 2-es csatornán sugárzott igen népszerű, szatirikus Nagyszerű ország című műsor szerkesztőjét az Igazi Jobboldal nevű társulat azért öltöztette SS-egyenruhába és ruházta föl az Oberführer rendfokozattal, mert a műsorban vicc tárgyává tették a készülő fajvédelmi törvényt.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info
Kapcsolódó:
– Még Izraelben is köznevetség tárgya a “világ legdemokratikusabb országa” (ön)minősítés
– Judeonácizás az izraeli parlamentben – a valóban helytelen jelzőt használó palesztin képviselőt leráncigálták a szószékről
– Izrael csak a zsidók állama lesz egy elfogadás előtt álló törvény szerint – egyre demokratikusabb a “Közel-Kelet egyetlen demokráciája””

Szélsőséges zsidók gyújtottak fel egy jeruzsálemi héber-arab iskolát (kuruc.info)
Feltehetően zsidó szélsőségesek felgyújtottak egy tantermet a jeruzsálemi kétnyelvű héber-arab iskolában – közölte vasárnap a rendőrség. Több izraeli politikus elítélte az előző éjszakai vandál támadást.
A támadók arabellenes szövegeket festettek a Max Rayne Kéz a kézben nevű iskola falaira: „halál az arabokra”, „nem lehet együtt élni a rákkal”, ”elég az asszimilációból, és „Kahanénak volt igaza”, utalva az 1990-ben megölt Méir Kahanéra, egy szélsőségesen arabellenes amerikai-izraeli rabbira.
Micky Rosenfeld rendőrségi szóvivő szerint a jelszavak “nacionalista indíttatásra” utalnak, ezzel arra utalt, hogy szélsőjobboldali zsidók lehettek a támadók.
“Mi segítjük egymást, ez csak erősebbé tesz bennünket” – mondta az első osztályosok tantermének felgyújtása után Mimi Fkia, egy arab nevelő, átölelve izraeli kollégáját, Vidát.
Az izraeli közszolgálati rádió szerint Cipi Livni igazságügy-miniszter személyesen látogatta meg a békés együtt élés egyik jeruzsálemi jelképének számító intézményt, ahol lángba borítottak több óvodai tantermet és arabellenes feliratokkal csúfították el a falakat. Livni leszögezte: „nem engedjük, hogy a radikálisok felperzseljék az együttélés eszméjét”.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kormány szokásos vasárnapi ülésén ítélte el a gyűlölet-bűncselekményt és megígérte, erős kézzel fog cselekedni, hogy a város minden részében helyreálljon a jogrend.
Nir Barkat jeruzsálemi polgármester kijelentette: „elítéljük a szélsőségeseket, és mindent elkövetünk, hogy visszatérjen a béke Jeruzsálembe.”
„Szörnyű üzenet az izraeli társadalomnak az, ami történt. A felháborító gyújtogatás és a gyűlöletkeltő feliratok az Izraelben élő zsidók és arabok közti kapcsolatok szívét célozzák” – mondta vasárnap az iskolát ugyancsak felkeresve Saj Piron oktatásügyi miniszter, „elfogadhatatlan bűnnek” minősítve az incidenst.
Az Izrael-szerte működő zsidó-arab kétnyelvű közösségi iskolák hálózatában a jeruzsálemi a legnagyobb intézmény; több mint hatszáz arab és zsidó diákot nevel közös osztályokban egymás elfogadására és tiszteletére az iskola-előkészítő óvodai csoportoktól egészen az érettségiig.
(MTI)”

Több mint ezerrel nőtt az ebola áldozatainak száma (www.origo.hu)
Az Egészségügyi Világszervezet szerdán közzétett adataihoz képest további 1254-gyel nőtt az ebolavírus által okozott halálesetek száma Nyugat-Afrikában.
A szombati összesítés szerint a három afrikai országban: Libériában, Guineában és Sierra Leonéban 16 169 ember fertőződött meg, közülük 6928-an haltak meg a kórban, míg három nappal korábban még csak 5674 elhunytat tartottak nyilván. Ezeknek az adatoknak az alapján a különbség tehát 1254 halott. Az AFP francia hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi: ez a nagy szám abból adódhat, hogy a legújabb mérlegbe beleszámítottak korábban be nem jelentett haláleseteket is.
Az ENSZ e szervezetének újabb adatai szerint Libériában és Guineában stabilizálódni látszik a járványhelyzet, miközben Sierra Leonéban még mindig tovább terjed a vírus. Maliban vélhetően megtorpant a járvány, nyolc fertőzöttet kezelnek. A vírust valószínűleg egy kétéves kislány és egy muzulmán vallási vezető hurcolta be Guineából. Maliban 285 embert tartanak megfigyelés alatt ebola gyanújával.
A kór terjedése februárban Guineában kezdődött. Az ebolavírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.”

Fergusonban hétnapos tiltakozó menetet kezdtek meg (hungarian.ruvr.ru)
Fergusonban újabb nagyszabású akció vette kezdetét: hétnapos tiltakozó menet, amelyen azok vesznek részt, akik nem értenek egyet Michael Brown megölt afroamerikai fiú ügyének a bírósági döntésével.
Fergusonból Missouri állam fővárosába, Jefferson Citybe vonulnak. A 190 km-es távot 7 nap alatt tervezik leküzdeni. Az út során bárki csatlakozhat hozzájuk, aki nem ért egyet Darren Wilson rendőr ártatlanságával.
„Brown szülővárosából az ügyész szülővárosába megyünk. Fel akarjuk hívni az emberek figyelmét és támogatni azokat, akik szolidárisak velünk” – mondta Cornell Williams Brooks, a Színesbőrű Lakosság Nemzeti Szövetségének vezetője.”

Kilépett a rendőrség kötelékéből Darren Wilson (kuruc.info)
Kilépett a rendőrség kötelékéből szombaton az a fehér rendőr, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy rátámadó fekete bűnözőt, ami zavargásokat váltott ki a fekák körében a településen és tüntetéseket országszerte.
Darren Wilson azonnali hatállyal távozott a rendőrségtől – közölte szombaton ügyvédje, Neil Bruntrager.
Wilson a St.Louis Post-Dispatch című lappal közölte, hogy saját szabad akaratából hagyja ott a rendőrséget, miután a rendőrőrsén fenyegetéseket kaptak alkalmazása miatt. “Nem hagyhatom, hogy valaki más kerüljön bajba miattam” – közölte Wilson. Elmondása szerint a rendőrségen közölték vele, hogy további szolgálata veszélybe sodorja a helyi lakókat és a fergusoni rendőröket. A 28 éves Wilson hozzátette, hogy lemondásával meg akarta várni a vádesküdtszék döntését.
Darren Wilson augusztus 9-én lőtte le a 18 éves néger Michael Brownt. A járőrkocsival közlekedő Wilson az utcán megállította a bolti rablás után az utcán sétálgató Brownt és egy társát. A rendőrautónál dulakodás tört ki a rendőr és a bűnöző között, és Wilson fegyverhasználathoz folyamodott.
Az illetékes vádesküdtszék hétfőn úgy döntött, nem indokolt a vádemelés Wilson ellen. Brown lelövése, illetve a bírósági döntés is zavargásokat robbantott ki Fergusonban, tüntetések voltak számos amerikai városban.
A történtek óta Wilson bujkált, féltve az életét, és csak a vádesküdtszék döntése után, három hónap elmúltával szólalt meg az ABC News hírcsatornának adott interjúban. Azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete, és tudja, hogy helyesen cselekedett, amikor fegyvert rántott.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: A kisebbség sajnáltatása, médiamanipuláció és a fergusoni zavargások”

Kilépett a rendőrség kötelékéből Darren Wilson (www.origo.hu)
Azonnal hatállyal, szabad akaratából távozott a fehér rendőr, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest, ami zavargásokat váltott ki a településen és tüntetéseket országszerte.
Wilson a St.Louis Post-Dispatch című lappal közölte, hogy azért hagyja ott a rendőrséget, miután a rendőrőrsén fenyegetéseket kaptak alkalmazása miatt. „Nem hagyhatom, hogy valaki más kerüljön bajba miattam” – mondta.
A rendőrségen közölték vele, hogy további szolgálata veszélybe sodorja a helyi lakókat és a fergusoni rendőröket. A 28 éves Wilson hozzátette, hogy lemondásával meg akarta várni a vádesküdtszék döntését.
Darren Wilson augusztus 9-én lőtte le a 18 éves afroamerikai Michael Brownt. Az illetékes vádesküdtszék hétfőn úgy döntött, nem indokolt a vádemelés ellene.
A történtek óta Wilson bujkált, féltve az életét, és csak a vádesküdtszék döntése után, három hónap elmúltával szólalt meg az ABC News hírcsatornának adott interjúban. Azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete, és tudja, hogy helyesen cselekedett, amikor fegyvert rántott.”

Nagykáta rendért és közbiztonságért kiált – a cigánybűnözés ellen tüntettek a nemzeti szervezetek (kuruc.info)
A híradások szerint legalább háromszáz fő részvételével került megrendezésre november 29-én, Nagykátán a helyi cigánybűnözés tarthatatlan állapotára rávilágító demonstratív rendezvény.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai is kivették részüket a helyi lakosság biztonságérzetének növelését erősítő kiállásból, mivel szervezetünk vezetőjének felhívására mintegy hatvan aktivistánk jelent meg az eseményen.
A rendezvényt egyébiránt folyamatos életveszélyes fenyegetőzések előzték meg a helyi bűnözői életvitelt folytató cigányság részéről, aminek a beváltása, mint már megszokottá vált, megint elmaradt.
Ismét bizonyosságot nyert, ahol a magyar összefogás ereje megjelenik, ott a sötét bűnözői erők visszahúzónak.
Külön említést érdemel, hogy a fenyegetettségben élő, de nyugalomban és biztonságban élni kívánó helyi lakosok is viszonylag szép számmal megjelentek az eseményen. Ezt azért fontos kiemelni, mert az általános tapasztalatok alapján, a Nagykátához hasonló fenyegetettséggel rendelkező településeken a lakosság félelméből eredő passzivitása a jellemző, hasonló rendezvényeken.
A település több területén tapasztalható tragikus közbiztonsági és higiéniai állapotok felszámolásához, ezúton is kívánunk sok sikert és kitartást Szabó Ákosnak (HVIM) a rendezvény főszervezőjének és lelkes, bátor, magyar fiatalokból álló csapatának.
Természetesen további küzdelmeikben sem lesznek egyedül és számíthatnak többek között a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjainak támogatására is.
(Magyar Önvédelmi Mozgalom Hírszolgálat)”

Több százan voltak a pesti ribancsétán (www.origo.hu)
250-300 ember gyűlt össze vasárnap délután a Slutwalkon (ribancséta) a budapesti Deák Ferenc téren, hogy megváltoztassák azt a hozzáállást, amely az áldozatot teszi felelőssé a szexuális erőszakért.
A tiltakozók legfőképpen azt akarják elérni, hogy minden nő úgy öltözködhessen, ahogyan akar, ezért pedig ne érjék vádaskodások.
Különös aktualitást adott a sétához több frissen kiadott rendőrségi oktatóvideó, amelyeken saját viselkedésük miatt kárhoztatták a nemi erőszak áldozatait.
A résztvevők – a férfiak és nők, fiatalok és idősek vegyesen, a Deák térről rendőri biztosítással sétáltak át a járdán a Bajcsy-Zsilinszky úton át Parlamenthez, onnan pedig a Belügyminisztériumhoz.
Ott egy megerőszakolt nő is felszólalt, aki a bűncselekmény utáni megaláztatásairól mesélt.
A hideg időben csak kevesen öltöztek be az ilyen menetekre jellemző kihívó ruhákba, a lányok inkább erős sminkkel jelezték ezt, de akadt egy-két szakadt harisnyát viselő tüntető is.”
(* a szerk.: igazi liberális összeröffenés; slut jelentése eredetileg szolgálólány, aztán laza erkölcsű nő.)

Pokorni kézlevágás helyett csak bosszankodik (www.origo.hu)
Ma már nem fér bele Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök szerint, hogy egyes vezető kormánypárti politikusok luxusórát hordjanak, drága utazásokra menjenek vagy sokmilliós, hatalmas házban lakjanak. Úgy vélte, ez a bosszantó „urizálás” az amerikai korrupciós vádak miatt már nem megengedhető. Korábban még kézlevágással és börtönnel fenyegette lopni készülő párttársait.

Nem lesz lopás, levágjuk a kezét
Még jóval pártja 2010-es győzelme előtt sokkal keményebb szavakkal üzent Pokorni Zoltán azoknak a párttársainak, akik hatalomra kerülve netán lopni készülnének.
Pokorni 2010 márciusában, a kampányhajrában egy ajkai lakossági fórumon beszélt arról: „Egy teljesen új világot kell kezdeni, s az elsőnek, aki belenyúl a pénztárba, annak le fogjuk vágni a kezét.”
Azon múlik a következő kormány sikere, hogy a sajátjait illetően is kemény tud-e lenni – jelentette ki, hozzátéve: “a mieink előtt is világosnak kell lenni”, hogy ha ők lesznek hatalomban, az nem jelentheti azt: “eddig ők loptak, most meg ti fogtok lopni”.
Szintén ekkoriban, egy tavaszi abonyi lakossági fórumon mindezt egy Mark Twain gondolattal szemléltette: „borzasztó dolog, hogy tanulatlan emberek fosztogatják a vagonokat, de az még inkább, hogy a tanultak meg az egész vasúttársaságot”.

Később csak börtönt emlegetett
A Fidesz győzelme és a kétharmados parlamenti többség birtokában végig vitt kormányzati ciklus vége felé ismét morális útmutatást adott párttársainak a Fidesz alelnöke – igaz, már engedékenyebbnek bizonyult a kézlevágásnál.
Egy idén januári, amúgy a rezsicsökkentést népszerűsítő mohácsi lakossági fórumon az elszámoltatás hatékonyságát hiányoló kérdésre úgy válaszolt: „Az elszámoltatás hatását sokkal fontosabbnak tartom a most hatalmon lévő fideszesekre”.
„Fontos, hogy elcsípjük a Gyurcsányékat, a Hagyót (…) De még fontosabb az elszámoltatás üzenete a most funkcióban lévő polgármestereknek, államtitkároknak, fideszes potentátoknak.” Pokorni szerint ez az, hogy „nincs nyúlkálás, mert nem lesztek kihúzva a szarból párt alapon. És aki lop, az le lesz csukva.”

Már csak az urizálás bosszantja
Az azóta a kormánypártok által megnyert három választás után Pokorni már csak bosszankodik, lopásra nem figyelmeztet, és csak bosszantó apróságokról beszél, amelyek eddig is voltak, csak most már „nem férnek bele”, miután az amerikaiak a korrupciós vádakkal és a beutazási tilalommal előjöttek.
„Ezek a kisebb-nagyobb ügyek, hogy ki milyen órát hord, ki hova jár pihenni vagy nyaralni, vagy hogy kinek mekkora a háza, ezek nyilván az elmúlt években is tudottak voltak, de nem érdekelt senkit. Nem kötődött össze ez a korrupció vádjával” – magyarázta az alelnök a Hír TV P8 című műsorában.
„A kitiltás óta viszont egy ilyen metszetbe rendeződik újra ez a sok apró, egyébként korábban csak bosszantónak gondolt tény”. Hozzátette: „Nem engedheti meg magának egy felelős kormánytag, vezető politikus sem ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment.””
(* a szerk.: nyerő a hazug ígéret, hazudj valami szépet. Aztán persze nem úgy lesz, mint ahogy mondták, de akkor már választottak a naivak.)

Agyonverte egy döbröntei telep biztonsági őrét egy 29 éves betörő – a rendőrökre is rátámadt (kuruc.info)
Még a helyszínen elfogták a rendőrök azt a 29 éves férfit, akit egy döbröntei telep biztonsági őrének szombat esti meggyilkolásával gyanúsítanak. A férfi a rendőrökre is rátámadt, amikor elfogták – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese vasárnap az MTI-vel.
Dömölki Zsolt elmondta, egy Döbrönte külterületén levő üzem biztonsági őre tett bejelentést arról, hogy az általa felügyelt területen egy idegen férfi tartózkodik. A pápai rendőrök perceken belül kiértek, és az üzemcsarnok egy kivilágítatlan részén egy férfit találtak, aki súlyos vasrudat tartott a kezében.
Tájékoztatása szerint a férfi a rendőrségi felszólítás ellenére sem tette le a vasrudat, sőt a járőrökre támadt vele. Megbilincselése után is többször megpróbált a rendőrökre támadni.
Az elfogással egy időben a területet átkutató másik járőrpár az épületeken kívül eszméletlen állapotban találta meg a 66 éves biztonsági őrt, akit a mentőszolgálat munkatársai sikertelenül próbáltak újraéleszteni. A férfi testén több, idegenkezűségtől származó sérülés volt.
A helyszínen elfogott 29 éves férfit őrizetbe vették, emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ellene.
(MTI)”

2014. november 29. szombat, Az Ukrajnán belül áttelepültek száma közelít az 500 ezerhez

„Az Ukrajnán belül áttelepültek száma közelít az 500 ezerhez
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Az-Ukrajnan-belul-attelepultek-szama-kozel-t-az-500-ezerhez-1468/
Az ENSZ humanitárius kérdéseiért felelős hivatala közölte, hogy Ukrajnában a konfliktus kezdete óta mintegy 490 ezer 46 ember hagyta el lakóhelyét és költözött át más városokba az országon belül.

A jelentésből az is kiderül, hogy több mint 5 millió ember él Ukrajna azon körzeteiben, ahol továbbra is folytatódik az ellenállás. Ezen kívül pedig mintegy 550 ezer ember hagyta el az országot és költözött át a szomszédos államokba.
A szervezet adatai szerint a konfliktus kezdete óta 4356 ember vesztette életét Ukrajnában és több mint 10 ezren megsebesültek.”

„Porosenko fia beszámolt katonai szolgálatáról Ukrajna keleti részén
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Porosenko-fia-beszamolt-katonai-szolgalatarol-Ukrajna-keleti-reszen-0902/
Petro Porosenko ukrán elnök fia, Alekszej beszámolt katonai szolgálatáról Ukrajna keleti részén – közölte a RIA Novosztyi.

Az ifjabb Porosenko Kramatorszknál szolgált. Elmondta, hogy azon a helyen, ahol az egysége tartózkodott feszült volt a helyzet, „a környezete biztonságának érdekében pedig” Anyiszenkora kellett változtatnia a vezetéknevét.
Az ukrán elnök fia korábban azt mondta az újságíróknak, hogy az ország keleti részén a tüzérségnél szolgált, a részletekről azonban nem beszélt. Az ukrán média pedig nem egyszer megjegezte, hogy nem állnak rendelkezésre fotó- vagy videó anyagok az ifjabb Porosenko szolgálatának bizonyítására.”

„Klimkin: az egész civilizált világ egyhangúlag támogatja Ukrajnát
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/29/klimkin-az-egesz-civilizalt-vilag-egyhangulag-tamogatja-ukrajnat
Az egész civilizált világ egyhangúlag támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki péntek este Viktor Klimkin ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető a Kijev melletti Boriszpil repülőtéren mondta ezt, a Kanadából érkezett segélyszállítmány fogadásakor. „Érezzük azt, hogy nem vagyunk egyedül az orosz agresszióval szembeni harcban, igazi barátaink vannak, érezzük szolidaritásukat, azt, hogy nem vagyunk közömbösek a világ számára, mi több, az egész világ – az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és az ázsiai országok –, az egész civilizált világ egyhangúlag támogatja Ukrajnát” – hangoztatta Klimkin, és megköszönte Kanadának a támogatást.
Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a Boriszpil repülőtérre péntek este érkezett meg Kanadából az első segélyszállítmány, amely 30 ezer téli rövid felsőkabátot, ugyanannyi nadrágot, 70 ezer pár bakancsot és 4,5 ezer pár kesztyűt tartalmaz.
Rob Nicholson kanadai védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy országa tizenegymillió dollár értékben újabb hadfelszerelés-szállítmányt küld az ukrán hadseregnek, hogy szembeszálljon „a putyini rezsim folytatódó agressziójával”. Emberi élet kioltására nem alkalmas katonai felszereléseket és eszközöket, ruházati cikkeket küldenek az ukrán fegyveres erőknek.
Kanada eddig 55 millió dollár értékben nyújtott segélyt Ukrajnának. Augusztus közepén golyóálló mellényeket, sátrakat, hálózsákokat és elsősegélycsomagokat szállított a fegyveres erőknek.
Kanada, követve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, több szakaszban vezetett be szankciókat Oroszország ellen a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”
(* a szerk.: mi több, visszatért a szocialista propaganda, csak a címkék változtak.)

„Moszkva bírálta, hogy nagy számban állomásoznak ukrán harci egységek Kelet-Ukrajnában
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/29/moszkva-biralta-hogy-nagy-szamban-allomasoznak-ukran-harci-egysegek-kelet-ukrajnaban
Oroszország nehezményezi, hogy nagy számban állomásoznak ukrán harci alakulatok Kelet-Ukrajnában, ami szerinte sérti a kelet-ukrajnai feszültség enyhítését célzó megállapodásokat.

Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva pénteken bírálta az ukrán katonák számának növelését a konfliktustérségben, emellett felrótta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), hogy egyoldalúan számol be a válsággóc területén zajló eseményekről.
Andrej Kelin Oroszország EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője azzal vádolta a kijevi hatóságokat, hogy akadályozzák az információk áramlását, így azok nem jutnak el a bécsi székhelyű szervezethez. Kelin ugyancsak bírálta az Egyesült Államokat, amiért nem kommentálta az EBESZ-megfigyelők elleni legutóbbi támadást. Ezzel szemben Washington egy nappal ezelőtt elítélte az incidenst.
Korábban az EBESZ a honlapján azt közölte, hogy megfigyelőit Donyeck közelében szerdán dél körül tűz alá vették. A misszió három tagja ukrán katonák kíséretében Donyecktől mintegy 55 kilométerre járőrözött, amikor az incidens történt. Az EBESZ-megfigyelők azonnal elhajtottak a helyszínről. Nem esett bajuk, épségben értek vissza bázisukra.
Az EBESZ adatai szerint jelenleg 322 megfigyelője teljesít szolgálatot a kelet-európai országban, a misszióban részt vevők mintegy fele Kelet-Ukrajnában tartózkodik.
Az április óta tartó véres harcok miatt a konfliktus sújtotta térség humanitárius helyzete aggodalomra ad okot. Oroszország nemrég kijelentette, hogy egy újabb segélyszállítmányt indít útnak a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékbe. Előzetes információk szerint a segélycsomagok vasárnap érkeznek meg a válságövezetbe.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy Kijevnek mielőbb helyre kellene állítania a kapcsolatokat a szakadár délkelet-ukrajnai régiókkal és azok vezetésével.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Jelentés a gazdasági hadszíntérről: újabb történelmi mélyponton a rubel árfolyama
https://kuruc.info/r/4/136408/
Az orosz deviza gyengülését a kőolaj nemzetközi árának csütörtöki és pénteki csökkenése okozta, amely komoly kockázatot jelent az olajbevételektől függő orosz gazdasági növekedésnek.
A rubel árfolyama újabb történelmi mélypontra gyengült a hétvégére az amerikai dollárral és az euróval szemben is.
Péntek este egy dollárért már 50,03 rubelt kellett adni, ezzel az orosz deviza átlépett egy lélektani határt. Este a rubel még kissé erősödni tudott, a dollár árfolyam visszacsökkent 49,98 rubelre, de szombat reggelre már 50,21 rubelért jegyezték a dollárt.
Az euróval szemben hasonló utat járt be a rubel. A péntek esti gyengülést időleges erősödés követte, majd szombatra történelmi mélypontra süllyedt a rubel árfolyama. Szombat reggel az eurót 62,50 rubelért jegyezték.
Az orosz deviza gyengülését a kőolaj nemzetközi árának csütörtöki és pénteki csökkenése okozta, amely komoly kockázatot jelent az olajbevételektől függő orosz gazdasági növekedésnek. A nemzetközi olajpiacon túlkínálat van, részben azért, mert a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a héten nem csökkentette kitermelési kvótáját.
A rubel helyzetét nehezíti, hogy az orosz központi bank november eleje óta szabadon lebegteti a rubel árfolyamát és már nem köti árfolyamsávok közé. Az orosz jegybank csak annyi vállalást tett, hogy hajlandó lesz beavatkozni a devizapiacon és erősíteni a rubelt, ha úgy érzi, hogy a deviza gyengülése már veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.
(MTI)
Kapcsolódó: Olajfront: történelmi mélypontra esett a rubel árfolyama”

„Új hadszíntéren folytatódhat a Putyin-offenzíva
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141128-folytatodhat-a-putyin-hadmuvelet.html
Az oroszbarát erők győzelme esetén újabb országban növelheti a befolyását Vlagyimir Putyin. A krími annexió és a kelet-ukrajnai események fényében lényegesen felértékelődött a vasárnapi moldovai parlamenti választás. A kampányban titkos összeesküvést is lelepleztek, és egy oroszbarát pártot levettek a választási listáról.

A nagyhatalmak ütközőzónájában lévő Moldovában vasárnap sorsdöntő parlamenti választást tartanak. A magyar közvélemény számára elsőre talán lényegtelennek tűnik, hogy mi zajlik a tőlünk több mint 1000 kilométerre keletre lévő országban, azonban az ottani történések a hazai politikára is befolyással lehetnek.

Nyolc évig irányítottak a kommunisták
Az 1991-ben függetlenné vált Moldova Európa egyik legszegényebb államának számít. Ennek következtében több százezren hagyták el az országot, ezért mostanra a nemzeti jövedelem 20 százalékát a külföldön dolgozók hazautalásai adják. Geopolitikai szempontból a krími és a kelet-ukrajnai orosz expanziót követően vált forró övezetté térség a konkrét harci cselekmények közlesége miatt.
Moldova többek azzal vált híressé a kelet-európai térségben, hogy 2001-ben teljesen demokratikus körülmények között választották meg a kommunista pártot. A kommunisták 2005-ben ismételni tudtak, és csak 2009-ben estek ki a hatalomból, egy több halálos áldozatot követelő tüntetéssorozatot követően.

Moszkva nem nyugszik bele
Azóta az Európai Uniós csatlakozást első számú prioritássá tevő három párti koalíció vezeti az országot. A november 30-i moldovai választás alapvetően egy geopolitikai orientációs döntés lesz. A tét, hogy a kelet-európai ország az orosz utat választja-e, vagy marad az uniós integrációt támogató erők dominanciája – mondta el az Origónak Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa. Moldova az unió keleti partnerségi programjának legjobban teljesítő tagja.
Moszkva számára a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy gyengítse az EU-párti erőket. Azonban Oroszország semmilyen pozitív alternatívát nem nyújt Moldovának, mivel az Eurázsiai Unióba való belépés egyáltalán jelentene megoldást az ország problémáira.
Oroszország mozgástere nem tekinthető túlságosan nagynak a kis kelet-európai ország esetében, de az energiapolitikától kezdve a mezőgazdasági importtilalomig, és az Oroszországban dolgozó moldovai vendégmunkások helyzetének nehezítéséig széles skálán lehet élni a nyomásgyakorlás eszközeivel.

Az országot is elhagyta a pártelnök
A kampány meglehetősen nyugodt volt egészen az utolsó hétig. November 26-án a választási bizottság eltiltotta a szavazáson való részvételtől a Patria/Rogyina nevezetű alakulatot. Az indok az volt, hogy a párt a moldovai törvényekkel szemben vélhetően Oroszországból fogadott el 436 ezer eurónyi illegális forrást.
A Rogyina szó jelentése az orosz nyelvben a szovjet hazafogalomnak megfelelő kifejezés. A eltiltás alapja azonban természetesen nem a párt nevének jelentése, hanem az Oroszországhoz fűződő túl szoros kapcsolatai. Ennek alapján a moldovai hatóságok joggal gondolták azt, hogy itt egy fedőszervezetről van szó, amelyet Moszkva a befolyása kiterjesztésére szeretett volna használni.
Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a párt betiltása milyen hatást gyakorolhat a választási eredményre. A Renato Usatii üzletember vezette párt az eltiltáskor a szavazatok közel 10 százalékára számíthatott. Usatii azóta Moldovát is elhagyta.

Az erőszak is képbe került
A választás előtti héten a hatóságok lelepleztek összesen tizenöt, moldovai és orosz személyt. Ők korábban egy betiltott, Moszkva által támogatott olyan szervezet tagjai voltak, amely az Európa-barát erők választási győzelme esetére erőszakos megmozdulást tervezett.
A legfrissebb felmérések szerint az uniópárti erők vezetnek a közvélemény-kutatásokban, azonban a legerősebb párt, a kommunista. Ez az alakulat azonban nem hasonlítható például a magyarországi Thürmer Gyula-féle alakulathoz, inkább egy szociáldemokrata pártról van szó.
Ráadásul ez a kommunista párt egyáltalán nem tekinthető Moszkva hívének, így hatalomra kerülésük esetén sem várható radikális irányváltás. Rácz arra is felhívta a figyelmet, hogy várhatóan koalíciós kormány alakul majd, amelyben akár a kommunisták is helyet kaphatnak majd.

Befagyott konfliktus
Rácz András szerint a választásnak semmilyen érdemi hatása nem lesz a trasznyisztriai konfliktusra. A Csongrád-megyényi terület függetlenségét erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánították ki. A Moldovával folytatott rövid háború után, az 1992. július 21-én aláírt békekötés értelmében a moldovai hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába. Hivatalosan Moldovához tartozik, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.
A befagyott krízisben nem lesz robbanás, mivel ez nem egy etnikai, hanem politikai konfliktus, és eleve sokkal békésebbek a viszonyok, mint a Kaukázus esetében – a moldovai polgárháború 1992-es lezárása óta sosem merült fel, hogy a kialakult helyzetet bármelyik fél katonai erővel akarná rendezni.”

„Putyin megfélemlítette Magyarországot?
http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/putyin-megfelemlitette-magyarorszagot
Magyarországot is megemlítette John McCain republikánus szenátor a Euronews csatornának adott interjúban, amelyet sugározott a csatorna – írja a hvg.hu.

Vlagyimir Putyinról beszélt és Magyarországot is megemlítette John McCain volt amerikai elnökjelölt abban az interjúban, amelyet az Euronews csatornának adott.
Olvasta már? John McCain amerikai szenátor Budapestre látogat
A republikánus szenátor az orosz elnökről azt mondta, hogy nem kell többnek látni őt, mint ami: egy volt KGB-s, aki újra akarja építeni az Orosz Birodalmat. McCain úgy gondolja, hogy Amerika fegyvert kellene, hogy adjon az ukránoknak, hogy megvédhessék magukat az oroszoktól, és szerinte ebben az esetben nem volna reális forgatókönyv az, hogy Vlagyimir Putyin válaszképpen totális háborút robbantana ki – derül ki a Euronews által az interjúról készített összefoglalóból.
Putyin elfoglalta a Krímet, ellenőrzése alá vonta Kelet-Ukrajnát, és annyira megfélemlített több kelet-európai államot, hogy azok inkább közelednek Oroszországhoz – mondta a szenátor. Magyarországot név szerint említette a megfélemlített államok között.
Forrás: Népszava”

„A német külügyminiszter felszólította Európát, hogy ne túlozzon
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/A-nemet-kulugyminiszter-felszol-totta-Europat-hogy-ne-tulozzon-3732/
Az orosz repülőgépek a nemzetközi légtérben repülnek, amelyre a nemzetközi szabályozások adnak lehetőséget.

Ezt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter jelentette be a német Bildnek adott interjújában.
Emlékeztetett, hogy „az ukrán konfliktustól függetlenül az orosz hajók mindig a nemzetközi vizeken tartózkodtak, beleértve a La Manche csatornán való áthaladást is”.
Orosz hadihajók egy egysége a Szeveromorszk hadihajó vezetésével pénteken elhagyta a Pas-de-Calais szorost és lehorgonyzott a Szajna öbölben, hogy átvészelje a vihart.”

„A németekben talált szövetségesre Vlagyimir Putyin
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141129-a-nemetek-negyven-szazaleka-elfogadja-a-krim-elfoglalasat.html
Első látásra meglepőnek tűnő eredményt hozott egy Németországban készített közvélemény-kutatás: kiderült, hogy a megkérdezettek közel negyven százaléka elfogadja a tényt, hogy Vlagyimir Putyin annektálta a Krím-félszigetet.

A felmérést az Infratest dimap nevű tekintélyes német intézet készítette ezer, 14 évesnél idősebb németet megkérdezésével. Az eredményekből többek között az is kiderült, hogy 43 százalékuk nem érzi közvetlen veszélynek az orosz külpolitikát – ez azonban nem jelenti okvetlenül azt, hogy elfogadják Putyin indokait. Az intézet egy, augusztusban végzett felmérésnek eredménye szerint ugyanis nyolcvan százalékuk az orosz elnököt tartja felelősnek a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalálódásáért.
A mostani felméréseredménye tehát a Washington Post értékelése szerint azt mutatja, hogy a németek ugyan azt akarják: Putyin ne folytassa kelet-ukrajnai stratégiáját, ám úgy vélik, a Nyugatnak is engedményeket kellene tennie – azzal, hogy hivatalosan elismeri a Krím-félsziget annektálását.

Van, aki már ki is mondta
Matthias Platzeck, a szociáldemokraták egykori vezetője hatalmas vihart kavart, amikor a múlt héten nyíltan javasolta ugyanezt. A kijelentése körüli polémia miatt végezték el a közvélemény-kutatást, amelynek az eredménye nem lepte meg a német-orosz kapcsolatok szakértőit. Ugyanis már augusztusban úgy vélekedett a megkérdezettek 40 százaléka: megérti, hogy az oroszok veszélyben érzik magukat a Nyugattól.
Platzeck véleménye egyébként nem áll nagyon messze a hivatalos német állásponttól. A Washington Post emlékezetett arra, hogy a kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, ráadásul az ország erősen függ az orosz olajexporttól. Így nem véletlen, hogy a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier eddig inkább a diplomáciát vetette be a fenyegetések helyett.”

„Orosz külügyminiszter-helyettes: az EU törölje el az oroszellenes korlátozásokat, cserébe Moszkva is feloldja az ellenszankciókat
https://kuruc.info/r/4/136417/
Az ukrán válság miatt Oroszországot sújtó korlátozások eltörlésére szólította fel szombaton az Európai Uniót Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes, azt ígérve, hogy cserébe Moszkva is hatályon kívül helyezi az ellenszankciókat.
Oroszország augusztusban rendelt el embargót a nyugati élelmiszertermékekkel szemben, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozás miatt foganatosított amerikai és európai szankciókra. “Nem számítunk semmire az európai partnereinktől. Az egyetlen dolog, amit elvárunk, hogy vessenek véget az értelmetlen szankciós spirálnak, és haladjunk a szankciók és feketelisták eltörléséhez vezető úton. Ez cserébe számunkra is lehetővé tenné, hogy érvénytelenítsük a mi listáinkat, és előmozdítaná az ellenszankciót eltörlését” – mondta Meskov.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy az olajárak esése és a nyugati szankciók évente mintegy 130-140 milliárd dolláros veszteséget okoznak Oroszországnak, de ez szerinte nem jár végzetes hatással, nem omlik össze a gazdaság.
A külügyminiszter-helyettes 50 milliárd dollárra becsülte az uniós szankciók miatt keletkező jövő évi veszteséget.
(MTI)”

„Oroszország a szankciók visszavonását kéri
http://karpathir.com/?p=10244
Az oroszoknak nagyon fájnak az uniós szankciók, de most ők azzal álltak elő: hajlandóak megkönyörülni az EU-n, ha az visszavonja a szankciókat – azokat, amelyek durva veszteséget okoznak az orosz gazdaságnak.

Igazán nagyvonalú ajánlatot tett az orosz külügyminiszter-helyettes az EU-nak. Az ukrán válság miatt Oroszországot sújtó korlátozások eltörlésére szólította fel az Európai Uniót Alekszej Meskov, azt ígérve, hogy cserébe Moszkva is hatályon kívül helyezi az ellenszankciókat. (Oroszország augusztusban rendelt el embargót a nyugati élelmiszertermékekkel szemben, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozás miatt foganatosított amerikai és európai szankciókra.)
Nem számítunk semmire az európai partnereinktől. Az egyetlen dolog, amit elvárunk, hogy vessenek véget az értelmetlen szankciós spirálnak, és haladjunk a szankciók és feketelisták eltörléséhez vezető úton. Ez cserébe számunkra is lehetővé tenné, hogy érvénytelenítsük a mi listáinkat, és előmozdítaná az ellenszankciót eltörlését” – mondta Meskov.
A mai bejelentésnek az adja a pikantériáját, hogy egy másik kormánytisztviselő, az orosz pénzügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy az olajárak esése és a nyugati szankciók évente mintegy 130-140 milliárd dolláros veszteséget okoznak Oroszországnak, de ez szerinte nem jár végzetes hatással, nem omlik össze a gazdaság.
A külügyminiszter-helyettes most 50 milliárd dollárra becsülte az uniós szankciók miatt keletkező jövő évi veszteséget.
hvg.hu / MTI”

„Az EU frissítette a DNK és az LNK politikusainak feketelistáját
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Az-EU-friss-tette-a-DNK-es-az-LNK-politikusainak-feketelistajat-6783/
Az EU az önjelölt Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok 13 politikusa és 5 pártja ellen vezetett be szankciókat.

A politikusok között van a Luhanszki Központi Választóbizottság elnöke, Szergej Kozjakov és a két népköztársaság kormányainak 12 tagja.
Ezen kívül az EU megtiltotta a pénzügyi kapcsolatot a DNK és LNK öt pártjával és társadalmi szervezetével, amiért azok „jelölteket indítottak a november 2-i választásokon” – ezeket ugyanis az EU nem ismeri el törvényesnek.”

„Valahol szoríthat a cipő: a NATO főtitkára nem akar konfrontációt Oroszországgal
https://kuruc.info/r/4/136431/
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy az észak-atlanti katonai blokk abban érdekelt, hogy együttműködjön Oroszországgal, és semmiképpen nem akar konfrontációt, vagy újabb hidegháborút.
Oroszország a mi legnagyobb szomszédunk, véleményem szerint egy hatalmas ország, rendkívüli történelemmel, és hiszem, hogy eredményes és sikeres jövő előtt áll – jelentette ki. Stoltenberg véleménye szerint az együttműködésen Oroszország és a NATO is nyer.
Különös, hogy a NATO főtitkára most hirtelen elkezdett „hátrafelé biciklizni”, mert eddigi, kéthónapos működése bővelkedett az Oroszországot támadó kijelentésekben. Például kijelentette, hogy a NATO ott helyezi el fegyveres erejét, ahol neki tetszik, illetve némely politológus humoros álláspontja szerint Oroszország túl közel helyezte el határait a NATO-bázisokhoz.
A trójai bölcsesség szerint félni kell a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is, ezért nyilvánvaló, hogy valahol „szorítja a cipő” a NATO-erőket, és az oroszok nélkül nem lehet megoldani a kérdést, legyen az IÁ-terrorszervezet öldöklése, Afganisztán hegyei, vagy akár Délkelet-Ukrajna harctere, ahol a NATO küldözgeti a fegyvereket a folytatáshoz, de a kijevi kormány szándékával ellentétben az ukrán nép már nem akarja folytatni az értelmetlen testvérháborút.
Forrás: Lifenews.ru
http://lifenews.ru/news/146009
(Kuruc.info)”

„Tucatnyi ember halálát hozzák kapcsolatban az influenzaoltással
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141129-tucatnyi-ember-halalat-hozzak-kapcsolatban-az-influenzaoltassal-olaszorszagban.html
Olaszország több városából érkeztek hírek halálesetekről, és rendszerint idős emberekről van szó, ráadásul egyesek közülük a forgalomból nem kivont védőoltás beadása után haltak meg.

Korábbi hírek arról szóltak, hogy három idős ember halála miatt leállították az influenza elleni védőoltást az észak-olaszországi Lombardiában. Az influenzaoltás után meghalt emberek mindegyike 68 évnél idősebb volt, és más betegségben is szenvedtek. Az érintett személyeknek beadott oltóanyagot tartalmazó tételeket bevonták, és Lombardiában az esetek kivizsgálásáig felfüggesztették az influenza elleni oltást.
Luca Pani, az olasz farmakológiai hivatal (AIFA) vezetője hangsúlyozta, hogy egyelőre nem bizonyított a közvetlen kapcsolat a tizenegy haláleset és a védőoltás beadása között, a szám növekedése feltehetően a médiában megjelent hírek okozta félelemmel magyarázható. Körülbelül egy hetet kell várni arra, míg kiderül, hogy valóban az oltások okozták-e az idős emberek halálát.
Giacomi Milillo, az olasz családiorvos-szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy tavaly nyolcezren haltak meg az influenza okozta szövődményekben Olaszországban, ezért a védőoltás beadása nagyon fontos. Rámutatott arra, korábban is előfordult, hogy gyanús esetek miatt hónapokra leállítottak valamely védőoltás forgalmazását, majd bebizonyosodott, hogy alaptalanul. Milillo szerint tartani lehet attól, hogy az egyre terjedő hisztéria visszafogja az oltási kampányt, amely sok életet menthet meg.”

„Több mint 50 finn ment harcolni Szíriába
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Tobb-mint-50-finn-ment-harcolni-Sz-riaba-0006/
Több mint 50 ember ment Finnországból Szíriába, hogy részt vegyenek a katonai műveletekben. Erről a finn rendőrség (SUPO) számolt be.

A rendelkezésre álló adatok szerint a többség azért hagyta el az országot, hogy belépjen az Iszlám Állam (IÁ) soraiba. Vannak köztük őshonos finnek is.
Az Iszlám Állam terrorszervezet kikiáltotta a kalifátust Szíria és Irak azon területein, amelyet idén nyáron elfoglalt. Az IÁ a legnagyobb erőre a Szíria területén folytatott akciók során tett szert.”

„A naiv Hollandia is visszakérné az Egyesült Államok “ideiglenes megőrzéséből” aranytartalékának egy részét
https://kuruc.info/r/4/136415/
Ezen a héten Hollandia is jelezte az Egyesült Államoknak, hogy vissza akarja kapni az ott „őrzött” hatalmas aranykészletének mintegy 20%-át, 120 tonnát.
A teljes holland aranykincs fele „ideiglenes megőrzés” jelzéssel a Federal Reserve Bank trezorjaiban nyugszik. A holland kincs többi része Kanadában és Nagy-Britanniában található, mindössze 10% százaléka van holland területen. A holland kormány már nem első ízben óhajtja hazaszállítani aranykészletét, ez azonban nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.
Két évvel ezelőtt Németország is élénken érdeklődött saját, szintén jelentős aranykészletének állapota felől amerikai szövetségesénél, ám nekik még megtekinteni sem volt szabad aranyukat. A német aranytartalék az egyik legnagyobb a világon, mennyiségét tekintve 3 300 tonna. Ennél jelentősebb mennyiség csak Japánnak és az Egyesült Államoknak van.
Forrás: Lenta.ru
http://lenta.ru/articles/2014/11/27/goldback/
(Kuruc.info)
Kapcsolódó: Kecskére bízták a káposztát, avagy hová tűnt a Fedaral Reserve Bank őrizetére bízott német aranykészlet?”

„Cameron megsértette a cseheket és a lengyeleket
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Cameron-megsertette-a-cseheket-es-a-lengyeleket-7082/
November 28-án David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy az országba bevándorlók száma az EU más országaiból jelentősen megnőtt és lehetőségként említette Nagy-Britannia kiválását az EU-ból.

Cameron ezen kijelentései komoly vitákat váltottak ki.
Az európai ügyekért felelős cseh állami tanácsadó, Tomáš Prouza cseh pilótákról tett fel képet Twitter oldalára, akik Nagy-Britannia oldalán harcoltak a II. világháborúban. A kép alá a következőt írta: „Ők is Londonnak dolgoztak. Nincs számukra hely?”
Prágával szolidaritását fejezte ki Varsó is. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Westminsternek nincs joga szétszakítani az európai családot.”

„Mubarak nem felelős több száz tüntető haláláért
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141129-mubarak-nem-felelos-tobb-szaz-tunteto-halalaert.html
Felmentették a tüntetők meggyilkolására szőtt összeesküvés és a korrupciós vádak alól a 86 éves Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt.

A BBC gyorshíre szerint a tárgyalóteremben lévők hangos éljenzésben törtek ki az ítélet hallatán.
Mubarakot több száz tüntető halálával vádolták, valamint az Izraelbe irányuló gázexport körüli korrupcióval – a bíróság ebben a pontban sem találta bűnösnek.
A politikus egyébként jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti, amelyet közpénzek elsikkasztása miatt róttak ki rá.”

„Szíriai KüM: a Szíria elleni összeesküvés megakadályozza a konfliktus megoldását
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Sz-riai-KuM-a-Sz-ria-elleni-osszeeskuves-megakadalyozza-a-konfliktus-megoldasat-6861/
A konfliktus megoldásával kapcsolatos munkát akkor lehet újra elkezdeni Szíriában, amikor gátat szabnak a féktelen terrorizmusnak.

Amíg azonban folytatódik a külső beavatkozás, nem beszélhetünk a kormány és az ellenzék közti párbeszéd megkezdésének idejéről. Ezt a szíriai külügyminiszter, Walid Muallem jelentette be a Russia Today TV-csatornának adott interjújában.
„A külső beavatkozás a nemzetközi koalíció tevékenységében és a terroristák számának növekedésében is megfigyelhető” – mondta Muallem.
A miniszter megjegyezte továbbá, hogy „Szíria számára a szomszédos országok általi összeesküvés jelenti a problémát”.”

„Már csak ez hiányzott: cigányok az Iszlám Állam soraiban
https://kuruc.info/r/4/136429/
A bolgár hatóságok hét személyt vádolnak azzal, hogy radikális iszlám szervezetek tagjaiként erőszakot hirdettek – adták hírül bolgár médiumok, amelyek azt sem hallgatták el, hogy az őrizetbe vett dzsihádisták „roma származásúak”. Az iszlamista cigányok arab neveket vettek föl, és azokon szólították egymást.

A csoporthoz tartozó személyeket az Iszlám Állam bulgáriai hívei elleni hatósági fellépés részeként tartóztatták le az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség munkatársai, kedden és szerdán. Az Iszlám Állam ideológiáját hirdető szervezet vezére a Pazardhik városának cigánytelepén éldegélő, és magát Ahmed Musa Ahmednek nevező „imám”. Az ügyészség szerdán hivatalosan is vádat emelt ellene, amiért „háborút és antidemokratikus eszméket hirdető” szervezet tagja. Az imám védője, Elvira Penkova azonban közölte: védence ártatlannak vallja magát.
A bolgár titkosszolgálat vezetője (j), a főügyész (k) és a helyettes főügyész (b)
Az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója, Vladimir Pisanchev újságíróknak azt mondta, hogy a csoport „nem tekinthető az Iszlám Állam sejtjének, azonban azzá válhatott volna”. A hatóságok a nyomozás során arra a következtetésre jutottak, hogy a hét személy feltehetően harcosokat kívánt toborozni az Iszlám Állam részére – közölte Pisanchev, elárulva azt is, hogy az Iszlám Állam dzsihádistái utazásaik során a bulgáriai cigány iszlamisták otthonait egyfajta átmeneti szállásként használták.
Hivatalos közlés szerint a mostani letartóztatások részét képezik egy nagyszabású akciósorozatnak, amelynek célja, hogy megakadályozzák „a fasiszta vagy más antidemokratikus ideológia” és a „háború népszerűsítését”, továbbá elfojtsák a „közrend és az alkotmányos rendszer erőszakos megdöntésére” irányuló kísérleteket. A Bolgár Büntető Törvénykönyv a felsorolt „bűncselekmények” elkövetését enyhébb esetben pénzbüntetéssel, súlyosabb esetekben börtönbüntetéssel torolja meg.
Az Ahmed Musa Ahmed néven szervezkedő iszlamista cigányt korábban négy év börtönbüntetésre ítélték a „radikális iszlám ideológia terjesztése” miatt. Az imám azonban az ítélet ellen fellebbezett, ügyében a legfelsőbb bírói fórum még nem hozott ítéletet.
Perge Ottó – novinite.com nyomán”

„A hongkongi rendőrség letartóztatta a tüntetés résztvevőit
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/A-hongkongi-rendorseg-letartoztatta-a-tuntetes-resztvevoit-2684/
Legkevesebb 28 tüntetőt tartóztatott le a rendőrség Hongkongban, ahol pénteken éjjel újabb összetűzésre került sor a rendőrség és az Occupy Central mozgalom résztvevői között.
Erről a helyi média számolt be.
A tüntetők megpróbálták újból visszaszerezni az ellenőrzést Mong Kok körzet felett, amely a Kowloon félszigeten fekszik. A területet néhány nappal ezelőtt teljesen megtisztították a barikádoktól és a sátraktól.
A dühös fiatalok feloszlatására a rendőrség gumibotot és könnygázt vetett be.”

„Újabb összecsapások voltak Hongkongban
https://kuruc.info/r/4/136399/
Újabb összecsapások voltak szombatra virradóra Hongkongban a rendőrök és a tüntetők között, az összetűzésben tucatnyian megsérültek, köztük rendőrök is, a hatóságok legkevesebb 28 embert vettek őrizetbe.
A tiltakozók megpróbálták újra ellenőrzésük alá vonni egyik legfontosabb bázisukat a város Mongkok negyedében, de a rohamrendőrök gumibotokkal és gázspray-vel oszlatták fel a tömeget.
A bírósági végrehajtók és a rendőrök két nap alatt, csütörtökre virradóra “szabadították fel” a választási reform kiszélesítéséért hat hete tüntetők egyik legfontosabb bázisát a város Mongkok negyedében. Megtisztították a városnegyedet az úttorlaszoktól, barikádoktól és a sátraktól, helyreállították a két hónapja szünetelő közúti közlekedést.
A rendőrség a mongkoki művelet során összesen mintegy háromszáz embert vett őrizetbe, közülük kéttucatnyit tartottak bent egyebek közt rongálásért, támadófegyverek birtoklásáért, törvénytelen gyülekezésért és hatósági személy megtámadásáért. Két őrizetbe vett, majd óvadék ellenében szabadon engedett diákvezetőt és egy törvényhozót eltiltottak a mongkoki régió megközelítésétől.
Jelenleg a diákok több hongkongi helyszínen folytatják tiltakozó akciójukat, komoly forgalmi fennakadásokat okozva.
A Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalom és diákszervezetek által szervezett elhúzódó tüntetés résztvevői a választási reform eredeti menetrendjének megváltoztatását szeretnék elérni. A 2017. évi kormányzóválasztáson “szabad és nyílt” jelöltállítást szeretnének, míg a különleges közigazgatási övezet alaptörvénye és a kínai törvényhozás vonatkozó határozata értelmében, bár első ízben mindenki szavazhat majd, a végső jelöltek személyét egy 1200 fős jelölőbizottság hagyja majd jóvá.
(MTI)”

„A venezuelai kormány közlése szerint gyógyszer-túladagolásban halt meg 35 fegyenc egy börtönben
https://kuruc.info/r/4/136400/
A venezuelai kormány közlése szerint 35 fegyenc halt meg gyógyszer-túladagolásban az ország nyugati részén, Lara államban lévő David Viloria börtönben, és további húszan kómában vannak.
Az eset a hét elején történt, és azóta ellentmondásos hírek érkeztek részben a hatóságoktól, részben pedig a halottak hozzátartozóitól arról, hogy hányan haltak meg a tömeges gyógyszermérgezésben. A legutóbbi, rendőrségre hivatkozó szerdai jelentések legkevesebb 17 halottról szóltak.
A venezuelai kormány pénteken közölte, hogy 35 fegyenc halt meg, és 20-an kómában vannak, kórházban ápolják őket.
A tájékoztatás szerint a bajok hétfőn kezdődtek, amikor a foglyok éhségsztrájkot kezdtek, tiltakozva az embertelen bánásmód és jogaik megsértése miatt. Egyesek közülük lázongani kezdtek, behatoltak a börtön gyengélkedőjébe, és különféle gyógyszereket nyeltek le. Tiszta alkoholt kevertek cukorbetegség, epilepszia és magas vérnyomás elleni orvosságokkal.
William Ojeda kormánypárti parlament képviselő a börtönben tett látogatása után azt mondta, hogy a meghalt fegyencek többsége drogfüggő volt, és elvonási tüneteik voltak. Jogvédők hitetlenkedve fogadták a történtekről szóló hivatalos tájékoztatást, kételkednek ugyanis abban, hogy a foglyok magukat mérgezték volna meg tiltakozva a börtönállapotok ellen.
Az esettel összefüggésben őrizetbe vették Julio Cesar Perez börtönigazgatót.
Az erőszakos cselekmények tekintetében a venezuelai börtönök a világon a legveszélyesebbek közé tartoznak. Az idei év első felében 150 fegyencet öltek meg.
Augusztusban a venezuelai börtönállapotokat figyelő szervezet közölte, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága 190 százalékos, az elítélteket egészségtelen körülmények között tartják fogva, gyakoriak az erőszakcselekmények. Június végéig bezárólag a harmincmilliós Venezuelában mintegy 55 ezren raboskodtak börtönökben, miközben elvileg összesen 19 ezer fegyencnek van hely bennük. A David Viloria börtönt 850 elítélt befogadására tervezték, miközben háromezren raboskodnak falai között.
(MTI)”

„Hirtelen megugrott az ebola halálos áldozatainak száma
https://kuruc.info/r/4/136435/
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett adataihoz képest további 1254-gyel nőtt az ebolavírus által okozott halálesetek száma Nyugat-Afrikában, legalábbis erről tanúskodik a szervezet legújabb jelentése.
A szombaton közzétett összesítés szerint a három afrikai országban (Libériában, Guineában és Sierra Leonéban) 16 169 ember fertőződött meg, közülük 6928-an haltak meg a kórban, míg három nappal korábban még csak 5674 elhunytat tartottak nyilván. Ezeknek az adatoknak az alapján a különbség tehát 1254 halott. Az AFP francia hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi: ez a nagy szám abból adódhat, hogy a legújabb mérlegbe beleszámítottak korábban be nem jelentett haláleseteket is.
Az ENSZ e szervezetének újabb adatai szerint Libériában és Guineában stabilizálódni látszik a járványhelyzet, miközben Sierra Leonéban még mindig tovább terjed a vírus. Maliban vélhetően megtorpant a járvány, a napokban azonosítottak egy kisebb “gócot”, nyolc fertőzöttet kezelnek. A vírust valószínűleg egy kétéves kislány és egy muzulmán vallási vezető hurcolta be Guineából. Maliban 285 embert tartanak megfigyelés alatt ebola gyanújával.
A kór terjedése februárban Guineában kezdődött. Az ebolavírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.
(MTI)”

„Az ebolában elhunytak száma közelít a 7 ezerhez
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Az-ebolaban-elhunytak-szama-kozel-t-a-7-ezerhez-3246/
Az ebola vírusban elhunytak száma Guineában, Libériában és Sierra Leonéban, novemberben elérte a 6928 főt.

Ezt az adatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tette közzé.
A fertőzöttek száma a három országban összesen, a WHO adatai szerint, már 16.169 fő.”

„A kisebbség sajnáltatása, médiamanipuláció és a fergusoni zavargások
https://kuruc.info/r/4/136413/
Szinte mindenki hallott a fekete Michael Brownról, akit egy fehér rendőr lőtt le Fergusonban, melynek hatására a feketék azóta is zavarognak. Aki jobban utánanézett a részleteknek, az azt is tudja, hogy az ártatlannak beállított fekete a lelövése előtt egy boltban rabolt, majd később az ellene eljáró rendőrre támadt, és meg akarta szerezni a fegyverét. Ez utóbbi információ a legtöbb médiafelületről hogy, hogy nem, de lemaradt…

De hallottak-e Dillon Taylorról?
Ő egy 20 éves fehér srác volt, akit augusztus 11-én, tehát két nappal Michael Brown lelövése után, egy kisebbségi rendőr lőtt le Salt Lake Cityben.
Dillon Taylor egy 7-11 vegyesboltból éppen akkor lépett ki, amikor a rendőrök a környező területet nézték át, mert egy fegyveres férfiról kaptak jelentést. Taylor fülhallgatót viselt, és nem hallotta, amikor a rendőrök rászóltak, hogy feküdjön a földre. Szerencsétlenségére a zsebébe nyúlt a mobiltelefonjáért, mire egy kisebbségi rendőr lelőtte.
Taylornál nem volt fegyver. A fergusoni Browntól eltérően nem rabolt ki boltot (amiről videofelvétel van), és nem támadt rá rendőrre.

Mi történt ezután?
Az amerikai országos média igyekezett elhallgatni az esetet, különösen a rendőr színét.
A fehérek nem kezdtek zavargásba Salt Lake Cityben.

Erőszakos bűncselekmények és faji arányok
Az USA-t sokan szeretik az abszolút rossz hazájának beállítani, pedig ott is vannak jó dolgok. Az egyik ilyen jó dolog, hogy a bűncselekmények elkövetőinek faját is megadják a statisztikában.
A Nemzeti Felmérés a Bűncselekmény Áldozatává Válásáról (National Crime Victimization Survey) 2010-es adata szerint 62 593 fekete áldozata volt fehérek által elkövetett erőszakos bűncselekménynek. Ugyanezen évben 320 082 fehér áldozata volt feketék által elkövetett erőszakos bűncselekménynek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a fekete lakosság 38 milliós, a fehér pedig 197 milliós, akkor az eredmény még rosszabb.
Az ötödannyi fekete ötször több erőszakos bűncselekményt követ el fehérek ellen, mint fordítva.
(Hidra)
Forrás:
– When a Minority Cop Killed an Innocent White Man in Utah, the Press Was Silent
http:// http://www.dcclothesline.com/2014/08/21/black-cop-killed-innocent-white-man-utah-press-silent/
– Ferguson Conspiracy Exposed
http:// http://www.dcclothesline.com/2014/11/28/ferguson-conspiracy-exposed/#more-40805
Kapcsolódó:
– Nem emeltek vádat a niggerbűnözőt agyonlövő rendőr ellen – a faj- és bűntársak persze megint zavarognak
– Jauzsikánál is ártatlanabb volt a St. Louisban leterített 132 kilós nigger “fiú”: bedrogozva rabolt, majd félholtra verte a fehér rendőrt, s megpróbálta elvenni a fegyverét”

„Én fizetlek – kiabálták a tüntetők a rendőröknek
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141129-osszecsaptak-a-tuntetok-a-rendorokkel-fergusonban.html
A demonstrálók miatt ideiglenesen be kellett zárni három bevásárlóközpontot a „fekete pénteki” kiárusítások alatt az egyesült államokbeli Fergusonban, ahol ismét felerősödött a feszültség. Több száz tüntető összecsapott a rendőrökkel és a Nemzeti Gárda tagjaival.

„Kit védtek, kit szolgáltok?”, „Az én adómból fizetnek benneteket” – skandálták a tüntetők a CNN beszámolója szerint. A tüntetők a fergusoni rendőrség épülete előtt összecsaptak a rendőrökkel és a Nemzeti Gárda tagjaival. Mihelyt valaki az útra lépett, azonnal őrizetbe vették – jelentette az amerikai hírtelevízió.
Legalább 15 embert tartóztattak le, az egyik ellen hatósági személy elleni erőszak miatt emelnek vádat.
A St. Louis megyei rendőrség Twitter-oldalán azt írták, hogy a tüntetők többsége mindazonáltal békésen tiltakozott.

Üzleteket zártak be
Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint számos üzletnek be kellett zárnia, miután tüntetők százai özönlöttek el három bevásárlóközpontot. A megmozdulás résztvevői azt skandálták: „hagyjátok abba a vásárlást és csatlakozzatok a mozgalomhoz!”.
Pénteken Chicagóban és Kalifornia több városában is tüntettek a fergusoni vádesküdtszék döntése ellen. A testület hétfőn határozott arról, hogy nem indokolt a vádemelés annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a városban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest. Az ügy nyomán tüntetések kezdődtek szerte az Egyesült Államokban.
A hálaadás napját követő „fekete péntek” a hagyományos karácsonyi vásárlási szezon kezdete az Egyesült Államokban, a kereskedők jelentős árkedvezményeket hirdetnek meg egy-két napra.”

„San Franciscóban utcai zavargások voltak
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/San-Franciscoban-utcai-zavargasok-voltak-8984/
A Kalifornia állambeli San Franciscóban tüntetés tört ki péntek éjjel.

A tüntetők a bíróság döntése ellen tiltakoztak a Fergusonban lelőtt tinédzser ügyével kapcsolatban. Az esetről a helyi média számolt be.
Információk szerint több száz ember vonult a város egyik központi utcájára, betörve a boltok és az irodaházak ablakait.
Ezen kívül a rendőrség egy este alatt 15 demonstrálót tartóztatott le Furgasonban.
Hétfőn a bíróság felmentette azt a rendőrt, aki augusztus 9-én Furgasonban lelőtt egy 18 éves afroamerikai tinédzsert. A döntés tüntetéshullámot indított el több amerikai államban.”

„Az amerikai lakosság egyre több fegyvert vásárol
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_29/Az-amerikai-lakossag-egyre-tobb-fegyvert-vasarol-0909/
Az USA-ban a fekete péntek akciós nap alkalmából megnőtt a fegyvervásárlások száma. Erről az USA Today számolt be.

Tavaly rekordszámú, 114 ezer kérelmet adtak be fegyvervásárlásra. Az FBI adatai szerint idén már 155 ezer kérelmet dolgoztak fel – 600 részleg 17 órában dolgozik a kérelmek elbírálásán.
Korábban Chicagóban a fekete péntek akciós napon lövöldözés volt a Nordstorm áruházban, amelynek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsérült.”

„A Perzsa-öbölben próbálja ki élesben először a lézerfegyvert az amerikai haditengerészet
https://kuruc.info/r/4/136406/
Az eredetileg a hetvenes években szolgálatát megkezdő, akkor még kétéltű szállítóhajóként legyártott USS Ponce az utóbbi néhány évben azzal vált híressé, hogy őt választották ki az új lézerfegyver hordozójának, ezzel pedig a hajó kapitányának jutott az a feladat, hogy először próbálja ki élesben a fegyverrendszert. A hajó ezekben a napokban a Perzsa-öbölben őrjáratozik, csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor az első harci cselekményre.
A Ponce tavaly kapta meg az engedélyt a hadrendbe állításra, aminek eredményeként a Laser Weapon System (LaWS) névre keresztelt platform megjelent az amerikai haditengerészet hivatalos listáján. A tudományos fantasztikus könyvekből és filmekből már régóta ismerhetjük a félelmetesnek és rendkívül hatékonynak megálmodott lézerfegyvereket, ez a fejlesztés azonban az első olyan példány, amely valóban képes bizonyos objektumok elpusztítására (pontosabban azok felgyújtására), méretei miatt pedig a haditengerészet egységei válhattak elsőként annak hordozóivá.
A LaWS több módban üzemelhet, segítségével figyelmeztető fényjátékot produkálhatunk, de koncentrált erejével hatékony fegyvernek bizonyulhat a kisebb drónok és csónakok ellen is. Ezért is eshetett a választás a Perzsa-öbölre, mivel itt a kisebb iráni vízi egységek rendszeresen okoznak kellemetlenséget az amerikai hajóknak, bár többnyire itt inkább erődemonstrációról, mintsem konkrét összeütközésekről van szó. Korábban már videóban is láthattuk, hogy fegyver valóban működik, az eredményt illetően itt nem maradtak kétségek, bár az első éles akcióra még nem került sor – a lézer elsősorban védelmi eszköz, a később megjelenő fejlesztésekkel ez még változhat.
(https://www.youtube.com/watch?v=gBuiPZm6hK4)
Az éles körülmények között történő használattal további tapasztalatokat szeretnének nyerni, például a pára, a hő, a por, valamint a tengeri környezet esetleges hatásaival kapcsolatban. A 40 millió dollárt kóstáló prototípus hat, kereskedelmi forgalomban is kapható lézerhegesztőt kombinál, a pontos hatótávot azonban nem árulják el.
(Sg.hu nyomán)”

„Vágó Gábor egyesítené a kormányellenes tüntetők csoportjait, hogy ne össze-vissza szervezzenek egymásra
http://index.hu/belfold/2014/11/29/vago_gabor_egyesitene_a_kormanyellenes_tuntetok_csoportjait_hogy_ne_ossze-vissza_szervezzenek_egymasra/
Felhívást tett közzé Vágó Gábor volt LMP-s parlamenti képviselő, aki az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért! Facebook-csoporttal nemrég Vida Ildikó és a NAV ellen szervezett tüntetést.

Vágó felszólítja az elmúlt időszakban demonstrációkat szervező csoportokat, hogy üljenek le egymással egyeztetni és ne forgácsolják szét az erőiket.
Bejegyzés Vágó Gábor által
Idáig a különböző civil csoportosulások, Facebook-oldalak és pártok jobbára egymástól függetlenül – néha egyenesen egymással veszekedve és rivalizálva – fogtak hozzá a tüntetéseik megszervezéséhez. Legutóbb pedig a pénteken bejelentett „közös″ tüntetésről derült ki, hogy az összefogás csupán egy szándék, és a gimnazistákból álló társaság előzetesen azt nem tárgyalta végig azt a többi szervezői- és aktivistacsoporttal.
Ráadásul az ellenzéki aktivisták hiába egymástól függetlenül tevékenykednek, a kormányoldali média egyébként is egyformán kezeli őket: az elmúlt napokban több prominensük ellen is politikai támadást indítottak. Várady Zsolt iwiw-alapítót egy több mint tíz évvel ezelőtti marihuánás történetével, Gulyás Balázst, a netadó elleni demonstráció vezetőjét pedig egy régebbi közlekedési balesetével kezdte el revolverezni a Hír TV.
A legközelebbi demonstrációt december 4-én Vágó Gáborék szervezik, majd a Szabad Oktatásért közösnek nevezett tüntetése jön december 16-án.”

„Kiderült, a kormányellenes tüntetők nem is tudtak róla, hogy össznépi tüntetés lenne december 16-án
http://index.hu/belfold/2014/11/29/kamu_hogy_ossznepi_tuntetes_lenne_december_16-an/
Tegnap megírtuk, hogy a Facebookon nagy, össznépi tüntetés szerveződik december 16-ára Nincs hova hátrálnunk! címmel. A tüntetést meghirdetők „közös tüntetésként” harangozták be az eseményt, egészen pontosan ezt írták: KÖZÖS TÜNTETÉS! Az utóbbi hetekben egyre több civil, pártfüggetlen szerveződés alakult, hogy kiálljanak a magyar emberek érdekeiért. Most szeretnénk egy helyszínen egyesíteni ezeket a csoportokat és más civil érdekvédelmi szervezeteket, hogy együtt védjük meg jogainkat és utasítsuk el a társadalmi igazságtalanságokat, valamint hogy összefogjunk, és közösen alternatívát találjunk, amennyiben a jelenlegi kormány továbbra is semmibe veszi a szavunkat.″

Az Indexnek több, az elmúlt időszak demonstrációinak szervezésében részt vevő aktivista jelezte, a meghirdetés előtt nem keresték meg őket és nem is állapodtak meg, hogy közös tüntetés szerveződik.
Úgy tudjuk, a december 16-i rendezvényt egy maréknyi gimnazista, a Gyetvai Viktor vezette Szabad Oktatást közösség találta ki, ahhoz egyelőre hivatalosan nem csatlakoztak az előző időszak ezres-tízezres megmozdulásainak szervezői, mivel rendes egyeztetés sem volt róla.
Mondjuk az esemény leírása tényleg csak arról szól, hogy szeretnének egy közös tüntetést.
Ettől egyelőre viszont még messze vagyunk, az internetadó elleni tiltakozás vezetőjével, Gulyás Balázzsal ugyanis információink szerint csak azt beszélték meg, hogy az segít az interneten népszerűsíteni a rendezvényt. A Vida Ildikó és a NAV elleni tüntetés szervezőjével, Vágó Gáborral sem konzultált előzetesen a Szabad Oktatás az akciójukról.
Legalább jó tudni, hogy nem csak mi veszítettük el a fonalat, ki kicsoda, ki kivel van és éppen miért akar demonstrálni. Decemberben egyébként egy korábbi időpontban is lesz tüntetés, mégpedig a jövő héten, december 4-én a Kossuth téren. Ezt a Vágó Gábor-féle 1000 milliárdan a tisztességes adózásért Facebook-csoport kezdeményezte. Vágó az Indexnek elmondta, azért a 16-i demonstrációt is támogatni fogják.”

„Portik élettársa is jól járt Rogánékkal
http://www.origo.hu/itthon/20141129-portik-elettarsa-is-jol-jart-roganekkal.html
Egy jobb budai panellakás négyzetméterárán adta el a Belváros egyik legfelkapottabb részén, a Károly körúton lévő értékes üzlethelyiségét az V. kerület a Prisztás-gyilkosság miatt nem jogerősen elítélt Portik Tamás élettársának érdekeltségében lévő cégnek.

Három éve 247 ezer forintos négyzetméterárért jutott a ma már Porték-érdekeltségű cég bérlőként a helyiséghez, ami ma a korábbi vételár akár a négyszeresét is érheti. Rogán Antal azt állítja, hogy már korábban kivizsgálták az ügyletet, de megállapították, hogy nem történt szabálytalanság. Ám a jegyzőt mégis leváltotta bizalmatlanságra hivatkozva.

Bérlőként, kedvezménnyel vásároltak
Igazi kincs lehet egy utcára néző, nagy, üvegportálos üzlethelyiség a Károly körút felkapott, forgalmas részén, pár lépésre a Deák tértől, a metróról és a Váci utcától. A 212 négyzetméteres üzletért mégis csak 52,4 millió forintot fizetett 2011-ben az akkor még Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzatnak a Classic Immo Kft., vagyis négyzetméterenként 247 ezer forintot – derítette ki a Blikk.
Ez ma egy teljesen átlagos pesti téglalakás vagy egy újdudai luxuspanel ára. A vételárban egyébként volt némi kedvezmény- ezt az önkormányzat sem tagadja. A cég ugyanis az eladáskor már „birtokon belüli” bérlőként a piaci ár 70 százalékáért vehette meg a vonatkozó helyi rendelet szerint az üzlethelyiséget. Vagyis piaci áron 75 milliót érhetett a kerület szerint az ingatlan.

Kapóra jött nekik az üresedés
Az ingatlant korábban évtizedekig a Képcsarnok bérelte: itt működött a Mednyánszky Galéria. A Blikk cikke szerint a galériát 2011 tavaszán lakoltatták ki, miután a Képcsarnok nem volt hajlandó a kedvezményes bérleti díjnál többet fizetni. A Classic Immo ezután nyert bérleti jogot a helyiségre, amelyet az év végén már meg is vehetett a bérlőknek járó kedvezménnyel – elővásárlási joga is volt.
A Classic Immo Kft. a nyilvános cégadatok szerint gyakorlatilag erre az üzletre alapították. A kft.-t ugyanis 2011. október 24-én jegyezték be. A társaságnak alig két hónapig volt tulajdonos-ügyvezetője Széky Péter, majd a cég nem csak vezetőt váltott. Novemberben a Komondor Holding Zrt. lett a tulajdonos, amelynek 1998-2002 között Pápa Marianne, Portik élettársa az elnök-vezérigazgatója.
A Károly körúti üzlethelyiség értékesítése idején Pápa Marianne nem, de a fia, Szetlik Gergő volt a holdingcég igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője. Az édesanya csak több éves kihagyás után, idén májusban vállalt újra vezető szerepet a cégnél tisztségviselőként.

Négyszeres árat is érhet jelenleg
Az ügylet aggályos elemeire a cikk megjelenése után az ősszel az önkormányzati választáson az Együtt-PM színeiben polgármesterjelöltként sikertelenül indult Juhász Péter jelenlegi önkormányztai képviselő is felhívta a figyelmet Facebook-oldalán. Mint írta, a gyakran évekig tartó folyamat, míg valakiből bérlő, majd tulajdonos válhat, ennek az üzlethelyiségnek az esetében csupán néhány hónapig tartott.
Juhász egy, a szintén a Károly körúton – a néhány száz méterre lévő Astoriánál – található hasonló utcai üzlethelyiség ingatlanhirdetését hozta példának az ingatlan jelenlegi értékére, mivel ott 900 ezer forintra jön ki egy négyzetméter. Vagyis miközben az ingatlanárak gyakorlatilag stagnálta az elmúlt három évben, a Classic Immo befektetése csaknem a négyszeresét éri.
Ekkora különbséget ugyan a Blikk nem becsült, de a cikkben nyilatkozó ingatlanszakértő szerint a 600 ezer forintos négyzetméterár nem irreális – vagyis még így is 127 millió forintot kasszírozhatott volna a kerület az ingatlanért, ha nem a Clasic Immonak adja, hanem piaci áron értékesíti. De a bérlői kedvezménnyel csökkentett vételár is csaknem 89 millió forint lehetett volna, nem pedig 52,4 millió.

Rogán szerint minden rendben volt
Az önkormányzat visszautasította a nyomott áron való értékesítés vádját, mondván: bérlőként a Classic Immo-t megillette a vételár-kedvezmény. A kerület akkori fideszes polgármestere, Rogán Antal sem lát kivetnivalót az ügyletben, bár 2012 végén vizsgálatot folytatott le. Törvénytelenségre ugyan nem derült fény – magyarázta a Blikknek -, de bizalomvesztés miatt kezdeményezte a jegyző felmentését.
Akkoriban Rónaszéki László volt a jegyző, de Rogán sokáig fontolgathatta a 2012-es vizsgálat után a döntését, mert az akkor már hosszú évek óta belvárosi jegyzőként dolgozó Rónaszéki csak 2013. szeptemberében távozott hirtelen és érdemi indoklás nélkül a hivatalából. Utódja Sélley Zoltán lett, aki viszont előtte – vagyis az ingatlan értékesítése idején – a kerületi vagyonkezelő céget vezette.

Elsőként jött, odaadták, nem nézték
Az V. kerületi önkormányzat szombaton, a cikk megjelenése után is kiadott egy közleményt. Eszerint „az önkormányzat nem tudhatja, hogy ki volt akkor, vagy éppen jelenleg kicsoda Portik Tamás élettársa, hiszen sem Portik Tamással, sem cégeivel soha nem álltunk kapcsolatban.” Emlékeztettek, hogy az előző bérlő, a Képcsarnok Kft. nem fizetett, a bíróság jogerős ítéletével ezért kilakoltatták.
Ezután az első jelentkezőnek odaadták az ingatlant, ez volt a Classic Immo – derült ki az önkormányzat válaszából. Hozzátették: az önkormányzat szabályai minden bérlőnek elővásárlási jogot biztosítanak, ez vonatkozik a kedvezményre is. Amúgy pedig „az önkormányzat sem a szóban forgó céggel, sem a hölggyel más szerződést nem kötött, azaz rendszeres kapcsolatot semmilyen formában nem tartott fent”.

Gyurcsányozással reagált a Fidesz
A Gyurcsány-kormány minden erkölcsi, jogállami és demokratikus határt átlépett hatalma megtartása érdekében, képes volt az alvilággal is lepaktálni – emlékeztetett közleményében az ingatlanügyre reagálva a Fidesz-frakció. Azt írták, hogy a Gyurcsány-kormányok idején a titkosszolgálatokat akár az alvilággal karöltve is politikai célokra használták, és Portikot fideszes politikusok lejáratására akarták használni. A kormánypárti közlemény szerint “ma ugyanazok és ugyanazokkal a módszerekkel próbálkoznak”.
Kitértek a Rogán által említett 2012-es vizsgálatra is. Erről azt írták: a vizsgálat törvénytelenséget vagy szabálytalanságot nem tárt fel, de mivel a képviselő-testületnek a döntések meghozatalakor minden információ nem állt rendelkezésére, az akkori polgármester bizalomvesztés miatt 2013-ban közös megegyezéssel kezdeményezte az akkori jegyző felmentését”.

Vizsgálódna az MSZP
Az elmúlt napok “botrányos sajtóhírei” miatt az önkormányzat pénzügyi bizottságának rendkívüli ülését tervezi összehívni Steiner Pál. A testület MSZP-s elnöke meghívja Rogán Antal volt polgármestert és Sélley Zoltánt, a kerületi vagyonkezelő volt igazgatóját, a jelenlegi jegyzőt is az ülésre. Közölte: az ülés napirendjére tűzik az elmúlt nyolc év ingatlanértékesítései szabályszerűségének és megtérülésének vizsgálatát, így a Dorottya utca 8. szám alatti épület eladását és Portik élettársának ingatlanszerzését is.”

2014. november 28. péntek, Donyeckben a nyugdíjasok nem kapnak nyugdíjat, és néha koldulni kényszerülnek

„Donyeckben a nyugdíjasok nem kapnak nyugdíjat, és néha koldulni kényszerülnek
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/28/donyeckben-nyugdijasok-nem-kapnak-nyugdijat-es-neha-koldulni-kenyszerulnek
Nyina egy csütörtöki napon kezdett el koldulni, hogy meg tudja venni a szívgyógyszereit. Nem kapja a nyugdíját – panaszolta el a donyecki nyugdíjas asszony a francia hírügynökség tudósítójának. „Nem gondoltam volna, hogy megérem ezt a szégyent” – kesergett az idős nő.

Nyina Nyikiforovnához hasonlóan több százezer nyugdíjas nem kapja meg a megélhetésének egyetlen forrásául szolgáló ellátást a szakadárok kezén lévő, hét hónapja háborús konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségben. A kijevi vezetés november elején úgy döntött, hogy leállítja a lázadók uralta területek költségvetési támogatását, közöttük a szociális segélyek és nyugdíjak kifizetését, ami az ország de facto kettéosztásával egyenlő.
Csütörtökön újabb lépést történt ebben az irányban az ország nyugati és keleti része közötti postai összeköttetés megszakításával – írta a francia hírügynökség. „Ezzel a döntéssel a kijevi vezetés tarthatatlanná tette az amúgy is nehéz helyzetet” – mondta Jevhen Sibalov, a lakosokat segítő Felelős Állampolgárok civil szervezet önkéntese.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Oroszországot okolja, szerinte kizárólag Moszkva felelős a szakadár ellenőrzés alatt lévő területeken élő több mint 650 ezer nyugdíjast sújtó „humanitárius katasztrófáért”. Az itt élő nyugdíjasoknak több mint négy hónap óta az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt lévő területre kell átmenniük, hogy reménykedhessenek a nyugdíjuk kifizetésében, miután leküzdöttek számos adminisztratív akadályt. Fiktív lakcímet is szerezhetnek ukrán területen, a jogosultsághoz azonban be kell mutatniuk a lakcímet igazoló dokumentumot.
A döntés következtében a korrupció átszőtte országban rögtön megjelentek a közvetítők, akik 500 hrivnyáért kínálnak lakcímet igazoló okmányokat. Az átlagnyugdíj mindössze 1670 hrivnya.
A nyugdíjasoknak már az is nehézséget okoz, hogy eljussanak a kijevi kormány fennhatósága alatt lévő területekre. Csütörtökön az AFP tudósítója több száz embert látott sorban állni a donyecki pályaudvaron, akik a szükséges okmányok beszerzése végett indultak útnak.
„Egy hónapja voltam Kramatorszkban, hogy elintézzem a nyugdíjamhoz szükséges iratokat. Most megint itt kell sorban állnom a hidegben. Ráadásul egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy bármit is sikerül elintéznem” – panaszolta a 70 éves Katerina Szavenko helyi lakos. Sokan vannak olyan nyugdíjasok is, akik nem tudnak elutazni vagy nincs rá pénzük.
„Csak Donyeckben közel harmincezren vannak olyanok, akik nem tudnak kimozdulni vagy a családjuk nem tudja őket segíteni. Sokan a legfontosabb gyógyszerekhez sem jutnak hozzá. Egyszerűen a túlélés határára kerültek” – mondta Jevhen Sibalov.
Azok a nyugdíjasok, akik nem tudták átíratni az okmányaikat, többnyire a szomszédjaik nagylelkűségének és a humanitárius szervezeteknek köszönhetik a túlélést. Gyakran látni idős embereket koldulni a szupermarketekben és a gyógyszertárakban.
„Hagynak minket meghalni. Senki sem tudja megmondani, mikor lesz vége, és meddig kell még éheznünk” – mondta a 76 éves Tetyána Szolovjeva. „Nincsen családom, csak a nyugdíjamból élek, nincs másom. A szomszédoktól kértem segítséget, bányászok. Most már ők sem kapnak bért. Hogy lehet így élni?” – kesergett a szakadár kézen lévő Makijivka ipartelepülésen élő idős nő.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Ukrán katonák menetrend szerinti autóbuszra lőttek Luhanszkban
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/28/ukran-katonak-menetrend-szerinti-autobuszra-lottek-luhanszkban
Két ember meghalt, másik tizennégy megsebesült csütörtökön, amikor ukrán kormányerők Luhanszk megyében aknavetővel lőttek egy menetrend szerinti autóbuszra, amely szakadárok kezén lévő területen, egy buszpályaudvar közelében lévő ellenőrző pontnál várakozott.

Ezt a TASZSZ orosz hírügynökség jelentette az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” egyik rendőri vezetőjére hivatkozva.
Vitalij Kiszeljov szerint a Sztanicja Luhanszka település buszpályaudvaránál lévő ellenőrző pontnál éppen a busz utasainak okmányait vizsgálták, amikor ukrán katonák által kilőtt aknavető lövedék csapódott a járműbe. Egy utas meghalt, nyolc másik polgári személy súlyosan megsebesült. Életét vesztette az okmányokat ellenőrző szakadár katona is, hat társa pedig megsebesült.
A mentők érkezése után további két akna robbant az ellenőrző pontnál – mondta Kiszeljov.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”
(* a szerk.: ez már tegnap is hír volt.)

„Mintegy 250 ukrán állami vállalat vonul ki Luhanszk és Donyeck megyéből
https://kuruc.info/r/4/136361/
Az ukrán energetikai és szénipari minisztériumhoz tartozó állami vállalatok “kivonulnak” péntektől a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területekről.

Az ukrán média idézte péntekre virradóra a tárca erről szóló rendeletét, amely szerint péntektől megszüntetik a gyártást és a pénzügyi-gazdasági tevékenységet a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok, amelyek azon a területen folytatnak tevékenységet, ahol zajlik az úgynevezett terrorellenes hadművelet, vagyis a szakadárok ellenőrzése alatt álló Luhanszk és Donyeck megyei területeken.
A minisztériumi rendelete mintegy 250 állami vállalatra vonatkozik. Az érintett cégek vezetőinek át kell helyezniük más településekre üzemeiket azokról a területekről, amelyek nincsenek vagy nincsenek teljesen az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt. El kell költöztetniük az ott dolgozókat – amennyiben ők ezt akarják – is, illetve el kell szállítani onnan a vagyontárgyakat és a dokumentumokat.
Petro Porosenko ukrán elnök két hete rendelte el minden közszolgálati intézmény kivonását az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területekről. A döntés egyebek között az iskolákra, a kórházakra és a mentőszolgálatokra vonatkozott.
Porosenko rendelete egyenes következménye volt annak, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságokban” november 2-án új vezetőket és parlamentet választottak. A választások eredményét Oroszországon kívül senki nem ismerte el. Két nappal később Porosenko bejelentette, hogy Ukrajna kénytelen szigorúbban fellépni, katonailag és gazdaságilag is elszigetelni a lázadók ellenőrzése alatt álló területeket.
(MTI)”

„Az energiaipari minisztérium vállalatai “kivonulnak” a szakadár területekről
http://karpathir.com/?p=10072
Az ukrán energetikai és szénipari minisztériumhoz tartozó állami vállalatok “kivonulnak” péntektől a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területekről.

Az ukrán média idézte péntekre virradóra a tárca erről szóló rendeletét, amely szerint péntektől megszüntetik a gyártást és a pénzügyi-gazdasági tevékenységet a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok, amelyek azon a területen folytatnak tevékenységet, ahol zajlik az úgynevezett terrorellenes hadművelet, vagyis a szakadárok ellenőrzése alatt álló Luhanszk és Donyeck megyei területeken.
A minisztériumi rendelete mintegy állami 250 vállalatra vonatkozik. Az érintett cégek vezetőinek át kell helyezniük más településekre üzemeiket azokról a területekről, amelyek nincsenek vagy nincsenek teljesen az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt. El kell költöztetniük az ott dolgozókat – amennyiben ők ezt akarják – is, illetve el kell szállítani onnan a vagyontárgyakat és a dokumentumokat.
Petro Porosenko ukrán elnök két hete rendelte el minden közszolgálati intézmény kivonását az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területekről. A döntés egyebek között az iskolákra, a kórházakra és a mentőszolgálatokra vonatkozott.
Porosenko rendelete egyenes következménye volt annak, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságokban” november 2-án új vezetőket és parlamentet választottak. A választások eredményét Oroszországon kívül senki nem ismerte el. Két nappal később Porosenko bejelentette, hogy Ukrajna kénytelen szigorúbban fellépni, katonailag és gazdaságilag is elszigetelni a lázadók ellenőrzése alatt álló területeket.
http://www.pravda.com.ua/news/2014/11/27/7045689/
mti”

„Ukrán hatóságok több mint 250 állami vállalatot zárnak be a Don-medencében
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Ukran-hatosagok-tobb-mint-250-allami-vallalatot-zarnak-be-a-Don-medenceben-7758/
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium november 28-án elrendelte több mint 250 állami tulajdonú vállalat és intézmény leállítását a Don-medencében, az ország dél-keleti részén. A megfelelő rendelet a minisztérium honlapján jelent meg.

A vállalatok vezetőségét megbízták, hogy fogalmazza meg javaslatait a nevezett vállalatok alkalmazottjainak és tulajdonának evakuálása kapcsán az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt álló területekre.”

„Poroshenko törvényváltoztatással tenné lehetővé külföldiek számára az ukrán kormánybéli munkát
http://oroszhirek.hu/index.php/politika/4161-poroshenko-torvenyvaltoztatassal-tenne-lehetove-kulfoldiek-szamara-az-ukran-kormanybeli-munkat
Ukrajna elnöke, Pjotr Poroshenko azt tervezi, hogy megváltoztatja az ukrajnai jogszabályozást annak érdekében ,hogy külföldiek is dolgozhassanak magas kormányzati pozíciókban az ukrán államvezetésben. Ez eleddig példa nélküli az ukrán történelemben és azt jelentheti, hogy Ukrajnát akár külföldről is lehet majd kormányozni valamilyen szinten.

“Az ötletem a törvények megváltoztatására annak érdekében ,hogy jogot biztosítsunk külföldieknek az ukrán államgépezetben való munkához, beleértve a kormányt is” – mondotta Poroshenko elnök csütörötökön az ukrán parlament előtt mondott beszéde során. “Vagy ki lehetne terjeszteni azon emberek listáját, akiknek az ukrán elnök rendkívüli, gyorsított eljárásban adhat ukrán állampolgárságot” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy azok a külföldiek “készek elfogadni az ukrán állampolgárságot annak érdekében, hogy megkaphassák a pozíciót ezzel meg fogják erősíteni erős elkötelezettségüket a potenciális partnereink és partner-jelöltjeink felé”
Poroshenko javasolta továbbá külföldi személy kinevezését az újonnan felállított “Nemzeti Anti-korrupciós Iroda” élére. Az elnök kidolgozta, hogy a külföldieknek lenne egy különösen erős “előnyük” az ukrajnai politikai elittel való kapcsolatuk hiánya okán.”
“Senki se lesz senki keresztapja vagy kerítőembere” – mondta, utalva az ukrajnai politikai nepotizmusra, részlehajlásra.
Korábban, Arseny Yatszenyuk ukrán miniszterelnök javasolta új pozíció felállítását – Európai Integrációs Ügyek Miniszterelnök-helyettese néven. Előterjesztette tovább, hogy egy európai vezető lenne kinevezve erre a pozícióra.
Csütörtökön Yatszenyuk megkapta a törvényhozástól a jóváhagyást, hogy maradjon Ukrájna miniszterelnöke, míg 5 ukrán párt létrehozott egy úgynevezett Ukrajnai Európai Koalíciót az új parlament első ülésén.”

„Óvadék ellenében szabadon engedték a helyettes vezérkari főnököt
http://karpathir.com/?p=10069
Óvadék ellenében szabadon engedték csütörtökön az ukrán hadsereg helyettes vezérkari főnökét, akit két nappal ezelőtt vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy gondatlansága okozta a júniusban lelőtt az IL-76-os katonai szállító repülőgép katasztrófáját, amelyben 49 ember halt meg.
Az UNIAN hírügynökség a védelmi minisztériumtól származó forrásokra hivatkozva közölte csütörtök este, hogy 365 ezer hrivnya (körülbelül hatmillió forint) óvadékot tettek le Viktor Nazarov tábornokért. Hogy kik, az nem derül ki a jelentésből.
Nazarovot, az ukrán hadsereg helyettes vezérkari főnökét, a kelet-ukrajnai terrorellenes hadművelet parancsnokhelyettesét kedden vették őrizetbe, miután egy kijevi bíróság megalapozottnak találta a vele szemben felmerült gyanút. A katonai ügyészség azzal gyanúsítja őt, hogy figyelmen kívül hagyta a titkosszolgálat (SZBU) azon figyelmeztetését, hogy fennáll a gép lelövésének veszélye. A figyelmeztetés ellenére Nazarov engedélyezte a deszantos századot szállító gép leszállását a luhanszki repülőtéren, és emiatt felróható neki a szolgálati körben elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntette.
Az IL-76 típusú ukrán katonai szállító repülőgépet június 14-re virradóra lőtték le Moszkva-barát orosz szakadár fegyveresek a kelet-ukrajnai Luhanszk repülőtérénél leszállás közben. A katasztrófában 40 deszantos katona és a kilencfős személyzet meghalt.
http://www.unian.net/politics/1014919-generala-nazarova-obvinyaemogo-v-katastrofe-il-76-vyipustili-pod-zalog-istochnik.html
mti”

„Helyzetkép: Ukrajna, szankciók, fegyverkezés
https://kuruc.info/r/4/136396/
Heti válogatás az orosz források híradásaiból.

A francia ügyészség nyomozást indított, mert az orosz védelmi minisztériumnak gyártott Mistral első kész példányáról ismeretlenek high-tech berendezéseket tulajdonítottak el. A francia elnök az USA nyomásának engedve újra, immár sokadszor leállította a kész hadihajó átadását az oroszoknak, kiknek képviseletében mintegy száz fős deszant alakulat gyakorlatozik a hajó fedélzetén. A nyomozók szerint a Thales cég által gyártott kompjuterberendezések egyes elemei tűntek el. Különös, hogy az éjjel-nappal őrzött objektumból nyom nélkül tűntek el a valószínűleg fontos információt hordozó alkatrészek.
Forrás: http://www.vesti.ru/doc.html?id=2159369

Az orosz haditengerészet Alekszandr Nyevszkij nevű tengeralattjárójáról Bulava típusú rakétát lőttek ki, amely rövid időn belül a Kamcsatka területén található Kura gyakorlóterületen csapódott be az előzetes program szerint. A mintegy 35 tonnás Bulava-rakéta „vízfelszín alatti” pozícióból került indításra, amely a leszálló ágban több nukleáris töltetet tartalmazó, külön-külön célpontra irányított rakétára nyílhat szét.
Forrás és videó: http://www.vesti.ru/doc.html?id=2159642

Újabb, immár a nyolcadik segélykonvoj érkezett az orosz-ukrán határra. A 60 fehér, Kamaz típusú teherautó úti célja Donyeck városa, ahová építőanyagot – elsősorban ablaküveget-, valamint élelmiszert és meleg ruhákat visznek. Az egyik gépkocsivezető nevetve jegyezte meg: „már csukott szemmel is odatalálunk”.
Forrás és videó: http://www.vesti.ru/doc.html?id=2158666

Csehország miniszterelnökét, Milos Zémant valószínűleg kitiltják az online adásokból a Pussy Riot-tagok ”kemény jellemzése” miatt. A Cseh Rádiótanács véleménye szerint az elnök megsértette a tv- és rádiótörvényt. Elképzelhető, hogy a továbbiakban a hasonló szerkesztésű adások csak felvételről lesznek bejátszhatóak.
Forrás: http://www.vesti.ru/doc.html?id=2158710

Mialatt az ukrán Duma falai között az erőszak és a háború hívei készülődnek az új „antiterrorista hadműveletre”, a főváros egyes kerületeiben, és Ukrajna nagy részén magasra csapott a bűnözési hullám. Éjszaka nem tanácsos az utcára kilépni, de rablás, betörés fényes nappal is megkeserítheti a békés polgárok életét. Nagyszámú illegális fegyver van magánkézen, a rendőrség az esetek többségében ki sem megy a bűntett helyszínére.
Forrás és videó: http://www.vesti.ru/doc.html?id=2159649&tid=105474

Orosz hackerek elcsípték a svéd haditengerészet két tagjának beszélgetését, amelyben a két tengerész egymás iránt táplált forró érzelmeinek adott hangot. A beszélgetés a legutóbbi, novemberi Balti-tengeri haditengerészeti gyakorlaton „került ki az éterbe”.
Forrás: http://news.rambler.ru/28131020/
(Kuruc.info)”

„Donyeckben bombatalálat ért egy kórházat – Walzman úgy módosítaná a törvényeket, hogy külföldieket is kinevezhessen kormánytagnak
(https://www.youtube.com/watch?v=XlDCk22glvI)
(Forrás: South Front Fb-oldala)
Kapcsolódó: Kiszivárgott: az USA már közvetlenül fizeti az ukrán hadsereg tisztjeit”
(* a szerk.: régebbi hírek gyűjteménye)

„Súlyosbodik az újságírók biztonságával kapcsolatos helyzet az EBESZ-régióban
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Sulyosbodik-az-ujsag-rok-biztonsagaval-kapcsolatos-helyzet-az-EBESZ-regioban-1529/
Az ukrajnai konfliktus eredményeként továbbra súlyosbodik az újságírók biztonságával kapcsolatos helyzet az EBESZ-régióban – olvasható Dunja Mijatovic a szervezet médiaszabadság-képviselője jelentésében.

Adatai szerint az elmúlt évben Ukrajnában hét újságíró életét vesztette, 170-et támadtak meg vagy sebesítettek meg, bár egyes források szerint ezek a számok magasabbak.
Ezen kívül mintegy 30 szerkesztőséget és televíziós irodát romboltak szét. Közel 80 újságírót raboltak el, és erőszakkal tartottak, legalább kettő még mindig fogságban van.”

„Az ENSZ: Kijev köteles kivizsgálni a kínzás eseteit
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Az-ENSZ-Kijev-koteles-kivizsgalni-a-k-nzas-eseteit-4238/
Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága ajánlja Ukrajnának, hogy szigorítsa meg azon intézkedéseket, amelyek az erő aránytalan alkalmazása, a kínzás és az embertelen bánásmód megtiltására irányulnak. A bizottság javasolja az ilyen incidensek kivizsgálását.

Ezen kívül, Kijev köteles biztosítani a 2013 novembere és 2014 februárja között a Függetlenség terén történt olyan esetek alapos, gyors és elfogulatlan vizsgálatát, amelyekben a rendőri erőszak alkalmazásáról van szó. Aktivizálni kell a hasonló odesszai, valamint a május 9-ki mariupoli esetek vizsgálatát, amit “hiányosan folytattak, és ami nem vezetett felelősségre vonáshoz”.”

„Kárpátalja elszakítását tervezték
http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/karpatalja-elszakitasat-terveztek
Az önállósulni kívánó kelet-ukrajnai államok példáján a Kárpátaljai Rusz Köztársaság kikiáltására készülő csoport tevékenységét leplezte le az ukrán titkosszolgálat.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai egy olyan bűnszervezetre csaptak le a napokban, amelynek tagjai a Podkarpatszka (Kárpátaljai) Rusz Köztársaság létrehozására törekedtek a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyében.
A leleplezett személyek az egykori KGB utódszervezeteként működő oroszországi FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) támogatásával különböző diverzáns cselekmények, köztük a helyhatalmi szervek, katonai raktárak és más stratégiai objektumok erőszakos elfoglalását készítették elő – jelentette be Jelena Hitljanszka, az SZBU szóvivője.

Orosz támogatásra vártak
Az ukrán titkosszolgálat a megejtett házkutatások során egy sor orosz nyelvű dokumentumot foglaltak le, melyek bizonyítják, hogy a szakadár tevékenységgel gyanúsított szervezet vezetője, aki egyébként vezető szerepet töltött volna be az elszakadni kívánó kárpátaljai államalakulat kormányában, 9 millió dollár összegű támogatásra számított különböző oroszországi támogatók részéről a projekt megvalósításához.
A szóban forgó személy ellen már hónapok óta elfogatóparancs van érvényben, de a magát a kárpátaljai ruszinok vezérének tartó férfi jelenleg Oroszországban bujkál – írja az SZBU sajtószolgálatára hivatkozva a Szevodnya internetes kiadása.
Palkó István
Forrás: [origo]”

„Átszállíthatják a keleti foglyok egy részét Ungvárra
http://www.karpatinfo.net/cikk/kekfeny/atszallithatjak-keleti-foglyok-egy-reszet-ungvarra
Jaroszlav Safar, az ungvári polgármester helyettese megrendítő benyomásokról számolt be az ungvári börtönben tett látogatása után: börtönnaptár egy csomag cigarettából, az elítéltek átlagos ebédje, megtört tekintetek, kék-sárga zászló az életfogytiglanra ítélt cellájában.

Az ungvári büntetés-végrehajtási intézetet két napon át kijevi hatóságok ellenőrizték. Az intézet 522 elítélt befogadására képes. „Keleten háború van. A foglyok Debalcevében és Jenakijevében tartása egyre nagyobb problémába ütközik. Meglehet, hogy a keleti foglyok egy részét áthelyezik Ungvárra” – nyilatkozott.
Ez a helyzet kissé nyugtalanító. A bizottság folytatja munkáját a civil jogvédőkkel együtt, akik szintén Ungvárra látogattak.
A transkarpatia.net nyomán.
Forrás: Kárpátalja Ma”

„Ungváron nem nyugszanak a kedélyek
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/28/ungvaron-nem-nyugszanak-kedelyek
Az Ungvári Városi Tanács képviselői ma semmibe vették a társadalmi szervezetek aktivistáit.

Legalábbis erre vall, hogy bár délelőttre találkozót szerveztek a két fél számára – „a civil aktivistáknak szándékukban állt választ kapni a képviselői testülettől a legutóbbi történésekre a polgármesteri hivatalban” –, a városatyák az eseményen nem jelentek meg – írja a Novini Zakarpattya.
A mukachevo.net tájékoztatása szerint ugyanakkor a civileknek, illetve az Ungvári Civil Tanács tagjainak sikerült találkozniuk Viktor Pogorelovval, akit november 26-án helyezett vissza a polgármesteri tisztségbe a bíróság.
„Ha csak egy kis becsület és méltóság is van magában, felszólítom, hogy írja meg a felmondólevelét, s kérje az elnöktől az előrehozott választás kiírását. Csak akkor lehet kezet szorítani önnel” – jelentette ki Jurij Szvitlik civil aktivista.
Az aktivisták ezen kívül közölték: „Az ön visszahelyezése tisztségébe ugyanolyan, mintha Janukovics fellebbezett volna a bíróságon, hogy visszatérhessen a hatalomba”.
Pogorelov szerint viszont ő jogosan tölti be a polgármesteri tisztséget.
„Nem értem az irányomban megnyilvánuló agressziót. Engem törvényesen választottak meg az ungváriak, ezért jogomban áll ellátni a polgármesteri teendőimet. A következő választásokig kevesebb, mint egy év van hátra, felszólítom a fiatal vezetőket, hogy tanuljanak, készüljenek és induljanak a választásokon. Én többet nem jelöltetem magam erre a tisztségre” – közölte Viktor Pogorelov.
(transkarpatia.net/mukachevo.net/Kárpátalja)”

„A legtöbb új szlovák állampolgár ukrán
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/28/legtobb-uj-szlovak-allampolgar-ukran
A 2013-ban szlovák állampolgárságot szerzett személyek között az ukránok vannak a legtöbben – jelentette a Zakarpattya Online.

A TASR szlovák hírügynökség tájékoztatása szerint 296-an szereztek tavaly szlovák állampolgárságot a világ 44 országából, köztük 70 ukrán, 67 szerb és 24 cseh. A hírügynökség szerint az újdonsült állampolgárok közül 144 férfi és 152 nő.
Ezen kívül 2013 során további nyolc nem EU-állampolgár külföldi kapott úgynevezett kék kártyát, amely a magas szakképesítéssel rendelkező külföldieknek teszi lehetővé a munkavállalást Szlovákiában. Az új szlovák migrációs politika bevezetése, azaz 2011 óta összesen 15 kék kártyát adtak ki. Többségüket orosz, ukrán, kínai és szíriai állampolgárok kapták.
(zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)”

„Ötvenezres büntetés áramlopásért
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/28/otvenezres-buntetes-aramlopasert
A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. regionális szolgáltató vállalat munkatársai naponta mintegy 20-30 esetben rögzítik a villamosenergia-felhasználás szabályainak megsértését. Az áramlopásért a lakosságra 50 ezer, a vállalatokra, illetve a jogi személyekre 1 millió hrivnyáig terjedő bírság szabható ki – közölte a Zakarpattya Online a cég sajtószolgálatának tájékoztatása alapján.

A portál arról ír, hogy az őszi hidegek beköszöntével számos otthonát villamos energiával fűtő kárpátaljai folyamodik kétes megtakarítási módszerekhez, azaz áramlopáshoz. Míg nyáron a szakemberek havonta 200-250 ilyen esetre derítenek fényt, ilyenkor, az őszi-téli időszakban 500-600, néha pedig még ennél is több eset fordul elő.
Jelenleg a legelterjedtebb „takarékossági” módszer a fogyasztók körében a fogyasztásmérő berendezések befolyásolása neodímium mágnesekkel – írja a Zakarpattya Online. Egy másik elterjedt fogás, amelyet a tömbházak lakói alkalmaznak, a szomszéd hálózatához való csatlakozás. Egyaránt alkalmas erre a célra a lakótársnak a fal túloldalán található konnektora, vagy a villanyórája.
(zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)”

„Kanada katonai támogatást nyújt Ukrajnának
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Kanada-katonai-tamogatast-nyujt-Ukrajnanak-6778/
A kanadai kormány egy repülőgépet indított, amely a katonai segítség első tételét szállítja Ukrajnának, a repülőgép Kijevbe, a Borispol repülőtérre érkezik.

Szerdán Rob Nicholson kanadai védelmi miniszter elmondta, hogy az ország halált nem okozó katonai támogatást nyújt Ukrajnának. A támogatás értékét 11 millió dollárra becsülik.
Korábban Ottawa 55 millió dollár értékű segélyszállítmányt küldött Ukrajnának. Augusztusban az ukrán határőrök 32 tonna katonai felszerelést kaptak.
Ukrajna 200 millió dolláros kölcsönt is kapott a kanadai exporthitel-ügynökségtől.”

„Oroszország nem engedi meg Délkelet-Ukrajna katonai blokádját
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Oroszorszag-nem-engedi-meg-Delkelet-Ukrajna-katonai-blokadjat-5762/
Oroszország nem engedi meg Délkelet-Ukrajna népe elleni katonai blokádot. A régiónak sürgősen humanitárius segítséget kell nyújtani – mondta Andrej Kelin Oroszország állandó képviselője az EBESZ-ben.

A diplomata emlékeztetett rá, hogy Kijev már megkezdte a Don-medence gazdasági blokádját: megállított minden kifizetést állami alkalmazottaknak, megszűnt a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetése háborús veteránoknak, fogyatékkal élőknek, gyermekeknek.
Novemberben Pjotr Porosenko ukrán elnök elrendelte, hogy evakuáljanak minden állami hivatalt és bíróságokat, fogvatartottakat a donyecki hadműveleti zónából, állítsák meg a bankszámlák szolgáltatását.”

„Moszkva a kapcsolatok helyreállítását sürgeti Kijev és a délkeleti régiók között
http://karpathir.com/?p=10178
Kijevnek mielőbb helyre kellene állítania a kapcsolatokat a szakadár délkelet-ukrajnai régiókkal és azok vezetésével – sürgetett az orosz külügyminiszter pénteken, miután az Európa Tanács főtitkárával tárgyalt Moszkvában.

Szergej Lavrov szerint ezt indokolná az is, hogy a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban november elején megtartott – Kijev által el nem ismert – választások győztesei kinyilvánították szándékukat arra, hogy Kijevvel együtt “a közös gazdasági, kulturális és politikai térség” helyreállítására tesznek erőfeszítéseket.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára az ukrajnai válság rendezését szolgáló tárgyalások felújítására szólított fel az orosz külügyminiszterrel tartott tájékoztatón.
mti”

„Az orosz Nyomozó Bizottság két bűnügyi eljárást indított az ukrajnai események kapcsán
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Az-orosz-Nyomozo-Bizottsag-ket-bunugyi-eljarast-ind-tott-az-ukrajnai-esemenyek-kapcsan-1423/
Az orosz Nyomozó Bizottság bűnügyi eljárást indított azon tény alapján, hogy az ukrán reguláris erők tűzérségi tüzet nyitottak Donyeckre, ennek következtében egy 12 éves fiú és egy nőt életét vesztette. A másik eljárást Jevgenyija Zmanovszkaja a LifeNews riportere elleni támadás ténye alapján indították.

Szerdán, az újságírónő fejsérülést kapott, amikor riportot készített Ani Lorak popénekes koncertjéről Kijevben. Mintegy száz ember, akik meg akarták akadályozni a koncertet, összegyűlt a koncertterem bejáratánál, és kövekkel még tojással dobálták a nézőket. Árulónak titulálták az énekesnőt, mert továbbra is koncertezik Oroszországban. Az összecsapás során hét rendőr sérült meg, négy embert letartóztattak.”

„Oroszország szeretné folytatni együttműködését az Európa Tanáccsal
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Oroszorszag-szertne-folytatni-egyuttmukodeset-az-Europa-Tanaccsal-7056/
“Moszkva nagyra becsüli a jóakarat és a kölcsönös megértés szellemét, amely mindig is jellemezte kapcsolatait az Európa Tanáccsal. Arra számítunk, hogy együttműködésünk folytatódni fog”- mondta ma Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, megnyítva a Thorbjorn Jagland az Európa Tanács főtitkárával folytatott tárgyalásokat.

Jagland megköszönte Moszkva együttműködését. “Oroszország teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak, nekünk közös értékeink vannak” – mondta.
Korábban Jagland találkozott Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel. A felek megvitatták a nemzetközi jogi területen folytatott együttműködés kérdéseit.”

„Puskov: Porosenko beismeri Ukrajna csődjét, amikor külföldieket hív meg a kabinetbe
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Puskov-Porosenko-beismeri-Ukrajna-csodjet-amikor-kulfoldieket-h-v-meg-a-kabinetbe-0581/
Porosenko elnök külföldieket akar meghívni az új kormányba, és ezzel beismeri, hogy Ukrajna egy bukott állam – mondta Alekszej Puskov az Állami Duma Külügyi Bizottságának vezetője.

A tegnap mondott beszédében Porosenko javasolta a parlamentnek, hogy módosításokat eszközöljenek a törvényben, ami lehetővé tenné külföldiek bevonását a kormány munkájába. Így javasolta, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda élére külföldi állampolgárt nevezzenek ki, aki az elnök szerint, hatékonyan tud dolgozni, mert nem fog kapcsolatban állni az ukrán politikai elittel.”

„Putyin: Hiábavalók és elfogadhatatlanok azon kísérletek, hogy ultimátumok nyelvén beszéljenek Moszkvával
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Putyin-Hiabavalok-es-elfogadhatatlanok-azon-k-serletek-hogy-ultimatumok-nyelven-beszeljenek-Moszkvaval-0504/
Oroszország reagálni fog a szankciókra, figyelembe véve saját nemzetközi jogait és kötelezettségeit. Reménytelen az a kísérlet, hogy korlátozó intézkedések segítségével nyomást gyakoroljanak Moszkvára – mondta Vlagyimir Putyin a török Anadolu hírügynökségnek adott interjúban. Az orosz elnök december 1-jén tesz látogatást Ankarában.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, az EU, Japán, Ausztrália és számos más ország által Oroszország ellen bevezetett egyoldalú szankciók törvénytelenek.
Putyin szerint, ez a nyomás nemcsak közvetlen gazdasági veszteséget okoz, hanem veszélyezteti a nemzetközi stabilitást is.”

„Putyin előrelátónak nevezte Törökország döntését, hogy nem vezet be szankciókat Oroszország ellen
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_28/Putyin-elorelatonak-nevezte-Torokorszag-donteset-hogy-nem-vezet-be-szankciokat-Oroszorszag-ellen-4111/
Vlagyimir Putyin előrelátónak tekinti Törökország döntését, amely nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen, és nem áldozza fel saját érdekeit valaki más politikai ambíciói kedvéért.

Az Anadolu hírügynökségnek adott interjúban hangsúlyozta, hogy Ankara döntése új távlatokat nyit a kétoldalú kereskedelem bővítése előtt. Kiemelte, hogy a török mezőgazdasági dolgozók kitölthetik a felszabadult réseket a nagy orosz élelmiszerpiacon. Moszkva pozitívan reagál azon szándékaikra, hogy növelik az Oroszországba irányuló hús, tej- és haltermékek, zöldségek és gyümölcsök exportját.”

„Zuhanórepülés
http://www.oroszvilag.hu/?t1=oroszorszag_hirei&hid=5554
Esik az olaj ára, a rubel, a tőzsde

Már 62 rubelt kell adni egy euróért és csaknem 50 rubelt (49,9) egy dollárért Oroszországban. A rubel zuhanása összefüggésben van azzal, hogy a világ olajkitermelésének 40 %-át előállító OPEK államok csütörtökön arról döntöttek, az olaj árának zuhanása ellenére nem csökkentik a kitermelést.
A Brent olaj ára 71,5 dollárra csökkent, a texasi WTI ára már 70 dollára alatt van.
Az olajár zuhanásának a legnagyobb vesztese Oroszország, míg a fejlett országok számára még jól is jön az olajár csökkenése. Az orosz tőzsde is 2009 óta nem látott zuhanórepülésbe kezdett.
Orosz elemzők szerint folytatódni fog a rubel elértéktelenedése, és már ebben az évben a dollár árfolyama meghaladja majd az 50 rubelt.
(gazeta.ru)”

„Az olaj az orosz gazdaság achilles-pontja? Történelmi mélységben a rubel árfolyama
http://oroszhirek.hu/index.php/gazdasag/4162-az-olaj-az-orosz-gazdasag-achilles-pontja-tortenelmi-melysegben-a-rubel-arfolyama
Történelmi mélypontjára esett a rubel árfolyama, az RTS moszkvai tőzsdemutató pedig idén a legalacsonyabb szintre süllyedt egy nappal azután, hogy az OPEC olajtermelésének szinten tartásáról döntött, és emiatt az energiahordozó ára négy és fél éves mélypontra zuhant.

Percekkel a kereskedés 8 órai kezdete után a moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói közül a dollárban jegyzett részvények árfolyamát tükröző RTS-index 3,25 százalékos mínuszba került, 970 pont alá esett.
A pénteki kereskedés kezdetén a rubel 1,9 százalékkal, 49,56-ra gyengült a dollárhoz és 1,4 százalékkal, 61,76-ra az euróhoz képest. Ilyen alacsonyan még soha nem volt a rubel a két devizával szemben. Elemzők szerint az orosz kormánynak minden bizonnyal felül kell vizsgálnia jövő évi költségvetési tervét, ami jelenleg hordónként 100 dolláros olajárral számol.
Kora reggel az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára több mint 1 dolláros csökkenéssel 72 dollár alá került. Az orosz költségvetés bevételeinek felét az olaj- és gáztermelés adja. Októberben összesen 44,838 millió tonna kőolajat bányásztak Oroszországban, amely így továbbra is világelső. Az alacsonyabb olajár nemcsak az orosz költségvetésnek okoz gondot, de az ország olajtermelő cégei is nyereségeik csökkenésére számíthatnak.”

„2014: kataklizmák éve. Karaganov összegzése
http://www.oroszvilag.hu/?t1=oroszorszag_hirei&hid=5555
Obama Reagan módjára akarja bedönteni Oroszországot?

Szergej Karaganov a Rosszijaszkaja Gazetában elemezte a 2014-es év eddigi tanulságait. Karaganov szerint a jelenlegi konfliktus oka a Nyugat és Oroszország között, hogy a „Nyugat nem akarta elismerni Oroszország maga által természetesnek tartott helyét Európában és a világpolitikában.” 1991 után a Nyugat „bársonykesztyűs” versaillesi politikát folytatott Oroszországgal szemben (igaz, annexió és kártérítés igények nélkül), korlátozni igyekezett Oroszország szabadságát, befolyását, piacait, miközben ő maga keleti irányban terjeszkedett.
Ugyanakkor a válság jól jött az orosz elit egy részének is, hiszen ezzel kibúvót lehetett találni az elmúlt 7-8 év semmittevése alól. Oroszország a reformok és a modernizáció helyett a stagnáció állapotába került.
Az Egyesült Államok a 2000-es évek elején ért a csúcsra, ám az iraki és afganisztáni katonai akciókat elvesztette, a 2008-ban kezdődő válság érzékenyen érintette. Az amerikai modell a vonzerejét is jelentős mértékben elvesztette, miközben sokak számára vonzóvá vált az „autoriter vagy féldemokratikus kapitalizmus”, Kína és a szinte poraiból feltámadó Oroszország.
Karaganov szerint az USA és Európa robbantották ki az ukrán válságot, és amikor Oroszország keményen válaszolt, „Obama felvilágosult és posztmodern adminisztrációja” leporolta Reagan régi tervét a Szovjetunió bedöntésére. Akkor Lengyelország, a Szolidaritás volt az események katalizátora, a szovjet csapatok bevonását csak Jaruzelski akadályozta meg. Most Ukrajna. Akkor is megpróbálták megakadályozni a szovjet-nyugati olaj- és gázvezetékek megépítését, mint most a Déli Áramlatét. Akkor is elérték az olaj árának csökkentését. Akkor is volt egy lelőtt Boeing és most is. Akkor azt mondták, a Szovjetunió a gonosz birodalma, most démonizálni igyekeznek Vlagyimir Putyint. Az amerikai politika céljai már túlmutatnak azon, hogy megbüntessék Oroszországot. A cél a „nem Nyugat” előretörésének megakadályozása.
Eközben Európa számára a túlélés a cél. Az egész európai projekt elkezdett recsegni-ropogni. Elkerülhetetlen a demográfiai válság, zajlik az agyelszívás, csak óriási erőfeszítések árán sikerült elkerülni az euróválságot. Az EU-hoz újonnan csatlakozott államok stagnálnak. És ami a legfontosabb: maguk az európaiak is kevéssé hisznek az EU-ban.
Ebben a helyzetben a német elit vette át a kezdeményezést, Németország egyre inkább az EU domináns államává változott. Az EU közös európai vállalkozásból német projektté kezd változni. Ukrajna nem tartozik az európaiak prioritásai közé, és az európai projekt is egy békés vállalkozás.
Amikor a februári kijevi államcsíny után Oroszország erőből kezdett játszani, ez pánikot váltott ki Európában.
Az USA és az EU is abban érdekelt, hogy megállítsák a feltörekvő nem nyugati konkurenseket, ám az európaiak az amerikaiknál sokkal jobban érdekeltek abban, hogy helyreálljon a béke a kontinensen.
Az már 2012-ben, és főleg 2013-ban is látszott, hogy a konfliktus elkerülhetetlen. Az utolsó kétségek a szocsi olimpia idején oszlottak szét. Nyugaton szinte egyöntetűen azt kívánták, hogy az olimpia kudarccal végződjön. Az orosz elit megértette, hogy magára van hagyva a geopolitikai játszmákban.
Oroszország a Szovjetunióhoz képest kisebb területtel, lecsökkent erőforrásokkal vágott bele az új konfliktusba. Az orosz gazdaság gyenge, tudományos-intellektuális potenciálja kisebb, mint a Szovjetunióé volt. Csak természeti erőforrásai és atombombája van.
Most viszont nem kell eltartania kelet-európai szövetségeseket, nincs olyan hatalmas pénznyelő zsákja, mint a szovjet hadiipar, és nem áll szemben egyszerre a Nyugattal és Kínával. A Nyugat az emberiség jelentős része számára elvesztette morális fennsőbbségét és vonzerejét.
Oroszország oldalán áll a felemelkedő „nem Nyugat”, a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok, az emberiség többsége. 2014-ben példa nélkül álló módon erősödtek az orosz-kínai kapcsolatok.
A Sanghaji Szerveződés egy új eurázsiai biztonságpolitikai együttműködés magjává válhat, Indiát és Iránt is magába foglalva.
Oroszország Ukrajna-politikája egyelőre sikeres Karaganov szerint. A Krím csatlakozása Oroszországhoz patrióta hullámot váltott ki. A nyugati szankciók hatására a társadalom többsége „összefonódott” a Kreml támogatására. Oroszország nyugati politikája aktív, és nem re-aktív lett.
A szankciók nem tántorítják el Moszkvát irányvonalától, s bár az orosz gazdaság veszteségei nagyok, ugyanez elmondható néhány nyugati államról is.
Középtávú perspektívában nincs esély a kompromisszumra az európaiakkal. Bár a német elit a békében lenne érdekelt, az amerikaiak a konfliktus élezésén fognak munkálkodni.
A jelenlegi válság aligha oldódik meg középtávon. Oroszországnak feltétlenül modernizálnia kell gazdaságát, különben vesztesként kerül majd ki ebből a konfliktusból.
(Szergej Karaganov: 2014: predvarityelnije itogi, Rosszijszkaja Gazeta, 2014. 11. 27.)”

„Itt a lét a tét – Az Orosz Hadsereg valóságshowja
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/oroszorszag/53-eletmod-szines-hetkoznapok/3390-itt-a-let-a-tet-az-orosz-hadsereg-valosagshowja
Évek óta próbál javítani imázsán az Orosz Hadsereg. Most az ukrán konfliktus kapcsán új lendületet vett a törekvés, valóságshow indul decemberben.

Az orosz Kommerszant értesülései szerint két orosz tévécsatorna hamarosan katonai valóságshow-kat indít, az Orosz Hadsereggel együttműködve.
Természetes szelekció címmel mutatja be a Rosszija2 a jövő hónaptól, hogyan küzdenek az életükért hivatásos katonák egy lakatlan szigeten. Az Egyes Csatorna pedig Búcsú a Hadseregtől címen leszerelési ünnepségek bemutatására készül, bár a minisztérium ezt nem erősítette meg.
Szvetlána Kuznyecova, az Orosz Anyák nonprofit szervezet elnöke azonban nem örül a hadsereg kampányának, amely egyébként már sok fiatalt toborzott. Szerinte az ukrán válság miatt próbál most erősíteni a hadsereg. Azt is hangsúlyozta, hogy inkább az idősebbek, mintsem a könnyen befolyásolható tinédzserek körében kellene reklámozni.”

„Vége az internetes bombagyártásnak
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/oroszorszag/53-eletmod-szines-hetkoznapok/3385-vege-az-internetes-bombagyartasnak
Vlagyimir Putyin a héten írta alá azt a törvényt, mely tiltja a robbanószerkezetek tervrajzainak, előállítási lépéseinek terjesztését.

Az új szabályozás értelmében főleg internetes oldalak fognak nagyobb ellenőrzés alá esni, sőt egyes honlapokat le is fognak állítani, mivel bombák előállításához adnak segítséget. A törvényt megszegő magánszemélyek 4-5 ezer rubeles bírságra, cégek pedig 800.000-1.000.000 rubeles bírságra is számíthatnak.
A Putyin által aláírt törvény sokkal szigorúbb helyzetet teremt. Maga a robbanó szerkezet megalkotása 3-6 éves börtönbüntetést és akár 200 ezer rubeles bírsággal is járhat együtt, csoportosan elkövetve nyolc évre, míg bűnszervezetek esetében 12 évre nőhet a tétel.
A tavalyi bostoni robbantásokat követően kezdtek el Oroszországban foglalkozni a kérdéssel. Az USA-ban robbantó terroristák ugyanis a hírek szerint internetes források segítségével állították elő a bombájukat. Moszkva ezzel a szabályozással szeretné elejét venni, hogy a terrorista szervezetek, mint például az Iszlám Állam, az internetet és azon belül is a szociális médiát használják céljaik elérésére.”

„Az internet az ördög elektronikus bibliája
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/oroszorszag/53-eletmod-szines-hetkoznapok/3389-az-internet-az-ordog-elektronikus-bibliaja
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert jóllehet a lélek kész, de az internetező test erőtlen – intette (Máté után szabadon) valahogy így Kirill pátriárka tavaly az orosz ortodox papokat. Most az egyik érsek nevezte sátáninak a világhálót.

Az agyagtáblák idején jobb és kedvesebb hely volt a világ – jelentette ki Kliment, az Orosz Ortodox Egyház Kiadói Tanácsának érseke, aki szerint a gyors adatforgalom az ördög malmára hajtja a vizet.
“Az internet alapvető problémája a gyorsaság, tehát minden rossz, ami a neten megjelenik, az rohamosan terjed. […] Rossz dolgok alkotásának pedig nem nagyon van értelme” – figyelmeztetett tegnap egy sajtótájékoztatón Kliment érsek. A vallási vezető szerint, bár az internet nem az ördög reinkarnációja, minden jó, értékes és mély dologhoz támogatásra, időre és megfelelő lelkiállapotra van szükség.
A Russia Today beszámolója szerint Kliment intelmeire ironikusan reagáltak az orosz internetezők, akik leginkább azt firtatták, mennyire jártas vajon az egyház a digitális technológia terén. Végül az egyik kommentelő mutatott rá, hol is bicsaklik meg az érseki logika: “Felhívnám a nagytiszteletű szerzetes figyelmét, hogy minden, a széles sávú interneten megjelenő jó, értékes és mély dolog ugyanolyan sebességgel terjed, mint a sötét oldal információi.””

„Kínaiaknak belépni tilos! – orosz bolt kavart botrányt Pekingben
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/oroszorszag/53-eletmod-szines-hetkoznapok/3388-kinaiaknak-belepni-tilos-orosz-bolt-botranyt-kavart-pekingben
Menjetek haza! – javasolja a kínaiak többsége a hazai Twitteren, miután Peking orosz negyedében egy bolt kitette a táblát: kínaiaknak belépni tilos! A személyzet kivétel.

No dogs or Chinese allowed! Kutyák és kínaiak belépése tilos! – írták ki 1890-ben Sanghaj brit negyedében egy-két parkban. A felirat szimbólummá vált: minden forradalmi mozgalom hivatkozott rá Kínában. Miért sértette így meg a kínaiak nemzeti érzését most az orosz bolt az orosz negyed kellős közepén Pekingben?
“A kínai vevők jelentős része nem vásárló, hanem tolvaj” – érvel a menedzser. “Nálunk a vevők többsége külföldi. A kínai tolvajok őket lopják meg, viszont a károsultak nálunk reklamálnak. Legutóbb is 5000 dolláros kárpótlást voltunk kénytelenek kifizetni egy dühös külföldi vásárlónak, akit a boltunkban zsebeltek ki. Nemcsak az a baj a kínaiak többségével, hogy lop, hanem az is, hogy nem vásárol. Csak felpróbálja a ruhákat, majd odébb áll. Sokáig nem értettük, hogy miért, de aztán rájöttünk: így lopják el a divatos ruháinkat. Az egyik nő a modell, aki felpróbálja a ruhát, a másik mobiltelefonnal lefényképezi. Pár nap múlva aztán ott látjuk a konkurencia kirakatában a saját ruháinkat.” Így indokolt az orosz bolt menedzsere Pekingben.
De a kínai közvélemény egyáltalán nem fogadja el a magyarázatot, és nem tűri el, hogy a saját fővárosában diszkriminálják. Ráadásul akkor, amikor Putyin Oroszországa egyre jobban függ Kínától, mely már ma is Moszkva legnagyobb gazdasági partnere. A két nagyhatalom viharos történetében persze csak kis epizód az orosz bolt furcsa húzása, de azért Pekingben sokáig nem felejtik el, hogy saját fővárosukban kiírták: kínaiaknak belépni tilos!”

„Orosz hadihajók jelentek meg a francia partok közelében
https://kuruc.info/r/4/136377/
Orosz hadihajók gyakorlatoznak a La Manche szorosban – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség pénteken az Északi Flotta sajtóosztályára hivatkozva, más források ugyanakkor cáfolták a gyakorlatozásról szóló híradást, és megszokottnak nevezték a manővert.
Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a hadihajók az Északi-tengeren november 20-án kezdett hadgyakorlatuk végeztével egy vihar idejére hajóztak be a csatornába. A tárca közleménye szerint egy romboló, egy mentő vontatóhajó és egy tartályhajó vetett horgonyt nemzetközi vizeken a francia partok közelében, a Szajna torkolatánál.
Az Északi Flotta közlése szerint a hadihajók – a Szeveromorszk tengeralattjáró-elhárító romboló vezetésével – áthaladtak a Doveri-szoroson, és (onnan délnyugatra) nemzetközi vizeken várják ki a vihar elmúltát. A kényszerű várakozás alatt a legénység “beszivárgó tengeralatti erők elfogását, valamint árvíz, illetve tűzvész esetén alkalmazandó túlélési technikákat gyakorol” – tették hozzá. A francia haditengerészet megerősítette az orosz hadihajók jelenlétét a La Manche-ban, hozzátéve, hogy ez nem szokatlan.
“Nem tartanak hadgyakorlatot, csak egy olyan övezetben várakoznak, ahol évente többször is előfordulhatnak” – közölte a francia hadiflotta sajtószolgálata. A dél-ukrajnai Krím félsziget visszacsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kezdete óta Oroszország növelte a nemzetközi vizeken és légtérben végrehajtott demonstratív hadgyakorlatai és járőrözései számát. A NATO erői több alkalommal jelentették, hogy orosz harci gépek, illetve nagy hatótávolságú bombázók megközelítették vagy megsértették a tagállamok légterét. A svéd haditengerészet napokon át kutatott egy rejtélyes orosz tengeralattjáró után.
Az ukrán konfliktus által keltett aggodalmak miatt a NATO segítséget nyújt a balti államok légterének védelméhez, Franciaország pedig elhalasztotta az orosz megrendelésre megépített, Mistral osztályú helikopterhordozók átadását.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: Mégsem akarják leszállítani a helikopterhordozó hadihajókat a franciák az oroszoknak”

„Újabb EU-s szankciók Ukrajna miatt
http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/ujabb-eu-s-szankciok-ukrajna-miatt
Újabb természetes és jogi személyeket sújtott beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással pénteken az Európai Unió – közölte az erről dönteni hivatott miniszteri tanács sajtószolgálata.

Ukrajna területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséért és megsértéséért további 13 embert és öt jogi személyt tett feketelistára az Európai Unió, így a beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás immár 132 természetes és 28 jogi személyt érint.
A neveket egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert a rendelkezés akkor lép hatályba, amikor az erről szóló jogszabály megjelenik az Európai Unió hivatalos közlönyében. A közlemény szerint ez szombaton várható, írta az MTI.
Forrás: MTI”

„Szokás szerint egyre fagyosabb a szerb-horvát kapcsolat
https://kuruc.info/r/4/136382/
Lemondta a december közepére tervezett belgrádi Kína-Közép-Kelet-Európa konferencián való részvételt Zoran Milanovic horvát miniszterelnök, mert szerinte a szerb vezetés nem reagált megfelelően a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szabadon engedésére – számolt be róla pénteken a szerb és a horvát sajtó.
A horvát szábor szerdán fogadta el azt a határozatot, amelyben felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje el a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj ideiglenes szabadlábra helyezését, és követelte a szerb soviniszta politikus visszaküldését hágai börtönébe, hogy ott várja meg az ítéletet. Csütörtökön pedig az Európai Parlament is elfogadott egy dokumentumot, amellyel felszólítja a hágai törvényszéket, hogy vizsgálja felül a politikus szabadlábra helyezésére vonatkozó döntését. Az EP elítélte a szélsőséges szerb pártvezető háborúra uszító gyűlöletbeszédét, és azt a szándékát, hogy Szerbiát letérítse az “európai útról”, illetve Szerbia szemére vetette, amiért az politikai és jogi értelemben nem reagált megfelelően Seselj visszatérésére.
Aleksandar Vucic, az uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató Szerbia miniszterelnöke csütörtökön úgy fogalmazott: az EP határozata sérti Szerbiát, és annak ellenére, hogy nem kötelező érvényű dokumentumról van szó, azt mutatja, hogy Európában “valójában mit is gondolnak rólunk”, és “mennyi (…) nehézséggel is kell majd szembenéznünk európai utunk során”. Vucic emellett bírálta a horvátok hozzáállását is, példaként pedig a cirill betűs vukovári táblákat hozta fel. Mint magyarázta: Szerbiában több száz latin betűs felirat van, és azokat senki sem rongálja meg, míg Horvátországban tíz cirill betűs táblát sem tudnak megvédeni. Milanovic látogatásának elmaradása egyben azt is jelenti a két kormányhoz közeli források szerint, hogy a kormányfők nem tudnak majd tárgyalni az utóbbi időben romlást mutató horvát-szerb kapcsolatokról, illetve azok megoldási lehetőségeiről sem. Amennyiben Milanovic december 16-án nem utazik Belgrádba, úgy várhatóan a közeljövőben nem kerül sor találkozóra a két kormányfő között – magyarázták az informátorok.
A Jutarnji List című zágrábi napilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint a horvát fél Vucictől konkrétan azt szeretné hallani, hogy a szerb hatalom semmilyen formában nem támogatja Seselj háborúra uszító, “Nagy-Szerbiát” propagáló kijelentéseit. Milanovic vélhetően azért vár határozott elhatárolódást a szerb vezető politikusoktól, mert Aleksandar Vucic miniszterelnök és Tomislav Nikolic elnök is korábban Seselj követője volt. Seselj viszont évek óta árulónak nevezi két “legjobb tanítványát”, a Belgrádba való visszatérését követő első nyilvános megszólalásában is bírálta őket, illetve hatalmuk megdöntéséről beszélt. A szerb politikusok egyelőre nem reagáltak Milanovic kijelentésére. Horvátországot a decemberi konferencián Sinisa Hajdas Doncic kereskedelmi miniszter képviseli majd. A Kínai-Közép-Kelet-Európa konferenciára 16 ország kormányfőit hívta meg a főszervező Szerbia és Kína, ám eddig csupán néhány szomszédos ország miniszterelnöke erősítette meg részvételét. Ennek okát egyes politikai szakértők az Európai Unió és Oroszország hideg kapcsolatában, illetve abban látják, hogy Szerbia – uniós tagjelöltként – nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben.
(MTI nyomán)”

„Már Finnországban is legális a melegházasság
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141128-mar-finnorszagban-is-legalis-a-meleghazassag.html
Jóváhagyta a melegek házasságát lehetővé tevő törvényjavaslatot a finn parlament. Ezzel Finnország lett a 10. uniós állam, és az utolsó skandináv ország ahol hivatalosan is megesküdhetnek a homoszexuális párok.

“Finnországnak arra kell törekednie, hogy olyan társadalmat építsen, ahol nem létezik a diszkrimináció” – jelentette ki Alexander Stubb finn kormányfő.
Finnországban 1971-ig büntették a homoszexualitást, 1981-ben mondták ki, hogy a melegek nem elmebetegek, és 2002-ben ismerték el hivatalosan az azonos neműek élettárási kapcsolatát.”

„Elektronikai berendezéseket loptak el az Oroszországnak épített francia Mistral-ról
http://oroszhirek.hu/index.php/gazdasag/4163-elektronikai-berendezeseket-loptak-el-az-oroszorszagnak-epitett-francia-mistral-rol
Az Itar Tass hírügynökség szerint 2 számítógépes merevlemez, egy számítógép alaplap és egy grafikus video-kártya tűnt el.

Elektronikus berendezéseket loptak el az elő Mistral helikopterhordozó deszant hajóról amit Franciaország épített az oroszok számára – jelentették francia hírügynökségek pénteken.
Az franciaországi orosz követség se nem erősítette meg se nem tagadta le a jelentéseket az állítólagos lopásról a Saint-Nazaire-ben álló át nem adott hadihajóval kapcsolatban. “Jelenleg nincs ilyen adatunk” – mondták a Tass hírügynökségnek.
Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot: A Le Point magazin írja, hogy Vlagyivosztok nevű hajó fedélzetén történt ilyen lopás, de a Agence France Presse azt írja, hogy ez a lopás nem a Vlagyivosztokon, hanem az épülőben lévő másik hajón, a Sevastopol-on történt.
Az Agence France Presse azt írja, hogy 2 számítógépes merevlemezzel, egy alaplappal és egy grafikus video-kártával lett szegényebb a hajó, plusz eltűnt a helikopter-hordozó kommunikációs manager rendszer szoftvere is. Mindezen eltűnt dolgok a francia sereg és a Thales technológiai vállalat által lettek gyártva és installálva a hajóra.”

„Na, tűnés az elnök úr közeléből, uraim!
http://index.hu/kulfold/2014/11/28/na_tunes_az_elnok_ur_kozelebol_uraim/
A Francois Hollande francia államfőről és kedveséről, Julie Gayet színésznőről megjelent fotók miatt áthelyeztek az Elysée-palota munkatársai közül öt embert. Mind az öten a köztársasági elnök magánszemélyzetéhez tartoztak – közölte pénteken az elnöki hivatal, megerősítve a Libération című napilap honlapjának értesülését.

A Voici bulvárlap egy hete tett közzé egy állítólag októberben készült fotósorozatot, amelyen Francois Hollande és Julie Gayet színésznő, filmproducer az elnöki hivatal kertjében egy asztal mellett ülve beszélget. Ezek voltak az első fotók, amelyeken a 60 éves elnök és 42 éves kedvese együtt látható azóta, hogy a Closer című bulvárlap tíz hónappal ezelőtt beszámolt arról, hogy viszonyuk van – írja az MTI.
A Libération pénteken azt írta, hogy az Elysée-palota biztonsági szolgálatának kérésére a csendőrség által indított nyomozás nem tudta megállapítani, ki készítette a fotókat. Az elnöki hivatalban abban viszont biztosak, hogy a felvételeket mobiltelefonnal készítették az államfő lakásának ablakából, és az, aki készítette, a köztársasági elnök magánszemélyzetéhez tartozik.
A lap azt is állította, hogy az öt áthelyezett ember közül négyet még Nicolas Sarkozy előző államfő vett fel. Hollande környezetében úgy vélik, hogy a titokban készült fotók annak bizonyítékai, hogy egy vagy több beépített ember az elmúlt két évben rendszeresen tájékoztatta Nicolas Sarkozyt és környezetét Hollande magánéleti történéseiről.
A januári leleplezést követően az államfő és addigi hivatalos élettársa, Valérie Trierweiler politikai újságírónő csaknem tízévi együttélés után szakítottak. Azóta Hollande nyilvánosan mindig egyedül jelent meg, és nem volt ismeretes, hogy jelenleg milyen viszonyban áll Julie Gayet-val. Trierweilernek a szeptemberben megjelent Merci pour ce moment (Köszönet ezért a pillanatért) című kötete, amelyben a francia államfővel való kapcsolatáról “tálalt ki”, az egyik legkelendőbb könyv lett Franciaországban, 13 nyelvre lefordították, és az újságírónő több mint egymillió eurót keresett vele eddig.”

„London: csak négy év munka után jár a segély, fél év után kitoloncolják az ingyenélőket – ha nem változik Brüsszel felfogása, Nagy-Britannia búcsúzik
https://kuruc.info/r/4/136388/
Nagy-Britannia szigorítaná az EU-államokból betelepedők szociális ellátási szabályozását – jelentette be David Cameron kormányfő.

A pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz.
Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.
Ez utóbbi tervet indokolva David Cameron azt mondta, a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata. Szerinte ez a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font, azaz 235 ezer forint elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja – mondta a brit miniszterelnök.
Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az EU-ban született és nem EU-állampolgár.
A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.

Nagy-Britannia kilép az unióból, ha elképzeléseit nem veszik figyelembe
Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából jelentette be a szigorítási terveket, nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.
Cameron szerint a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett 7 évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az EU-ba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat.
Mindez egyedülállóan vonzó úti céllá tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után – tette hozzá.

Ennyi bevándorlóval nem tudnak megbirkózni
A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az EU történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség alapító atyái valaha is elképzeltek – közölte a brit miniszterelnök.
Cameron hozzátette, egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában.
Mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe – közölte a kormányfő.
A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb 7 évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.

Londoni vétó az EU-bővítésre
Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Azt mondta, az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez tökéletes helyzetbe hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
Pénteki beszédében viszont Cameron azt is hozzátette, a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja szétzúzni a szabad munkaerőmozgás alapelvét.
Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az EU-ban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni – tette hozzá.
Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. “Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki” – fogalmazott.
(MTI)”

„Minden keresztényben lakozik egy zsidó, az antiszemitizmus bűn, a holokausztot tagadni őrültség – izraeli lapban provokál az oktrojált pápa
https://kuruc.info/r/4/136375/
Az Isten nevében folytatott gyűlölet és erőszak ellen szólt Ferenc pápa abban az interjúban, amely az izraeli Jediót Ahronót című újság pénteki számában jelent meg.
“Egyértelműen elutasítok minden Isten nevében elkövetett erőszakot” – mondta a katolikus egyház vezetője kétszobás, szerényen berendezett vatikáni lakosztályában a több mint tízórás beszélgetéssorozat részeként, amelyet Henrika Cimerman újságíróval folytatott, aki “barátja a pápa jó barátjának”, Avraham Skorka argentin rabbinak.
Ferenc pápa aggodalmának adott hangot a Jeruzsálemben egyre fokozódó, vallási színezetű harcok, és különösen az egyik jeruzsálemi zsinagógában történt múlt heti vérengzés miatt.
Ferenc pápa elmondta, hogy májusban azért utazott a Szentföldre, hogy még Simon Peresz hivatali idejében eleget tehessen a volt izraeli államelnök meghívásának. Régi álmát valósította meg, amikor a Siratófal előtt összeölelkezett két barátjával, az őt a látogatáson is elkísérő Avraham Skorka rabbival és Omár Abud sejkkel, az argentínai muzulmánok vezetőjével.
“Egyértelműen ki kell jelenteni, hogy az antiszemitizmus bűn” – mondta Ferenc pápa az izraeli újságnak. “Ittlétem egyik oka, hogy emlékeztessem a keresztény világot a zsidóságban lévő gyökereinkre. Minden keresztényben lakozik egy zsidó, senki sem lehet igaz keresztény, ha nem ismeri el zsidó gyökereit. Természetesen nem etnikai, hanem vallási értelemben” – tette hozzá.
A pápa figyelmeztetett: a második vatikáni zsinat a hatvanas években egyértelműen leszögezte, hogy nem a zsidók felelősek Jézus haláláért. “És ez nem ér itt véget. Vannak, akik tagadják a holokausztot. Ma is. Ez őrültség, de ez van. És ez felfoghatatlan” – tette hozzá Ferenc pápa, aki idén májusi izraeli látogatásán megcsókolta hat holokauszttúlélő kezét.
A közelmúlt közel-keleti iszlamista vérengzéseiről azt mondta, hogy “a keresztényüldözések súlyosabbak, mint a kereszténység első évszázadaiban voltak”, utalva arra a korra, amikor a római Colosseumban például keresztényeket vetettek az oroszlánok elé.
“Irakban elmondhatatlanul barbár bűntetteket hajtanak végre. Több ezer embert, köztük rengeteg keresztényt brutálisan elüldöztek otthonukból”. „Gyerekek éhen és szomjan halnak, nőket ejtenek rabul, és kegyetlenül legyilkolják az embereket” – mondta a pápa, akinek titkára Egyiptomból származó kopt keresztény.
“Az iraki keresztények, jazidik és a többi kisebbség kiáltására világos és bátor választ kell adniuk a vallási vezetőknek, különösen a muzulmánoknak” – szögezte le Ferenc pápa, akit csak a biztonságiak aggodalmai akadályoztak meg abban, hogy nyár végén Dél-Koreába tartva leszálljon repülőgépével Irakban.
(MTI)”

„A külügyminiszter fizetne a palesztinoknak, hogy elhagyják Izraelt
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141128-a-kulugyminiszter-fizetne-a-palesztinoknak-hogy-elhagyjak-izraelt.html
A keményvonalas Avigdor Liberman támogatja, hogy Észak-Izraelből áttelepedjen az arab többség a majdani független palesztin állam területére, és szerinte ezt Izraelnek anyagi eszközökkel is ösztönöznie kellene.

Liberman pártja, Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) politikai manifesztumát frissítette fel tulajdonképpen a Jerusalem Post szerint a javaslattal.
„Azok, akik úgy döntenek, hogy palesztinnak tartják magukat, lemondhatnak izraeli állampolgárságukról, elköltözhetnek, és a majdani palesztin állam polgárai lehetnek”, írta, és szerinte ezt a lépést Izraelnek „gazdasági eszközökkel” kell ösztönöznie.
A manifesztum ugyanakkor nem tesz javaslatokat olyan égető problémákkal kapcsolatban, mint az izraeli-palesztin konfliktus és ezen belül Jeruzsálem kérdése, valamint, hogy mi legyen a ciszjordániai zsidó telepekkel, illetve a határokkal – hangsúlyozta az AP amerikai hírügynökség.
Azt azonban Liberman is elismeri, hogy a béke érdekében szükséges lesz területi kompromisszumra jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal.
Javaslatait éppen akkor tette közzé, amikor éles bírálatok érik Benjamin Netanjahu kormányfőt, amiért olyan parlamenti döntés meghozatalát sürgeti, amelyik zsidó államként határozná meg Izraelt.”

„Fekete péntek: elszabadult a pokol az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bevásárlóközpontjaiban
https://kuruc.info/r/6/136395/

Elszabadult a pokol az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bevásárlóközpontjaiban, ahol a mai napon tartották meg a “karácsonyi bevásárlószezon” hivatalos kezdetét jelentő napot, ismertebb nevén a “fekete péntek” (Black Friday) elnevezésű akciót.

Fekete péntek – szó szerint
A Daily Mail beszámolója szerint a briteknél például hiába hívta ki több bolt személyzete is a rendőrséget, többnyire ők sem tudták megfékezni a leárazott termékekért folytatott ádáz harcot. Számos üzlet már éjfélkor kinyitott, a rendőrség azonban néhányat bezáratott, hogy kézben tartsa a helyzetet. A hatóságok információi szerint legalább három embert letartóztattak az eladókkal való veszekedés vagy fenyegetőzés miatt.
Egy brit bevásárlóközpontban ráesett egy lapostévé egy nőre, miközben – a tudósítások szerint – tinilányok dobálták egymást adventi naptárakkal. A helyszíni beszámolók szerint az üzlet szinte teljes személyzete kisebb-nagyobb sérüléseket szerzett.
Az Egyesült Államokban hagyománynak számítanak a hálaadás csütörtökét követő nap különleges árengedményei. A “fekete péntek” az év legforgalmasabb napja a kiskereskedelemben. A britek számára egyébként karácsony második napja, az úgynevezett Boxing Day is hasonló jelentőséggel bír, az üzleteket ekkor is elárasztják a vásárlók a nagyszabású téli leárazás kezdetekor.

Készülnek a Megváltó születésére
Idén már a Black Friday is egyértelműen megjelent a hazai boltokban, de leginkább a webshopokban. Az akció látványosan sok hazai üzletet – és minden bizonnyal sok vásárlót is – megmozgat. Igaz, egyelőre nehéz elképzelni, hogy a magyarok is a boltok bejáratánál sátrazzanak néhány év múlva. Ehhez azonban legalább olyan akciókra lenne szükség, mint például a tengerentúlon, ahol nem ritka a 90 százalékos árkedvezmény sem – minden termékre.
További megdöbbentő képek és videók a brit Daily Mail oldalán.
http://www.dailymail.co.uk/news/article-2852585/Mayhem-Black-Friday-begins-Shoppers-clash-supermarkets-trying-grab-bargains-Boots-Game-Curry-s-PC-world-websites-crash-thousands-start-hunt-Christmas-deals.html
(Pénzcentrum – MTI nyomán; képek: Daily Mail)”

„Az USA nem teljesíti a kínzás elleni egyezmény előírásait
http://index.hu/kulfold/2014/11/28/az_usa_nem_teljesiti_a_kinzas_elleni_egyezmeny_eloirasait/
Az Egyesült Államok messze nem teljesíti a kínzás ellen elfogadott nemzetközi egyezmény előírásait – állapította meg az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága, amely Genfben, pénteken tűzte napirendre a kérdést.

Az Egyesült Államok messze nem teljesíti a kínzás ellen elfogadott nemzetközi egyezmény előírásait – állapította meg az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága, amely Genfben, pénteken tűzte napirendre a kérdést.
A testület által készített, az Egyesült Államokkal 2006 óta először foglalkozó jelentés a rendőri brutalitást, a katonai kihallgatásokat és a börtönök állapotát emelte ki, mint amely területen nem teljesülnek az önként vállalt nemzetközi rendelkezések, írja az MTI.
A dokumentum külön megemlíti a chicagói rendőrséget, mint amely túlzott erőszakot alkalmaz a feketék és latin-amerikaiak ellen. Azt kérte, hogy a tasert (sokkolót) csak életveszélyes helyzetben használják.
A jelentés külön nem tért ki arra, hogy egy fehér rendőr augusztus 9-én St. Louis elővárosában, Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen afroamerikai fiatalt. Fergusonban az incidens után zavargások törtek ki, és rendbontások voltak a vádesküdtszék azon keddi döntése után is, hogy nem emelnek vádat a rendőr ellen. Az Egyesült Államok számos nagyvárosában szintén voltak tüntetések.
A bizottság bírálta az Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlatot a katonai kihallgatások, a maximális biztonságú börtönök, az illegális bevándorlók és a magánzárkák ügyében is, és sürgette, hogy hozzanak szigorúbb törvényeket a kínzás meghatározására és kizárására még az olyan börtönökben is, mint a guantánamói különleges intézmény.
Számos olyan terület van, amelyen az Egyesül Államoknak változtatnia kell, hogy teljes mértékben megfeleljen az egyezménynek – szögezte le a jelentés, amelyet az olasz Alessio Bruni, a testület egyik fő vizsgálója ismertetett egy genfi sajtótájékoztatón.
Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága egy tíztagú, független szakértőkből álló testület, amelynek az a feladata, hogy megvizsgálja “a kegyetlen, embertelen, lealacsonyító bánásmód és büntetés” ellen 1994-ben ratifikált nemzetközi egyezmény betartását a 156 aláíró országban.”

„Meg akarták ölni a fergusoni főügyészt és a rendőrfőnököt
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141128-meg-akartak-olni-a-fergusoni-fougyeszt-es-a-rendorfonokot.html
Letartóztattak St Louisban két férfit, aki fel akarta robbantani a város nevezetességének számító emlékművet, és meg akarta ölni a megyei főügyészt és Ferguson város rendőrfőnökét. Egy helyi lap értesülései szerint a letartóztatás három nappal azelőtt történt, hogy az illetékes megyei vádesküdtszék úgy döntött, nem kell bíróság elé állítani Darren Wilson rendőrt, aki augusztus 9-én St.Louis elővárosában, Fergusonban agyonlőtte a fegyvertelen afroamerikai, 18 éves Michael Brownt.

Fergusonban az incidens után zavargások törtek ki, és rendbontások voltak a vádesküdtszék döntése után is, továbbá az ország számos nagyvárosában voltak tüntetések.
A lap azt írja, hogy a két férfi csőbombát vásárolt egy rendőrségi titkosügynöktől, és még két robbanószerkezetet akart venni. Fel akarták robbantani a St. Louis nevezetességének számító, a “nyugat kapujaként” emlegetett emlékművet, a The Gateway Arch-ot. A Mississippi folyó partján álló hatalmas, rozsdamentes acélból készült ívszerű emlékmű 192 méter magas, alapjánál pedig 192 méter széles – ez az Egyesült Államok legmagasabb emlékműve.
A letartóztatottak meg akarták ölni a megyei államügyészt és a fergusoni rendőrfőnököt. Mindketten Brown-ügyben nyomoztak. A merénylők két fegyvert vásároltak ehhez.”

„Felgyújtotta a mexikói konzulátust, lelőtték a texasi férfit
http://index.hu/kulfold/2014/11/28/felgyujtotta_a_mexikoi_konzulatust_lelottek_a_texasi_ferfit/
Rendőrök lelőttek egy férfit, aki péntekre virradóra megpróbálta felgyújtani az austini mexikói konzulátust, és több mint száz lövést adott le a texasi főváros belterületén lévő épületekre – írja az MTI.

A 49 éves, büntetett előéletű Larry Steve McQuilliams indítékaival kapcsolatban nem hangzott el hivatalos tájékoztatás, a USA Today értesülése szerint azonban a támadás politikai hátterű volt, és a kormányzati bevándorlás-politikával szembeni ellenérzés motiválhatta. McQuilliams lövéseket adott le az austini rendőrség és a szövetségi bíróság épületére is.
A helyszínre tűzszerészeket hívtak ki, mert a férfi gyanús mellényt viselt és az autójában is “hengereket” láttak, de robbanóanyagot végül nem találtak. A képviselet épületében keletkezett tűz nem okozott jelentősebb kárt.”

„Vona: a kormány szóban mindig erős volt, de a keze már megremegett, mikor tenni kellett volna valamit
https://kuruc.info/r/2/136393/
A rendkívül hideg idő ellenére, jelentős rendőri biztosítás mellett, több száz ember gyűlt össze a Szabadság téren a Jobbik és a civilszervezetek közös tüntetésén.
Pörzse Sándor volt az esemény moderátora, aki kijelentette, egyetlen országban sem szolgáltatták ki a devizahiteleseket úgy, mint ahogy az Magyarországon megtörtént, majd hozzátette: egy államnak az a dolga, hogy védernyőt tartson az emberek fölé. Hangsúlyozta: nem csak jobbikosokat várnak a károsultak melletti demonstrációra, hanem mindenkit, aki magáénak tudja ezt az ügyet. Majd emlékeztettet, hogy ma szűnt meg hivatalosan is az SZDSZ, amely párt tevékenyen hozzájárult ehhez a folyamathoz.
Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője úgy vélekedett, hogy ez a törvény, amit elfogadott a kormány, nem a hiteleseket, hanem a bankokat védi. Paktumpolitikának nevezte, amit a kormány csinál. Majd elmondta azt is, Magyarországon körülbelül félmillió embert fenyeget a kilakoltatás veszélye, s tízezrek szenvedik meg mindennapjaikban is ezt a folyamatot. Majd hozzátette: sokan lettek emiatt öngyilkosok is.
Tatár kritizálta a kormányzatot, mert a civilszervezetek javaslatait egyszerűen lesöpörte az asztalról. Leszögezte, hogy az állam nem fedezheti a bankok bűncselekményeit, szerinte egy olyan tisztességes, patrióta kormányzatra van szükség, ami szóba áll az érdekvédelmi szervezetekkel.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arcátlan kettős mércének nevezte, hogy a kormány a gazdagokat segítő végtörlesztés mellett a szegényebb helyzetben élő embereken nem segített. Hiányolta a tüntetésről a többi párt képviselőit, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium és kormány tagjait. Z. Kárpát bejelentette: a mai nap újra benyújtotta a magáncsődről szóló javaslatot, ami a magánszemélyek eladósodását gátolná.
A nemzeti párt politikusa szerint a piaci árfolyamon való forintosításból az Magyar Nemzeti Bank fog meggazdagodni, egyben emlékeztettet arra is, hogy a Jobbik a felvételkori átváltást követeli. A Fidesz döntéseit úgy illusztrálta, hogy az út szélén hagyott embereket most bevágták az árokba. Hozzátette: a Jobbik nem akar addig várni, amíg kormányra kerül, hanem továbbra is segíti majd a devizahiteleseket, harcolni fog értük. Z. Kárpát azt üzente a károsultaknak, hogy ne higgyék el, amit sugalmaznak, hogy nincs erejük a harchoz.
Dr. Damm Andrea, a Devizahiteles Kerekasztal jogvédője elárulta, az elmúlt években is azért ült le minden párttal tárgyalni, hogy segítsen, hogy reményt adjon az embereknek. Ő is bírálta a kormány által elfogadott forintosítási törvényt. Azért is járnak rosszul ezzel a hitelesek, mert a törvény elfogadása napján már 11 forinttal volt alacsonyabb a svájci frank árfolyama annál az értéknél, amennyit a törvényben rögzítenek – magyarázta.
Üzent azoknak az embereknek is akik a végső elkeseredettség határán állnak, emlékeztetve arra, hogy eddig is sokan követtek el öngyilkosságot, és most még többen juthatnak ilyen elhatározásra. Ugyanakkor kijelentette: még bőven van esély a harcra, és arra buzdított, hogy figyeljenek oda egymásra az emberek. Akiknek nincs devizahitelük, azoktól szolidaritást kért, mondván, egy nemzetben az emberek egymásra vannak utalva. Ezután arra kérte Áder János államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szégyennek nevezte, hogy a mai napig tüntetni kell a devizahitelesekért, hogy 2008. óta nem tudta egyetlen kormány sem ezt a helyzetet megoldani. A Fidesz a kétharmados többségével sem – fűzte hozzá. Feltette a kérdést: milyen kormány az, ami ugyan tudja, hogy milyen nagy gondban vannak az emberek, mégis képes bármi másról beszélni, amikor bizalmat kér az emberektől. Azokra a hangokra válaszolva, amelyek szerint a tüntetéseknek nincs értelmük, azt felelte, hogy ő már akkor is itt lenne, ha csak becsületbeli ügyről lenne szó, de nem így van, mert igenis van értelme az utcai megmozdulásoknak. Ha az elmúlt években nem tüntettek volna folyamatosan, akkor odáig sem jutottak volna, hogy egyáltalán beszédtéma legyen a devizahitelese ügye, hiszen a kormány már 2011-ben le akarta zárni ezt a megoldatlan kérdést.
A pártelnök szintén hiányolta a Bankszövetség és a kormány képviselőit, de hozzátette, hogy Devizahiteles Kerekasztalnál sem jelentek meg. Mint mondta, a kormányzat tagjai szóban mindig erősek voltak, de a kezük már megremegett, mikor tenni kellett volna valamit. Kijelentette, hogy a bankoknak kártérítést kell fizetniük a megkárosított hiteleseknek. Úgy fogalmazott, rémálmában sem gondolta volna, hogy ha egyszer megvalósul a forintosítás, az ilyen formában fog megtörténni.
Vona odaszúrt a devizahiteles szervezetek egyes képviselőinek is. Azt mondta, hogy részben azért nincsenek többen az ilyen tüntetéseken, mert vannak olyanok, akiket nem tisztességes szándék vezérel. Példaként egy civilszervezet vezetőjéről beszélt – akit nem kívánt megnevezni -, aki, miután elmondta a tüntetésen a hitelesek mellett kiálló beszédét, besétált a bankjához, és felajánlotta, hogy ha az ő hitelét lenullázzák, cserébe visszahívja a szervezetét az utcáról. A Jobbik elnöke az ilyen embereknek azt üzente, sürgősen takarodjanak a köreikből.
A nemzeti párt elnöke szerint a kormány valójában már kiegyezett a bankokkal és külön bírálta azt is, hogy a Fidesz felülről építi a középosztályt, nem pedig alulról, majd leszögezte, a jobbik minden tisztességes embert meg fog védeni.
Varga István az MNB Felügyelőbizottságának jobbikos delegáltja elmondta, hogy a kormány nemrégiben elfogadott törvényének célja az volt, hogy a pénzügyi közvetítői rendszert stabilizálja, de a bajba jutott emberek nem számítottak. Ezt követően arról beszélt: sok banki ügylet mögött valójában nem is volt devizahitelezés, ezért becsapták az embereket, ugyanis hamisan tájékoztatták őket a bankok.
Emlékeztette ugyanakkor, hogy a Kúria korábbi döntése értelmében ezek a hitelek semmisnek minősülnek, a forintosításról úgy vélekedett, hogy “az olyan rossz, hogy jobb már nem is lehetne, ugyanis az csak a tisztességes hitelekre vonatkozik, viszont ezek a hitelek nem voltak tisztességesek, tehát nem is vonatkoznak a törvény alá”. Ezt követően mindenkit arra biztatott, hogy támadják meg ezt a törvényt – hivatkozott a Kúria döntésére.
A beszédek végén Pörzse Sándor felszólította a tüntetés résztvevőit, hogy mindenki keresse meg a lakóhelye szerinti fideszes országgyűlési képviselőt a fogadóóráján, és kulturált módon kérje őt számon, hogy milyen törvényeket szavaznak meg, amikor nem ezt ígérték az embereknek korábban.
(Alfahír nyomán)
Frissítés: Vona: szégyen, hogy még mindig itt kell állnunk
A nemzeti párt vezetőjének a tüntetésen elhangzott beszéde.
(https://www.youtube.com/watch?v=QQy97dJqy4s)
2. frissítés: Ha vihetik a házat, vihetik a hazát is
Belerúgták az árokba az út szélén maradottakat – Z. Kárpát Dániel beszéde.
(https://www.youtube.com/watch?v=r4fPqkv5zJQ)”

2014. november 27. csütörtök, Donyeck lövetése során egy gyermek életét vesztette

„Donyeck lövetése során egy gyermek életét vesztette
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Donyeck-lovetese-soran-egy-gyermek-eletet-vesztette-8734/
Az ukrán hadsereg általi lövetés során Donyeckben néhány Grad lövedék Zsilkop kerületbe csapódott be, egy 12 éves fiú életét vesztette. Az elhunyt hozzátartozói elmondása szerint a fiú menhelyre sietett, amikor megkezdődött a lövetés.

Nem ez az első alkalom, hogy gyerekek halnak meg az ukrán csapatok támadásai következtében. Így, november 5-én egy donyecki iskolában, Kujbisev kerületben két gyermek halálos sebesüléseket kapott, amikor fociztak az iskola udvarában. A média szerint, akkor négy gyermek sérült meg.”

„Porosenkó csapatai aknavetővel találtak el egy buszt
https://kuruc.info/r/4/136350/
Az ukrán kormányerők aknavetővel lőttek egy menetrend szerinti buszra csütörtökön Luhanszk megyében, amely szakadárok kezén lévő területen, egy buszpályaudvar közelében lévő ellenőrző pontnál várakozott. Két ember meghalt, másik tizennégy megsebesült – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a luhanszki népköztársaság egyik rendőri vezetőjére hivatkozva.
Vitalij Kiszeljov szerint a Sztanicja Luhanszka település buszpályaudvaránál lévő ellenőrző pontnál éppen a busz utasainak okmányait vizsgálták, amikor ukrán katonák által kilőtt aknavető lövedék csapódott a járműbe.
Egy utas meghalt, nyolc másik polgári személy súlyosan megsebesült. Meghalt az okmányokat ellenőrző szakadár katona is, hat társa pedig megsebesült.
A mentők érkezése után további két akna robbant az ellenőrző pontnál – mondta Kiszeljov.
(MTI nyomán)”

„Lőni kezdték az EBESZ-megfigyelőket
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/loni_kezdtek_az_ebesz-megfigyeloket/
Rakétagránáttal és légvédelmi fegyverekkel vették tűz alá szerdán Kelet-Ukrajnában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit – közölte az MTI a szervezet honlapja alapján.

Az incidens dél körül történt. A megfigyelő misszió három tagja ukrán katonák kíséretében a Donyecktől 55 kilométerre keletre lévő Kirove és Sumi települések között található két ukrán ellenőrzőpontot között közlekedett. Sumi mellett az egyik megfigyelő kiszállt a páncélozott járműből, és egyből egy rakétagránátot lőttek ki rá, ami az EBESZ-járműtől 150 méterre csapódott be. Két másodperccel később 23 milliméteres légvédelmi fegyverből adtak le rá több sorozatot. A golyók a járműtől két-három méterre csapódtak be.
Az EBESZ-megfigyelők azonnal elhajtottak a helyszínről. Nem esett bajuk, épségben értek vissza bázisukra.
Hasonló incidenst történt a múlt szerdán is: egy ismeretlen egyenruhás fegyveres két lövést adott le az EBESZ-megfigyelőik gépkocsija felé a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck közelében. A megfigyelők ép bőrrel úszták meg ezt a támadást is.”

„Tűz alá került az EBESZ őrjárat Kelet-Ukrajnában
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Tuz-ala-kerult-az-EBESZ-orjarat-Kelet-Ukrajnaban-1546/
Kelet-Ukrajnában, Donyecktől 50 km-re északkeletre tűz alá kerültek az EBESZ megfigyelői, senki sem sérült meg –olvasható a szervezet különjelentésében.

Az incidens Sumi község közelében levő ellnőrző pontnál történt. A dél-keleti irányból indított lövedék a misszió egyik járművétől 150 méterre robbant fel. Ezután még néhány lövés dördült, a lövedékek az autótól két-három méterre repültek. A misszió tagjai azonnal elhagyták a helyszínt, és biztonságosan tértek vissza a bázisra.”

„Az EBESZ jelenthetné a kiutat az ukrajnai konfliktusból?
http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/az-ebesz-jelenthetne-kiutat-az-ukrajnai-konfliktusbol
A jelenleg befagyott ukrán konfliktus nagyon nagy károkat okoz az Európai Unió gazdaságának az Oroszország ellen kétoldalúan bevezetett szankciók révén, de ugyanígy erősen visszacsapódik a válság Moszkvára is. Egyik fél sem hátrálhat ki jelentős presztízsveszteség nélkül, azonban az EBESZ esetleges megerősítése és szerepének a kiterjesztése egy mindkét fél számára elfogadható kompomisszumos megoldást jelenthet.

Kétség sem férhet ahhoz, hogy az elhúzódó ukrajnai konfliktus senkinek nem szolgálja az érdekét. Az Európai Unió szeretne minél előbb véget vetni a határán zajló konfliktusnak, amely nemcsak a finoman szólva is nehézkes cselekvőképességére mutatott rá, de a bevezetett szankciók a gazdaságának sem tesznek jót. Az EU-nak pedig az euróválság után rövid idővel nagyon nagy szüksége lenne egy kis levegővételnyi időre. Bár Brüsszel igyekszik hangsúlyozni, hogy az oroszellenes szankciók alig fogják éreztetni a hatásukat az európai nemzetgazdaságokban, így a Bizottság becslése szerint az Unió teljes növekedését alig 0.2-0.3 százalékponttal fogja visszavetni, nem lehet elkendőzni a tényt, hogy egyes országok jobban meg fogják sínyleni ezeket mint mások, nem beszélve az amúgy is óriási összegeket felemésztő mezőgazdasági szektorról.
Olvasta? Ukrajna felszólította Oroszországot, hogy ne zavarja az EBESZ-megfigyelők munkáját
Eközben sokan azt gondolják, hogy Putyinnak tökéletesen megfelel a befagyott konfliktus: népszerűsége az ősszel elérte hatéves csúcsát – miközben a tétovának és habozónak titulált Barack Obamáé hivatali idejének mélypontjára süllyedt 40 százalékos támogatottságával. Putyin a tőle megszokott hűvös pókerarccal újra és újra hülyét csinált a nyugati vezetőkből, miközben hidegvérrel annektálta Krímet és egyfajta hibrid háborúba taszította Ukrajnát.
A hibrid háború kifejezést a szakértők arra értik, hogy a jelenlegi ukrajnai konfliktus nem tekinthető egy klasszikus értelemben vett polgárháborúnak, de egy „egyszerű”, államok közötti háborúnak sem.
Egyszóval Putyin nyugodtnak és magabiztosnak tűnik, ha országa jövőjéről van szó. Azonban amiről Moszkva szívesen elfeledkezne a „fényes sikerek” mellett, az nem más, mint a kérlelhetetlen gazdasági mutatók. A szankciók fájdalmasan érintik az orosz gazdaságot, hiába fordul Oroszország Kelet, vagyis elsősorban Kína felé, a rubel folyamatosan zuhan, bármit is tesz az orosz jegybank, hogy megakadályozza. Az országban kezd kialakulni a rubelpánik, már nemcsak a befektetők és az oligarchák igyekeznek menekíteni a pénzüket, hanem a hétköznapi emberek is. A helyzetet csak tovább rontja, hogy pont ebben az időszakban esett az olaj világpiaci ára, amivel legalább úgy-ahogy ellensúlyozni lehetett a szankciók hatását.
Mindezek miatt lehet érdemes figyelni Wolfgang Ischinger és Igor Jurgens szavaira, akik lázasan dolgoznak a lehetséges kihátrálási forgatókönyveken. Ischinger az Egyesült Államokban töltött be nagyköveti pozíciót, most pedig a 2014-es Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöke volt, míg Jurgens a moszkvai Korszerű Fejlődés Intézetének (Inszor) vezetője, akit Medvegyev egyik tanácsadójának tartanak. Kettejük véleménye több ponton is összecseng.
Lásd:Az EBESZ-elnök a harcok leállítását sürgeti
Ischinger amellett érvel, hogy az EBESZ megerősítése ideális lépés lehetne a konfliktus lezárásához. Rövidtávon szükségesnek tartaná egy nemzetközi kapcsolattartó csoport felállítását, amelybe delegálhatna képviselőt Oroszország, az Egyesült Államok, az EU és Ukrajna is. Ennek az elsődleges célja a szeptemberi, minszki fegyverszünet felülvizsgálata lenne. Hosszútávon azonban Ischinger szerint arra lenne szükség, hogy Szerbia, aki 2015-ben tölti be az EBESZ elnöki tisztségét, és Németország, aki 2016-ban lesz a soro elnök, dolgozzanak ki egy új startégiát, amely az európai biztonságpolitika egy újabb fejezetét nyithatná meg. Ebben elsősorban az intézmény szabályainak szigorítását, a hatáskörének és eszközeinek kiszélesítését kellene elérni. Hozzátette azt is, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni az olyan kisebb projektekre is, mint amilyen például Medvegyev 2008-as biztonságpolitikai szerződéstervezete volt. Emlékeztetőel, ez a tervezet egy regionális szerződés lett volna, amely az ENSZ Alapokányán alapult.
Jurgensnek, aki egyébként a putyini politika kritikusának számít, természetesen tetszett a nyilatkozat, annyival is egészítette ki a nyilatkozatot, hogy Medvegyev kezdeményezése megérdemelt volna egy konstruktív vitát, ahelyett, hogy szépen hagyják elsüllyedni a semmibe. Bár arról nem igazán esett szó, hogy ez főleg amiatt történt, mert a nyugati vezetők féltek vétójogot adni Oroszországnak egy újabb fontos szervezetben. Persze ez utólag a kisebbik rossznak tűnhet, hiszen ha létrejött volna ez az európai biztonságpolitikai intézmény, akkor talán Putyin keze is jobban meg lenne kötve. Ez már nem derül ki, így teret nyerhetnek azok a hangok is, akik szerint az orosz elnök ugyanolyan hidegvérrel rúgta volna fel annak az intézménynek a szabályait, mint amilyen nyugodtsággal hatol be kémreppülőkkel más országok, például Észtország légterébe. Ezt támaszthatja alá az is, hogy amíg a Nyugat Krím elfoglalását teljesen illegitim és agresszív lépésnek tekintette, így az EBESZ alapelveivel is ellentétesnek, addig Moszkva teljesen másképp kommunikálta az elmúlt időszak eseményeit. Szerintük ez egy logikus válaszlépés volt az ottani orosz kisebbséget ért atrocitásokért, valamint szükséges megelőző lépés, nehogy Szevasztopol is a NATO kezeibe kerüljön.
Mindezek ellenére az EBESZ megerősítése egy mindkét fél számára elfogadható kompomisszumos megoldást jelenthetne, hiszen az 1975-ben alapított szervezetnek Oroszország is tagja, annak jelenlétét és tevékenységét a jelenlegi események során Ukrajnában még Putyin is elismerte. Igaz, ezzel ellentétben a krími szavazáskor Moszkva nem tűrte meg a szervezet által delegált megfigyelőket és kitiltotta őket a területről. Ugyanakkor Krím és Ukrajna helyzete – a sok hasonlóság ellenére – teljesen eltérő. Krím ugyanis egészen 1954-ig Oroszországhoz tartozott és csak Hruscsov kezdeményezésére adták át egyfajta gesztusként Ukrajnának.
Ráadásul a nyugati körökben is egyre inkább erősödnek a kritikus felhangok. John Mearsheimer világhírű politikatudós 2014 őszén megjelentetett, óriási vitákat kiváltó „Miért a Nyugat hibája az ukrán krízis” (Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault) című cikkében amellett érvelt, hogy a NATO és az EU egyidejű terjeszkedése Kelet felé, tehát az ukrán csatlakozás lehetőségének körvonalazódása volt az utolsó csepp Oroszországnak, akinek a legkevésbé sem volt szüksége arra, hogy a szomszédságában található óriási területeken esetleg NATO-bázisokat hozzanak létre, arról nem is beszélve, hogy a Kreml mindig is egyfajta természetes szövetségesként tekintett Kijevre. Nem csoda Mearsheimer szerint, hogy mindezek után Oroszország agresszívvá vált.
Az EBESZ viszont a NATO-nál egy jóval semlegesebb szövetségnek tekinthető, aminek a tárgyalásain mindkét fél „arcvesztés” nélkül tárgyalhatna, bár a jelenlegi állapotok nem ebbe az irányba mutatnak. Az mindenesetre biztos, hogy az eddigi megoldáskísérletek mindegyike működésképtelennek bizonyult, és az idő múlása mindegyik fél számára csak rosszabítja a már amúgy sem túl rózsás helyzetet.
Forrás: Kitekintő.hu”

„”Békefenntartók küldése Ukrajnába valószínűtlen” – az ENSZ orosz követe
http://oroszhirek.hu/index.php/politika/4155-bekefenntartok-kuldese-ukrajnaba-valoszinutlen-az-ensz-orosz-kovete
Oroszország ENSZ nagykövete, Vitaly Churkin szerdán azt nyilatkozta, hogy ő azt gondolja, hogy békefenntartók küldése Kelet-Ukrajnába – ahogyan azt a felkelők kérték – valószínűtlen. “Én azt gondolom, hogy ez valószínűtlen, mondta a diplomata újságíróknak nyilatkozva az ENSZ székhelyén, miközben épp az ENSZ Biztonsági tanácsának utolsó novemberi találkozójára tartott.

Csütörtökön az önmaga által kikiáltott Donyecki Köztársaság hatóságai azt követelték, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tartson rendkívüli közgyűlést és vitassák meg nemzetközi békefenntartók beküldését Kelet-Ukrajnába, de úgy, hogy a békefenntartók között oroszok is legyenek.
Az utolsó jelentések szerint a szituáció Kelet-Ukrajnában, különösen Donyeck körül rohamosan romlik – jelezte November 14.-én az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala.”

„Kijev: újabb orosz katonák érkeztek Kelet-Ukrajnába
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/27/kijev-ujabb-orosz-katonak-erkeztek-kelet-ukrajnaba
Katonákat és tüzérségi fegyvereket szállító orosz kamionok tucatjai érkeztek Kelet-Ukrajnába, ahol a tűzszüneti megállapodás ellenére továbbra is harcok dúlnak a Moszkva-barát szakadárok és az ukrán kormányerők között – közölték szerdán a kijevi hatóságok.

„November 25-én két katonai menetoszlopot észleltünk, amelyek Oroszország felől Izvarine határátkelőhelyen keresztül Luhanszk felé tartottak” – mondta el Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője.
„Hozzávetőleg negyven kamionról van szó, amelyeket két páncélozott harci jármű és egy személygépkocsi kísért. Hét jármű embereket, több mint húsz pedig tüzérségi fegyvereket szállított” – állította a tisztségviselő, hozzátéve, hogy egy másik határátkelőnél is tucatnyi katonai járművet észleltek.
Liszenko szerint ugyancsak kedden két orosz katonai repülőgép megsértette az ukrán légteret, amikor rövid időre berepültek a Luhanszk város közelében fekvő Sztanicja Luhanszka nevű település környékére.
Az ukrán hadsereg heves harcokról számolt be Donyeck és Luhanszk megyében, valamint a frontvonaltól nem messze fekvő Debalcevében. A szóvivő szerint a lázadók megpróbálják bekeríteni a kormányerőket a település közelében. Kedden még olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az orosz katonák számának csökkenése volt észlelhető a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai térségben.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban visszautasítja ezeket a vádakat.
Az utóbbi 24 órában két ukrán katona vesztette életét, kettő pedig megsebesült. Ugyanezen időszakban közel hatezer civil kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok miatt.
Az ENSZ adatai szerint az ukrán válság több mint hét hónappal ezelőtti kirobbanása óta legkevesebb 4300 ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, közel tízezren megsebesültek.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Turcsinov a Donbass különleges státuszának eltörlését javasolja a parlamentnek
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Turcsinov-a-Donbass-kulonleges-statuszanak-eltorleset-javasolja-a-parlamentnek-1405/
Alekszandr Turcsinov a Népi Front párt képviselője törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben, amely azt javasolja, hogy töröljék el a Donyeck és Luhanszk megye különleges státuszáról szóló törvényt – olvasható a Verhovna Rada honlapján.”

„Kanada ismét hadfelszereléssel segíti az ukrán hadsereget
https://kuruc.info/r/4/136310/
Kanada tizenegymillió dollár értékben újabb hadfelszerelés-szállítmányt küld az ukrán hadseregnek, hogy szembeszálljon “a putyini rezsim folytatódó agressziójával” – jelentette be szerdán Ottawában Rob Nicholson védelmi miniszter.
A tárcavezető közlése szerint emberi élet kioltására nem alkalmas katonai felszereléseket és eszközöket küldenek az ukrán fegyveres erőknek. Védőfelszereléseket, téli katonai ruhákat, továbbá robbanószerkezetek semlegesítéséhez szükséges berendezéseket küldenek összesen nyolcmillió dollár értékben. Emellett távközlési berendezéseket, éjjellátó készülékeket és távcsöveket adnak, és szánnak pénzt egy tábori kórház létesítésére és egészségügyiek felkészítésére is.
A szállítmány első részét, amely háromezer katona számára biztosít téli ruhát, már csütörtökön útnak indítják, a többit pedig a jövő év elején.
Nicholson úgy fogalmazott, hogy a Kijev által kért hadfelszerelésekre Ukrajnának égető szüksége van, hogy “szembeszálljon a putyini rezsim folytatódó agressziójával”.
Kanada eddig 55 millió dollár értékben nyújtott segélyt Ukrajnának. Augusztus közepén golyóálló mellényeket, sátrakat, hálózsákokat és elsősegélycsomagokat szállított a fegyveres erőknek.
(MTI)”

„Nincs változás: Jacenyuk marad az ukrajnai kormányfő
https://kuruc.info/r/4/136339/
Arszenyij Jacenyukot választotta ismét kormányfővé az új összetételű ukrán parlament csütörtöki alakuló ülésén.
A Népi Front politikai tömörülést vezető Jacenyuk kinevezését mind Petro Porosenko elnök, mind az öt pártból csütörtökön megalakult kormánykoalíció támogatta. A 450 tagú parlamentben jelen lévő 390 honatyából 341-en támogatták a nyugati hatalmak által pártfogolt politikus kinevezését a miniszterelnöki posztra.
Az alakuló ülésen előzőleg házelnökké választották Volodimir Hrojszman korábbi miniszterelnök-helyettest.
(MTI)”

„Újra Jacenyukot választották kormányfőnek
http://www.karpatinfo.net/cikk/politika/ujra-jacenyukot-valasztottak-kormanyfonek
Arszenyij Jacenyukot választotta ismét kormányfővé az új összetételű ukrán parlament csütörtöki alakuló ülésén.

A Népi Front politikai tömörülést vezető Jacenyuk kinevezését mind Petro Porosenko elnök, mind az öt pártból csütörtökön megalakult kormánykoalíció támogatta. A 450 tagú parlamentben jelen lévő 390 honatyából 341-en támogatták a nyugati hatalmak által pártfogolt politikus kinevezését a miniszterelnöki posztra.
Az alakuló ülésen előzőleg házelnökké választották Volodimir Hrojszman korábbi miniszterelnök-helyettest. A kabinet várhatóan napokon belül megkezdi működését.
Porosenko az alakuló ülésen mondott programbeszédében leszögezte, hogy az ukrán állampolgárok mindegyike egységes, nem szövetségi rendszerű országban szeretne élni. “Szívélyes üdvözletünket küldjük azoknak, akik keleten vagy nyugaton föderalizációt javasolnak” – mondta gúnyosan az államfő. Hozzátette: Oroszország részvétele a kelet-ukrajnai konfliktusban arra ösztönözte az ukránokat, hogy támogassák az ország jövőbeli NATO-tagságát.
Az alakuló ülésen részt vett Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztos is.
Az Európa-barát pártokból álló parlamenti többség csütörtökön megalakította a kormánykoalíciót, amely az államfő vezette Petro Porosenko Blokkjából, a Jacenyuk irányítása alatt álló Népi Frontból, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítésből (Szamopomics), az Oleh Ljasko vezette Radikális Pártból és Julija Timosenko Haza pártjából áll. Az “Európai koalíció” nevű pártszövetségnek 302 képviselői mandátuma van a 450 fős törvényhozásban, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik.
Olekszandr Turcsinov, a parlament leköszönő elnöke azt mondta, a 450 mandátumból 418-at töltenek be, mivel a kelet-ukrajnai válsággóc térségeiben, valamint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten nem tartottak választásokat, s emiatt néhány képviselői hely betöltetlen marad.
Az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai konfliktus közepette, október 26-án megtartott, előre hozott parlamenti választást Porosenko elnök augusztus 25-én írta ki azután, hogy július 24-én feloszlott a kormánykoalíció, és nem alakult új kormánytöbbség a parlamentben. A választás kiírására technikailag a kormánytöbbség felbomlása teremtett lehetőséget, politikailag a lépést Porosenko azzal indokolta, hogy a felmérések szerint az ukránok több mint 80 százaléka akarja az előre hozott parlamenti választásokat, valamint a februári kijevi hatalomváltást elősegítő Majdan-tüntetéseknek is ez volt ez egyik sarkalatos követelésük.
Forrás: KárpátHír.com”

„Megtartotta alakuló ülését az új összetételű ukrán parlament
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/27/megtartotta-alakulo-uleset-az-uj-osszetetelu-ukran-parlament
Megtartotta alakuló ülését csütörtökön Kijevben az új összetételű ukrán parlament, az október végén megválasztott képviselők letették esküjüket.

Volodimir Hrojszman, a Verhovna Rada (a törvényhozás) első ülésének előkészítésére alakult bizottság vezetője elmondta, hogy az elsődleges cél a parlamenti tisztségviselők megválasztása.
A parlamenti többség emellett még csütörtökön megalakítja a kormánykoalíciót, amely az államfő vezette Petro Porosenko Blokkjából, az Arszenyij Jacenyuk irányítása alatt álló Népi Frontból, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítésből (Szamopomics), az Oleh Ljasko vezette Radikális Pártból és Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártjából áll majd. A koalíciónak 305 képviselői mandátuma van a 450 fős törvényhozásban. A Viktor Janukovics volt elnök köreihez tartozó politikusokból létrejött Ellenzéki Blokk részvételét a koalícióban eleve kizárták. Az Ellenzéki Blokkot leszámítva az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő összes többi párt támogatja Ukrajna európai integrációját.
A koalíció a nap folyamán határoz majd arról, hogy a Népi Frontból ki legyen a miniszterelnök. Korábban Petro Porosenko államfő azt hangoztatta, hogy kész támogatni Arszenyij Jacenyuk jelölését a kormányfői tisztségre.
A Petro Porosenko Blokkja és a Népi Front már megállapodtak arról, hogy kit jelölnek házelnöknek. Képviselőktől származó értesülések szerint a tisztséget a jelenlegi miniszterelnök-helyettes, Volodimir Hrojszman foglalja majd el. Az államfő irányítása alatt álló pártalakulat beleegyezett abba, hogy átadja a Népi Frontnak a miniszterelnöki tisztséget, továbbá az igazságügyi, valamint a belügyi tárca irányítását. Ezeknek élére a jelenlegi miniszter, Pavlo Petrenko és Arszen Avakov a jelölt.
A parlament jelenlegi elnöke, Olekszandr Turcsinov az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára lesz.
Az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai konfliktus közepette, október 26-án megtartott, előre hozott parlamenti választást Porosenko elnök augusztus 25-én írta ki, azok után, hogy július 24-én feloszlott a kormánykoalíció, és nem alakult új kormánytöbbség a parlamentben. A választás kiírására technikailag a kormánytöbbség felbomlása teremtett lehetőséget, politikailag a lépést Porosenko azzal indokolta meg, hogy a felmérések szerint az ukránok több mint 80 százaléka akarja az előre hozott parlamenti választásokat, valamint a februári kijevi hatalomváltást elősegítő Majdan-tüntetéseknek is ez volt ez egyik sarkalatos követelésük.
Az új ukrán törvényhozásban 11 párt van jelen. A választásokon a Népi Front a szavazatok 22,14 százalékát szerezte meg, míg a Petro Porosenko Blokkja 21,81, az Önsegítés 10,97, az Ellenzéki Blokk 9,43, a Radikális Párt 7,44, a Haza pedig a voksok 5,68 százalékát kapta. Bár a pártlistás szavazáson nem Petro Porosenko Blokkja nyerte meg a parlamenti választásokat, az egyéniben nagy számban megszerzett mandátumok alapján ennek a pártformációnak lesz a legnagyobb frakciója, 132 képviselővel. Követi a Népi Front 82 mandátummal.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Peszkov: Putyin és Porosenko megvitatta az ukrajnai helyzetet, a fenyegetésről szóló adatok koholmány
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Peszkov-Putyin-es-Porosenko-megvitatta-az-ukrajnai-helyzetet-a-fenyegetesrol-szolo-adatok-koholmany-7266/
Vlagyimir Putyin tegnap telefonbeszélgetést folytatott Petro Porosenko ukrán elnökkel, de a ukrán média jelentései az orosz részről elhangzott állítólagos fenyegetésekről nem felelnek meg a valóságnak, ez koholmány. Ezt Dmitrij Peszkov az elnök szóvivője mondta.

A beszélgetést az ukrán fél kezdeményezte. A felek érintették a kétoldalú kapcsolatokat és a délkelet-ukrajnai helyzetet.
Számos ukrán média csütörtökön tájékoztatta, hogy Putyin állítólag ultimátumot nyújtott Porosenkonak a Don-medencei helyzet kapcsán, és állítólag fenyegetések hangzottak el az orosz elnök részéről.”

„Az USA polgárháború szakadékához taszította Ukrajnát
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Az-USA-polgarhaboru-szakadekahoz-tasz-totta-Ukrajnat-1170/
Washington, a Maidan és az alkotmányellenes puccsot támogatva, a polgárháború szakadékához taszította Ukrajnát – jelentette ki Anatolij Antonov védelmi miniszter helyettese.

Elmondása szerint Ukrajnában a törvényesen megválasztott elnököt fegyveres úton távolították el a hatalomból.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország kész támogatni a békés rendezést Ukrajnában, amelyhez nemzeti párbeszéden keresztül vezet az út, ebben minden régiónak, az ország minden politikai erejének részt kell vennie. “Mi a minszki tűzszüneti megállapodás következetes végrehajtásáért szállunk síkra” – hangsúlyozta Antonov.”

„Ukrajna föderalizálása: elszállt fölötte az idő?
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_27/Ukrajna-foderalizalasa-elszallt-folotte-az-ido-7480/
Európában egyre több szó esik Ukrajna föderalizálásáról, mint az egyetlen módról, amely véget vethet a polgárháborúnak. Sajnos, az idő már elszállt fölötte: ez a megoldás elfogadhatatlan a konfliktus mindkét fele számára.

Az elemzők felhívják a figyelmet Herman Van Rompuy az Európai Tanács leköszönő elnökének legutóbbi nyilatkozatára. Európa “elnöke” támogatta az ukrán válság rendezésének orosz tervét:
– A mai napra a legfontosabb dolog az, hogy a szeptember 5-ki minszki megállapodás aláírása óta mintegy ezer ember halt meg. És úgy tűnik, nincs szó a tűzszünetről. Az ilyen jellegű megállapodások egyforma eredménnyel járnak, ha nem érünk el egy globális megoldást. Meg kell találni egy olyan változatot, amelyben Ukrajna decentralizált és föderalizált állammá válik. Így közelebb kerülhet az EU-hoz. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a lakosság többsége normális kapcsolatokat akar Oroszországgal, amellyel Ukrajnának közös történelme, kultúrája és nyelve van.
Még csak néhány napig dolgozik Van Rompuy ezen a poszton. December 1-jén Donald Tusk ex-miniszterelnök váltja fel. A levonuló hivatalnoknak nincs szüksége arra, hogy elhallgassa egyéni véleményét. És úgy tűnik, Van Rompuy megérti, hogy csak két út van: Ukrajna föderalizálása vagy a háború folytatása. A szakértők megértik, hogy egy hasonló nézetet vall az európai politikai elit jelentős része, amely valamilyen oknál fogva kénytelen csendben maradni.
Valóban, egy évvel ezelőtt a föderalizálás a legjobb megoldás lett volna. Most viszont, több politikai elemző szerint ez a javaslat elvesztette jelentőségét. Úgy látszik, a felek nem állnak készen a “kapcsolatok nullázására” mindaz után, ami megtörtént közöttük. Alekszej Potyomkin politikai elemző mondja: – A föderalizálás talán az egyetlen lehetőség, hogy valamilyen módon változtassák az események menetét Ukrajnában. De a kérdés az, készen áll-e Donbass föderalizálásra azok után a hatalmas veszteségek után, amelyeket a minszki megállapodás óta szenvedett. Bíznak-e majd a Don-medence lakói Kijevbe?
Az ukrán fél hivatalos képviselői is elutasítják az ukrán államiság egységes jellege megváltoztatásának lehetőségét, attól tartva, hogy ez az állam végső széteséséhez vezet. Vagyim Karaszjov az ukrán Globális Stratégiák Intézetének igazgatója úgy gondolja, hogy Kijev különösen nem törődik Európa véleményével, ő csak Washington jeleire hallgat.
Alapjában véve, Európa még soha nem tagadta Ukrajna föderalizálásának a lehetőségét, és csak arra hívta fel, hogy őrízzék meg az ország integritását. De a jelen körülmények között Van Rompuy nyilatkozatát úgy lehet értelmezni, hogy európaiak készek tovább keresni az ukrán konfliktus békés megoldását. A probléma az, hogy az idő visszavonhatatlanul elveszett. Ukrajna föderalizálása ma ideális megoldásnak tűnik, de aligha realizálható a gyakorlatban.”

„Kis híján megduplázódott az útlevelet igénylő kárpátaljaiak száma
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/27/kis-hijan-megduplazodott-az-utlevelet-igenylo-karpataljaiak-szama
Az adat az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat Kárpátaljai Igazgatóságának november 26-i kollégiumi ülésén hangzott el Ungváron, ahol az év első kilenc hónapjának eredményeit összegezték – írja a Karpatszkij Objektív.

A vizsgált időszakban közel 60,5 ezer polgár kapott új úti okmányt, míg az előző esztendő azonos időszakában 35 ezer útlevelet állítottak ki. A portál a megnövekedett igényt a szomszédos országok migrációs politikájának elképzelhető változásával, a Krímen és a terrorellenes művelet övezetében kialakult helyzettel, illetve azzal indokolta, hogy az európai országok külképviseletei megtagadják a vízumot az úgynevezett „meghosszabbított” útlevéllel rendelkezőktől.
A megyei migrációs szolgálat idén eddig 228 ukrán állampolgárság felvételére irányuló kérelmet fogadott be, s 559 állandó külföldi tartózkodásra vonatkozó ügyet intézett. A legtöbb kárpátaljai hagyományosan Magyarországra települ át – hangzott el egyebek mellett az ülésen.
(karpatskijobjektiv.com/Kárpátalja)”

„Több mint félezer kárpátaljai emigrált az idén — többségük Magyarországra
http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/tobb-mint-felezer-karpataljai-emigralt-az-iden-tobbseguk-magyarorszagra
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata megyei főosztályának adatai szerint ez év januárja—szeptembere során több mint félezer kárpátaljai polgár települt át külföldre, hogy ott éljen állandó jelleggel — közölte a Zakarpattya online hírportál.

A főosztályon tartott tanácskozás során elhangzott az is, hogy Kárpátalján az év első kilenc hónapja folyamán kétszer annyian igényeltek útlevelet, mint az elmúlt év hasonló időszakában: 65,5 ezren a tavalyi 35 ezerrel szemben. Ebben közrejátszhatott, hogy módosulhat a migrációs szabályozás a szomszédos országokban, illetve az európai országok nagykövetségein a vízumkérelmek benyújtásakor nem fogadják el a meghosszabbított érvényességű útleveleket, de a Krímen, illetve a terrorellenes művelet helyszínén kialakult helyzet is befolyással lehetett az útlevéligénylések számának emelkedésére.
A migrációs szolgálat adatai arról tanúskodnak, hogy ez év első kilenc hónapja alatt 228-an kérelmezték az ukrán állampolgárság felvételét Kárpátalján, illetve 901 külföldi állampolgár vétette magát nyilvántartásba e szolgálatnál.
Az említett időszak folyamán összesen 559-en hagyták el megyénket, hogy külföldön válasszanak állandó lakhelyet maguknak. Hagyományosan Magyarország a legfőbb célország e tekintetben.
Forrás: Tisa 1”

„Kárpátalján a legalacsonyabb a HIV-fertőzöttek aránya az országban
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/27/karpataljan-legalacsonyabb-hiv-fertozottek-aranya-az-orszagban
A megyében százezer lakosra 27,8 beteg jut, míg az országos mutató 323,7 – írja a Novini Zakarpattya.

Helyi „sajátossága” a betegségnek, hogy 2007 óta az új megbetegedések 60 százalékát az ország délkeleti régióiban és Oroszországban munkát vállaló kárpátaljaiak körében diagnosztizálták – közölte ma Ungváron újságírókkal találkozva Ivan Mironyuk, a megyei AIDS-megelőzési és -gyógyászati központ vezetője.
Elmondása szerint Ukrajnában „idősebb” lett az AIDS. Míg korábban a 18–25 éves korosztály volt a legveszélyeztetettebb, jelenleg a 26–35 évesek körében diagnosztizálják a leggyakrabban a betegséget. Ez elsősorban azzal hozható összefüggésbe szerinte, hogy egyszerűbb felvilágosító munkát végezni az oktatási intézményekben, mint a felnőtt lakosság körében.
Az idei év első 10 hónapja során 61 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba Kárpátalján. Az AIDS diagnózist 36 személy esetében mondták ki. A fertőzés továbbadásának leggyakoribb módja a nemi érintkezés heteroszexuális kapcsolatokban – 73,8 százalék.
A megyei AIDS-megelőzési és -gyógyászati központban közölték, Kárpátalján nem léteznek szociális rizikócsoportok a betegség vonatkozásában, terjedésének nemzetiségi sajátosságai sincsenek. Az orvosokat egyedül a romáknál megfigyelhető közös csecsemőszoptatás aggasztja, ám ez a körülmény pillanatnyilag semmiképpen sem hat ki a statisztikai adatokra – írja a Novini Zakarpattya.
(transkarpatia.net/Kárpátalja)”

„Még mindig megéri Kárpátalján tankolni
https://kuruc.info/r/2/136311/
Az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkedő ukrajnai üzemanyagárak ellenére még mindig megéri a magyar autósoknak elcsatolt országrészünkben tankolni: a 95-ös benzin és a dízel kárpátaljai átlagárával számolva körülbelül négy-ötezer forinttal lehet olcsóbban megtölteni a gépjárművek üzemanyagtartályát, mint Magyarországon – tapasztalta az MTI tudósítója.
A Mol legutóbb szerdán csökkentette bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 373-374 forintra, a gázolajé 392-393 forintra mérséklődött. A kutak árai között 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok.
Az ukrán töltőállomásokon ennél körülbelül literenként száz forinttal olcsóbban tankolhatnak benzint és gázolajat az autósok, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben a nemzeti valuta, a hrivnya elértéktelenedésére hivatkozva többször emelték az árat. A határközeli benzinkutaknál a 95-ös benzin és a dízel literjét 16,6-18 hrivnyáért adják (1 hrivnya=16,27 forint).
A kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt egy dollárért nyolc hrivnyát adtak, mára 15-16 hrivnyára gyengült az árfolyam, emiatt az üzemanyagok mellett az élelmiszerek, az alkoholfélék és a dohányáruk is jelentősen drágultak.
A határhoz közeli kutaknál dolgozók az MTI tudósítójának elmondták: az áremelkedés miatt érezhetően visszaesett az ukrajnai és a magyarországi vendégkör is, a helyiek a drága benzin miatt inkább nem használják az autót.
A szabályok szerint Ukrajnából üzemanyagot vámmentesen csak a gépjármű gyári tartályában lehet behozni Magyarországra, emellett további 10 liter engedélyezett, amit kannában hozhatnak át a határon az utazók.
(MTI nyomán)”

„Putyin tanácsolja, hogy ne sodorják bele Oroszországot “geopolitikai intrikákba”
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_27/Putyin-tanacsolja-hogy-ne-sodorjak-bele-Oroszorszagot-geopolitikai-intrikakba-8480/
November 26-án Szocsiban az ország katonai vezetésével tartott találkozón Vlagyimir Putyin elnök ismét világosan körvonalazta Oroszország állásfoglalását a világpolitika kapcsán. A nyilatkozat politikai részének fő gondolata: Moszkva senkit nem fog támadni, de senkinek sem engedi meg, hogy besodorják őt geopolitikai intrikákba.

Az orosz elnök legutóbbi nyilatkozatát (mint minden mást is) a rohamosan fejlődő európai események szemszögéből kell szemlélni, különösen az ukrajnai események kontextusában.
Oroszország – mondta Putyin – nem mutat semmilyen agresszivitást, senkit sem vesz körül bázisokkal, de kész minden szükséges eszközzel megvédeni saját és barátainak biztonságát.
– Mi senkit sem fenyegetünk, és nem kívánunk belebonyolódni geopolitikai játékokba, intrikákba és konfliktusokba. Ugyanakkor megbízhatóan meg kell védeni Oroszország szuverenitását és integritását, szövetségeseink biztonságát. Hangsúlyozom, hogy szükség van egy átfogó megközelítésre és minden hatóság erőfeszítéseinek egyesítésére a honvédelmi problémák megoldása érdekében.
Vlagyimir Putyin Szocsiban, több fontos találkozót tartott az orosz fegyveres erők fejlesztése és katonai tervezés kapcsán. E találkozókra pár héttel a katonai doktrína közzététele előtt került sor. A most érvényes doktrínát 2010-ben fogadták el. A NATO növekvő agresszivitása, az amerikai rakétavédelmi rendszer problémái Európában, a NATO és Washington kalandjai Ukrajnában teljesen megváltoztatták a katonai veszélyek és geopolitikai fenyegetések jellegét.
A 2000-es évek során Oroszországot bele próbálták vonni hol az afganisztáni háborúba, hol a Líbiai háborúba, hol a Nyugat és Irán közötti konfrontációba, hol pedig közvetlenül a szíriai konfliktusba. Vlagyimir Stoll politikai elemző szerint az új doktrína további manőverezési eszközöket kell hogy adjon Moszkvának a gyorsan változó geopolitikai viszonyok közepette.
– Először is, ez azt jelenti, hogy szabadulunk az importfüggőségtől, hogy helyettesíteni igyekszünk az importot, és nagyobb mértékben támaszkodunk saját tudományos-műszaki és kísérleti fejlesztéseinkre. A dokumentumban rögzíteni kell az ország stratégiai nukleáris pajzsa és a hagyományos fegyverek továbbfejlesztését. A doktrína részletesebben foglalkozik a sarkvidék fejlesztésével, valamint a légi, kozmikus védelmi csapatok létrehozásával.
Miután az Egyesült Államok államcsínyt szervezett meg Kijevben, miután a NATO újra Oroszország határai felé kezdte tolni állásait, orosz szakértők nyíltan kezdtek beszélni arról, hogy a jelenlegi doktrína reménytelenül elavult. Túlságosan diplomatikus a megfogalmazása. Ennek alapjául az Egyesült Államokkal és a NATO-val való meg nem valósult partnerséget vették. Most, amikor végletekig kiéleződtek a Nyugattal fenntartott kapcsolataink, világosan jelezni kell, honnan származnak a fenyegetések, hogy mik ezek, és kik kezdeményezik azokat.”

„Az Interpol körözést adott ki egy oroszországi milliárdos ellen
https://kuruc.info/r/4/136326/
Az Interpol nemzetközi körözést adott ki egy orosz milliárdos, volt felsőházi szenátor ellen, akit hazájában egy bankcsőd kapcsán fogtak perbe.

Szergej Pugacsov, a Mongóliával határos dél-szibériai Tuva Köztársaság volt törvényhozási képviselője az orosz hatóságok gyanúja szerint azzal szegte meg a törvényt, hogy a 2010-ben csődbe ment orosz Mezsprombank kedvezményezettjeként 75 milliárd rubelt (mai áron mintegy 386 milliárd forint) vont ki a pénzintézetből – írta a RIA Novosztyi állami hírügynökség. A vádhatóság szerint Pugacsov szándékosan vitte csődbe a bankot, és jogsértő cselekményeket követett el a csődeljárás során.
A Mezsprombank csődje a legsúlyosabb bankösszeomlás volt az orosz pénzügyi piacon. Az ügyben még 2011-ben eljárást indítottak, de a nyomozók adatai szerint a politikus-milliárdos még abban az évben a franciaországi Nizzába távozott. Pugacsov ellen csak az idén februárban adták ki a körözést Oroszországban, majd kezdeményezték a nemzetközi elfogatóparancsot. A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság májusban letartóztatási parancsot adott ki az orosz férfi ellen.
Szergej Pugacsov egyes információk szerint jelenleg Londonban él. Az 51 éves milliárdos korábban hatalomhoz közelinek számított, és az 1990-es években “a Kreml bankáraként” tartották számon. Az orosz újgazdag, aki hazájában cégbirodalmat épített ki, az utóbbi években már külföldre mentette ki vagyonát. Ezt azzal magyarázta, hogy hazájában üldözik, mert bírálta a Kreml politikáját. Évekig övé volt a francia Hédiard luxus élelmiszer-áruházlánc is, amelyet 2007-ben vásárolt meg és amelytől idén nyáron vált meg. A cégbe 100 millió eurót (mintegy 30 milliárd forint) fektetett be. Pugacsov 2009-ben szert tett a France Soir című napilapra is, irányításával fiát, Alekszandrt bízta meg. Az 1944-ben alapított francia lap utolsó száma 2011 decemberében jelent meg, a cég pedig – Pugacsov ugyancsak 100 milliós befektetése ellenére – 2012 nyarán csődöt jelentett.
A Kommerszant című orosz napilap megjegyezte, hogy Szergej Pugacsov volt tuvai szenátor adatait az Interpol honlapján a legkeresettebb személyek között, piros jelzéssel ellátva közölték. Ez azt jelenti, hogy a körözött személyt megtalálása esetén azonnal le kell tartóztatni. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság jelezte, hogy Pugacsov sorsa azon múlik, hol, melyik országban találják meg, minthogy minden egyes állam másként viszonyul az orosz kiadatási kérelemhez.
Ausztriában, Franciaországban, Csehországban, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban őrizetbe veszik az Interpol által orosz kérésre körözött személyeket, vagy óvadékot kérnek tőlük. A baltikumi országok és Nagy-Britannia ellenben elutasítják az Oroszország részéről érkező ilyen megkereséseket – mondta el a Kommerszantnak Jurij Gervisz ismert orosz ügyvéd.
(MTI)”

„Az Interpol körözést adott ki a Kreml volt bankára ellen
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/az_interpol_korozest_adott_ki_a_kreml_volt_bankara_ellen/
Az Interpol nemzetközi körözést adott ki egy orosz milliárdos, volt felsőházi szenátor ellen, akit hazájában egy bankcsőd kapcsán fogtak perbe, írja az MTI.

Szergej Pugacsov, a Mongóliával határos dél-szibériai Tuva Köztársaság volt törvényhozási képviselője az orosz hatóságok gyanúja szerint azzal szegte meg a törvényt, hogy a 2010-ben csődbe ment orosz Mezsprombank kedvezményezettjeként 75 milliárd rubelt (mai áron mintegy 386 milliárd forint) vont ki a pénzintézetből.
A vádhatóság szerint Pugacsov szándékosan vitte csődbe a bankot, és jogsértő cselekményeket követett el a csődeljárás során. A Mezsprombank csődje a legsúlyosabb bankösszeomlás volt az orosz pénzügyi piacon. Az ügyben még 2011-ben eljárást indítottak, de a nyomozók adatai szerint a politikus-milliárdos még abban az évben a franciaországi Nizzába távozott.
Pugacsov ellen csak az idén februárban adták ki a körözést Oroszországban, majd kezdeményezték a nemzetközi elfogatóparancsot. Szergej Pugacsov egyes információk szerint jelenleg Londonban él.
Az 51 éves milliárdos korábban hatalomhoz közelinek számított, és az 1990-es években a “Kreml bankáraként” tartották számon. Az orosz újgazdag, aki hazájában cégbirodalmat épített, az utóbbi években már külföldre mentette ki vagyonát. Ezt azzal magyarázta, hogy hazájában üldözik, mert bírálta a Kreml politikáját. Évekig övé volt a francia Hédiard luxus élelmiszer áruházlánc is, amelyet 2007-ben vásárolt meg és amelytől idén nyáron vált meg.
A Kommerszant című orosz napilap megjegyezte, hogy Szergej Pugacsov volt tuvai szenátor adatait az Interpol honlapján a legkeresettebb személyek között, piros jelzéssel ellátva közölték. Ez azt jelenti, hogy a körözött személyt megtalálása esetén azonnal le kell tartóztatni. Az újság ugyanakkor hozzátette, hogy Pugacsov sorsa azon múlik, hol, melyik országban találják meg, minthogy minden egyes állam másként viszonyul az orosz kiadatási kéréshez.”

„Gyors ütemben terjed Oroszországban az AIDS
https://kuruc.info/r/4/136314/
Gyors ütemben terjed Oroszországban a HIV-fertőzés és a vírus okozta AIDS betegség, a folyamat pedig több szempontból visszafordíthatatlan jelleget ölt – áll az orosz szövetségi AIDS Központ szerdán ismertetett jelentésében.
A szerzett immunhiányos betegség megelőzésével az ellene való küzdelemmel foglalkozó intézmény szakemberei arra figyelmeztettek, hogy Oroszországban folyamatosan nő az újabb HIV-fertőzöttek száma és azoké is, akik megbetegednek az AIDS-ben – írták a jelentésben. Az orvosok az idén 80 ezer új fertőzöttel számolnak, és arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben ilyen ütemű marad a növekedés, akkor a jövő év végére az egymilliót is elérheti a nyilvántartott fertőzöttek száma Oroszországban.
A jelentés szerint az immunhiányt okozó vírus miatt kialakuló AIDS-es betegek közül egyre többen halnak meg, az áldozatok átlagéletkora nem haladja meg a 35 évet. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Oroszországban a legtöbb HIV-fertőzött a szibériai irkutszki, szverdlovszki, valamint a Volga folyó menti szamarai területen él. Az irkutszki területen például a népesség 1,6 százaléka, Szentpéterváron pedig a lakosság 1 százaléka HIV-fertőzött. Az észak-orosz nagyvárosban a fiatal férfiak 5 százaléka hordozza a vírust.
Vagyim Pokrovszkij akadémikus, az orosz szövetségi AIDS Központ vezetője szerint éppen ezért nagy a kockázat a fiatal nők számára, hogy ők is megfertőződnek a veszélyes kórokozóval.
(MTI)”

„A Lukoil 234 millió euróért adja el közép-európi érdekeltségeit
https://kuruc.info/r/2/136340/
A Lukoil orosz olajipari cég több mint 200 millió euróért értékesíti magyar, cseh és felvidéki töltőállomásait.
A cég csütörtökön közölt negyedéves eredményismertetésében az szerepel, hogy a cég 234 millió euróért adja el közép-európai érdekeltségeit. A megállapodásokat már aláírták, az ügyleteket várhatóan az év végéig lezárják.
A hírügynökség jelentése szerint a már aláírt megállapodások értelmében a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft veszi meg a Lukoil 44 csehországi töltőállomását. A Norm Benzinkúté lesz a Lukoil 75 magyar és 19 felvidéki benzinkútja.
A budapesti székhelyű Norm Benzinkút Kft.-t a céginfo.hu adatai szerint idén alapították 20 millió forint jegyzett tőkével.
(MTI korrigálva)”

„Terrorista államnak nevezték Oroszországot a litvánok, és most csodálkoznak, hogy Ivánék nem engedik be a kamionjaikat
https://kuruc.info/r/4/136319/
Litvánia bruttó hazai termékének (GDP) négy százalékát veszítheti el amiatt, hogy Moszkva napok óta megtagadja a litván kamionok és személygépkocsik belépését Oroszország területére – jelentette ki csütörtökön Algirdas Butkevicius litván miniszterelnök.
“Szélsőséges helyzetben, ha teljes mértékben megszűnne az Oroszországba irányuló export, és teljesen leállna az áruszállítás, a veszteség elérné a bruttó hazai termék négy százalékát” – mondta a kormányfő. Hozzátette ugyanakkor, nem hiszi, hogy az események idáig fajulnának.
Szerinte a válság rendezéséhez az Európai Unió segítségét kell kérni. Az orosz-litván határon kialakult helyzetet pedig megvitatják majd december 3-án Brüsszelben, a közlekedési tanács ülésén.
A két szomszédos ország közötti kapcsolat az ukrán válság kirobbanása óta jelentősen megromlott. A litván kamionok beléptetését először múlt pénteken tagadták meg az orosz határon, egy nappal azután, hogy Dalia Grybauskaite, a balti ország elnöke terrorista államnak nevezte Oroszországot az állítólagos kelet-ukrajnai katonai beavatkozása miatt.
Az orosz külügyminisztérium reagálása szerint a litván államfő megnyilatkozása még a kijevi radikális nacionalisták legszélsőségesebb kijelentéseit is felülmúlja. Az orosz vámhatóság közleményében azzal magyarázta a kialakult helyzetet, hogy Litvánián keresztül nagy mennyiségben áramlott be országba hamis árubizonylattal ellátott áru, kijátszva az európai termékeket sújtó orosz szankciókat.
Litvánia, az egykori szovjet tagköztársaság 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (EU) és a NATO-hoz, határozottan támogatja Kijev és az unió közeledését. A 3,5 milliós országban a lakosság 6,1 százaléka orosz ajkú. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
Az eddig Ukrajnához tartozó Krím félsziget márciusi csatlakozása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését területén.
(MTI nyomán)”

„Már az oroszoknak sem kell a Déli Áramlat?
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/politika/3376-mar-az-oroszoknak-sem-kell-a-deli-aramlat
Unja már Oroszország az Európai Unió által folyamatosan emelt falakat döngetni a Déli Áramlattal kapcsolatban. A 400 milliárd dolláros kínai projekt és a jelenlegi válság elegendő-e ahhoz, hogy Moszkva feladja régi tervét? A Gazeta.ru tegnapi cikke szerint ez nem lehetetlen.

Oroszország csak akkor építi meg a Déli Áramlatot, ha Európa csökkenteni kívánja az Ukrajnán átvonuló tranzittal kapcsolatos veszélyeket – jelentette ki tegnap Alekszej Uljukajev. Az orosz gazdasági miniszter hozzátette, ilyen esetben az ellátással kapcsolatos kockázatok miatti felelősséget annak kell vállalnia, aki nemet mond az adott lehetőségekre. A Fekete-tengertől Ausztriáig futó, 63 milliárd köbméter forgalmú Déli Áramlat elsődleges célja, hogy csökkentse az Európába irányuló orosz gáz szállítási veszélyeit. Az ukrán területeken áthaladó tranzit annak ellenére lehet bizonytalan, hogy Kijev és Moszkva tisztázni kívánja saját gázvitáját. Ráadásul az ukrán vezetés elfogadta azt a törvényt, amely bármikor lehetővé teszi a tranzitgáz leállítását. A tegnapi kijelentést a Gazdasági Minisztérium nem kommentálta. A Gazprom sem, bár ők annyit elmondtak, hogy jelenleg aktív stádiumban van a vezeték szárazföldi és tengeri szakasza megépítésének előkészítése. Ezzel egy időben az Európai Bizottság még mindig nem adta meg a szükséges engedélyt a projekt realizálására, főleg az Harmadik Energiacsomagra hivatkozva. Ha ilyen körülmények között Oroszország valóban felmondja a Déli Áramlatot, akkor az inkább politikai döntés lesz, ami erősen ellentmondana az ésszerű gazdasági érdekeknek – magyarázta Vjacseszlav Miscsenko, az Argus energiapiaci adatszolgáltató elnöke, a Gazeta.ru cikkében. Szerinte a Déli Áramlatra szánt mennyiséget sokkal aktuálisabb és ígéretesebb projektekre fordíthatná Oroszország. Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energetikabiztonsági Alap (FNEB) vezetője pedig arra mutatott rá, hogy jelenleg Európa helyett az ázsiai gázvezetékek élveznek nagyobb előnyt. Az ugyan tény, hogy Oroszország bőven elegendő gázzal rendelkezik Európa ás Ázsia számára egyaránt, de a szükséges infrastruktúra szempontjából már nem mindegy, merre is indul a vezeték. Szimonov szerint a Déli Áramlathoz ragaszkodók és az építési költségeket minimalizálni igyekvő Gazprom érdekei erősen különbözőek.”

„Nem kap több kazah áramot Oroszország
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/kozep-azsia/3382-nem-kap-tobb-kazah-aramot-oroszorszag
November 24-i hatállyal felmondta az Oroszországba irányuló áramszolgáltatást Kazahsztán a rubel esése miatt. Ezt tegnap a CA-NEWS.org jelentette a Szamruk-Energo képviseljére, Almaszadam Szatkalijevre hivatkozva.

Elmondása szerint tavaly és az idei év közepéig a belföldi árnál olcsóbban adták a szenet Oroszországnak, az érvényben lévő szerződés alapján. Azt is elmondta, hogy különböző okok miatt jelenleg komoly árképzési gondokkal küzd a vállalat.
„Először is az orosz gazdaság nem tudja magasabb áron átvenni tőlünk a szenet. Oroszországban állami program foglalkozik a mi nyersanyagunk lecserélésével. Ezt figyelembe kell venni. […] A második pedig a rubel gyengülése. Rubelben kötöttük a szerződéseket, így a veszteségesség elkerülése miatt mindenképpen figyelnünk kell a kiegyensúlyozott árképzésre” – idézte a hírportál Szatkalijevet.
Már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy más piacok után néz a közép-ázsiai állam, ha Oroszország lecseréli a kazah szenet. A felesleget elsősorban belföldi használatra szánja a Szamruk-Energo.
Az orosz Kommerszant adatai szerint tavaly Oroszország 3,8 milliárd kilowattóra áramot importált Kazahsztánból, ami valamivel kevesebb, mint amennyit az Omszki Erőmű idén január és május között termelt.”

„Észrevétlenül keríti hatalmába Európát a putyini polip
http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/eszrevetlenul-keriti-hatalmaba-europat-putyini-polip
Moszkva egyre hatékonyabban használja a propagandaeszközöket Nyugaton. Függetlennek álcázott újságokkal hódít, pártokat finanszíroz. A cél: erősíteni a Kreml-párti nézeteket a közvéleményben, és belső zavart okozni az Európai Unióban a szélsőjobboldali szervezeteken keresztül.

A francia és a brit EP-választásokat oroszpárti erők nyerték meg, a francia Nemzeti Frontot immár hivatalosan is egy orosz állami bank finanszírozza, és közben a kelet-ukrán szakadárok volt és jelenlegi európai kormánypártokat is bepaliznak. Az Európai Parlament közel ötöde már Moszkva-barát, esetleg egyenesen Moszkva által finanszírozott képviselőkből áll. A legtöbb európai állam azonban a véleményszabadságra hivatkozva az oroszok finanszírozta híroldalakkal, propagandaháborúval nem tud mit kezdeni. Pedig nem példa nélküli, hogy Moszkva így építsen magának ötödik hadoszlopot az európai kontinensen.

Ötödik hadoszlop
Egykoron a kommunista pártok szolgáltak arra a célra, hogy egy-egy nyugat-európai országon belül a moszkvai külpolitika érdekei érvényesüljenek. Már a második világháború előtt kialakult a Komintern révén egyfajta Moszkva felügyelte hálózat, amely értelmiségieket, újságokat, pártokat foglalt magában. A hidegháború időszakában szinte mindegyik nyugat-európai kommunista párt kapott bőven anyagi támogatást Moszkvától. Az Osztrák Kommunista Pártnak (KPÖ) más feladata – tekintve, hogy népszerű nem tudott lenni – nem is volt, mint a pénzek szétosztása, kanalizálása, majd a rendszer összeroppanásakor menekítése. A kelet-német állampárt pénzeit a bécsi elvtársakon keresztül síbolták például ki. De a KGB is hasznát vette a sokszor eszmei alapon Moszkvával szövetkezni akaró „hasznos idiótáknak“.
Amikor Vlagyimir Putyin 2012-ben újra államfő lett, megvolt tehát a minta, amit csak elő kellett újra venni. Tudta, hogy a terjeszkedésnél sokkal sikeresebb lehet, ha nem csak az erőben, hanem a propagandában is bízik. 2012-től kezdve így a Kreml tudatosan épiti saját médiabirodalmát: honlapok, többnyelven sugárzó rádióadók, angol nyelvű Russia Today, fizetett internetes kommentelők mind nyugatias logóval, műsorokkal, arcokkal, nyelvezettel nagyon is keleties tartalmat próbálnak meg eladni. Putyin 2012 óta az euroatlanti világ ideológiai ellenpólusát adja. Ideológiai mixet kínál: ortodox kereszténység, homofóbia, szovjet-nosztalgia, balos Amerika-ellenesség keveredik benne. Ezért lehetséges, hogy a mai kor „hasznos idiótái” ugyanúgy lehetnek amerikai konzervatívok, mint európai baloldaliak.
Putyin persze nem eszmei alapon politizál. Hogy a nyugati világ mennyire nem hanyatlik, azt személyesen is tudhatja, nem véletlenül taníttatja minden gyerekét Svájcban. (A sváci Tages-Anzeiger napilap információi szerint a jelenlegi orosz vezetés több családtagja is a „halódó Nyugaton“ él, tanul.) A cél nagyon is gyakorlati: zavart kelteni az amúgy is belső problémákkal küzdő Európai Unióban. Ahogy egykoron a kommunista pártok voltak az euroatlanti világ belső kritikusai – és azok hatalomra kerülésétől tartottak Párizsban vagy Rómában –, ma erre a feladatra a szélsőjobboldali pártok a legalkalmasabbak. A gazdasági válság és a bevándorlás okán amúgy is növekszik az elégedetlenség, orosz rásegítéssel könnyen sikeressé tehetőek tehát a szélsőjobbos pártok. Amelyek oroszpártiságukat nem titkolják, tényleges moszkvai kapcsolataikat viszont annál inkább.
Mely pártokról van szó? Franciaországban az idegenellenes Nemzeti Front, Nagy-Britanniában az EU-ellenes UKIP, a németeknél a jobboldali populista AfD (és részben a kommunista Linkspartei), az osztrákoknál a szélsőjobboldali FPÖ és az ultrakatolikus Reformkonzervatívok, a magyaroknál meg a Jobbik. A donyecki és luhanszki népszavazásokhoz Moszkva két jelentős pártot is megnyert: az Európai Néppártba tartozó Forza Italiatól és a szerb jobboldali kormánypárttól, a Haladáspárttól is mentek megfigyelők, akik persze aztán mindent rendben találtak.

French connection
„Ott ült egy fiatalember a kávézóban, náci dalok kiadásával foglalkozott. Ö volt Jean-Marie Le Pen“ – meséli el megismerkedésük történetét Ilja Glazunov, putyinista festőművész a baloldali Nouvel Obs hetilapnak. Glazunov magát mindig is monarchistának tartotta, de antiszemitizmusa és Nyugat-ellenessége miatt a KGB is hasznát vette, így a hatvanas évektől gyakorta járhatott Nyugatra a művész, aki 1968-ban ismerte meg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front alapítóját. A Putyintól saját állami múzeumot kapott Glazunov mind a mai napig a Le Pen-család legjobb névjegykártyája a moszkvai körök felé. A párizsi orosz nagykövetségen már most is rendszeresen vendég Marine Le Pen, és a kisunoka, Marion Maréchal-Le Pen, aki a francia Nemzetgyűlés francia-orosz baráti szekciójának tagjaként rendszeresen vendégeskedik az orosz fővárosban – nagypapájához hasonlóan.
A Nemzeti Front előtt jövőre nagyon fontos helyi választások állnak, 2016-tól pedig gőzerővel kell a 2017-es elnök-választásra ráfordulnia. Ehhez pénz kell. A párt pedig éppen egy orosz állami bankkal kötött a héten egy kilencmillió eurós hitelszerződést. A feltételek nem ismertek. „A cél, hogy aztán visszatörlesszünk“ – mondta az ügyletről Marine Le Pen. De hogy mit és hogyan törlesztenének, arról nem szólt. A Francia Kommunista Párt óta tehát újra van a francia politikai palettán egy akár győzelemre is esélyes párt, amelyet Moszkva finanszíroz.
Putyin maga még egyetlen nyugat-európai szélsőjobbos pártvezérrel sem találkozott, esetleg még rizikósnak érezné azt – meg ezen pártok függetlenségi látszatának is ártana az ilyesmi. E pártok „foglalkoztatása“ így alacsonyabb szintekre van delegálva: az orosz kormánypárt, az Egységes Ororoszország politikusai (a párt amúgy nemsokára hivatalosan is a Nemzeti Front testvérpártja lesz), a Duma alelnökei vagy putyinista értelmiségiek, oligarchák tartják a kapcsolatot a nyugatiakkal.

„Isten oligarchája“
Ezek egyike Konsztantyin Malofejev, aki multimilliárdos üzletemberként a kelet-ukrajnai szeparatistáktól a nyugat-európai szélsőjobbosokig számos ügyet szolgál. Kifele „a keresztény Európát“ védi, de valahogy ez mindig egybeesik a Kreml konkrét érdekeivel. A Bloomberg „Putyin Sorosaként“ írt a magát ortodox ikonokkal körbevevő üzletemberről, aki nyáron Bécsben ellen-Bilderberg találkozót szervezett.
A moszkvai propagandaháború egyik fő eszköze a melegellenesség: a homoszexualitás az a téma, amelynél Moszkva keresztényként, erkölcsösként akar villogni a dekadens, bűnös Nyugattal szemben. Franciaországban a melegházasság-ellenes tüntetéseknél is megjelentek orosz érdekek, és feltűnő, hogy e kérdést egyes magyar jobboldali, kormányközeli hetilapok is gyakorta címlapra tűzik. Malofejev szerint a „buzizással“ lehet lejáratni a liberalizmust, és nyugati híveket szerezni. Marion Maréchal-Le Pen a tavaszi bécsi konferencián fel is vetette, hogy „európai életmeneteket“ kéne szervezni a melegek ellen, ez ugyanis olyan ügy, ahol az orosz, homofób álláspont számos európai polgár véleményével is találkozhat. Malofojevet „Isten oligarchájának“ nevezte elemzésében Joshua Keating a Slate.com honlapon. Az üzletember Szent Balázs Alapítványa arra szolgálna, hogy „segítsen a nyugati totalitarizmus alatt szenvedő keresztényeknek“. Értsd: orosz geopolitikai érdekekből szítsa a belső feszültséget a kontinensen. Malofejev persze az ukrán konfliktusért is a melegeket teszi felelőssé: szerinte Janukovicsnak azért kellett távoznia, mert nem volt hajlandó a melegházasságot aláírni. (Igaz, ilyen tervei az új kijevi kormánynak sincsenek.)
A „keresztény Oroszország versus dekadens Nyugat“ képe határozza meg a Kreml nyugati propagandáját. Az egykori KGB-s Vlagyimir Putyin elvált emberként díszeleg a keresztény értékek védelmezőjeként, az állami pénzektől jelentősen függő, és már a szovjet érában számos pópa antiszemitizmusa miatt rezsimhű orosz ortodox egyház pedig mindehhez legfeljebb csak tömjénfüstöl.
Malofejev persze nem tagadja, hogy orosz nemzeti célok is vezetik: szerinte ma az orosz egy feldarabolt nép, és az orosz birodalmat újra egyesíteni kell. Ezt Putyin se gondolja másképp, aki hol a keresztény Oroszország, hol a szovjet állam mítoszával állítja maga mögé a határokon túli oroszok többségét is.

Russlandversteher
De ez neki nem elég. Putyin a nyugati közvélemény egy részének támogatását is akarja. A Russia Today televízió mellett ezért immár Sputniknews néven Kreml-párti, az orosz költségvetés által finanszírozott hírszájt is fut.
A putyini propagandaháború lényege, hogy nem oroszokkal, és pláne nem oroszul, mondják fel a Kreml érdekeit, hanem nyugati értelmiségiek játsszák el a független elemző szerepét. A Russia Today számtalanszor elemzőként kapcsol be olyan brit vagy német vagy francia értelmiségieket, újságírókat, akiknek titkosszolgálati kötődése vagy szélsőséges ideológiai beállítottsága igen hamar kideríthető. Például a német ügyekben legtöbbször az antiszemita, összeesküvés-elméletekre szakosodott marginális Compact havilap főszerkesztője, Jürgen Elsässer szólal meg, aki korábban amúgy a kommunista párt napilapjának, a Neues Deutschland-nak volt a publicistája, csak egyik zsidóellenes kirohanása már ott is sok volt. A Russia Todayban viszont mint mértékadó elemzőt szerepeltetik. Hasonlóan Udo Ulfkottéhoz, aki nemrég könyvet jelentett meg arról, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságíróit az amerikai titkosszolgálatok fizetik. A könyvben persze egyetlen állítását sem igazolja, egyedül önmaga vonatkozásában ismeri be, hogy egy-egy cikket tényleg titkosszolgálati megbízásból írt. A Russia Today-en azonban úgy beszélgetnek vele, mintha tényfeltáró újságíró lenne.
A francia mellett különösen a német politika fontos Moszkvának, mert Merkel kissé lehűtötte a Gerhard Schröder kancellársága alatt felmelegedett német-orosz barátságot. Noha a német gazdaság nem engedheti meg magának, hogy túlságosan összevesszen az oroszokkal (a jobboldali liberális Handelsblatt napilap kiadója, Gabort Steingart német-, angol- és orosznyelvű esszében érvelt ősszel a szankciók ellen), de Merkel mindenképpen keményebb Moszkvával, mint ami akár a szocdemek Putyin-párti szárnyának, akár a hagyományosan ruszofil német ókonzervatív köröknek tetszene.
„Russlandversteher“, Oroszország-értő: az orosz propagandának sikerült ezt a fogalmat meghonosítania a német közéletben. Az eufemisztikus kifejezés azt jelenti, hogy aki Putyin külpolitikáját védi, az igazából csak megérteni akarja a nagy Oroszországot. Még olyan szocdem nagy öregek, mint a volt kancellár, Helmut Schmidt, az Orbánt is megérteni akaró, egykori szocdem hamburgi polgármester, Klaus von Dohnányi vagy az SPD évtizedes főideológusa, Egon Bahr is közéjük tartoznak. Gerhard Schröder, egykori kancellár, aki az ukrán krízis kellős közepén ölelgette Putyint saját születésnapi partyján, egyenesen kijelentette: „Igen, nyíltan bevallom, hogy én meg akarom érteni Oroszországot, annak vezetését és népét. Büszke vagyok erre.“ Schröder számára ez mindenképp kifizetődő: negyedmillió eurót keres a Gazprom felügyeleti bizottsági tagjaként.
Forrás: VS:hu”
(* a szerk.: egy példa a lejárató propagandára; van itt minden, hasznos idiótázás, nácizás, antiszemitázás, Ulfkottézás… és kontraproduktivitás mint eredmény.)

„Hát persze hogy nem váltják le a Juncker-bizottságot
https://kuruc.info/r/4/136324/
Leszavazta a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottsággal szemben a múlt héten benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament (EP) csütörtöki strassburgi plenáris ülésén.
A bizalmatlansági indítványt 461 képviselő ellenszavazatával, 101 politikus támogatása, valamint 88 tartózkodás mellett utasította el az EP. A bizottság lemondatásához az EP-képviselők legalább kétharmadának kellett volna igennel szavaznia.
Az indítványt az euroszkeptikus, Nigel Farage vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű frakció és a függetlenek között helyet foglaló, francia Marine Le Pen által irányított Nemzeti Front képviselői nyújtották be.
(MTI korrigálva)”

„Morvai és Balczó a Juncker elleni bizalmatlansági indítványról
https://kuruc.info/r/34/136343/
Csütörtökön szavazott az Európai Parlament a Juncker bizottsági elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról, amelyet a többség elutasított. A felvételen Balczó Zoltán és Morvai Krisztina EP-képviselők indokolják igen szavazatukat.
(https://www.youtube.com/watch?v=QkTUke_JIVk)”

„Német baloldaliak: ne taszítsák el többé Oroszországot, ne játsszanak a tűzzel
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Nemet-baloldaliak-ne-tasz-tsak-el-tobbe-Oroszorszagot-ne-jatsszanak-a-tuzzel-1762/
A Bundestagban mondott beszédében Merkel kancellár kijelentette, hogy “semmi sem indokolhatja a Krím-félsziget annektálását.” Szerinte Moszkva politikája veszélyezteti a békés rendet Európában. Ellenzéki képviselők Sarah Wagenknecht a Baloldali Párt parlamenti frakciója helyettes elnökének személyében bírálták a német kormány állásfoglalását.

“Ön figyelmeztetett minket a tűzre, ugyanakkor éppen Ön szaladgált ide-oda égő gyufával” – mondta Wagenknecht. Elmondása szerint Merkel hibájából Németország egy új hidegháborúba lépett Oroszországgal, ez a háború “mérgezi a politikai légkört és veszélyezteti a békét Európában.”
Senki sem követeli, hogy szeressük Putyint vagy az orosz kapitalizmust – mondta Sahra Wagenknecht – de a diplomácia arra tanít minket, hogy komolyan vegyük a másik fél érdekeit, és ne hagyjuk azokat figyelmen kívül. Felidézte a múlt héten a Passauer Neue Presse-ben megjelent anyagot: Matthias Platzeck a Német-Orosz Fórum vezetője a lapnak adott interjúban kijelentette, hogy a donyecki események után a kijevi hatóságok aligha számíthatnak arra, hogy Luhanszk és Donyeck a közeljövőben visszatér ellenőrzése alá. Platzeck úgy véli, hogy a Krím-félsziget visszacsatolását az Orosz Föderációhoz “legalizálni kell a nemzetközi jog szempontjából oly módon, hogy az mindenki számára elfogadható legyen.” Ezzel kapcsolatosan Wagenknecht mondta: “Ha az SPD-ben Helmut Schmidttől kezdve Matthias Platzeckig valóban felülkerekedik a józan ész hangja, hallgassanak a koalíciós partnerekre: ne taszítsák el többé Oroszországot, ne játsszanak a tűzzel. Vissza kell térnünk a jó szomszédság politikájához minden szomszédunkkal” – mondta befejezésül Wagenknecht.
Wagenknecht nem először bírálta a Bundestagban Merkel kabinetjének külpolitikáját. 2014 júniusában nyilvánosan vádolta Merkelt azért, hogy a kancellár asszony nem akarja észrevenni a nacionalista érzelmek növekedését Ukrajnában és az ott fellángoló polgárháborút.”

„Steinmeier: nem szabad tönkretenni Oroszországot a szankciókkal
https://kuruc.info/r/4/136356/
Frank-Walter Steinmeier a Süddeutsche Zeitung című lap gazdasági konferenciáján mondott beszédében kiemelte, hogy szakértői becslések szerint már 140 milliárd dollár kár érte az orosz gazdaságot az ukrán válság kirobbanása óta a tőkekivonások, a beruházások leállítása, a rubel gyengülése, a kőolajár csökkenése és a nyugati gazdasági szankciók miatt.
Hozzátette: mostanában sokan gratulálnak neki a büntetőintézkedések hatékonyságáért, és azt mondják, hogy ki kell terjeszteni a szankciókat, mert csak így lehet legyűrni Oroszországot. Szerinte azonban ez a szemléletmód nem segíti elő az ukrán válság megoldását.
A gazdasági büntetőintézkedések “eddig sem, most sem és a jövőben sem” azt célozzák, hogy “leterítsük Oroszországot gazdaságilag” – mondta Steinmeier. Hangsúlyozta: a szankciók Németországnak is ártanak, de szükség van rájuk, mert segítenek a nemzetközi rend megteremtésében. Ennek a rendnek a hiánya “nagyobb költségeket okozna annál, amelyet most kell viselnünk” – mondta a német külügyminiszter.
Ugyanakkor “egy elszigetelt, gazdaságilag talán összeomló Oroszország nem járulna hozzá Európa biztonságához és Ukrajna stabilizálásához, hanem még inkább veszélyeztetné azt” – idézte Steinmeiert online kiadásában a Süddeutsche Zeitung.
A német diplomácia vezetője kifejtette: a 2008-ban elmélyült gazdasági világválság óta tapasztalható, hogy számos ország visszafordul a nemzetállami keretek felé, és legfeljebb regionális együttműködésre hajlandó, a nemzetközi szervezetek pedig lassan reagálnak a kihívásokra.
Ez a jelenség “a globalizáció recessziója” – mondta Frank-Walter Steinmeier, kiemelve, hogy a visszavonulás, bezárkózás a nemzeti keretek közé nemcsak megnehezíti, hanem talán el is lehetetleníti a konfliktusok rendezését az ukrajnai, a szíriai, vagy éppen a közel-keleti válság esetében.
A folyamat veszélyezteti az erősen az exportra alapozó gazdaságokat, amilyen a német – tette hozzá. Ezek a nyitott gazdaságok csak akkor tudnak növekedni, ha a nemzetközi kapcsolatokban stabil rend, szilárd szabályrendszer érvényesül, ezért a német külpolitika “növekedésösztönző program” is – mondta Frank-Walter Steinmeier.
(MTI)”

„Újabb német újságíró hangoztat a hivatalostól eltérő véleményt az ukrajnai konfliktus ügyében
https://kuruc.info/r/34/136342/
Olyannyira, hogy néha még át is esik a ló túlsó oldalára, például a kijevi zsidó vezetők és oligarchák fasisztázásával, továbbá az orosz propaganda más elemeinek egy az egyben történő átvételével – holott egy ilyen típusú háborúban a legritkább esetekben fordul elő, hogy az egyik fél teljesen ártatlan, már-már szent, mindig kizárólag igazat mond, semmi rosszat nem tesz stb…
Ilyen esetekben a két fél propagandaáradatából kell megkísérelni kihámozni a megközelítőleges igazságot; ehhez hozzásegít az alábbi videó is – természetesen a kellő kritikai megközelítéssel nézve.
(https://www.youtube.com/watch?v=nMhv4XBJ8fs)
Kapcsolódó:
– Mr. DAX beolvas Soroséknak: “nem Európának kell megfizetnie Amerika világuralmi játékainak számláját!”
– Újabb német újságíró mondja ki az igazságot: “titkosszolgálatunk a CIA fiókügynöksége”
– Egy német újságíró kipakol: a médiát a nagytőke és a titkosszolgálatok irányítják az USA szája íze szerint és Izrael érdekében”

„Másokat akart megvédeni, az életével fizetett érte a fiatal török nő
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/masokat_akart_megvedeni_az_eletevel_fizetett_erte_a_fiatal_torok_no/
A német ügyészség megerősítette, hogy a kórházban lekapcsolták a életmentő gépekről azt a fiatal török nőt, aki egy gyorsétteremben másokat akart megvédeni. A döntést a család beleegyezésével az egyetemista lány 23. születésnapján hozták meg.

Tugce A. november 15-én, szombat hajnalban a barátnőivel evett egy offenbachi McDonald’s-ban, amikor a vécé felől hangoskodást hallottak. Több szerb fiú két német lányt lökdösött és hangosan kiabáltak velük. Tugce odament, hogy segítsen a 13 és a 16 éves lányoknak.
A két lányt később Tugce, a barátnői és hozzájuk csatlakozó török fiatalok kísérték ki a McDonald’s-ból, de a szerbekből álló társaság itt rájuk támadt. Pontosan nem tudni, hogy mi történt, de Tugcét az egyik fiú leütötte. A lány beütötte a fejét a betonba, súlyos agysérülést szenvedett és kómába esett.
A kórházban életmentő műtétet hajtottak végre rajta, de az orvosok sokkal későbbb azt közölték: a lánynál beállt az agyhalál.
Az eset után több százan tüntettek a gyorsétterem előtt, majd pedig százak virrasztottak és imádkoztak a kórháznál a lány életben maradásáért.
A német rendőrség egy 18 éves fiatalt gyanúsít az ügyben.”
(* a szerk.: agyduzzadás lehet a halál oka. Nem tudja a többség, hogy ez milyen veszélyes (saját tapasztalat), és hogy hányan haltak meg emiatt. Ilyenkor minél kevesebb folyadék és minél kevesebb étel kell, hogy ne legyen, ami duzzaszt, hogy lappadjanak a sejtek. Nem igazán van az agyduzzadásra gyógymód ezen kívül; ennek pedig benne kellene lenni az elsősegélyt oktató könyvekben. Az agyduzzadásnak karakterisztikája van, az ütés erősségétől függ, hogy mikor éri el a csúcspontját, lehet, hogy csak napokkal később, és minél előbb eléri, annál kisebb az esély a túlélésre. A lány esetében két ütés is volt, a hatás összegződött. Az ítélet: halálért halál, ahogy Iránban van, ez az igazságos, és „kamatot” is érdemel. De nem nézem ki a „németekből”, hogy igazságos ítéletet hoznának a bűnözővédői-bűnpártolói helyett.)

„Tinédzsereket küldenek börtönbe Egyiptomban
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141127-tinedzsereket-kuldenek-bortonbe-egyiptomban.html
Egy egyiptomi bíróság 78 tinédzsert, 13-17 éves fiúkat ítélt öt évig terjedő börtönbüntetésre, amiért a Muzulmán Testvériség és a leváltott Mohammed Morszi elnök melletti tüntetésen vettek részt. Ügyvédjeik hiába érveltek azzal, hogy közülük néhányan egyszerűen csak „rosszkor voltak rossz helyen”.

A hatóságok kemény kézzel csapnak le az iszlamistákra azóta, hogy 2013-ban a hadsereg elűzte a hatalomból Morszit. A Muzulmán Testvériséget terrorista szervezetnek nyilvánították, legalább 1400 követőjét megölték, illetve letartóztatták; több mint 15 ezren vannak börtönben. Márciusban egyetlen tömegtárgyaláson 528 embert ítéltek halálra.
Az állami sajtó jelentése szerint a tinédzsereket azzal a váddal vették őrizetbe, hogy „tiltakozásokon vettek részt, amelyeken a rendszer megdöntésére szólítottak fel”. A Mena hivatalos hírügynökség azt írta, hogy a tüntetők „utakat zártak le”, és „félelmet ébresztettek az állampolgárokban”.
A fiúk ügyvédje, Ajman El-Dabi azzal érvelt, hogy néhányan közülük nem tüntettek, csupán rosszkor voltak rossz helyen – számolt be a BBC.”
(* a szerk.: már „megérte” a forradalom, ugye, honnan hova jutottak – a rosszból még rosszabba. Arról nem ír a nyugati sajtó, azóta hányan bánták meg, hogy elűzték Mubarakot.)

„Kétszázezer alkoholista van Iránban
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141127-ketszazezer-alkoholista-van-iranban.html
Iránban szigorúan tilos az alkohol árusítása, vásárlása és fogyasztása, akit tetten érnek, akár nyolcvan korbácsütéssel büntethetik az iszlám jog, a saríja alapján. Ennek ellenére 200 ezer alkoholista él az országban a rendőrfőnök szerint.

A jelek szerint a szigorú büntetés sem rettenti el az irániakat az ivástól, pedig a hatóságok nagyon komolyan veszik a dolgukat.
Iszmail Ahmadi Mogada országos rendőrfőkapitány szerint egyébként a 200 ezernyi alkoholista csupán a függők tíz százalékát teszi ki, a többiek kábítószert, például ópiumot fogyasztanak.
Az ópiumszívás (perzsául „terjak”) hagyományosan elterjedt szokás, és minden társadalmi rétegben elfogadott, gyakori például találkozókon, esküvőkön és bulikon – számolt be a Jerusalem Post.
A kábítószer-fogyasztást nem is tartják Iránban a társadalom szempontjából olyan komoly veszélynek, mint az alkoholt, talán éppen ezért nem is ellenőrzik a határokat túl szigorúan, így rengeteg drogot csempésznek be a szomszédos országokból.”
(* a szerk.: Magyarországon 800 ezer, és 8% a lakossági arány, Iránban 77 milliós népességnél 0,25%; különbség a Nyugat és a Kelet között.)

„Új-Zéland csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Uj-Zeland-csatlakozott-az-Oroszorszag-elleni-szankciokhoz-9072/
Új-Zélandi bankok titokban csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz: az australiai társaik után lezárták számos állami orosz bank levelezői számláját, így a szankciós listán szereplő Gazprombankét és Vnyesekonombankét.

Olyan számlákról van szó, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy közvetlen tranzakciókat hajtsanak végre partnereikkel Ausztrália és Új-Zéland pénznemében, elkerülve a további költségeket.”

„Napi ötszáz fegyvert pszichopata vagy tömeggyilkos vehet meg
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/fegyvertartas_ellenorzes_fbi/
Az Egyesült Államokban tavaly 186 ezer fegyvervásárlás zajlott mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül, azaz napi 512 fegyvert adtak el a fegyverboltok anélkül, hogy meggyőződtek volna a vásárló büntetlen előéletéről, vagy akár arról, nem áll-e pszichiátriai kezelés alatt.

Az AP hírügynökség riportja szerint ez a rekordadat nem a fegyverboltosok hibája, inkább a Nemzeti Gyorsinformációs Bűnügyi Ellenőrzőrendszert NICS) lehet hibáztatni, mely képtelen lépést tartani a beáramló ellenőrzési igényekkel – a Fekete Péntekre keresztelt hálaadás utáni bevásárlónapon például másodpercenként (!) két háttérigénylés érkezik a rendszerbe a 48 ezer hivatalos fegyverkereskedő cégtől.
Pedig nem ártana, ha ez a rendszer jól működne, az Egyesült Államokban így is elképesztő magas a lőfegyverek száma: a 320 milliós lakosra nagyjából 270 millió lőfegyver jut (minden ezzel kapcsolatos adatot szép infografikába rendezve megtalálhat ezen az oldalon), a különféle lövöldözések és tömeggyilkosságok linkjeivel meg ezt az egész oldalt betölthetnénk. Ma ráadásul kétszer annyi pisztoly, shotgun és rohampuska fogy, mint 1998-ban, amikor az ellenőrző rendszert elkezdték bevezetni.

Az FBI épp ezért nem örül az ellenőrizetlen eladások magas számának
Hatalmas vihar közeleg – mondta baljóslatúan Kimberly Del Greco, egyike annak az 500 FBI-alkalmazottnak, akiknek a vállán nyugszik az egész ellenőrző rendszer működtetése. Az NICS embereinek elvileg három munkanap alatt ki kell derítenie, hogy egy fegyvervásárlási szándékát bejelentő állampolgár alkalmas-e a birtoklásra. Ezután már nem akadályozhatják meg a vásárlást. Az alkalmasságról vagy alkalmatlanságot ráadsául 100 százalékos biztonsággal kell megállapítani – érzékelteti a felelősséget Stephen G. Fischer FBI-szóvivő.
Az FBI ráadásul nem rendelkezik az összes szükséges adattal, ezeket a tagállamok biztosítják – ha éppen az ottani szabályzás ezt lehetővé teszi, vagy a helyi kormányzat nem dönt másképp. Az információ decentralizált tárolása általában nagyszerű dolog, de ebben az esetben megnehezíti a napi 58 ezer ellenőrző hívásra válaszoló NICS dolgát.
És az eredményekről: az évi 21 millió ellenőrzés 71 százalékában a hatóság azonnal meg tudta adni az engedélyt, és a komplexebb ellenőrzések után csak 1,25 százalékban születik meg elutasító határozat.
A fegyvertartás jogához minden körülmények között ragaszkodó National Rifle Association ráadásul a törvényhozásban eredményesen lobbizik az egész ellenőrzési folyamatot nevetségessé tevő kiskapu nyitva tartásáért: az USA óriási fegyvervásárain akárki vásárolhat fegyvert ellenőrzés nélkül.”

„Közzétették a videót a játszótéren lelőtt fiúról
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/kozzetettek_a_videot_a_jatszoteren_lelott_fiurol/
A család kérésére a rendőrség közzétette azt a videót, amelyen a rendőrök egy 12 éves fiút lőnek le egy clevelandi játszótéren. A fiúnál egy airsoft-pisztoly volt, amelynek csövén nem volt rajta a megkülönböztető narancssárga jelzés. A fiú több emberre ráfogta a fegyvert a játszótéren.

A rendőrséghez érkezett bejelentés is arról szólt, hogy a fiúnál valószínűleg nem igazi fegyver van. A videón látható, hogy amikor a rendőrautó odaért a helyszínre, azonnal rálőttek a fiúra. A rendőrség azt közölte, hogy a járőrök felszólították a fiút, hogy tegye fel a kezét, mire ő a derékszíjára erősített pisztolyért nyúlt. Két lövést kapott a hasába. Később a kórházban meghalt.
(https://www.youtube.com/watch?v=x1GaaMYhrw0)”

„Az USA-ban augusztus óta 14 serdülőt lőtt agyon a rendőrség
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/Az-USA-ban-augusztus-ota-14-serdulot-lott-agyon-a-rendorseg-9488/
Augusztus óta, amikor megölték Michael Brown, a 18 éves afro-amerikai fiút, amerikai rendőrök legalább 14 tinédzsert lőttek agyon, köztük hatan sötétbőrűek voltak.

A legutóbbi eset novemberben történt: Ohioban két rendőr 12 éves fiút ölt meg, aki játék pisztolyt mutatott fel a játszótéren.
A gyilkosságok Louisiana, Missouri, California, Kansas, Ohio, Georgia, Texas, Oklahoma és Illinois államban történtek.
Augusztus 9-én Ferguson városban Darren Wilson rendőr Brown nevű fiút lőtte agyon, akinél nem volt fegyver. Az incidens miatt spontán tüntetésekre és zavargásokra került sor.”

„Ferguson mint Amerika faji megosztottságának a szimbóluma
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_27/Ferguson-mint-Amerika-faji-megosztottsaganak-a-szimboluma-5365/
Azok az események, amelyek a “fergusoni válsághoz” vezettek, csak csúcsa a jéghegynek. Ez sok rendszerszintű problémának a jele, amelyek felhalmozódtak az amerikai társadalomban – vélik a szakértők.

A Missouri állambeli Fergusonban november 25-én kezdődtek a zavargások. A tiltakozók elégedetlenségét az váltotta ki, hogy az esküdtszék nem volt hajlandó felelősségre vonni Darren Wilson rendőrt, aki augusztusban agyonlőtte Michael Brown feketebőrű tinédzsert. Ez alkalommal a dolog nem korlátozódott csak Fergusonra. Nagyszabású tüntetésekre került sor az USA 37 államában és nagyobb városaiban – New Yorkban, Chicagoban, Philadelphiában, Atlantában. A hét végére úgy tűnt, hogy a helyzet stabilizálódott. De Ferguson lakosai kijelentik, hogy készen állnak egy újabb tiltakozó hullámra.
Nyilvánvaló, hogy a faji egyenlőtlenség problémája Amerikában nagyon éles. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok, amely állítólag a békét és a demokráciát terjeszti a világon, képtelen megbirkózni saját problémáival az országban – mondta Alekszandr Lukasevics az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai elnök kénytelen volt elismerni: a probléma nem csak Fergusont, hanem egész Amerikát érinti. Barack Obama szerint “az incidens ismét azt mutatja, hogy a rendfenntartó erők iránti bizalmatlanság komoly veszélyt jelent az USA civil társadalmára nézve.”
Kiderül, hogy Michael Brown augusztusban történt gyilkossága után a rendőrök kezétől még 14 tinédzser halt meg. Pedig ezek a tények, és a jelenlegi tiltakozások csak a jéghegy csúcsa. Ez olyan üzenet, ami a belső társadalmi problémák egész halmazát tárhatja fel az Egyesült Államokban. A fent említetteken kívül, ide tartozik a migrációs politika és az USA intézkedései a nemzetközi porondon. Valószínűleg a most történt lázadást a rendszer igyekszik keményen elnyomni. A Nemzeti Gárda könnygázt és gumilövedéket alkalmaz a tiltakozók ellen. De nem valószínű, hogy ez megoldja a valódi problémát, amelynek veszélyességét az amerikai hatóságok egyértelműen alábecsülik – véli Alekszej Martinov politikai elemző:
Az amerikai rendszer úgy van kialakítva, hogy hasonló helyzetben a kormány csak egy receptet ismer: a tiltakozást brutálisan el kell fojtani. Ennélfogva ez rendkívül súlyos rendszerszintű politikai válsággá fajulhat azUSA-ban. Egészen Obama elnök határidő előtti lemondásáig.
Egyelőre – tömeges letartóztatások, vízágyúk és gumilövedékek ellenére – a tiltakozások nem szűnnek meg. És úgy tűnik, hogy ezúttal az amerikai vezetés nem tud könnyen megszabadulni az elégedetlen amerikaiaktól. Washingtonnak nem csak a saját népével vannak problémái, hanem Európával, Oroszországgal, és az egész világgal fenntartott kapcsolataiban.”

„”Agyondolgoztatás” miatt függesztették fel egy magyar cég tevékenységét Franciaországban
https://kuruc.info/r/2/136315/
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelemparkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilapra hivatkozva az MTI.
A pénteki döntést a francia munkafelügyelet ellenőrzése előzte meg, amelynek során kiderült, hogy a napelemtelep teresztenyei alvállalkozója a dolgozóinak napi hivatalosan nyolc órás munkáért óránként 2,22 eurót fizetett, de a magyarok valójában napi 11 és fél órát dolgoztak a hét hat napján. (Franciaországban a minimál órabér bruttó 9,53 euró).
Ez az első alkalom, hogy alkalmazták azt a törvény, amelyet a külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók kihasználásának megakadályozása érdekében júliusban fogadott el a francia parlament.
Gilles Savary, a törvényt beterjesztő szocialista képviselő üdvözölte a prefektúra döntését. “Ez azt jelenti, hogy a törvény könnyen és gyorsan alkalmazható. Ebben a konkrét esetben a munkavállalókat bejelentették, de agyondolgoztatták őket” – mondta a lapnak a politikus.
(MTI – Index)”

„Felakaszthatta magát egy 28 éves magyar férfi Angliában
http://index.hu/kulfold/2014/11/27/felakaszthatta_magat_egy_28_eves_magyar_ferfi_angliaban/
Egy fára felakasztva találták meg az angliai Batleyben a 28 éves Fejes Viktor holttestét, írja a Hvg.hu a The Huddersfield Daily című helyi lapra hivatkozva.

A brit lap szerint a férfi egy magyar embercsempész banda áldozata volt, aminek vezetője, a 43 éves Orsós János most börtönben ül embercsempészet miatt. Fejest azért vitték Angliába, hogy alacsony bérért dolgozzon egy ágygyárban, miközben embertelen körülmények között, egy tömegszálláson helyezték el. Miután Orsóst letartóztatták, a 28 éves férfi átköltözött egy másik városba, de visszatért Batleybe dolgozni.
Utolsó munkahelyét október 20-án vesztette el és attól félt, hogy munkanélkülivé válik. Két nappal később még beszélt az édesanyjával, majd másnap reggel iskolába tartó gyerekek és szüleik bukkantak rá a holttestére.
Fejes egy barátja szerint a férfi az embercsempész banda áldozataként füvet és legális drogokat fogyasztott, majd később inni is kezdett, de elképzelhetetlen, hogy megölte volna magát.
Figyeljünk önmagunkra és a környezetünkben élőkre! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!”

„Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a fővárosban
https://kuruc.info/r/1/136354/
Három kerületre kiterjedő fokozott ellenőrzést rendelt Budapest rendőrfőkapitánya – olvasható a rendőrség honlapjára csütörtökön feltett közleményben. Azt írták, hogy az ellenőrzés a IV., a XIII. és a XV. kerületben lesz péntek 17 órától szombat hajnali 5 óráig.
A fokozott ellenőrzés célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közlekedési balesetek megelőzése – áll a közleményben.
Hozzátették, hogy az ellenőrzés keretében a rendőrök igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a járműveket, és lefoglalhatják a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket, anyagokat.
(MTI)”
(* a szerk.: 16 órától devizahiteles-tüntetés 17 órától razzia; „biztos véletlen”.)

„Kezdődik: Ózdon a fideszesek minden javaslatot lesöpörnek, ami a jobbikos polgármestertől érkezik
https://kuruc.info/r/2/136341/
Janiczak Dávid közleménye:
Ózdon a Fidesz még mindig csak a saját zsebét és érdekeit nézi

Az elmúlt bő két hét során Ózd vezetésének kiegyensúlyozott működésére tett javaslataimat a testület fideszes többsége kivétel nélkül lesöpörte. Nem tágítottak attól, hogy az önkormányzat bizottsági struktúrája a helyi Fidesz által zsíros állásokba ültetni kívánt személyekre legyen szabva, azok kénye-kedve szerint kerüljön kialakításra. A magam részéről el kívánom törölni a busás fizetéssel járó városi tanácsnoki pozíciókat, amely törekvésem ugyancsak nem egyezik a fideszes képviselők igényeivel. Ennek megfelelően további egyeztetéseket csak a testület hétfői nyilvános ülésén vagyok hajlandó folytatni.
Ezt az egyéni érdekek mentén történő politizálást elfogadhatatlannak, a város érdekeivel ellentétesnek tartom. Ezért ehhez nem fogok asszisztálni. Amikor a város polgárai elsöprő többséggel rám szavaztak, egyúttal az uram-bátyám viszonyrendszer ellen is voksoltak. Senki ne várja tőlem tehát, hogy a korábbi kiváltságosok szűnni nem akaró pénzéhségét a legkisebb mértékben is kiszolgáljam. Szándékaim éppen ezzel ellentétesek!
Ígéretemnek megfelelően, megkezdtem az elszámoltatást egy erre hivatott szakértői stáb aktív közreműködésével. A feltárt problémák és korábbi kétes ügyletek eredményéről folyamatosan tájékoztatni kívánom a város lakosságát, illetve az illetékes nyomozó hatóságokat is. Előre egy tisztább ózdi közéletért!
Korábban írtuk:
– Az ózdi Fidesz már most kijelentette, hogy nem hajlandó együttműködni az új vezetéssel – Janiczak Dávid a Ma reggelben
– Lendvai: az egész ország Ózddá válhat, a Jobbik lehet a kormányváltó erő, az MSZP már nem érdekes, nem alternatíva
– Janiczak: “Minden jóérzésű magyar azt kívánja, hogy a történelmi Magyarország helyreálljon””

„Saját jelöltet indít a Jobbik Veszprémben
https://kuruc.info/r/2/136325/
Saját jelöltet indít a Jobbik a veszprémi időközi országgyűlési választáson, miután Török Gábor politológus csütörtökön közölte, nem méreti meg magát. Ezt Vona Gábor, a párt elnöke nyilatkozta csütörtökön az MTI-nek.
Miután Török Gábor tudatta, gondolkodik a képviselőjelöltségen, a Jobbik vezetője – szerdán – bejelentette: ha a politológus függetlenként elindul, pártja nem indít jelöltet vele szemben, és szimpatizánsait is a támogatására kéri.
Török Gábor csütörtökön a Facebook-oldalán azt írta, hogy nem indul, mert világossá vált számára, hogy a kampány nem Veszprémről, nem az ott élőkről, de még csak nem is a kormány és az ellenzék viszonyáról szól majd. Közvetve vagy közvetlenül egy olyan mérkőzés színtere lehet ez a választás, amelynek a részleteiről a nyilvánosság szinte semmit sem tud, ugyanakkor a tétje – hatalmi szempontból – mindennél jelentősebb – indokolt.
Vona Gábor az MTI-nek ezzel összefüggésben azt mondta: korábban is pártjelöltben gondolkodtak, de Török Gábor megjelenése új helyzetet teremtett, ami friss bejelentésével meg is szűnt. A Jobbik – elnökségi döntés után – év végéig nevezi meg indulóját.
A pártelnök sajnálatát fejezte ki politológus visszalépése miatt, szerinte ha ő szerzett volna mandátumot, akkor az esély lett volna a magyar Országgyűlés vitaképességének emelésére és a kétharmados kormánytöbbség megtörésére.
(MTI)”

„”Ebben a küzdelemben még statisztaként sem kívánok szereplővé válni” – Török Gábor meggondolta magát
https://kuruc.info/r/2/136317/
A politológus Facebook-oldalán jelentette be a legújabb fejleményt:
Nem indulok

Lassan a 20 ezerhez közelít a támogatók száma, ez egészen váratlan fejlemény, minden várakozásomat messze felülmúlja. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki megtisztelt a figyelmével: lájkolt, megosztott, írt, támogatott vagy akár kritizált. Ha az elején gondolatkísérletnek is tűnt, nem vicc vagy médiahekk volt: tényleg komolyan foglalkoztam az indulás gondolatával. Olyan kampányt képzeltem el, amely megmutatja, hogy lehet másképp viszonyulni a választókhoz, a problémákhoz és a politikai riválisokhoz. Meggyőződésem, hogy a pártoknak nagyon fontos szerepük van egy demokratikus politikai rendszerben, ugyanakkor sem az igazság, sem a jóság nem testesülhet meg kizárólag egyetlen politikai erőben. Mindenhol vannak tisztességes és értékes emberek, hasznos és okos gondolatok, éppen ezért – ha csak egy pár hét erejéig is – szívesen dolgoztam volna egy olyan politikáért, amely a dolgot magát nézi, és nem csak a pártkötődés, hanem a józan ész alapján is hoz döntéseket. Az elmúlt napok eseményei alapján azonban úgy látom, hogy nem a veszprémi választás lesz az a hely, ahol ezt a mintát, ezt a példát meg lehet mutatni. Simicska Lajos indulási szándékának váratlan bejelentésével számomra világossá vált, hogy ez a kampány nem Veszprémről, nem az itt élőkről, de még csak nem is a kormány és az ellenzék átlátható, kívülről is megítélhető viszonyáról szól majd. Közvetve vagy közvetlenül egy olyan mérkőzés színtere lehet ez a választás, amelynek a részleteiről a nyilvánosság szinte semmit sem tud, ugyanakkor a tétje – hatalmi szempontból – mindennél jelentősebb. Mindezt mérlegelve úgy döntöttem, hogy miután ebben a küzdelemben még statisztaként sem kívánok szereplővé válni, most helyesebb a partvonalon kívülről figyelnem a választást.
Korábban írtuk: Török Gábort támogatja Veszprémben a Jobbik
(a szerk.: Mi a meggondolás oka? Van rá esély, hogy valahogy így lehetett: kapott egy ajánlatot, hogy vagy visszalép x összegért, vagy egy idő után belép a Fideszbe x összegért, és inkább a visszalépést választotta.)”

„Mégsem indul Török Gábor a veszprémi időközi választáson
http://index.hu/belfold/2014/11/27/torok_gabor_megsem_indul_veszpremben/
Simicska Lajos bejelentkezése borította a politikai elemző tervét, pedig szinte biztos, hogy meglett volna az induláshoz szükséges facebookos lájkok száma. Vona Gábor Jobbik-elnök sajnálja Török döntését.

Hiába ígérte azt Török Gábor politikai elemző, hogy ha legalább 22 194-en lájkolják az egyik bejegyzését, akkor elindul a veszprémi időközi választáson, most mégis visszalépett, pedig már lassan 20 ezren támogatják lájkilag. Ez kissé pikáns fejlemény, mert éppen Török Gábor nyilatkozta szerdán az Inforádiónak:
Riporter: Mi lesz akkor, ha úgy dönt, hogy nem indul, és egy nagy csalódottságot kell majd tapasztalnia a támogatói részéről, mondjuk 21 900 ember részéről?
Török Gábor: Hát akkor osztozom a csalódottságukban, és én is csalódott leszek.
Riporter: Ennyi?
T.G: Hát most mit mondjak? Nézze, ha valaki bármilyen formában a politikával foglalkozik, és most nemcsak politikusra, hanem politikai elemzőre is gondolok, az egy dolgot szerintem megtanulhat. Hogy kár úgy bármibe belekezdeni, hogy az ember nem tartja meg az ígéretét.

Ezzel magyarázza a visszalépést
Török szerint ha az elején gondolatkísérletnek is tűnt az indulása, az nem vicc vagy médiahekk volt, tényleg komolyan foglalkoztatta az indulás gondolata. „Olyan kampányt képzeltem el, amely megmutatja, hogy lehet másképp viszonyulni a választókhoz, a problémákhoz és a politikai riválisokhoz” – írta a Facebook-bejegyzésében.
„Mindenhol vannak tisztességes és értékes emberek, hasznos és okos gondolatok, éppen ezért – ha csak egy pár hét erejéig is – szívesen dolgoztam volna egy olyan politikáért, amely a dolgot magát nézi, és nemcsak a pártkötődés, hanem a józan ész alapján is hoz döntéseket” – magyarázta, majd hozzátette: Veszprém nem az a hely, ahol ezt a példát meg lehetne mutatni.

Simicska miatt
„Simicska Lajos indulási szándékának váratlan bejelentésével számomra világossá vált, hogy ez a kampány nem Veszprémről, nem az itt élőkről, de még csak nem is a kormány és az ellenzék átlátható, kívülről is megítélhető viszonyáról szól majd. Közvetve vagy közvetlenül egy olyan mérkőzés színtere lehet ez a választás, amelynek a részleteiről a nyilvánosság szinte semmit sem tud, ugyanakkor a tétje – hatalmi szempontból – mindennél jelentősebb.”
Török azt állítja: a fentieket mérlegelve döntött úgy, hogy inkább nem indul el, „miután ebben a küzdelemben még statisztaként sem kívánok szereplővé válni”. (A Népszabadságnak adott tegnapi interjújában Török azt mondta: ebben az egész dologban leginkább a kampány érdekli, a terepgyakorlat, szívesen megnézné azt „részt vevő megfigyelőként”. Ugyanebben az interjúban utalt arra, hogy ha Simicska tényleg elindul a választáson, akkor neki „nem lenne szerencsés a pályán maradni”.)

Szerda reggel még örült Simicskának
A TV2 Mokka című műsorában szerda reggel a riporter azt kérdezte Töröktől, hogy jobban örülne-e annak, ha Simicska Lajos nem indulna, mire az elemző azt mondta: „Nem, egyáltalán nem. Minden, ami érdekes, az engem érdekel. És ez elég érdekes lenne, ha ő is ringbe szállna.”
Török Gábor indulási terve azért is lepett meg sokakat, mert a politikai elemző az elmúlt években kínosan ügyelt arra, hogy ne darálja be a közélet elemzőként sem, interjúkat például nagyon ritkán adott, de a veszprémi választás miatt az elmúlt két napban az átlagnál jobban exponálta magát.
Ha Török nem indul, akkor a Jobbik kénytelen lesz saját jelöltet találni, tegnap ugyanis Vona Gábor támogatásáról biztosította a politikai elemzőt. Az, hogy a Jobbik vezetése szimpatizál Török Gáborral, egyáltalán nem új keletű. A Jobbik csütörtökön bejelentette, hogy miután Török nem indul, a párt saját jelöltet állít. Vona Gábor pártelnök azt mondta, sajnálja a „visszalépést”, mert szerinte ha Török szerzett volna mandátumot, akkor esély lett volna a magyar Országgyűlés vitaképességének emelésére és a kétharmados kormánytöbbség megtörésére.
A legnehezebb helyzetben most a Fidesz van, egyelőre fogalmuk sincs, kit állítanának jelöltnek, és láthatóan Simicska akciója meglepte őket. A kormánypárt helyzetét nehezíti, hogy Simicska Lajos – Török Gáborral ellentétben – még „nem lépett vissza”, viszont a bejelentésével alaposan összezavarta a fideszes politikusokat. (Szerdán egyébként elmentünk Veszprémbe, hogy Simicskáról és Törökről kérdezzük a helyieket.)

Kommentelők reakciói Török Gábor Facebook-oldaláról
„Gábor, ez nagyon rossz üzenet a társadalom felé: ezzel azt mondod, hogy a lényegi kérdések olyan hatalmi háttérharcokban dőlnek el, amelynek a részleteiről a nyilvánosság szinte semmit sem tud – veled ellentétben, ami miatt te viszont inkább hátralépsz. Épp ezzel a gesztussal asszisztálsz ahhoz, hogy az embereknek a demokratikus működésbe vetett hitük morzsái is semmivé váljanak.”
„Annál is inkább sovány indok ez, mert már egy alsós gyerek is tudja, hogy sosem szólt itt a helyiek érdekeiről semmilyen választás.”
„Bölcs előre látás, okos felismerés, grat, és kár, hogy így alakult.”
„Itt látszik, hogy a politológus csak dumával operál. Kockázat- és következményvállalásból nulla.”
„Bíznak az emberek Török Gáborban! Fontolja meg kérem, mert kevés kapaszkodója maradt az embereknek! Egy ország bízik Önben!”
„Ez rossz üzenet, és nem tesz megbízhatóbbá a jövőre nézvést!”
„Régóta követem, és most kifejezetten örömmel töltött el, hogy talán hoz egy kis tisztességet a politikába. De csalódnom kell most Önben is.”
„Hát ez csalódás nekem, szimpatikus vagy, becsületesnek tartalak, de ez csak rizsa, esti mese, amit írsz.”
„Török Gábor így elemezné az elmúlt napokat: Török Gábor megpróbálta kijátszani a független kártyát, de aztán a téteket látva elég ügyetlenül kihátrált a partyból”
„Hát ez betojt. Így, úgy, erre, arra, de a lényeg, hogy betojt, na.””

„”Kiválasztott” értelmiségiek támogatandó felhívása: minden magyarországi zsidó távozzon Izraelbe!
https://kuruc.info/r/6/136344/
“Nem a kuruc.info felhívásáról van szó, hanem épp ellenkezőleg: a Facebookon zsidó értelmiségiek hoztak létre zárt csoportot azzal a címmel: Alijázzon a teljes magyar zsidóság!” – szörnyülködik a Válasz.hu.

Megállapítják: több mint 1300-an csatlakoztak az utóbbi négy hónapban ahhoz a Facebook-csoporthoz, mely arra szólít fel, hogy alijázzon, vagyis vándoroljon ki Izraelbe a teljes magyar (értsd: magyarországi) zsidóság. A zárt csoport leírása a következő (és ilyen csodálatos helyesírással):
A jobbik és az antiszemitizmus előretörése miatt,én pedig azt mondom , izraeben , magyarorszagon es a vilag minden pontjan elo zsido barataimnak es ismeroseimnek , hogy SZAKITSUK MEG A KAPCSOLATOT MAGYARORSZAGGAL ! Tapasztalatbol allithatom nektek ahol nem mocskos zsidoznak, nem kell eltitkolnod a zsidosagodat ! ALIJAZZATOK ! Fogjunk ossze mi magyar zsidok. Olyan idoket elunk amikor lehetosegunk van es kotelesegunk olyan hatalmas dolgot veghez vinni amirol a mi szuleink es nagyszuleink meg csak nem is almodhatak. ALIJAZTASUK MEG A TELJES MAGYAR ZSIDOSAGOT ! Evek ota tehetetlenul nezuk ahogy egyre no es erosodik az antisemitizmus es az izrael elleneseg magyarorszagon. Ma tortenelmi dolgot veghezvive alijaztathatjuk teljes magyar zsidosagot. Gyozteskent emelt fovel tavozhatunk. Ha ebben az utemben no es erosodik az antisemitezmus a rasizmus magyarorszagon rovidessen megtorve megalazva menekulni fog a magyar zsidosag. En azt mondom azt az erot es energiat amit ma abba fektetunk, hogy megprobaljunk ervelni az orulet ellen, hogy probaljunk valahogy megfelelni a magyar tarsadalomnak forditsuk arra, hogy megelozuk a vegkifejletet, egyutt osszefogva probaljunk minnel jobb felteteleket,lehetosegeket teremteni a magyar zsidosag alijajahoz. Fogadjuk el magyarorszagon minket csak adofizetonek akarnak otttartani egyebbkent nem kellunk magyarorszagnak. Most biztossan szepszammal irjak majd hogy veszmadar vagyok. Az en nagyszuleim sem hittek a veszmadaraknak, hogy baj lesz pedig a jelek egyertelmuek voltak.
Mivel a csoport tagjai között olyan nevek találhatók (a Fidesz-közeli lap szerint ezek “prominens értelmiségiek”), mint Eörsi László történész, Wittinghoff Tamás egykori SZDSZ-es politikus, Horváth Aladár cigánybűnöző-jogi aktivista, Tamás Ervin, Vágvölgyi András, Rónai Egon, Pápai Gábor, Szegő Péter és Gadó János újságíró, akik nyilvánvalóan nem teljesítették a csoport címében foglalt felhívást, Szőnyi Szilárd, a Válasz.hu szerkesztője gondolta, megkérdezi a kezdeményezőket, mi is ez az egész.
Indoklása szerint: Már csak azért is, mert bár meg tudom érteni, ha valaki a borzalmas történelmi előzmények miatt nagyon el van keseredve a kétségtelenül létező antiszemitizmus miatt, nehezen érthető ez a kezdeményezés. Hiszen hány, de hány olyan zsidó honfitársunkat ismerjük, aki remekül érzi magát itthon a bőrében, ráadásul úgy hiszem, ha valahol, a rakétáktól és terrortámadásoktól fenyegetett Közel-Keleten a legkevésbé sem érezheti magát teljes biztonságban az ember.
Először Szipszer Tamás, a csoport egyik adminisztrátora válaszolt neki: A csoportot nem én hoztam létre. Az admin pozíciót is csak utólag kaptam meg a csoport létrehozójától, aki Izraelben él, de általában ő végzi el az admin feladatokat. Én Budapesten élek. A csoportnak semmilyen lényeges tevékenység nem folyik. Általában az új bevándorlók kérnek segítséget, de nincs sok beírás. A csoportba sok olyan személy is regisztrál, akinek vélhetőleg semmi kapcsolata nincs a zsidósággal és Izraellel. A csoport nagyobb része nem él Izraelben. A csoportot Erős Csaba hozta létre. Havonta kb. alig 4-5 ember kér segítséget vagy jelzi, hogy ki akar vándorolni. Én azért élek Budapesten, mert itt születtem, ahogy a szüleim és nagyszüleim és dédszüleim is. De a téma érdekel, de nem kívánok kivándorolni Izraelbe, mint ahogyan a legtöbb magyar zsidó sem.
Ezután kapta meg Erős Csaba feleségének, az Izraelben élő Erős-Hajdu Szilviának a levelét:
A csoportot a férjem, Erős Csaba hozta létre a magyarországi antiszemitizmusra válaszul. Többek között azért is, mert úgy véljük, hogy sok magyar zsidó azért nem indul útnak, mert nincs tiszta képe arról, mi várja őt a Szentföldön. Sőt, talán sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének rá. Bár az első lépés, a csoport létrehozása, talán politikai állásfoglalásnak tűnik, sokkal inkább az információátadás és a segítőkészség vezetett minket a csoport létrehozásában. Amint az az oldalt olvasva kiderül, fórumot teremtettünk arra, hogy a már évek óta Izraelben élő magyarok és a csak kivándorlásban gondolkozók egymással információt cseréljenek, előzetes virtuális barátságok kötődjenek, amelyek később egy kivándorlás esetén itt Izraelben nagy támogatást jelenthetnek a kezdeti időszakban.
Mi Tel Aviv közelében, Petah Tikván, élünk. Három évvel ezelőtt úgy láttuk, hogy az itt élő magyarok között nagyon laza, vagy talán nincs is kapcsolat, ezért létrehoztunk egy csoportot, amelynek tagjai nem csak a virtuális térben találkoznak. Közös kirándulások, ünnepek kovácsolták eggyé a csapatot. Az idei háborús helyzet némileg visszafogta a találkozóinkat, de januárban egy fergeteges utószilveszteren ismét összerázzuk a bandát. Az elmúlt időszakról beszámolót olvashat a bohemizrael.blogspot.com címen. Ezekre a közös rendezvényekre természetesen meghívtuk a frissen Izraelbe érkezőket is, a velük folytatott beszélgetésekből kiderült, melyek azok a pontok, ahol támogatásra szorulnak az alijázók (bevándorlók). Néhányan a csoportból önként vállalt feladatként segítünk a Magyarországról érkező kivándorlók izraeli letelepedésében, beilleszkedésében. Magánszemélyekről van szó, nincs hivatalos szervezetünk, pénzt nem tudunk adni, de meglévő kapcsolatainkon keresztül, szabadidőnkben igyekszünk a helyi magyar közösség és az új bevándorlók számára segíteni. A fb-csoport tagjainak több mint fele Izraelben él. Sok a passzív olvasónk, de néhány nagyon aktív Magyarországon élő tagról is beszámolhatok.
Gondolták volna valaha a kedves olvasók, hogy egyszer ilyen mélyen, ennyire maradéktalanul egyet tudnak majd érteni zsidókkal, s ennyire támogathatónak fogják találni egy kezdeményezésüket?… Talán még közadakozást is indíthatnánk, ha végre csoportosan a hazatérés mellett döntenének – csak hát sajnos nem lesznek hülyék az aranybányát és a csak az ajvék-közleményeikben létező látszat-antiszemétizmust felcserélni a palesztinok valóban létező, s jogos haragjára…”

„Portik: nem csak az Aranykéz utcai akcióra, a székházrobbantásokra is Pintér adott utasítást
https://kuruc.info/r/2/136318/
Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás keddi tárgyalásán ismét nekiment Pintér Sándornak, akiről ezúttal azt állította, hogy Boros megölése mellett ő adott utasítást az 1998-as választások előtti székházrobbantásokra is. Emellett elhangzott, hogy Óriás Tamás likvidálni akarta Vizoviczki Lászlót, valamint a kecskeméti maffiaper későbbi sértettjét, Portik egykori katonáját, Turi Tibort is.
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az Aranykéz utcai robbantás pere a Fővárosi Törvényszéken. Vallomást tett a néhai Boros Tamás nővére, egykori testőrei, valamint a Fenyő-perben egyszer már meghallgatott Sas László is. De a tárgyaláson megszólalt az a férfi is, aki a robbantás utáni pillanatokban a rendőrök szerint látta Rohácot, amint elhagyja a helyszínt. Boros nővére elmondta, tudomása szerint testvére és Portik ellenségek voltak, kölcsönösen fenyegették is egymást. A rossz viszonyt az áldozat állítólag azzal magyarázta, hogy Portik rá akarta tenni a kezét azokra balatoni érdekeltségeire, amiket még az 1997-ben „eltűnt”, majd egy budai garázsban bebetonozva megtalált Szlávy Bulcsútól vett át.
Berkesné Boros Anna hozzátette azt is, hogy tudta, hogy öccsének sok ellensége volt még Portikon kívül, és hogy Boros attól félt, meg fogják ölni. Szerinte Óriás Tamás szeretett volna kiszállni az olajüzletből, de már nem volt rá módja. Nővére kiemelte, az Aranykéz utcai áldozat beszélt neki a vád szerint az őt később likvidáló Jozef Rohácról, akire fivére szintén riválisként tekintett. A szlovák férfi persze tagadta mindezt, mivel „Rohác néven akkoriban még Portik sem ismerte”. A tanú megemlítette, hogy megdöbbent, amikor a merénylet helyszínén meglátta az oda kiérkező, majd a későbbi nyomozást vezető életvédelmis „sztárzsarut”, ugyanis az alezredes mosolygott az ott látottakon.

“A belügyminiszternek volt indoka megöletni Borost”
Portik a tárgyaláson szóba hozta, hogy a sértett testvérének nyomozati vallomásában az is megtalálható, hogy nagyon magas, jelenleg is regnáló politikai vezetőknek lehetett érdekében Boros József Károly eltüntetése. Az energolos ezt kihasználva ismét nekiment Pintérnek, „hiszen a belügyminiszternek volt indoka megöletni Borost”, aki Portik szerint „a kézigránátos robbantásokra utasítást adva megnyerte a Fidesznek a választásokat”, majd „felrobbantatta Boros Tamást az Aranykéz utcában”. Az Energol-vezér erről faggatta volna a tanút is, de a hölgy megdermedve azt mondta, hogy „Pintér nevét nem fogja a szájára venni”. Portik Csicsák Zoltánhoz fordulva hangsúlyozta, hogy „Pintér keze az ügyész úrhoz is el fog érni”. Erre Boros nővére figyelmeztette a volt olajost, hogy „minek beszél ilyeneket, hatszáz évig akar ülni”? A nő vallomása végén odaszólt még Portiknak: „sajnálom, tényleg”. Az egykori marketingigazgató hangsúlyozta, ha vele bármi történik a börtönben, az a „belügyminiszter műve”, hozzáfűzve, hogy „az életéért folyik a harc” és „szeretne élve szabadulni”. A tárgyaláson a bíró többször figyelmeztette a harmadrendű vádlottat a hamis vád következményeire, ami nem kifejezetten hatotta meg Portikot, sőt, kijelentette, hogy az élettársát is megfenyegették, hogy ő soha nem beszélhet Pintérről vagy Tanyi Györgyről. Rohác ügyvédje a tanút arról kérdezte, hogy tudja-e, hogy ki ölte, illetve ölette meg testvérét. A nő úgy válaszolt, van tippje, hogy ki adott megbízást a gyilkosságra, „de az nem Portik” , arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy kire gondol, mert féltette saját maga és családja életét. Egyébként a ma szintén meghallgatott Szabó Gusztáv, Fenyő János jó barátja is arról beszélt, hogy mind a Fenyő-merénylet, mind Boros felrobbantása ügyében nagyon magasra vezetnek a szálak.

Az egész életét félelemben élte
A mai tárgyaláson Boros egykori testőrei, valamint volt ügyvédje is arról beszélt, hogy az olajos alvilágra terhelő vallomást tevő vállalkozó korántsem volt annyira gazdag, mint amilyen képet festett magáról. Többször megesett, hogy embereit nem fizette ki, de szóba került, hogy a halála előtt „paranoiás” lett, és több ellenségéről is úgy gondolta, hogy az életére is törhet. „Az egész életét félelemben élte” – jelentette ki az áldozat ügyvédje, aki hozzátette, nem tud arról, hogy egykori ügyfelének nézeteltérései lettek volna Portikkal, viszont név szerint említette Tanyit, Radnait és Csüllög Zsigmondot is, akiktől Boros tartott. Elhangzott az is, Boros mellett a halála napján azért nem voltak testőrök, mert emberei előző nap egy születésnapot ünnepeltek és a hosszúra nyúlt éjszakai miatt „elaludtak és elkéstek”. A robbantás kapcsán meghallgatták azt a férfit is, aki autójából látta a gyilkosság után pár perccel a feltételezett merénylőt. A tanú azt mondta, az volt a leggyanúsabb, hogy az alacsony, kopaszodó, világos ruhában lévő férfin a pánik jeleit sem látta, lassan sétált az ellenkező irányba, „jól láthatóan hidegen hagyta az egész”.

Likvidálni akarták az éjszaka császárát is
A keddi meghallgatásokon felvetődött, hogy a korábban több merényletet túlélő (ezek közül egyet vélhetően maga Boros rendezett meg) üzletember el akarta érni, hogy Budapesten az összes örömlány és strici neki fizessen védelmi pénzt. Erre kísérletet is tett, ám az egyik helyen váratlan ellenállásba ütköztek: Tanyiék több mint százfős, kardokkal, kaszákkal és harci kutyákkal felszerelkezett bandája csúnyán helybenhagyta őket. Boros egyik testőre, M. Krisztián említést tett arról is, hogy főnökük belefolyt a Vizoviczki-Surnyák konfliktusba is, utóbbi oldalán. Sőt, a férfi szerint Boros meg is akarta öletni Vizoviczkit, a gyilkosságra pedig előkészületeket is tettek. De Borosék ugyancsak likvidálták akarták Portik veszprémi emberét, Turi Tibort is. Végül egyik emberölésre sem került sor, de a tanú szerint Turi biztosan tudomást szerzett a tervről. M. Krisztián megemlítette, az éjszakai életben nyílt titok, hogy minden pártnak megvannak a maga rendőrei. Úgy tudja, Boros és Seres a “szocialista rendőrökhöz” húztak, míg a Tanyi-féle kör a “fideszesek embereivel” voltak jóban. Az utolsóként vallomást tevő Sas László arról számolt be, hogy sokáig nagyon jó barátságban volt a sértettel, de kapcsolatuk megromlott, miután Boros szorosabbra fűzte a viszonyt az oroszokkal. Meghallgatása során szót ejtettek Boros titkosított, a rendőrségről idő előtt kikerült 1997-es videovallomásokról is, amelyben a vállalkozó terhelő vallomást tett az olajmaffiára. A tanú azokat maga is látta, illetve úgy tudja, a kazetták kézről kézre jártak az akkori éjszakában. A per december 2-án tanúk meghallgatásával folytatódik.
(Pestisrácok nyomán)”

„Családostul eltűnt a Vizoviczki-ügy koronatanúja
https://kuruc.info/r/2/136307/
Családjával együtt eltűnt a Vizoviczki-ügyben koronatanúként vallomást tevő rendőrségi besúgó, Varga István – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudják, az eltűnésnek az lehet az oka, hogy miután a férfi terhelő vallomást tett az éjszaka császára által vezetett bűnszervezet tagjaira, az ügyészség – a rendőrségen keresztül – felvette a tanúvédelmi programba. A bűnszervezet titkosított vesztegetési ügyét egyébként január 14-re tűzte ki a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Valószínűleg a tanúvédelmi programba vették fel a Vizoviczki-ügy koronatanúját, az éjszaka császárának egykori biztonsági emberét, Varga Istvánt, ugyanis a férfi négy-öt hónapja, mindenféle előzetes értesítés nélkül, egyik napról a másikra, családjával együtt eltűnt. Az egykor rendőrségi besúgóként is működő férfi az ügyben gyanúsítottként szerepelt, miután Vizoviczkival és rendőr társaival együtt, több mint két éve elfogták. Később feltáró jellegű, részletes beismerő vallomást tett, így 2012. április 15-én az együttműködő gyanúsítottakra vonatkozó törvény szerint megszüntették ellene a nyomozást és az előzetes letartóztatást, majd a továbbiakban tanúként hallgatták ki az ügyészek. Azt hivatalosan nem tudni, hogy az ügyészség milyen alkut kötött a férfival, miután minden hasonló kontraktus államtitoknak minősül. A törvény nemcsak a rendőrségnek, hanem a nyomozó ügyészségeknek is lehetőséget ad a nyomozati alku megkötésére, valamint arra is, hogy a hatóságokkal együttműködőket felvegyék a tanúvédelmi programba. Ezt az ügyészség az ORFK tanúvédelmi programját működtető egységén keresztül tudja megoldani. Vélhetőleg Varga és családja eltűnése mögött is ez állhat, ugyanis a férfit – a Blikk értesülései szerint – 2012 őszén megfenyegették, és fegyveres rendőrök őrizték pomázi házát. Így nem kizárt, hogy a “bűnbánó” maffiózó családja és saját testi épségének védelme miatt kérhette, hogy vegyék fel a tanúvédelmi programba.

Államtitok a tárgyalás
Arról nem is beszélve, hogy hamarosan kezdődik Vizoviczki és rendőr bűntársainak vesztegetési pere a Debreceni Törvényszék katonai tanácsán, ahol vélhetőleg zártcélú távközlési hálózat útján fogják Vargát tanúként meghallgatni. A bíróság már ki is tűzte az első tárgyalási napot, amely január 14-én lesz. A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy a sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával Vatai István hadbíró alezredes vezette tanács tárgyalja majd a büntetőpert. Tatár Tímea, a törvényszék szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a törvény szerint az ügy felderítése és nyomozása során keletkezett minősített dokumentumok miatt van szükség a huszonkét vádlottat felvonultató ügy zárt tárgyalására. A szóvivő hozzátette, a zárt ajtók mögött lebonyolított elsőfokú bírósági eljárásnak csak a rendelkező része lesz nyilvános, az ítélet indoklását azonban ugyancsak államtitokként kezelik, és arról a törvényszék nem adhat tájékoztatást.

A vád: bűnszervezetben elkövetett vesztegetés
Emlékeztetőül: az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót, Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét, Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét, valamint Koblencz Attilát, a BRFK volt felderítő nyomozóját és több alacsonyabb beosztású rendőrt és civilt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A gyanú szerint Vizoviczki László több budapesti éjszakai szórakozóhelyet (Studio, Coronita, Dokk Aréna, White Angel, Moulin Rouge, Come In, Dolce Vita stb.) üzemeltetett és azok működését irányította. Annak érdekében, hogy több bevételt szerezzen, valamint az éjszakai életben betöltött szerepét erősítse, alkalmazottja, Varga István közvetítésével korrumpálható rendőröket keresett. Erre Vizoviczkinak az előbb említettek mellett azért is szüksége volt, mert a szórakozóhelyeken rendszeresen drogfogyasztó közönség is megjelent, az üzletek működése pedig több szakhatósági szabályt is felrúgtak. Vizoviczki célja volt még az erőszakos terjeszkedés, azaz a konkurencia ellehetetlenítése és felvásárlása. Utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a konkurens üzletben elrendelt razziákkal érte el. De a korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre jelezték, valamint büntetőeljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat szereztek a bűnszervezetnek.
(Pestisrácok nyomán)”

„Nyomozás indult a zsinagóga beléptetési rendszere miatt – egymást is meglophatták a zsidók
https://kuruc.info/r/2/136305/
Nyomozás indult a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszere ügyében – írja a Magyar Hírlap az Országos Rendőr-főkapitányság közlése alapján.
Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt tett az ügyben feljelentést – idézte fel a lap.
A beszámoló szerint Schwezoff Dávid előzőleg szerződést bontott Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivált szervező Plaza Szerviz Bt., illetve az említett beléptető rendszert működtető Aviv Travel Kft. tulajdonosával, arra hivatkozva, hogy a kiszervezett beléptetésből kevesebb pénz folyt be a hitközséghez, mint amennyinek kellett volna.
(MTI)”

„Devizahitele miatt gyújthatta fel magát a volt rendőrségi karbantartó
https://kuruc.info/r/2/136309/
Devizahitele volt, ezért hagyta ott a rendőrséget H. György (†55), aki múlt hét szombaton felgyújtotta magát a Tevei utcai rendőrpalota előtt – tudta meg a Blikk.

Úgy tudják, a volt rendőrségi karbantartó május 15-én mondott fel, hogy a polgári életben elhelyezkedve több pénzt keressen, s biztonságosan tudja törleszteni hitelének részleteit. Ismerőse szerint azt gondolta, ha anyagilag is rendbe jön, visszahódíthatja feleségét, akitől már fél éve külön élt. Azonban ez a lépés sem hozta meg a sikert. A kétségbeesett ember már fél éve gyötrődhetett, mire döntött.
A Zsaru magazin információi szerint pont házassági évfordulójukon, november 22-én gyújtotta fel magát a rendőrpalota előtt.
A férfi benzint töltött két energiaitalos palackba, leöntötte magát, majd meggyújtotta ruháját, és berohant az épületbe, ahol aznap éppen ott volt felesége (57) is.
Mint megírtuk, ahogy a férfi berohant az épületbe, az üveg forgóajtót is összetörte. Azt kiabálta: „Szeretlek, Eta!”, majd összeesett.
Az őrök két poroltóval oltották el a lángoló embert. H.-t a Szent István Kórház égési osztályán ápolták, testfelületének 90 százaléka égett meg, valóságos csoda lett volna, ha túléli a történteket.
A férfi sporttáskájában megtalálták a két búcsúlevelet. Azt egyelőre nem tudni, kinek címezte őket. A férfinak a feleségén kívül egy felnőttkorú lánya jelentette a családot.
(Blikk nyomán)”

„A devizahitele miatt gyújtotta fel magát a karbantartó
http://index.hu/belfold/2014/11/27/a_devizahitele_miatt_gyujtotta_fel_magat_a_karbantarto/
Devizahitele volt, ezért hagyta ott a rendőrséget az 55 éves H. György, aki múlt hét szombaton felgyújtotta magát a Tevei utcai rendőrpalota előtt – tudta meg a Blikk.

A lap úgy tudja, a volt rendőrségi karbantartó május 15-én mondott fel, hogy a polgári életben elhelyezkedve több pénzt keressen, ezzel pedig fedezni tudja hitelének törlesztőrészleteit. Ismerőse szerint azt gondolta, ha anyagilag is rendbe jön, visszahódíthatja feleségét, akitől már fél éve külön élt, de a terve nem sikerült. A kétségbeesett ember már fél éve gyötrődhetett, mire döntött.
November 22-én H. György benzint töltött két energiaitalos palackba, leöntötte magát, majd meggyújtotta ruháját, és berohant az épületbe, ahol aznap éppen ott volt felesége, H. Györgyné is. Amikor berohant az épületbe, azt kiabálta: “Szeretlek, Eta!”, majd összeesett.
Figyeljünk önmagunkra és a környezetünkben élőkre! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!”

„A jövő héten Hollandiában szállítják a Boeing roncsokat
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_27/A-jovo-heten-Hollandiaban-szall-tjak-a-Boeing-roncsokat-2705/
A jövő hét végén a Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing roncsait Harkovba, később viszont Hollandiába szállítják – közölte Hans van de Ven a Nemzetközi Operatív Csoport katonai egységének parancsnoka.

Később a roncsok alapján határozzák meg a baleset okát.
Van de Ven kiemelte, hogy lengyel és német vasúttársaságok nem mutattak érdeklődést a roncsok szállítása iránt, ezért úgy döntöttek, hogy autókkal szállítják azokat. Összesen 650 köbméternyi roncsot gyűjtöttek össze. Ezek szállítására 16 kamion szükséges.”

2014. november 26. szerda, Újabb kárpátaljai veszteségek Kelet-Ukrajnában

Újabb kárpátaljai veszteségek Kelet-Ukrajnában (www.karpataljalap.net)
Életét vesztette Donyeck megyében az ökörmezői Olekszandr Ihnatisin, valamint a munkácsi Pavlo Sztec – közölte a Zakarpattya Online.
Halálhírüket megerősítette a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság. Közlésük szerint a szerződéses katonákat a Donyeck megyei Nyikisinében érte a halál.
A portál emlékeztet, hogy tegnap jelentették a nagyszőlősi járási Mikola Budz százados halálhírét, aki sérüléseibe halt bele egy harkivi kórházban.
(zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)”

Doneck központjában ágyútűz zaja hallatszik (hungarian.ruvr.ru)
Doneck központjában újból hallani a tüzérségi tűz zaját. Ágyúlövéseket hallani a donecki repülőtér és Peszki helység irányából, ahol folytatódik a felkelők és az ukrán katonaság szembenállása. Tegnap akna csapódott bele egy autóbuszba, amelyik a repülőtér környékén haladt. Két utas elpusztult, további nyolc különböző súlyú sérüléseket kapott.
Négy donecki bánya a lövöldözés miatt tegnap energiaellátás nélkül maradt. A Kujbisev utcai raktárakat és boltokat szintén tüzérségi lövegekkel lőtték. A nevezett utcán megrongálódott az iskola homlokzata.”

Kiszivárgott: az USA már közvetlenül fizeti az ukrán hadsereg tisztjeit (kuruc.info)
Az USA alelnökének első ukrajnai látogatása során még mindenki meglepődve felhúzta szemöldökét az ukrán politikusok körében, amikor Joe Biden minden ceremónia nélkül elfoglalta Ukrajna elnöki székét a megdöbbent kijevi miniszterek asztalánál. Azóta sok víz lefolyt a Dnyeperen, ma már az ukrán hadsereg tisztjei közvetlen átutalással az USA hadügyminisztériumából kapják a saját ukrajnai folyószámlájukra a fizetésüket, természetesen a rangnak megfelelően és az Egyesült Államoknak tett hasznos szolgálatok mértéke szerint.

Biden az elnöki székben
Az ukrán Kiber-Berkut hackercsoport más egyéb roppant érdekes információt is „lelopott” Biden laptopjáról a legutóbbi, a majdani események egyéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején, ahol az USA alelnöke elhozta a legfrissebb instrukciókat hűséges kijevi „barátainak”.
Persze nem csak utasításokkal érkezett. Mivel nem tűnik elégségesnek a tavaszi Lemberg alatti hadgyakorlat után hátrahagyott haditechnika, Biden új fegyverekre vonatkozó szerződéseket is hozott magával, melynek túlnyomó többsége már semmiképpen nem deklarálható védekező haditechnikának. A Kiber-Berkut honlapján a szerződések szövege és határideje mellett felsorolják a támadó fegyverzet listáját is.
Ebben többek között 400 mesterlövész-karabély, 2000 automata karabély, 720 vállról indítható gránátvető, 200 aknavető, több mint 70 000 akna, 150 vállról indítható Stringer-rakéta, 80 komplett „javelin”-egység, mely szintén rakétatechnika, harckocsik, bunkerek, helikopterek páncéljának áttörésére szolgál. Ugyanúgy leszállítanak 280 páncélozott harci járművet, a teljes lista mintegy 16 tételt tartalmaz.
Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, amely most napvilágot látott a hackereknek köszönhetően. Azt, hogy eddig milyen és ennyi fegyvert szállított a NATO a kényszersorozott ukrán hadseregnek, pontosan nem lehet megítélni. Szakértők keserűen humoros megállapítása szerint nem is kell Ukrajnának a NATO-ba belépni, már így is sikerült az USA hadseregének egy újabb egységét közvetlenül az orosz határ mellett harcálláspontban elhelyezni. Várható, hogy még nagyobb lánggal lobban fel a háború, és folytatódik az esztelen öldöklés Uncle Sam kénye-kedve szerint. Ez már talán elegendő lesz arra, hogy végre kiprovokálja a „nagy európai háborút” – talán a túlélők ezt a kétes dicsőségű nevet adják majd az új világégésnek.
Forrás itt. (www.vesti.ru)
A Kiber-Berkut honlapja a dokumentumokkal és szerződésekkel: http://cyber-berkut.org
A Kiber-Berkut Facebook-oldala: https://www.facebook.com/cyberberkut3
Derek Muir
London
(Kuruc.info)”
(* a szerk.: az USA háborúzik Oroszországgal az utolsó ukrán katonáig; beigazolódott a mondás.)

Őrizetbe vették az ukrán vezérkari főnök helyettesét (www.karpataljalap.net)
Két hónapra őrizetbe vették az ukrán hadsereg vezérkari főnökének helyettesét azzal a gyanúval, hogy gondatlansága okozta a júniusban lelőtt IL–76-os katonai szállító repülőgép katasztrófáját, amelyben 49 ember halt meg – jelentette kedd este az ukrán média.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írja, hogy egy kijevi bíróság megalapozottnak találta a Viktor Nazarov helyettes vezérkari főnökkel, a kelet-ukrajnai terrorellenes hadművelet parancsnokhelyettesével szemben felmerült gyanút. A bíróság elrendelte a tábornok őrizetbe vételét, mert tartani lehet attól, hogy elrejtőzik, vagy megsemmisíti az ellene felhozható bizonyítékokat.
Az IL–76 típusú ukrán katonai szállító repülőgépet június 14-re virradóra lőtték le Moszkva-barát orosz szakadár fegyveresek a kelet-ukrajnai Luhanszk repülőtérénél leszállás közben. A katasztrófában 40 deszantos katona és a kilencfős személyzet meghalt.
A katonai ügyészség azzal gyanúsítja Nazarovot, hogy figyelmen kívül hagyta a titkosszolgálat (SZBU) figyelmeztetését, hogy fennáll a gép lelövésének veszélye. A figyelmeztetés ellenére Nazarov engedélyezte a deszantos századot szállító gép leszállását a luhanszki repülőtéren, és emiatt felróható neki a szolgálat körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntette.
Nazarov ártatlannak tartja magát, és azt állítja, hogy az SZBU figyelmeztetése túl későn érkezett be a terrorellenes hadműveleti parancsnoksághoz.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

Újabb orosz katonák érkeztek Kelet-Ukrajnába (karpathir.com)
Katonákat és tüzérségi fegyvereket szállító orosz kamionok tucatjai érkeztek Kelet-Ukrajnába, ahol a tűzszüneti megállapodás ellenére továbbra is harcok dúlnak a Moszkva-barát szakadárok és az ukrán kormányerők között – közölték szerdán a kijevi hatóságok.
“November 25-én két katonai menetoszlopot észleltünk, amelyek Oroszország felől Izvarine határátkelőhelyen keresztül Luhanszk felé tartottak” – mondta el Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.
“Hozzávetőleg negyven kamionról van szó, amelyeket két páncélozott harci jármű és egy személygépkocsi kísér. Hét jármű embereket, több mint húsz pedig tüzérségi fegyvereket szállított” – állította a tisztségviselő, hozzátéve, hogy egy másik határátkelőnél is tucatnyi katonai járművet észleltek.
Liszenko szerint ugyancsak kedden két orosz katonai repülőgép megsértette az ukrán légteret, amikor rövid időre berepültek a Luhanszk város közelében fekvő Sztanicja Luhanszka nevű település környékére.
Az ukrán hadsereg heves harcokról számolt be Donyeck és Luhanszk megyében, valamint a frontvonaltól nem messze fekvő Debalcevében. A szóvivő szerint a lázadók megpróbálják bekeríteni a kormányerőket a település közelében. Kedden még olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az orosz katonák számának csökkenése volt észlelhető a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai térségben.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban visszautasítja ezeket a vádakat.
Az utóbbi 24 órában két ukrán katona vesztette életét, kettő pedig megsebesült. Ugyanezen időszakban közel hatezer civil kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok miatt.
Az ENSZ adatai szerint az ukrán válság több mint hét hónappal ezelőtti kirobbanása óta legkevesebb 4300 ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, közel tízezren megsebesültek.
mti”

Orosz békefenntartók Kelet-Ukrajnába vezénylését kérik a donyecki szakadárok (www.karpataljalap.net)
Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetése kedden azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy küldjön „békefenntartó kontingenst” Ukrajnába.
A „népköztársaság” sajtóosztályának honlapján megjelent közlemény szerint a Donyeck megyei szakadárok „parlamentjének”, az úgynevezett népi tanácsnak az elnöksége követeli: haladéktalanul hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvizsgálják „Oroszország képviselőinek részvételével egy békefenntartó kontingens beavatkozásának kérdését a korábban elért megállapodások teljesítésének ellenőrzésére, valamint a térségben kialakult szociális és humanitárius helyzet rendezésére”.
A szakadárok szerint az ukrán kormány cselekedetei „humanitárius katasztrófát és szociális genocídiumot” okoztak Kelet-Ukrajnában.
A múlt hét végén a luhanszki szakadárok fordultak ismételten Oroszországhoz katonai segítségért. A Luhanszki Népköztársaságban magát „kormányzóvá” kikiáltó Valerij Bolotov az orosz államfőhöz, valamint az orosz parlament mindkét házának elnökéhez fordult úgyszintén békefenntartók küldését kérve. Az ukrán kormányerőket – általánosságban, konkrét esetek említése nélkül – azzal vádolta meg, hogy „vérfürdőt” rendeztek Luhanszk megyében, amelyben civilek estek áldozatul.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője november 9-i sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev feltételezése szerint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nagyszabású provokációkra és terrorcselekményekre készülnek, ami ürügyül szolgál majd arra, hogy orosz úgynevezett „békefenntartó” csapatok hatoljanak be a Donyec-medencébe.
A szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott „népköztársaságokban” november 2-án tartották meg saját „parlamenti és elnökválasztásukat” a szeparatisták, amit sem Ukrajna, sem egyetlen más ország nem ismert el hivatalosan. Az azóta eltelt időben sorra jelentettek szeparatista csapat- és fegyverzet-összevonásokat, valamint különböző jelzés nélküli – vélhetően orosz – katonai járműoszlopok feltűnését a harcok övezetének több pontján, köztük Donyeck városában is. Közben újabb és újabb, humanitáriusnak mondott segélykonvojok érkeznek Oroszországból Kelet-Ukrajnába, amelyek Kijev szerint fegyver-, lőszer- és egyéb utánpótlást szállítanak a szakadároknak. Ukrán médiajelentések szerint a hét végén újabb orosz „segélyszállítmány” érkezése várható Oroszországból, amely augusztus 22-e óta már a nyolcadik, novemberben pedig a negyedik lesz.
A szakadárok ellenőrzése alatti területekről eközben folyamatosan érkeznek olyan hírek is, amelyek szerint fokozódik az elégedetlenség a lakosság körében az oroszbarát szeparatista vezetőkkel szemben, különösen a nyugdíjak és egyéb szociális ellátások elmaradása miatt.
Liszenko keddi kijevi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy egy donyecki női szervezet ultimátumot intézett Olekszandr Zaharcsenkóhoz, a „népköztársaság elnökéhez”, hogy két hónapon belül hagyja el a városukat. Az Ellenállás Egyesült Női Zászlóalja nevű szervezet aktivistái tiltakozásukat fejezték ki az élelmiszerhelyzet, a szociális garanciák hiánya miatt, valamint azért, mert a „népköztársaság” vezetése állítólag hamis pénzt bocsátott forgalomba, amelyet egyetlen üzletben sem fogadnak el.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

Miért kell az USA-nak katonai technológiákat átadni Ukrajnának? (hungarian.ruvr.ru)
Washington úgy döntött, hogy olyan katonai technológiákat ad át Kijevnek, amelyek képesek fordulatot előidézni a kelet-ukrajnai harcokban. Olyan radarokról van szó, amelyek tüzérségi állásokat képesek beazonosítani.
Az Egyesült Államok nem ingyenesen bocsátja a radarokat Kijev rendelkezésére, hanem hitelbe. E technikának köszönhetően módosulhatnak az erőviszonyok az ország délkeleti részén. Hiszen éppen az effektív tüzérségnek köszönhetően okozhatott a DNK és LNK érezhető veszteséget az ukrán hadseregnek. De Washington szempontjából önmagában nincs elvi jelentősége Kijev győzelmeskedésének a felkelők felett. A Fehér Ház érdekelt a konfliktus elhúzódásában és Oroszországnak a konfliktusba való bevonásában – véli Borisz Podoprigora katonai szakértő.
A fejlemények még nem hágtak a csúcsra. Az amerikaiaknak érdekeltek olyan sok évre szóló izzó orosz-ukrán konfliktus megszervezésében, amelyik elvonná Oroszország figyelmét saját gazdasága fejlesztésétől, amelyik rontaná a társadalmi és politikai helyzetet az országban. Ez az USA legkézenfekvőbb külpolitikai feladata.
A katonai elemző szerint Ukrajna a konfliktus elhúzódásával párhuzamosan egyre keményebb Oroszország-ellenes álláspontot képviselő országgá fog válni. Ukrajnát választották az Oroszországot megfékező fő tényező szerepére – véli a szakértő.
Washington egyelőre nem szállít nyíltan Kijevnek halálos hatású fegyvert, de nem tiltja szövetségeinek az ilyen fegyver szállítását. Az efféle jeleket gyorsan észlelik és felkapják. Dalia Grybauskaite litván elnök ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval rendezett találkozóján fegyvert ajánlott fel az ukrán vezetőnek a litván arzenálból. Tekintettel arra, hogy Litvániának nincs saját fegyvere, a következetés kézenfekvő: a NATO fegyvereiről van szó.
Washington a délkelet-ukrajnai konfliktusban nem Ukrajna területi egységének helyreállítására törekszik, számára a palagáz-készletekhez való hozzáférés a legfontosabb – véli Vlagyimir Sevcsenko politológus.
Doneck megyében és részben Luhanszk megyében is óriási palagáz-készleteket tártak fel. Az amerikaiak lehetőséget akarnak kapni e palagáz-készletek kiaknázására, ennélfogva a katonai szembenállás továbbgyűrűzésére számíthatunk. Washingtonnak szüksége van arra, hogy a katonai összecsapások folytatódjanak.
A szakértő szerint a halálos hatású haditechnika exportra készen áll. A konfliktus elhúzódásával beindul ezen technika szállítása. Ha a Donecki medencében megvalósuló hadműveletek folytatása eredményeként ott nem marad lakosság, akkor a palagáz kitermelését már senki sem fogja akadályozni. Ha közben nem maradnak sem városok, sem falvak, akkor nem kell befektetni helyreállításukba sem.”

Az ukránok megosztottak a NATO-csatlakozás kérdésében (kuruc.info)
Az ukrán társadalom jelenleg nagyjából fele-fele arányban megosztott az ország esetleges NATO-csatlakozását illetően, miközben az utóbbi egy évben jelentős mértékben nőtt a lépést támogatók aránya.
Az AFP francia hírügynökség által szerdán ismertetett, november első felében lefolytatott közvélemény-kutatás szerint az ukránok 51 százaléka van az atlanti szövetséghez történő csatlakozás mellett. Egy éve még csak 20 százalékuk helyeselte.
Az új ukrán parlamentben többséget alkotó Nyugat-barát pártok koalíciós szerződésükben rögzítették a múlt héten, hogy céljuk a NATO-csatlakozás elérése. E cél eléréséhez pedig első lépésként fel akarják adni Ukrajna el nem kötelezett nemzetközi státusát. Ukrajna az ország hatályos alkotmánya szerint semleges állam, tagsága katonai szövetségben megengedhetetlen.
Petro Porosenko ukrán államfő vasárnap azt mondta, hogy az ország NATO-hoz fűződő viszonyáról csakis az ukrán nép dönthet népszavazáson. Hétfőn viszont arra figyelmeztetett, hogy hosszú évekbe fog telni, mire Ukrajna egyáltalán szóba kerülhet NATO-tagjelöltként. Porosenko egyébként egy évtizeddel ezelőtt azt mondta, hogy a nyugati katonai tömbhöz való csatlakozás reménye “a fény az alagút végén” országának.
Az AFP által megkérdezett szakértők szerint az Oroszországtól való félelem áll a NATO-csatlakozás támogatottságának gyors és nagyarányú növekedése mögött. Az elemzők egyúttal arra figyelmeztettek, hogy vajmi kevés esélye van Ukrajna NATO-csatlakozásának a közeljövőben.
(MTI nyomán)”

Az USA mintegy 150 páncélost telepít Kelet-Európában (hungarian.ruvr.ru)
Az Egyesült Államok csaknem 150 páncélos harckocsit és járművet kíván telepíteni a kelet-európai NATO-tagországokban 2015-ben – jelentette be Ben Hodges altábornagy.
A magasrangú katonatiszt rámutatott, hogy mintegy 50 db páncélost máris elhelyeztek a térségben, a további 100 db páncélost – M1 Abrams harckocsikat és Bradley gyalogsági harcjárműveket – Németországban és még valahol máshol fogják elhelyezni, hogy az amerikai katonai személyek gyakorlatokat rendezhessenek a NATO-csapatokkal.
„Ki fogom vizsgálni a változatokat, beleértve a technika telepítését.. meglehet, a Baltikum országaiban, Lengyelországban, Romániában? Bulgáriában és ehhez hasonló helyeken” – folytatta a Hodges.”

Vadászgépekkel szilárdítják meg Krím védelmét (hungarian.ruvr.ru)
Szerdán 14 vadászgép érkezik a Krímbe a Belbek katonai repülőtérre – közölte a Fekete-tengeri hadiflotta információs szolgálatának főnöke, Vjacseszlav Truhacsov elsőosztályú kapitány.
A Belbek reptérre 10 db modernizált Szu-27SzM és 4 db Szu-30-as gép érkezik, mindannyian a 4+ generációhoz tartoznak. A 14 vadászgép közül négy abszolút új lesz – mutatott rá Truhacsov.
A belbeki repülőteret, amelyik az ukrán hatalom idején kettős rendeletetésű volt, modernizálni fogják és az orosz légierőnél rendszeresítendő korszerű repülőgépek állomásoztatására használják majd.”

Mégis szállít szenet Oroszország Ukrajnába (karpathir.com)
Az orosz vasút vezetője szerint Oroszország szerdán 12 szerelvény antracitot indított Ukrajna felé.
Hétfőn az ukrán energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy Oroszország péntek este leállította az antracitexportot Ukrajnába. Jurij Prodan akkor azt mondta, hogy “egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Oroszország nem küld a szénfajtából, és hogy ennek nem gazdasági okai vannak. Az ukrán fél pontosan fizet.”
Ukrajna Európa második legnagyobb széntermelője. Az ország azért kényszerül mégis szénimportra, mert az orosz szakadárok által ellenőrzött területeken nem működnek a bányák, ezért Ukrajnának nincs elég szene ahhoz, hogy megtermelje a szükséges áramot. Ukrajna augusztus óta 1,3 millió tonna antracitot vásárolt Oroszországtól.
A legnagyobb ukrán hőerőműholding vezetője szerdán azt mondta, hogy két-három hétre elegendő antracittartalékkal rendelkeznek.
mti”

Putyin: Oroszország nem fog geopolitikai intrikákban részt venni (hungarian.ruvr.ru)
Oroszország nem fenyeget senkit és nem fog részt venni geopolitikai intrikákban, bármiképpen is próbálják bevonni azokba. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki a fegyveres erők fejlesztése témakörében rendezett értekezleten.
Az államfő közben rámutatott, hogy biztosítani kell Oroszország és szövetségesei szuverenitásának és területi egységének megbízható védelmét. Putyin kiemelt figyelmet fordított az állami hatalom minden szerve összefogásának fontosságára az ország védelme terén álló feladatok megoldásában.”

Az orosz védelmi tárca kész meglenni a Mistral-ok nélkül (hungarian.ruvr.ru)
Jurij Boriszov orosz védelmiminiszter-helyettes kijelentette, hogy az orosz flotta meglesz a Mistral hajók nélkül is.
Boriszov rámutatott, hogy a helikopter-hordozó nem alkotja az orosz haditengerészet nélkülözhetetlen részét. „Azt a pénzt, ami visszakapunk az általunk már kifizetett előlegként, tudjuk majd, mire fordítsuk” – mondta Boriszov.
Franciaországnak vissza kell fizetnie Oroszországnak a kapott összeget, valamint bírságot kell fizetnie. A végösszeg mintegy 3 milliárd eurót tesz ki.”

Oroszország szerződést írt alá Kínával Sz-400-asok szállításáról (hungarian.ruvr.ru)
A Roszoboronexport orosz társaság és a kínai védelmi tárca megállapodott arról, hogy legalább 6 db Sz-400 Triumf orosz légvédelmi rakétarendszert szállítanak a KNK-ba. A szerződés összértéke 3 milliárd dollárra becsülhető.
Az Sz-400 Triumf az Sz-300-as rendszer sikeres folytatása. Az Almaz-Antej orosz konszern által kifejlesztett rendszer képes kilőni akár 400 km-es távolságban, 5méter és 30 km közötti magasságban lévő repülőgépeket, ill. ballisztikus rakétákat.”

Szentpétervár 1 százaléka HIV-fertőzött (www.origo.hu)
Gyors ütemben terjed Oroszországban a HIV-fertőzés és a vírus okozta AIDS betegség, a folyamat pedig több szempontból visszafordíthatatlan jelleget ölt – áll az orosz szövetségi AIDS Központ szerdán ismertetett jelentésében.
A szerzett immunhiányos betegség megelőzésével az ellene való küzdelemmel foglalkozó intézmény szakemberei arra figyelmeztettek, hogy Oroszországban folyamatosan nő az újabb HIV-fertőzöttek száma és azoké is, akik megbetegednek az AIDS-ben – írták a jelentésben.
Az orvosok az idén 80 ezer új fertőzöttel számolnak és arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben ilyen ütemű marad a növekedés, akkor a jövő év végére az egymilliót is elérheti a nyilvántartott fertőzöttek száma Oroszországban.
A jelentés szerint az immunhiányt okozó vírus miatt kialakuló AIDS-es betegek közül egyre többen halnak meg, az áldozatok átlagéletkora nem haladja meg a 35 évet.

Szentpétervár 1 százaléka HIV-fertőzött
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Oroszországban a legtöbb HIV-fertőzött a szibériai irkutszki, szverdlovszki, valamint a Volga folyó menti szamarai területen él. Az irkutszki területen például a népesség 1,6 százaléka, Szentpéterváron pedig a lakosság 1 százaléka HIV-fertőzött. Az észak-orosz nagyvárosban a fiatal férfiak 5 százaléka hordozza a vírust.
Vagyim Pokrovszkij akadémikus, az orosz szövetségi AIDS Központ vezetője szerint éppen ezért nagy a kockázat a fiatal nők számára, hogy ők is megfertőződnek a veszélyes kórokozóval.”

“Az EU szégyene” (www.eurazsiaport.hu)
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter szerint az Európai Unió szégyene lenne, ha Franciaország leszállítaná Oroszországnak a Mistral osztályú hadihajókat. Egyelőre nem fogja.
“Lettország számára elfogadhatatlan az, hogy európai uniós országok katonai felszerelést vagy Mistral hajókat terveztek szállítani Oroszországnak” – idézte szerdán a lett és az ukrán média Rinkevics szavait.
“Meglehetősen szokatlan és az Európai Unió számára szégyen lenne, ha az unióban épített Szevasztopol helikopter-hordozó hajó befutna a szevasztopoli kikötőbe” – mondta a külügyminiszter nyilvánvalóan utalva arra, hogy az Ukrajnához tartozó Szevasztopol városát, illetve egészében a Krím-félszigetet csak néhány hónapja, márciusban kebelezte be Oroszország, ami miatt a Szovjetunió bukása óta legsúlyosabb diplomáciai válság tört ki a nyugati nagyhatalmak és Moszkva között.
Nicolas Sarkozy volt francia államfő ugyanakkor a Figaro című francia lapnak adott interjúban azt mondta, hogy Franciaországnak be kell tartania az Oroszországnak adott szavát, és le kell szállítania a Mistralokat. Az első, Mistral osztályú francia helikopter-hordozó hadihajó átadását Oroszországnak eredetileg októberre tervezték, de a leszállítást az ukrán válság miatt a francia kormány szeptember elején felfüggesztette amerikai és brit diplomáciai nyomásra.
Oroszország 2011-ben rendelt meg Franciaországtól két Mistral típusú hadihajót. Az 1,2 milliárd eurós (374 milliárd forintos) ügyletről két év előkészület és alkudozás után állapodott meg Nicolas Sarkozy akkori francia államfő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök.
A 199 méter hosszú és 32 méter széles Mistral hadihajók rendkívül jó manőverezési képességűek, alkalmasak csapatok, helikopterek, harckocsik szállítására, de hadikórház vagy parancsnoki főhadiszállás is berendezhető rajtuk.”

Rápirított a franciákra a lett külügyminiszter (www.origo.hu)
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter szerint az Európai Unió szégyene lenne, ha Franciaország leszállítaná Oroszországnak a Mistral osztályú hadihajókat.
“Lettország számára elfogadhatatlan az, hogy európai uniós országok katonai felszerelést vagy Mistral hajókat terveztek szállítani Oroszországnak” – idézte szerdán a lett és az ukrán média Rinkevics szavait.

Jó a hadihajó
“Meglehetősen szokatlan és az Európai Unió számára szégyen lenne ha az unióban épített Szevasztopol helikopter-hordozó hajó befutna a szevasztopoli kikötőbe” – mondta a külügyminiszter nyilvánvalóan utalva arra, hogy az Ukrajnához tartozó Szevasztopol városát, illetve egészében a Krím félszigetet csak néhány hónapja, márciusban kebelezte be Oroszország, ami miatt a Szovjetunió bukása óta legsúlyosabb diplomáciai válság tört ki a nyugati nagyhatalmak és Moszkva között.
Nicolas Sarkozy volt francia államfő ugyanakkor a Figaro című francia lapnak adott interjúban azt mondta, hogy Franciaországnak be kell tartania az Oroszországnak adott szavát, és le kell szállítania a Mistralokat.

Felfüggesztett szállítás
Az első, Mistral osztályú francia helikopter-hordozó hadihajó átadását Oroszországnak eredetileg októberre tervezték, de a leszállítást az ukrán válság miatt a francia kormány szeptember elején felfüggesztette amerikai és brit diplomáciai nyomásra.
Oroszország 2011-ben rendelt meg Franciaországtól két Mistral típusú hadihajót. Az 1,2 milliárd eurós (374 milliárd forintos) ügyletről két év előkészület és alkudozás után állapodott meg Nicolas Sarkozy akkori francia államfő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök.
A 199 méter hosszú és 32 méter széles Mistral hadihajók rendkívül jó manőverezési képességűek, alkalmasak csapatok, helikopterek, harckocsik szállítására, de hadikórház vagy parancsnoki főhadiszállás is berendezhető rajtuk.”

Párizs a nyereség és a Nyugattal való szolidaritás között (hungarian.ruvr.ru)
Francios Hollande francia elnök amellett döntött, hogy leállítja a Mistral típusú első helikopterhordozó deszanthajó Oroszországnak való átadását. Moszkva egyelőre nem kíván követeléssel fellépni Párizzsal szemben e döntés miatt, de a végtelenségig sem fog várni.
Franciaországnak még november 14-én át kellett volna adnia a Mistral típusú első helikopter-hordozó anyahajót, a Vlagyivosztok-ot az orosz haditengerészetnek, azonban ez nem történt meg. Közben azóta St. Nazaire franciaországi kikötőben vízre bocsátották a második ilyen típusú hajót, a Szevasztopol-t. Szakértők arra vártak, hogy miként oldódik meg a probléma. Végül az Elysée-palota kedden közzétette az államfő nyilatkozatát az ügyben. „A köztársasági elnök szerint a Kelet-Ukrajnában kialakult mostani helyzet még mindig nem teszi lehetővé az első Mistral átadását Oroszországnak” – olvasható a dokumentumban.
Egyszóval, a Mistral-szerződés újból függőben van. Szakértők szerint Hollande a hajó átadásának leállításával bemutatta, hogy Franciaország politikája az Egyesült Államoktól függ, amely utóbbi ország aktívan ellenzi a szerződés teljesítését. Moszkva egyébként egyelőre az elért megállapodásokhoz kívánja tartani magát: a szerződés számol a hajó átadásának három hónapos késésével. Ha Franciaország nem szállítja ki az első Mistral-t, Oroszország bírósági pert fog indítani.
Mivel a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének szemmel látható hiányáról van szó, Franciaország kénytelen lesz bizonyos pénzbeli áldozatokat hozni. E tekintetben szakértők becslései eltérőek, de a bírság mindenképpen jelentős lesz. Így, a Le Parisien lap szerint a francia fél kénytelen lesz visszatéríteni majdnem másfél milliárd eurót a szerződés szerint plusz hajónként 800-800 millió eurót kompenzációként. Közben a szakértők túlnyomó többsége egyetért azt illetően, hogy ebben az esetben Oroszország harcképessége nem szenved csorbát. Mihail Hodarjonok katonai szakértő hangoztatta:
Véleményem szerint a Mistral osztályú hajók fokozhatták volna az orosz haditengerészet lehetőségeit, úgy a tengeri deszantos akciókat, mint légi-tengeri deszantos akciókat illetően. Azonban egypár hajó még nem tesz semmit. A Mistral-okkal kapcsolatos eset jó lecke számunkra. Az ilyen osztályú hajókat legjobb a hazai hajógyáraktól megrendelni. Remélem, hogy az esetből levonják a kellő következtetéseket.
Kiderül, hogy Párizs zsákutcába terelte önmagát, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a Nyugat közös állásfoglalása melletti elkötelezettség és saját gazdasági előnye között kapkodott. A franciák így elveszthetik üzleti hírnevüket, ami végeredményben sokkal többe fog kerülni nekik, mint a washingtoni Oroszország-ellenes lobbival való konfliktus.”

Merkel: türelem és kitartás kell a válság megoldásához (www.karpatinfo.net)
Türelemre és kitartásra van szükség az ukrán válság megoldásához – mondta a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, amelyben ismét keményen bírálta Oroszországot és megerősítette, hogy Németország célja a szuverén és területileg sértetlen Ukrajna, amely szabadon dönt a jövőjéről.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tiszteli Ukrajna területi épségét, megkérdőjelezi az európai békerendszert és megsérti a nemzetközi jogot.
A német kancellár felidézte, hogy az EU egy évvel ezelőtt a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóra készült, amelyen az eredeti tervek szerint aláírták volna az EU és Ukrajna társulási és szabadkereskedelmi szerződését.
Olvasta? Német lapok: Merkel hevesen bírálja Putyint és a válság terjedésétől tart
Kiemelte: az EU a megállapodás előkészítésének időszakában folytonosan ajánlatokat tett Oroszországnak arról, hogy tárgyaljanak a Moszkvának és az EU-nak egyaránt előnyös együttműködésről, a német kormány pedig azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad választásra kényszerítő, “vagy-vagy helyzet” kialakulását előidézni a keleti partnerségi programban résztvevő államoknak az EU-hoz való közeledése, illetve az Oroszországgal folytatandó szorosabb együttműködése ügyében.
Angela Merkel rámutatott: kétségtelen, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás az EU és Ukrajna között gondokat okozhat Oroszország és Ukrajna kereskedelmi kapcsolatában, és az ilyen gondok kiküszöbölése céljából számos alkalommal tárgyalt az orosz elnökkel.
Ezek az esetlegesen keletkező problémák azonban nem teszik elfogadhatóvá Moszkva tevékenységét, a Krím bekebelezése és a “közvetett és közvetlen” részvétel a donyecki és luhanszki harcokban semmivel nem igazolható és megbocsáthatatlan – jelentette ki a német kancellár.
Megerősítette, hogy a német álláspont szerint az ukrán válságnak nincs katonai megoldása, és Berlin politikája továbbra is három pilléren nyugszik. Az első Ukrajna politikai és gazdasági támogatása, a második a diplomáciai munka, a párbeszéd fenntartása és folytatása Moszkvával, a harmadik pedig az Oroszországgal szemben elrendelt uniós büntetőintézkedések támogatása.
Kattints: Német kormányszóvivő: Merkel és Gorbacsov eltérően ítéli meg az ukrán válságot
A szankciók bevezetése Moszkva magatartása miatt elkerülhetetlen volt, felfüggesztésük, eltörlésük pedig a jelenlegi helyzetben lehetetlen, hiszen a donyecki és luhanszki helyzet igen távol áll a fegyvernyugvástól, amelyről a kijevi kormány és az oroszbarát szakadárok szeptemberi miniszki megállapodása rendelkezik – mondta a német kancellár a Bundestagban a 2015-ös költségvetés vitájában elmondott beszédében.
Forrás: MTI”

Háborút indít az erőszak ellen Európa (www.origo.hu)
A méltóság forradalma volt az, ami tavaly novemberben Ukrajnában kezdődött. Ezt a kijevi tüntetéssorozatot szervező EuroMaidan aktivistája mondta az Origónak Strasbourgban. Ide hívták ugyanis az Európai Parlament egyik legrangosabb elismeréséért „versengő” emberi jogi élharcosokat, az uniós törvényhozás így néhány óráig Kongóra, Azerbajdzsánra és Ukrajnára figyelt.
Huszanhatodik alkalommal adták át a strasbourgi Európai Parlamentben a Szaharov-díjat. A gondolat szabadságáért – és 50 ezer euróval – járó elismerést idén Denis Mukwege kapta. Az 59 éves kongói nőgyógyász a nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésére tette fel az életét, szaktekintélynek számít a szexuális támadások áldozatainak szociális és lelki reintegrációjában.
A díjazott beszédében azt mondta: „A nemi erőszak áldozatául esett nőknek nem jelent semmit a díj akkor, ha nem jutnak segítséghez a béke, az igazságosság és a demokrácia megteremtésében. (…) Túl sok időt fordítottunk az erőszak következményeinek helyreállítására, itt az idő, hogy az okokkal foglalkozzunk”.

A hülyeség ellen küzd
Mukwage beszéde – és a képviselők vastapsa – után sajtótájékoztatót is tartott Martin Schulz EP-elnökkel, ahol kijelentette: az atomfegyverekhez hasonlóan a szexuális bűncselekmények terén is vörös vonalat kell húzni, de ez először mindig a helyi közösségeken – Kongó esetében például a klánokon és a rendőrségen – múlik. „Az emberi hülyeség ellen próbálok tenni” – vallotta az orvos, de állítása szerint még nem gondolt arra, hogy ennek a politika lehetne az ideális terepe.
Mukwagén kívül a Szaharov-díjra idén még ketten voltak esélyesek: Lejla Junusz – jelenleg börtönben ülő – azeri emberi jogi aktivista (akit belátható okok miatt Amszterdamban élő lánya, Dinara képviselt), illetve az éppen egy évvel ezelőtt kezdődött kijevi tüntetéssorozat egyik kulcsszereplője, az EuroMaidan.

A méltóság forradalma
A mozgalom nevében az egyik vezető ukrán diákaktivista, Jelizaveta Scsepetilnyikova érkezett Strasbourgba. A kipróbált tüntetőnek számító egyetemista lány az Origónak nyilatkozva így emlékezett tavaly novemberre: „Világossá vált, hogy semmi jóra nem számíthatunk, sőt, minden csak rosszabb lesz, ezért radikális váltásra volt szükség, nem pedig apró kormányzati lépésekre.”
Kérdésünkre, hogy a szó hagyományos értelmében forradalomnak nevezné-e a történteket, azt mondta: inkább méltóság forradalma volt, amelynek ereményeként az egész ország jó irányba változott. „Janukovics Putyin bábja volt, elűzésével visszakaptuk a méltóságunkat, de a rendszerszintű változás mint forradalmi cél, még hátravan. Játékszabályváltást akartunk, de ezt nem az utcán lehet elérni; abban kell bízni, hogy az új parlament és a civil szervezetek képesek lesznek mindezt végigvinni” – vélekedett Scsepetilnyikova.

Megérte?
„Beleszólást nyertünk abba, hogy merre menjen tovább az ország, ennek viszont ára volt és van: a Majdan, most pedig Kelet-Ukrajna halottjai. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megmondjam, végül is megérte-e, de az biztos, hogy az emberek elkötelezettebbek lettek, és a nacionalizmus helyett inkább hazafiasságot tapasztalok” – válaszolta kérdésünkre az aktivista. Felvetettük azt is, hogy tud-e hinni a jelenlegi ukrán vezetőknek (minthogy Petro Porosenko elnök Janukovics minisztere, Arszenyij Jacenyuk leendő kormányfő pedig Julija Timosenko szövetségese volt – a szerk.).
„Nagy figyelemmel követjük, hogy mi történik a politikában, mert hatalmas a bizalmatlanság, ugyanakkor annak meg nincs sok értelme, hogy azonnal gyanakodva nézzünk azokra, akiket demokratikus úton megválasztottunk. Nagy a felelősség Porosenkón és Jacenyukon, hogy megváltoztassák azt az előítéletet, hogy a politikus csak a saját hasznára dolgozik. Keresztülmentek a Majdanon, megtapasztalták az elmúlt egy évet, és meg is van a támogatottságuk ahhoz, hogy ezt véghezvigyék, de ez nem fog egyik napról a másikra menni: rengeteg az akadály, amit le kell küzdeni” – mondta az aktivista lány, aki a törekvések sikeréhez az EU „tisztább és egyérteműbb támogatását” tartaná szükségesnek. Erre pedig két jó oka is van: „Azt szeretnénk, ha Ukrajna egy európai országgá válna, amely képes leküzdeni az orosz agressziót.”

Mandelától Malaláig: hogyan lesz valaki Szaharov-díjas?
Az Andrej Szaharov szovjet fizikusról elnevezett elismerés kitüntetettjére júliustól szeptemberig tehetnek javaslatot az EP-képviselők: a jelöltséghez 40 egyéni vagy egy parlamenti frakció ajánlása szükséges. Szeptemberben három illetékes parlamenti bizottság háromesélyesre szűkíti a listát, ebből pedig októberben az EP elnöki tanácsa választja ki a győztest. 1988 óta a Szaharov-díjat megkapta már többek között Nelson Mandela, Alexander Dubcek, Ibrahim Rigova, Kofi Annan, az arab tavasz ikonikus alakjai és Malala Juszafzai, illetve olyan szervezetek, mint a Riporterek Határok Nélkül vagy a Belorusz Újságírók Szövetsége.
(* a szerk.: Ha már megvívták a háborújukat az erőszak ellen, utána mehetnek közösülni a szüzességért. A hülyeséggel – főleg a sajátjukkal – szemben úgyis esélytelenek.)

Diktátorból tanár bácsi lesz Lukasenko? (www.eurazsiaport.hu)
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint az egyetemi rektori lenne a testhezálló állás a számára, de szívesen tanítana diákokat is.
Az Európa utolsó diktátorának csúfolt belorusz elnök az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint szívesen kezdene tanári karrierbe, miután befejezte a politizálást. A Belorusz Állami Tanári Egyetemen tartott beszédében így fogalmazott: “Ha még egészségem engedi, tanárként fogok dolgozni és örömmel fogok tanítani.” Legszívesebben rektor lenne, de megelégedne egy egyszerű tanári állással is.
Az egyetemen tartott beszédének fő mondanivalója az volt, hogy szerinte emelni kell a pedagógusok presztízsét az országban. “Ez máshogy nem képzelhető el, csak a fizetések emelésével. De más tényezők is közrejátszanak […] A modern kultúra is ezt követeli” – utalva a szovjet idők dicsőített tanári karrierjéhez képest csökkent megbecsülésre.”

Arcátlanoknak és vég nélkül követelőzőknek nevezte Erdogan a jenkiket Biden látogatása után (kuruc.info)
Arcátlannak nevezte az Egyesült Államokat Recep Tayyip Erdogan szerdán, nem sokkal Joe Biden amerikai alelnök törökországi látogatása után, amiért Washington szüntelenül követelésekkel lép fel Ankarával szemben az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet és a szíriai háború ügyében.
“Azt szeretném, ha tudnák, hogy az arcátlanság és a vég nélküli követelések ellen vagyunk” – mondta Erdogan egy üzleti fórumon Ankarában, ahol felidézte Washington gyakorta elismételt kéréseit az IÁ elleni küzdelemmel és a szíriai háborúval kapcsolatban, amelyek Biden hét végi látogatásán is elhangzottak.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása ellenére az iszlamista-konzervatív török vezetés továbbra is megtagadja, hogy beavatkozzon a kurd harcosok oldalán a dzsihadisták által hetek óta ostromolt török-szíriai határvárosnál, Kobaninál zajló küzdelembe.
A NATO-tag Törökország ugyancsak megtagadja annak az amerikai kérésnek a teljesítését, hogy nyissa meg a dél-törökországi Incirlikben lévő katonai bázist az Iszlám Állam ellen küzdő nemzetközi koalíció repülőgépei előtt, hogy azok a támaszpont repülőteréről indulva mérhessenek légicsapásokat a terrorszervezet iraki és szíriai hadállásaira.
Ankara továbbra is úgy véli, hogy a légitámadások hatástalanok az IÁ ellen, és azt állítja, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek a hatalomból való eltávolítását kellene a dzsihadisták legyőzésére kialakított stratégia elsődleges céljává tenni.
“Az amerikaiak csupán messziről nézték, ahogy a zsarnok (a szíriai elnök) háromszázezer embert lemészárolt. Némák maradtak Aszad barbarizmusával szemben, miközben a Kobani sorsa miatt a nemzetközi közösségben keltett bűntudatra játszanak” – állította Erdogan, és hozzátette, “mi nem valamiféle ‘felsőbb szellem’ segítségével oldjuk meg gondjainkat, hanem saját népünk segítségével”.
Erdogan két nappal korábban kijelentette, hogy a térséggel kapcsolatos amerikai stratégiát kizárólag a kőolaj mozgatja.
Az amerikai alelnök vasárnap fejezte be törökországi látogatását, anélkül, hogy a két ország viszonyában a szíriai polgárháború kérdésében bármiféle áttörést értek volna el. Mindenesetre a török elnök hangvételével ellentétben egy amerikai tisztségviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy a vizit során “közeledtek az álláspontok”.
Törökország amiatt tanúsít elutasító magatartást, mert úgy véli, ha katonai segítséget nyújt a Kobanit védelmező kurdoknak, azzal Aszad rendszerét és a Törökország keleti részének elszakadásáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit támogatná.
(MTI)”

703 ember halt meg tavaly két kairói tüntetés feloszlatásakor (kuruc.info)
Kairóban 703 ember halt meg tavaly augusztus 14-én két tüntetés feloszlatásakor – állapította meg a hivatalos egyiptomi tényfeltáró bizottság szerdán bemutatott jelentésében.
Egyiptom modern történetének legvéresebb napján a kairói Rábaa el-Adavíja mecset körül és az en-Nahda téren tartott tiltakozóakciók erőszakos feloszlatása során a jelentés szerint 693 civil és 10 rendőr vesztette életét, és több mint kétezren megsebesültek.
A főváros két közlekedési csomópontját Mohamed Murszi exelnök támogatói hat héten át tartották megszállva, miután a hadsereg 2013. július 3-án elmozdította tisztségéből az iszlamista államfőt.
A hivatalos bizottság a tavalyi hatalomváltás óta történt erőszakos események áldozatainak számát hivatott megállapítani. A jelentés szerint az augusztus 14-i tiltakozóakciók “sem feloszlatásuk előtt, sem az alatt nem voltak békés tüntetések”, és indokolt volt a rendőrség erőszakos fellépése, miután a demonstrálók számos felszólítás után sem voltak hajlandók önként távozni.
A bizottság kiemelte, hogy a feloszlatás előtt a rendőrök ultimátumot adtak Murszi híveinek, és egy biztonságos folyosót is létrehoztak azok számára, akik el akarták hagyni a tüntetések helyszínét. A rendőrség először vízágyúkat és könnygázt vetett be, éles lőszert csak azután használt, hogy tagjai közül többet agyonlőttek – áll a szövegben.
A jelentést ismertető sajtókonferencián a bizottság elnöke, Fuád Abdel-Moneim Riád ugyanakkor elítélte a biztonsági erők “brutális” eljárását.
A bizottság kimutatta, hogy a rendőrök a támadásokra reagálva nem csak az őket ért lövések forrásaira lőttek, ami jelentősen megemelte az áldozatok számát. A kormány továbbá a tiltakozóakciók kevesebb veszteséggel járó, de hosszabb ideig tartó feloszlatása helyett a gyorsabb megoldást választotta az állam tekintélyének védelme érdekében.
A jelentésben rámutattak arra is, hogy a tavaly nyári zavargások alatt országszerte 64 templomot támadtak meg iszlamisták, főképp a vidéki régiókban. A szövegből az is kiderül, hogy több faluban maguk a rendőrök akadályozták meg, hogy a keresztények elmenekülhessenek.
A biztonsági erők ezenközben megkezdték előkészületeiket egy péntekre meghirdetett újabb tüntetéshullámra, amelyre a Szalafista Front nevű befolyásos iszlamista szervezet szólította fel a népet. Mohamed Ibráhim belügyminiszter többször is arra figyelmeztette a tüntetni készülőket, hogy zavargások esetén a biztonsági erők nem fognak habozni, és akár éles lőszert is használnak az állami intézmények védelmében.
(MTI)”

Ban Ki Mun köszönetét nyilvánította Porosenkónak a megbékélés útjai felkutatása terén kifejtett erőfeszítéseit (hungarian.ruvr.ru)
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár köszönetét nyilvánította Petro Porosenko ukrán elnöknek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése módjának felkutatása terén kifejtett erőfeszítéseit – közölte az ENSZ sajtószolgálata.
A sajtószolgálat közleménye rámutat, hogy Ban Ki Mun tegnap telefonbeszélgetést folytatott Porosenkóval.
Ugyanakkor az ukrajnai honpolgárok körében egyre többen támogatják a konfliktus erővel való rendezését. Szociológusok szerint a katonai akció támogatottsága a lakosság körében 36%-t tesz ki.”

Fergusonban minden megengedett, ami tilos volt a Majdanon (hungarian.ruvr.ru)
Az Egyesült Államokban csupán november 26. reggelére csillapodtak le kissé a hangulatok, amelyeket a Missouri tagállambeli Ferguson városban történt események váltottak ki.
November 26-ra New Yorktól Kaliforniáig 35 tagállamban került sor tiltakozásokra annak kapcsán, hogy szabadon bocsátották azt a rendőrt, aki augusztusban egy 18 esztendős fegyvertelen afroamerikai fiatalembert lőtt le. Az esküdtek azt a határozatot hozták meg, hogy a rendőr nem sértette meg a rendfenntartó szervekre vonatkozó előírásokat.
Fergusonban a kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett és a Nemzeti Gárdát szólította fel a rendőrség támogatására. A tüntetőkkel szemben páncélosokat vetettek be, a rendőrség könnygázt, sokkoló botokat alkalmazott. Jelenleg a városban több mint 60 tiltakozót tartóztattak le. Barack Obama amerikai elnök kétszer fordult beszéddel az amerikai honpolgárokhoz. Bejelentette, hogy a zavargásokban résztvevő, gyújtogató, fosztogató személyeket a törvények értelmében felelősségre fogják vonni.
Nem az a legelképesztőbb, hogy mindez megtörtént. Az ilyesmi egyáltalán nem tekinthető valami rendkívüli esetnek az USA részéről. A számadatok és a Fehér Háznak a tüntetésekre való reagálása az elképesztő.
Az FBI legutóbbi statisztikája szerint 2013-ban az amerikai rendőrség 461 „megalapozott gyilkosságot” követett el. Az állami erőszak áldozatainak oly magas számára az adatgyűjtés eddigi történetében még nem került sor. „Megalapozott gyilkosságnak” minősül emberek fizikai eltávolítása a rendőrség, az FBI és egyéb állami szervek dolgozói által, ami szolgálati időben történhet és amit a körülmények indokolnak. A múlt évben az USA-ban elkövetett mindennemű összes gyilkosságnak 3%-t teszi ki ez a fajta.
Obama bejelentette a Fehér Házban, hogy a fergusoni zavargások minden résztvevőjét törvényes úton felelősségre fogják vonni.
Világos volt, hogy az ítélet aggodalmat szül nemcsak Fergusonban, hanem országszerte is. Egyetérthetünk azzal, hogy az esküdtek nagy zsűrijének jogában állt ilyen döntést hoznia. Társadalmunkban még mindig vannak problémák, de azok nem oldhatók meg kirakatok szétzúzása és autók felgyújtása révén. A problémák nem tűnnek el és azokkal nem menthető a vandalizmus.
Tavaly és az idén a kijevi pogromok során az „önmérsékletre” való mostani felszólításokhoz semmi hasonló sem esett meg. Az USA hivatalos személyei, ellenkezőleg, újabbnál újabb provokációkra bujtogatták a lázadókat. A kijevi Majdanon a rendőrségnek még a könnygáz alkalmazását is betiltották, sőt, fegyverüket is le kellett adniuk.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy „Oroszország utálkozását juttatja kifejezésre az amerikai hatóságoknak a fergusoni békés tiltakozók szétoszlatását szolgáló döntésével kapcsolatban, amelyik buldózerrel és bottal gázol a demokratikus jogokba és az emberi méltóságba”. Ez a döntés elfogadhatatlan és nem illeszkedik a demokráciához – mondta Lavrov.”

Több mint 40 személyt vettek őrizetbe a fergusoni zavargások során (hungarian.ruvr.ru)
Az amerikai rendfenntartó szervek 44 személyt vettek őrizetbe az USA-beli Ferguson városban kitört zavargások második éjjelén. A rendbontás azok után kerítette hatalmába a várost, hogy az esküdtek úgy döntöttek, hogy nem emelnek gyilkossági vádat azzal a rendőrtiszttel szemben, aki augusztusban lelőtt egy fegyvertelen kamaszt. Ezt a St. Louis-i körzeti rendőrség közölte.
Szerdára virradó éjjel mintegy 3 ezren vettek részt a Washingtonban rendezett békés tiltakozóakcióban. Amerikai médiák értesülései szerint ilyen akciókat Bostonban és New Yorkban is szerveztek, ahol másfél, ill. háromezren vonultak ki az utcára. Összesen 38 amerikai tagállamban került sor tiltakozásra.”

A fergusoni rendőrség szétoszlásra szólította fel a tiltakozókat, letartóztatással fenyegetve őket (hungarian.ruvr.ru)
Az amerikai Fergusonban a rendőrség dolgozói felszólították a tüntetőket, hogy távozzanak az utcáról, máskülönben letartóztatják őket.
Hétfőn az esküdtszék vétlennek minősítette Darren Wilson rendőrt, aki lelőtte a 18 esztendős afroamerikai fiatalembert, Michael Brownt. Az esküdtek döntésének közzététele után a városban zavargások törtek ki.
A tiltakozók raboltak és gyújtogattak. A rendőrség könnygázt alkalmazott.”

Amerika forrong: 170 városban tüntetnek a fergusoni döntés ellen (index.hu)
Rég látott tiltakozáshullám söpört végig Amerikán, miután ejtették a vádat a 18 éves fekete fergusoni fiút lelövő rendőr ellen. Oaklandben tüzek gyúltak, Atlantában hipszterek tüntettek – és nem minden alap nélkül. Az ügyben ugyanis még mindig rengeteg a kérdőjel.
Hétfő este zavargások törtek ki az amerikai Fergusonban, miután a 12 tagú nagyesküdtszék ejtette a 18 éves Michael Brownt agyonlövő rendőr elleni vádakat. Az emberek nagyrészt békésen tiltakoztak a döntés ellen, de voltak, akik a rendőröket dobálták, több járőrkocsit és épületet felgyújtottak, és üzleteket fosztogattak. A hatóságok nem kevesebb mint 150 lövésről is beszámoltak, szemtanúk pedig a páncélozott járművek oldalán látható lövedékkráterekről tettek említést. A rendőrség hangsúlyozta, hogy emberei egyetlen egyszer sem sütötték el fegyvereiket. Könnygázt azonban bevetettek.
Kedden kiújultak a tiltakozások, de a 21 ezres városkába vezényelt rendőrsereg és a 2200 nemzeti gárdista már képes volt megfékezni az erőszakos cselekmények nagy részét. A megmozdulások azonban nem korlátozódtak a Missouri állambeli kisvárosra: a CNN összesítése alapján kedden nem kevesebb mint 170 amerikai településen volt valamilyen tiltakozó akció.
Ezek általában pár száz, legfeljebb ezerfősek voltak. New Yorkban spontán felvonulás kezdődött, a több száz tüntető egy időre megbénította a várost New Jersey állammal összekötő Lincoln-alagút forgalmát, és bár a tüntetést nem engedélyezték, a rendőröknek eszük ágában sem volt feloszlatni a tömeget.
A tüntetések békésen zajlottak, egyedül a kaliforniai Oaklandben voltak erőszakos cselekmények, itt óriási tüzek is gyúltak az utcákon. Los Angelesben az egyik autópályát zárták le és a rendőrkapitányság előtt tüntettek, Denverben a rendőrség paprikaspray-t vetett be három tüntető ellen, hogy megakadályozza a helyi sztráda lezárását. A fővárosban az emberek holttesteket imitálva feküdtek a rendőrkapitányság épülete elé.
Atlantában a plasztikus leírás szerint fekete egyetemisták, csőnadrágos fehér hipszterek, középkorú szocialisták és barettsapkás fekete milicisták verődtek össze, hogy kiadják a mérgüket.
Obama elnök a nagyesküdtszék döntésére és a megmozdulásokra reagálva egyszerre próbált érzékenységet és határozottságot mutatni: elismerte hogy a kisebbségek panaszai „a kemény valóságban gyökereznek”, ugyanakkor leszögezte, hogy „az erőszakra nincs mentség”, és hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni.

Na de miért háborog Amerika?
Amiatt, hogy augusztus 9-én egy Darren Wilson nevű fehér rendőr fejbe lőtt egy fekete srácot, Michael Brownt. A főleg fekete etnikumú, szociálisan hátrányos helyzetű fergusoniak körében hamar elterjedt, hogy a rendőr teljesen indokolatlanul lőtte le a magát megadó 18 éves Brownt – ekkor söpört végig Fergusonon a tiltakozások első hulláma.
A 28 éves rendőr állítása szerint tény, hogy a fiúnál nem volt fegyver, ám rátámadt, és ki akarta csavarni a kezéből a pisztolyát. Ahogy azt a jegyzőkönyv szerint másodpercekkel a lövések leadása után, némileg sokkos állapotban felettesének jelentette:
– El kell mondanom, mi történt: meg kellett ölnöm őt.
– Micsoda?
– Ráfogott a fegyveremre, erre rálőttem. Meg kellett ölnöm őt.
A 9 fehér és 3 fekete tagból álló nagyesküdtszék – ugyebár az esküdtek nem hivatásos jogászok, hanem átlagos civilek – elhitte Wilson beszámolóját; főleg azért, mert a szemtanúk vallomásai önellentmondásoktól hemzsegtek. A Vice azonban alaposan kivesézte a régebbi és a most nyilvánosságra került nyilatkozatokat, és megállapította:
Darren Wilson vallomásában sincs kevesebb önellentmondás, mint a szemtanúkéban.
Lássunk néhány olyan példát, mely alapján mi sem mertünk volna megesküdni, hogy valóban úgy történt az eset, ahogy azt a rendőr elmesélte:
Wilson azt vallotta, Brownban és a vele együtt az úttest szélén sétáló Dorian Johnsonban ráismert egy röviddel azelőtt jelentett bolti tolvajlás gyanúsítottjaira, a fergusoni rendőrfőnök azonban korábban határozottan állította: beosztottja nem tudott az amúgy pitiáner bolti tolvajlásról.
Wilson elbeszélésében Brown rávágta a kocsiajtót, amikor épp intézkedésre készülve ki akart szállni, majd legalább tízszer megütötte. Amikor pedig dulakodni kezdtek, a 130 kilós Brown markában Wilson úgy érezte magát mintha egy ötéves gyerek próbálná megfékezni Hulk Hogant
És ha még egyet kap a 130 kilós fiútól, akkor ő elájulna. A rendőr kórházi vizsgálata azonban csak felületi sérüléseket, karcolásokat mutatott ki.”

Leáll az ukrán elnök érdekeltségébe tartozó Bonbonetti nagykanizsai gyára, csoportos leépítés (oroszhirek.hu)
Várhatóan december 10-én befejezi a működését és ezzel az ostyagyártást a Bonbonetti Choco Kft. nagykanizsai cége, a Choco Bonita Kft., a csoportos létszámleépítéssel elküldött 64 dolgozó mintegy harmadát az ugyanazon a telephelyen működő Kanizsa Pékség foglalkoztatná tovább. Lakos István, a budapesti Bonbonetti Choco Kft. projektfelelőse az MTI megkeresésére szerdán elmondta: több érdeklődő is jelezte, hogy megvásárolná a nagykanizsai, ostyagyártással foglalkozó üzemet, de nem sikerült olyan potenciális vevőt találni, aki nagyobb létszámmal átvette volna a céget. Mint hozzátette: a törvényes előírásoknak megfelelően jelentették be már nyáron a csoportos létszámleépítést a munkaügyi központnak, s a távozó dolgozók ezekben a napokban kapják meg a felmondólevelüket.
Folyamatosan egyeztettek az azonos telephelyen működő Kanizsa Pékség Zrt.-vel, s várható, hogy a dolgozók egy részének a sütőipari cég tud munkát adni. A tervek szerint december 10-én fejeződik be a termelés a nagykanizsai üzemben – mondta még el Lakos István. A Kanizsa Pékség Zrt. – amely bérbeadóként biztosította eddig az üzemcsarnokot a Choco Bonita számára – a csoportos létszámleépítéssel távozó 64 dolgozónak munkalehetőséget ajánlott, közülük 25-en jelezték, hogy átmennének a sütőipari vállalathoz – mondta el az MTI-nek Polgár Ervin, a társaság vezérigazgatója. Úgy vélekedett, hogy komoly tőkeerejű cégre lett volna szükség vásárlóként, s bár önkormányzati és minisztériumi segítséget is kaptak a társaság és a munkahelyek megmentése érdekében, ilyen vevőt nem sikerült találni.
A Kanizsa Pékség ugyanakkor bővítést tervez, ezért várhatóan mind a 25 jelentkezőt alkalmazni tudja, ami azért is könnyen megy, mert a Choco Bonitától eddig is bérelt munkaerőt. Polgár Ervin közölte: az utóbbi négy évben a Kanizsa Pékség mintegy másfél milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, ennek köszönhetően jelenleg – leányvállalatával, a Göcsej Pékséggel együtt – 245 munkavállalót foglalkoztat. Nagykanizsai, 12 ezer négyzetméteres telephelyének mintegy harmadát bérelte eddig a Choco Bonita, ezen a területen a sütőipari cég újabb fejlesztéseket tervez.
Az ukrán államfő érdekeltségébe tartozó Bonbonetti nagykanizsai gyártásának megszüntetése kapcsán korábban Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója az MTI-nek elmondta: a reménybeli vevőkkel folytatott tárgyaláskor több segítséget is felajánlottak. Egyebek mellett munkahelymegőrző támogatást is igénybe vehetett volna a potenciális vásárló, hogy a nagykanizsai édesipari üzem tovább működjön és a dolgozókat ne kelljen elbocsátani.
Korábban a Népszabadságnak a Bonbonetti a hatékonyság növelésének kényszerével indokolta a bezárást. Sánta Sándor vezérigazgató a lapnak hangsúlyozta, hogy a magyarországi fejlemények nem állnak összefüggésben az ukrán anyacég, a Viktor Porosenko érdekeltségében álló Roshen problémáival az orosz piacon, amelyek ugyan alapvetően nem rendítik meg az európai, amerikai és kanadai érdemi piacokkal is rendelkező céget, de azért komoly bevételkiesést okoznak.
A Kanizsahír hírportál egy korábbi értesülése szerint a szakszervezetet arról tájékoztatta a bezárás okaként a Bonbonetti Choco Kft. vezetése, hogy a népegészségügyi termékadó 2011-es bevezetése óta rohamosan megerősödött a feketegazdaság az édesipari termékek piacán. A társaság nem kis- vagy közepes vállalkozás, ezért nem jut fejlesztési forrásokhoz, a termékei pedig így nem képesek felvenni a versenyt a feketepiaci alternatívákkal.
A Bonbonetti cég neve egyébiránt éppen Nagykanizsáról származik, ugyanis a zalai városban már a rendszerváltás előtti évtizedekben készült egy ostyaféle ezen a néven, majd a privatizációt követően a termék nevét vette fel az itt működő cég. A mai Bonbonetti a honlapján található cégtörténet szerint több tulajdonosváltás után került az ukrán Roshen kezébe. A Stollwerck Budapest Kft.-t és a nagykanizsai Bonbonetti Kft.-t 2004-ben vásárolta meg, majd az egész cégcsoportot Bonbonettire keresztelte át.”

Török Gábor nem indul, ha Simicska igen (index.hu)
Előzmény (4)
A Jobbik támogatja Török Gábort
Török Gábor: Tényleg elindulnék Navracsics mandátumáért
Ennél viccesebben nem lehetne vége a fideszes kétharmadnak
Simicska nem mondott nemet a veszprémi jelöltségre
Ha megjelenik Simicska Lajos bármilyen formában a választáson, akár közvetlenül, akár közvetve, attól csak még komolyabb lesz a tétje a veszprémi időközi választásnak. (…) Ugyanakkor abban nem vagyok annyira biztos, hogy akkor szereplőként, tehát sakktáblán, bábuként is szeretnék megjelenni – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Török Gábor. A teljes beszélgetést ma este hat órától hallgathatják meg az Inforádióban.
Nemrég Török Gábor politológus úgy döntött: ha elég támogatást kap elképzeléséhez a Facebookon – vagyis több mint 22 ezer lájkot –, akkor megfontolja, hogy elindul a február 22-i, veszprémi időközi választáson. Török Gábor azt mondta, december elején dől el, hogy megméreti-e magát.
Török keddi bejelentése után szerdán a Népszava adott hírt arról, hogy Simicska Lajos az indulást fontolgatja. Bár az Index kérdésére Simicska azt válaszolta, hogy egyelőre nem akar nyilatkozni a kérdésben, Puskár Anett, a Közgép szóvivője tényleg megerősítette: a (volt) Fidesz-közeli üzletember valóban gondolkodik, hogy beszálljon a Navracsics Tibor visszaadott mandátumáért folyó küzdelembe.
„Ha esetleg úgy alakul, hogy valóban el fogok indulni, akkor nagy valószínűséggel ezt az alkalmat ki fogom használni arra, hogy egy egészen egyedi kampányt folytassak, abban az értelemben, hogy a kampánynak legyen egy betekintő lehetősége. Megpróbálok egy olyan kampányt folytatni, ami a választópolgárok számára is teljesen áttekinthető és látható” – fogalmazott Török Gábor.
Arra a kérdésre, hogy mikorra kell döntést hoznia az indulásról, azt mondta: ezen a héten kiderül, hogy hogyan áll a szimpátiaszavazás. Ha a szavazatszám nem éri el a 22 194 lájkot, biztosan nem jelölteti magát. „Ha átlépi, akkor hozok egy döntést az indulással kapcsolatban valamikor december elején, és utána ki kell találni, hogyan nézzen ki a kampány” – közölte a politológus.”

Jövőre kötelező lesz a rabmunka (www.origo.hu)
Évtizedek óta jogos társadalmi igény, hogy az elítéltek a munkájukkal járuljanak hozzá fogva tartásuk költségeihez – indokolta a kötelező rabmunkát Lajtár József vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese.
2015 januárjától már törvényi kötelezettség lesz a büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek számára a munkavégzés. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint az elmúlt négy évben több ezerrel nőtt a hazai börtönökben és a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál munkát végző elítéltek száma. A börtönökben működő, mezőgazdasági és ipari termeléssel foglalkozó társaságok tavaly 14 milliárd forint értéket állítottak elő.

Tizennyolcezren börtönben
A 28 hazai börtönben körülbelül tizennyolcezer a fogvatartottak száma, a betegek, a nyugdíjkorhatárt elért személyek és a jogerősen még el nem ítéltek nem kötelezhetők munkára, így a fogvatartottak közül mintegy tizenkétezer embernek kell dolgoznia.”
(* a szerk.: és mi a helyzet a rabszolgamunkával?)

Goodfriendet nem hívják vissza Amerikába (www.origo.hu)
Amit André Goodfriend ideiglenes ügyvivő tesz, egybecseng az amerikai külügyminisztérium elvárásaival – mondta Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár. Szerinte Goodfriend egy igazi profi.
Thomas Melia az ATV-ben sugárzott interjúban, arra a felvetésre, hogy egyesek szerint már nincs szó barátságos párbeszédről, és az amerikai kormány beavatkozik a magyar belügyekbe azt mondta, hogy André Goodfriend az egyik legkiválóbb, legtöbbre tartott diplomatájuk, „igazi profi”.

Elégedettek vele
Azt is mondta, hogy André Goodfriend „pont azt a munkát végzi Budapesten, amivel a külügyminiszter és az Egyesült Államok elnöke megbízta, vagyis például kapcsolatot tart emberekkel a kormányon belül és a kormány kívül is”.

Tüntetésre járni kötelesség
Thomas Melia a budapesti tüntetésekre utalva elmondta, hogy a diplomaták bevett gyakorlatának számít, hogy személyesen figyelnek meg nyilvános eseményeket. Szerinte az az állítás, hogy az ideiglenes ügyvivő részt vett a demonstráción, nem teljesen igaz. „André Goodfriend azt tette, ami a munkája, és a főnökei nagyra értékelik Washingtonban”.

Goodfriend marad Magyarországon
Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy az ügyvivőt hazahívják, vagy hogy éppen ellenkezőleg, nagyköveti rangba kerüljön, azt mondta: az elnök jelöltje Colleen Bell. Thoma Melia reméli, Colleen Bell jelölését hamar elfogadják a szenátusban, hogy a „nagykövet asszony mielőbb Budapestre utazzon, és André Goodfrienddel együtt a budapesti misszión dolgozzon”.
Az André Goodfrienddel készült interjúnkat itt olvashatja.
(* a szerk.: a karácsonyi „meglepetés”, hogy a szépasszony is jön, és a „jóbarát” is marad – akinek a tüntetésre járás kötelesség – utána pedig a hangulatjelentés-írás, mint a szovjet időkben. Vajon a kormánybuktatás is a kötelessége-e, vagy az már prémiumért megy?)

Goodfriend beállított a Századvéghez (www.origo.hu)
A Századvéghez látogatott szerdán délután André Goodfriend. Az amerikai ügyvivő az alapítvány elnökhelyettesével tárgyalt.
André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője látogatást tett a Századvégnél, ahol kötetlen, konstruktív munkamegbeszélést folytatott Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, az alapítvány elnökhelyettesével – közölte a Századvég Alapítvány a honlapján.
Hogy pontosan mi volt a találkozó témája, és konkrétan miről beszélt egymással André Goodfriend és Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról nem kaptunk bővebb tájákoztatást. Így azt sem tudjuk, hogy szóba került-e például a beutazási tilalom. Az Origo kérdésére Keresztesi Péter, a Századvég kommunikácós és marketing-igazgatója azt mondta, hogy abban maradtak az amerikai ügyvivővel, hogy csak a “találkozó puszta tényét” közlik, a megbeszélés részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra.”

Ami Lázár János milliós Rolexénél sokkal érdekesebb (kuruc.info)
Egy október 27-én készült fénykép tanúsága szerint Lázár János csuklóján szokatlanul csillogó ékszer tűnt fel, ezt a kiegészítőt még nem lehetett látni rajta – ezzel a témával foglalkozott ma az Index. Annyira felkeltette az érdeklődésüket, hogy rá is kérdeztek a miniszternél.
“A gyűjteményéből ez a legnemesebb darab, amit csak nagyon ritkán hord, mert félti. Azért választotta ezt, mert, bár régi, ugyanakkor sportos is” – közölte velük a sajtóiroda, s az is kiderült, hogy Lázár a 35. születésnapjára lepte meg magát vele. A szülinapi ajándék a Rolex Bubbleback szériába tartozik, a most 39 éves Lázár egy aukción vette, kész állapotban. Szakértők szerint azonban látszik rajta, hogy bőven költhetett rá, mert aukciókon nem szokás ilyen jó állapotú órákhoz jutni, éppen ezért lehet ezeket viszonylag olcsón megszerezni egy árverésen.
2010-ben, Lázár 35. születésnapja évében a legolcsóbb Rolex Bubblebackeket 200-300 ezer, a jobbakat pedig 800-900 ezer forintért lehetett megvenni. Szakértők szerint a politikuson látható darab nagy valószínűséggel az utóbbi kategóriába esik. Becslések szerint a ráfordított felújítással a kiegészítő értéke már jóval meghaladja a milliót, azonban Lázárnak még ezzel együtt sem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában. A darab a II. világháború környékén készülhetett, antik ékszernek számít, mert Bubblebackeket már nem gyárt a Rolex, csak használtan lehet hozzájutni. Az értékesebb darabokért kétmillió forintnak megfelelő dollárt is elkérnek az interneten, a legritkábbakat pedig aukciókon árulják néhány millió forintért – részletezi – ennél egyébként jóval terjedelmesebben – a Zsindex.
Van azonban ezen a fényképen másvalami is, amire a hosszú cikkükben egyetlen szót sem vesztegettek. Pedig ki értene ehhez, ha nem pont ők… Az óra mellett ugyanis látható egy piros karkötő is. Ugyanilyen:
És honnan származik a fenti kép? Az bizony a Judaika.hu-ról, mely azt írja magáról a bemutatkozóban: “feladatunknak tekintjük a hagyomány és kultúra zsidó népszerűsítését magyar nyelven, illetve a sajátosan magyar zsidó kulturkincsek magas színtű bemutatását.” (Sic.)
A karkötő ugyanis egy helyre kis kabbala karkötő, a kabbala pedig “a héber misztika évezredes bölcsessége”. A mindössze 500 forintos fonal a zsidók szerint távol tartja a szerencsétlenséget. Nos, úgy tűnik, a zsidóseggnyalás-ügyi miniszternek a jelek szerint bejött a dolog, legalábbis egyelőre, sőt, szépen is fial, azáltal, hogy mindenkinek jelzi, “miben utazik” a viselője: legközelebbi termése éppen a milliós Rolex – hogy a többi vagyontárgyról most szót se ejtsünk…
(Kuruc.info)”

2014. november 25. kedd, Doneckben autóbuszba csapódott be löveg, ami halálos áldozatokhoz vezetett

„Doneckben autóbuszba csapódott be löveg, ami halálos áldozatokhoz vezetett
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Doneckben-autobuszba-csapodott-be-loveg-ami-halalos-aldozatokhoz-vezetett-4560/
Minimum 2 személy életét vesztette, néhány utas megsebesült egy löveg autóbuszba való becsapódása következtében a kelet-ukrajnai Doneckben.

Korábban ukrán katonaság a város egyik nyugati kerületét lőtte Grad rendszerekből. Több épület megrongálódott, tűz tört ki egy bútorgyártó üzemben, egy villamos alállomás megsérült. Végeredményben csaknem 83 transzformátor alállomáson és 7 kazánházban szünetel az energiaellátás. Jelenleg az illetékes városi szolgálat dolgozói javítómunkálatokat folytatnak.”

„Több ukrán katona meghalt és megsebesült a kelet-ukrajnai harcokban
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/25/tobb-ukran-katona-meghalt-es-megsebesult-kelet-ukrajnai-harcokban
Három ukrán katona életét vesztette, huszonnégyen pedig megsebesültek Ukrajna keleti felében az elmúlt 24 órában – tudatták a kijevi hatóságok hétfőn.

„A biztonsági erők három tagja meghalt, huszonnégyen pedig megsebesültek” a tűzszünet ellenére is fellángoló összecsapásokban – közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője.
Az elmúlt nap folyamán heves harcok dúltak mintegy tucatnyi településen a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében. Liszenko szerint az oroszbarát szakadárok hét pilóta nélküli repülőgéppel követik figyelemmel az ukrán hadsereg mozgását.
Donyeck polgármesteri hivatala szerint tizenkét civil sebesült meg a hét végén, több lakóház pedig megsemmisült a becsapódó tüzérségi lövedékek következtében. A harcok miatt a gázhálózatban is károk keletkeztek, ötezer lakás maradt fűtés nélkül.
A felkelők tájékoztatása szerint hétfőn Graham Phillips, a Kreml-párti RT (Russia Today) angol nyelvű orosz televízió és a Zvezda orosz tv-csatorna brit munkatársa is könnyebben megsebesült. Phillips a Zvezdának forgatott a Piszki település környékén folyó harcokról. A felkelők szerint mesterlövészek lőttek rá és a forgatócsoportra, noha mindnyájukon jól láthatóan rajta volt a „Press” megkülönböztető jelzés.
Phillips már többször az ukrán hadsereg fogságába esett, és nyáron a kijevi hatóságok megtiltották neki, hogy ukrán területre lépjen.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban visszautasítja ezeket a vádakat.
Az ENSZ adatai szerint az ukrán válság több mint hét hónappal ezelőtti kirobbanása óta legalább 4300 ember életét vesztette az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, közel tízezren pedig megsebesültek.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Orosz katonák vonulnak ki Ukrajnából
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141125-orosz-katonak-vonulnak-ki-ukrajnabol.html
Az orosz katonák számának csökkenése észlelhető a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatti kelet-ukrajnai térségben, közölte az illetékes kijevi parancsnokság. A közelmúltban az orosz fegyveres erők több mint ezer tagja hagyta el Ukrajnát, állítják. Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter november 22-én külföldi katonai attasék előtt kijelentette, hogy Kijev tudomása szerint az orosz reguláris hadsereg körülbelül 7500 katonája tartózkodik Kelet-Ukrajnában.”

„Kijev: több mint ezer orosz katona hagyta el Kelet-Ukrajnát
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/25/kijev-tobb-mint-ezer-orosz-katona-hagyta-el-kelet-ukrajnat
Az orosz katonák számának csökkenése észlelhető a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatti kelet-ukrajnai térségben – közölte a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet parancsnoksága, hozzátéve, hogy az orosz fegyveres erők több mint ezer tagja hagyta el Ukrajnát.

A parancsokság közlése szerint a szeparatisták igyekeznek saját fegyveres erőket létrehozni. Információk alapján Donyeckben megalakították az általuk önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” első belügyi ezredét. Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter a múlt szombaton külföldi katonai attasék előtt kijelentette, hogy Kijev tudomása szerint az orosz reguláris hadsereg mintegy 7500 katonája tartózkodik Kelet-Ukrajnában.
A harcok övezetében adatokat gyűjtő ukrán szervezet, az Információs Ellenállás kedden azt közölte, hogy heves tüzérségi harcok folynak Luhanszktól északra, Scsasztya település környékén. Donyeck megyében a megyeszékhelytől délnyugatra fekvő, a kormányerők ellenőrzése alatti Volnovaha térségében pedig a szakadárok aktív felderítői tevékenységet folytatnak technikai eszközöket is bevetve.
Hétfőre virradóra az Azovi-tenger partján fekvő dél-donyecki Mariupol fölött a várost védő ukrán erők lelőttek két felderítő drónt (pilóta nélküli repülőgépet). A donyecki helyi állami vezetés egyik alkalmazottja arról számolt be, hogy tüzérségi találat ért kedden egy autóbuszt a városban, aminek következtében két ember meghalt és nyolcan megsebesültek.
Dmitro Timcsuk, az Információs Ellenállás koordinátora kedden Facebook-oldalán azt írta, hogy mintegy 50 tüzérségi eszközt, köztük 10-12 rakéta-sorozatvető rendszert vontak össze a szeparatista erők Donyeck térségében. Tüzérségi egységek koncentrálódását figyelték meg még Donyecktől nyugatra, Makijivka, valamint északra, Horlivka közelében.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Orosz békefenntartók Kelet-Ukrajnába vezénylését kérik a donyecki szakadárok
https://kuruc.info/r/4/136241/
Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetése kedden azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy küldjön “békefenntartó kontingenst” Ukrajnába.
A “népköztársaság” sajtóosztályának honlapján megjelent közlemény szerint a Donyeck megyei szakadárok “parlamentjének”, az úgynevezett népi tanácsnak az elnöksége követeli: haladéktalanul hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvizsgálják “Oroszország képviselőinek részvételével egy békefenntartó kontingens beavatkozásának kérdését a korábban elért megállapodások teljesítésének ellenőrzésére, valamint a térségben kialakult szociális és humanitárius helyzet rendezésére”.
A szakadárok szerint az ukrán kormány cselekedetei “humanitárius katasztrófát és szociális genocídiumot” okoztak Kelet-Ukrajnában.
A múlt hét végén a luhanszki szakadárok fordultak ismételten Oroszországhoz katonai segítségért. A Luhanszki Népköztársaságban magát kormányzóvá kikiáltó Valerij Bolotov az orosz államfőhöz, valamint az orosz parlament mindkét házának elnökéhez fordult, úgyszintén békefenntartók küldését kérve. Az ukrán kormányerőket – általánosságban, konkrét esetek említése nélkül – azzal vádolta meg, hogy vérfürdőt rendeztek Luhanszk megyében, amelyben civilek estek áldozatul.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője november 9-i sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev feltételezése szerint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nagyszabású provokációkra és terrorcselekményekre készülnek, ami ürügyül szolgál majd arra, hogy orosz úgynevezett “békefenntartó” csapatok hatoljanak be a Donyec-medencébe.
(MTI nyomán)”

„Orosz békefenntartók Kelet-Ukrajnába vezénylését kérik a donyecki szakadárok
http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/orosz-bekefenntartok-kelet-ukrajnaba-vezenyleset-kerik-donyecki-szakadarok
Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetése kedden azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy küldjön “békefenntartó kontingenst” Ukrajnába.

A “népköztársaság” sajtóosztályának honlapján megjelent közlemény szerint a Donyeck megyei szakadárok “parlamentjének”, az úgynevezett népi tanácsnak az elnöksége követeli: haladéktalanul hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvizsgálják “Oroszország képviselőinek részvételével egy békefenntartó kontingens beavatkozásának kérdését a korábban elért megállapodások teljesítésének ellenőrzésére, valamint a térségben kialakult szociális és humanitárius helyzet rendezésére”.
Még ide: Donyecki szakadár vezető: Ukrajna sohasem lesz már a régi
A szakadárok szerint az ukrán kormány cselekedetei “humanitárius katasztrófát és szociális genocídiumot” okoztak Kelet-Ukrajnában.
A múlt hét végén a luhanszki szakadárok fordultak ismételten Oroszországhoz katonai segítségért. A Luhanszki Népköztársaságban magát “kormányzóvá” kikiáltó Valerij Bolotov az orosz államfőhöz, valamint az orosz parlament mindkét házának elnökéhez fordult úgyszintén békefenntartók küldését kérve. Az ukrán kormányerőket – általánosságban, konkrét esetek említése nélkül – azzal vádolta meg, hogy “vérfürdőt” rendeztek Luhanszk megyében, amelyben civilek estek áldozatul.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője november 9-i sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev feltételezése szerint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nagyszabású provokációkra és terrorcselekményekre készülnek, ami ürügyül szolgál majd arra, hogy orosz úgynevezett “békefenntartó” csapatok hatoljanak be a Donyec-medencébe.
A szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott “népköztársaságokban” november 2-án tartották meg saját “parlamenti és elnökválasztásukat” a szeparatisták, amit sem Ukrajna, sem egyetlen más ország nem ismert el hivatalosan. Az azóta eltelt időben sorra jelentettek szeparatista csapat- és fegyverzet-összevonásokat, valamint különböző jelzés nélküli – vélhetően orosz – katonai járműoszlopok feltűnését a harcok övezetének több pontján, köztük Donyeck városában is. Közben újabb és újabb, humanitáriusnak mondott segélykonvojok érkeznek Oroszországból Kelet-Ukrajnába, amelyek Kijev szerint fegyver-, lőszer- és egyéb utánpótlást szállítanak a szakadároknak. Ukrán médiajelentések szerint a hét végén újabb orosz “segélyszállítmány” érkezése várható Oroszországból, amely augusztus 22-e óta már a nyolcadik, novemberben pedig a negyedik lesz.
A szakadárok ellenőrzése alatti területekről eközben folyamatosan érkeznek olyan hírek is, amelyek szerint fokozódik az elégedetlenség a lakosság körében az oroszbarát szeparatista vezetőkkel szemben, különösen a nyugdíjak és egyéb szociális ellátások elmaradása miatt.
Liszenko keddi kijevi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy egy donyecki női szervezet ultimátumot intézett Olekszandr Zaharcsenkóhoz, a “népköztársaság elnökéhez”, hogy két hónapon belül hagyja el a városukat. Az Ellenállás Egyesült Női Zászlóalja nevű szervezet aktivistái tiltakozásukat fejezték ki az élelmiszerhelyzet, a szociális garanciák hiánya miatt, valamint azért, mert a “népköztársaság” vezetése állítólag hamis pénzt bocsátott forgalomba, amelyet egyetlen üzletben sem fogadnak el.
Forrás: MTI”

„Orosz békefenntartókat kértek a szakadárok
http://karpathir.com/?p=9834
Az oroszpárti kelet-ukrajnai szakadárok önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetése kedden azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy küldjön „békefenntartó kontingenst” Ukrajnába.

A népköztársaság sajtóosztályának honlapján megjelent közlemény szerint a Donyeck megyei szakadárok „parlamentjének”, az úgynevezett népi tanácsnak az elnöksége követeli: haladéktalanul hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvizsgálják „Oroszország képviselőinek részvételével egy békefenntartó kontingens beavatkozásának kérdését a korábban elért megállapodások teljesítésének ellenőrzésére, valamint a térségben kialakult szociális és humanitárius helyzet rendezésére”.
A szakadárok szerint az ukrán kormány cselekedetei „humanitárius katasztrófát és szociális genocídiumot” okoztak Kelet-Ukrajnában.
A múlt hét végén a luhanszki szakadárok fordultak ismételten Oroszországhoz katonai segítségért. A Luhanszki Népköztársaságban magát “kormányzóvá” kikiáltó Valerij Bolotov az orosz államfőhöz, valamint az orosz parlament mindkét házának elnökéhez fordult úgyszintén békefenntartók küldését kérve. Az ukrán kormányerőket – általánosságban, konkrét esetek említése nélkül – azzal vádolta meg, hogy “vérfürdőt” rendeztek Luhanszk megyében, amelyben civilek estek áldozatul.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője november 9-i sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev feltételezése szerint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nagyszabású provokációkra és terrorcselekményekre készülnek, ami ürügyül szolgál majd arra, hogy orosz úgynevezett “békefenntartó” csapatok hatoljanak be a Donyec-medencébe.
A szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott “népköztársaságokban” november 2-án tartották meg saját “parlamenti és elnökválasztásukat” a szeparatisták, amit sem Ukrajna, sem egyetlen más ország nem ismert el hivatalosan. Az azóta eltelt időben sorra jelentettek szeparatista csapat- és fegyverzet-összevonásokat, valamint különböző jelzés nélküli – vélhetően orosz – katonai járműoszlopok feltűnését a harcok övezetének több pontján, köztük Donyeck városában is. Közben újabb és újabb, humanitáriusnak mondott segélykonvojok érkeznek Oroszországból Kelet-Ukrajnába, amelyek Kijev szerint fegyver-, lőszer- és egyéb utánpótlást szállítanak a szakadároknak. Ukrán médiajelentések szerint a hét végén újabb orosz “segélyszállítmány” érkezése várható Oroszországból, amely augusztus 22-e óta már a nyolcadik, novemberben pedig a negyedik lesz.
A szakadárok ellenőrzése alatti területekről eközben folyamatosan érkeznek olyan hírek is, amelyek szerint fokozódik az elégedetlenség a lakosság körében az oroszbarát szeparatista vezetőkkel szemben, különösen a nyugdíjak és egyéb szociális ellátások elmaradása miatt.
Liszenko keddi kijevi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy egy donyecki női szervezet ultimátumot intézett Olekszandr Zaharcsenkóhoz, a „népköztársaság” elnökéhez, hogy két hónapon belül hagyja el a városukat. Az Ellenállás Egyesült Női Zászlóalja nevű szervezet aktivistái tiltakozásukat fejezték ki az élelmiszerhelyzet, a szociális garanciák hiánya miatt, valamint azért, mert a „népköztársaság” vezetése állítólag hamis pénzt bocsátott forgalomba, amelyet egyetlen üzletben sem fogadnak el.
mti”

„Az ENSZ aggasztónak tartja a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság elleni támadásokat
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Az-ENSZ-aggasztonak-tartja-a-kelet-ukrajnai-orosz-ajku-lakossag-elleni-tamadasokat-7875/
Az ENSZ részéről rendkívüli aggodalmat váltanak ki a Kelet-Ukrajnából érkező hírek az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetésről. Ezt a világszervezet vezetőjének szóvivője – Stéphane Dujarric – jelentette ki, azokat az információkat kommentálva, hogy Mariupolban és az ukrán katonaságnak alárendelt más városokban egyre növekszik az orosz ajkú lakosság elleni támadások száma.

„Ezek a kérdések azokhoz az okokhoz tartoznak, amelyek alapján az ENSZ-főtitkár ragaszkodik a folyamatosan jelentést tevő monitorozó emberijogi misszió további jelenlétéhez a térségben. Ban Ki Mun arra szólítja fel a feleket, hogy tartsák magukat a minszki megállapodások betűjéhez és szelleméhez” – hangoztatta Dujarric.

„Visszaszereznék a Krím-félszigetet
http://karpathir.com/?p=9815
Az ukrán parlamenti választások meglepetés pártja, a lembergi polgármester által vezetett Szamopomics (Önsegítés) hivatalos honlapján közzétette a november 21-én aláírt ötpárti koalíciós szerződést. E dokumentum szerint a megállapodás kidolgozásának egyik célja Ukrajna Krím felett gyakorolt állami szuverenitásának visszaszerzése 2014 utolsó negyedévében. Az idei évből már csak december maradt, így a terv végrehajtására egy hónap áll rendelkezésre.

A megállapodás előirányozza a nemzetbiztonsági stratégia és katonai szabályrendszer változtatásait, a fegyveres erők reformját a keleti hadműveletben szerzett tapasztalatok felhasználásával, a védelmi ipar fejlesztését.
A koalíció célul tűzte ki Ukrajna semleges státuszának eltörlését és a NATO-tagság megszerzését, ami heves orosz ellenérzéseket is és tiltakozást eredményez, hiszen a Kreml a kelet-ukrajnai konfliktus során mindvégig hangoztatta, Ukrajna semlegességének fontosságát, a napokban hivatalos garanciákat s kért erre vonatkozóan. Petro Porosenko ukrán államfő viszont azt jelentette be, hogy amennyiben Ukrajna teljesíti a NATO-tagság bizonyos feltételeit, akkor népszavazáson döntenek majd a csatlakozásról.
nepszava”

„Pénznyomtatásba kezdett az Ukrán Nemzeti Bank
http://www.karpatinfo.net/cikk/gazdasag/penznyomtatasba-kezdett-az-ukran-nemzeti-bank
A nemzeti bank elkezdte a pénznyomtatást, s ez végképp „megölheti” a hrivnyát.

A szakértők szerint már több mint 90 milliárd hrivnyát készíthettek. Minden következő fedezet nélküli milliárd kibocsátása a szakadékba taszíthatja a nemzeti valutát.
Lásd: Mélyponton a hrivnya – közeleg az államcsőd?
A szakértők előrejelzései szerint a költségvetési hiány 2014 végéig legalább 20-30 milliárd hrivnyával fogja meghaladni az IMF által előirányzott 63 milliárd hrivnyát.
Amennyiben a költségvetési krízis folytatódik, és nem intézkednek a hiány csökkentése érdekében, úgy Ukrajna lényegében elveszíti gazdasági függetlenségét.
Olekszij Moldovan közgazdász szerint Ukrajna már elveszítette befektetőit, a tőke folyamatosan zsugorodik, a lakosság elszegényedik. A mostani helyzetben hozott félmegoldások pedig csak elmélyítik a krízist.
Forrás: KárpátHír.com”

„A donecki bankokban fogytán van a készpénz
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/A-donecki-bankokban-fogytan-van-a-keszpenz-5760/
A kelet-ukrajnai Doneckben a lakosok nehézségekbe ütköznek, amikor készpénzt próbálnak felvenni a bankjegy-automatákban. A legtöbb ilyen pénzkiadó automata nem működik, azokban pedig, amelyek még működnek, fogytán van a készpénz, ami nagy sorbanálláshoz vezet.

Korábban Petro Porosenko ukrán elnök rendeletet írt alá, amelynek értelmében a Nemzeti Bank december 1-vel beszünteti a bankszámlák kezelését, beleértve a bankkártyákat is, a felkelők által ellenőrzött területeken.
Jelenleg a DNK és LNK területén már nem működik a bankjegy-automaták és bankfiókok egy része, a boltokban pedig rövidesen nem fognak elfogadni bankkártyás fizetést.”

„Ukrajna keleti részén leállíthatják a vasúti közlekedést
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Ukrajna-keleti-reszen-leall-thatjak-a-vasuti-kozlekedest-5438/
Az ukrán állami vasúttársaság nem tartja kizártnak a személyvonatok forgalmának teljes beszüntetését a felkelők által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

A vonatkozó javaslatot az illetékes tárcához juttatták el. Petro Porosenko ukrán elnöknek az állami hivatalok különakció területéről való kivonására vonatkozó rendeletének teljesítése keretében megszülethet a döntés a vasúti közlekedést illetően is.”

„Kijevbe utazik a NATO európai főparancsnoka
https://kuruc.info/r/4/136253/
Szerdán felkeresi Ukrajnát a NATO európai főparancsnoka, Philp Breedlove amerikai tábornok, hogy politikai és katonai vezetőkkel tárgyaljon – jelentették be kedd este Brüsszelben.
A tábornok az Európában állomásozó amerikai katonai erők főparancsnoki tisztét is betölti, s ebben a minőségében látogat Kijevbe. A kelet-ukrajnai biztonsági helyzetet, az amerikai támogatást és a védelmi szektorban tervezett reformokat vitatja meg tárgyaló partnereivel – mondta egy szóvivő.
A még tervezés alatt álló amerikai segítség élet kioltására nem alkalmas eszközöket tartalmazhat csak, például testpáncélokat és éjjellátó készülékeket. Ezeket az Egyesült Államok már korábban megígérte.
(MTI)”

„Magyar vezetőkkel találkozott az etnikai-nemzetiségi kormánymegbízott Beregszászban
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/25/magyar-vezetokkel-talalkozott-az-etnikai-nemzetisegi-kormanymegbizott-beregszaszban
November 23-án a Beregszászi járásba látogatott Hennagyij Druzenko, a kormány etnikai és nemzetiségpolitikai megbízottja, hogy találkozzék a magyar közösség képviselőivel – közölte a Beregszász News.

A találkozón részt vett Kincs Gábor, a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció elnöke, Seder Ilona, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Brenzovics László parlamenti képviselő (Petro Porosenko Blokkja), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Ljudmila Tokar, Beregszász polgármesterének helyettese, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Lengyel László, a beregszászi járási oktatási főosztály vezetője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség beregszászi járási szervezetének elnöke, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület diakóniai osztályának kurátora, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtár vezetője, valamint a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének képviselői.
„Ukrajna fennállása óta ez az egyik első olyan találkozó, amelyen a kormány arra törekszik, hogy meghallgasson bennünket egy nemzeti kisebbség, egy etnikum képviselőiéként az elképzeléseinkről, a törekvéseinkről – hangsúlyozta a találkozó elején Brenzovics László képviselő.
„Etnikai-nemzetiségpolitikai kormánymegbízottként feladatom a kommunikáció, s azoknak az intézkedéseknek a koordinálása, amelyek a tolerancia alakítására, valamint a nemzetiségek közötti, faji vagy vallási gyűlölet szítása, a kszenofóbia, továbbá az etnikai-nemzetiségi közösségekkel szembeni diszkrimináció, intolerancia megnyilvánulásainak megelőzésére irányulnak – jelezte Hennagyij Druzenko. – Hiszen jelenleg nyilvánvaló, hogy Ukrajna polgárait nem a különböző nyelvek vagy nemzeti kultúrák osztják meg, hanem a külső ellenségek.”
A találkozón jelen lévő oktatási szakemberek felvetették az ukrán nyelv oktatásának kérdését a régió magyar tannyelvű iskoláiban – emeli ki a megbeszélésen elhangzottakból a Beregszász News. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke megjegyezte például, hogy az ukrán nyelv tanterv tökéletesítésre szorul, mivel olyan diákok számára készült, akik már ismerik a nyelvet, s nem úgymond a nulláról kezdik el tanulni azt.
„A magyar tannyelvű iskolákban a gyerekek olyan program szerint tanulják az ukrán nyelvet, mint az ukránok az ukrán iskolákban – közölte Orosz Ildikó. – Az ilyen tanulás és tudás nem ösztönöznek a nyelv elsajátítására.”
A kommunikációnak, valamint az állam és a nemzeti kisebbségek közötti bölcs együttműködésnek a hiánya félreértésekhez vezet. Mítoszokkal és sztereotípiákkal élünk, amelyeket az idegen szovjethatalom és a külföldi propaganda erőltetett ránk, és keveset tudunk egymásról. Ezért többet kell érintkeznünk és együttműködnünk, tanulmányoznunk kell egymást új nemzetiségek közötti kulturális kapcsolatokat kialakítva – jelentette ki összegzésképpen Hennagyij Druzenko.
(beregszasz.com.ua/Kárpátalja)”

„Kárpátalja – a deportálás, melynek nem szentel emlékévet a kormány, az áldozatok, akiket nem sirat éjjel-nappal a sajtó
(https://www.youtube.com/watch?v=qtFVpd5SvlE)”

„2015 a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve lesz
http://www.oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_es_a_vilag&hid=5550
Szerencsen emlékművet avattak a Szovjetunióba hurcoltak tiszteletére

Ennek a tragédiának sohasem szabad megismétlődnie! Beszélni kell róla, meg kell emlékezni a túlélőkről, az áldozatokról. Erről Dr. Latorcai Csaba beszélt a szerencsi vasútállomáson, ahol a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján, felavatta a málenkij robot-emlékművet.
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a hazatérők testileg-lelkileg magukon viselték a kényszermunka éveit további életükben. Megbélyegzettek lettek az új hatalom szemében. Nem végezhettek olyan munkakört, amelyet szerettek volna. Sokan a magukkal hozott betegségek következtében haltak meg pár éven belül. Mint mondta: azokról, akik sokáig némaságra voltak ítélve – “Ha beszélni mersz róla visszakerülsz!”- mondták nekik hazakerülésükkor – és még azt a lehetőséget is elvették tőlük, hogy rokonaikat, társaikat megsirassák.
Hiszen az elnyomó kommunista hatalomnak az volt a módszere, hogy miután már mindent elvett az emberektől, a legfontosabbat akarta elvenni és kisajátítani: az emlékezetet! Dr. Latorcai Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezért születtek és születnek hazánkban olyan elhatározások, amelyek ezeket a sebeket kívánják gyógyítani.
Ennek jegyében a kormány, a 2015. évet, emlékév keretében a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékének szenteli. 

Hozzátette: az ilyen, helyi, regionális és országos megemlékezések, mint ez a mostani, örök felkiáltójel legyen mindenki számára, akik másokat akarnak nemzetisége, származása, vagy vallása miatt üldözni!
(kormany.hu)”

„84 tisztviselő ellen indult fegyelmi eljárás
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/25/84-tisztviselo-ellen-indult-fegyelmi-eljaras
Idén a megyei ügyészség a vállalkozói tevékenység alkotmányos alapjainak védelmével kapcsolatos kérdésekben 63 végzést hozott, amelyekkel összefüggésben 80 beadvány született. A vállalkozói tevékenység alkotmányos alapjainak megsértéséért 84 tisztségviselő ellen indult fegyelmi eljárás, közülük 39-en az állami felügyeleti szervek munkatársai – írja a Karpatszkij Objektív.

A jelzett időszakban az ügyészségi szervekhez több bejelentés is érkezett a vállalkozók tevékenységébe történő beavatkozásról, melyek kivizsgálása nyomán bűnügyi eljárás indult Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 366. paragrafusának 1. része alapján (hivatali hamisítás), a vétkes tisztviselő ellen fegyelmi eljárás kezdődött – közölte a portál a Kárpátaljai Megyei Ügyészség sajtószolgálatának tájékoztatása alapján.
(karpatskijobjektiv.com/Kárpátalja)”

„Az ukrán sajtó részletesen idézi Orbán Viktor szavait
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/25/az-ukran-sajto-reszletesen-idezi-orban-viktor-szavait
Valamennyi kijevi lap és hírportál beszámolt Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatáról, hogy Budapest támogatja egy stabil Ukrajna fennállását és európai uniós integrációját.

Az ukrán sajtó részletesen idézi Orbán Viktor szavait, miszerint Budapest támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Valamennyi mértékadó kijevi hírportál kiemeli a miniszterelnök azon gondolatát, hogy Magyarország nem szeretne közvetlen határvonalat Oroszországgal, ezért támogatja a békét és a politikailag és gazdaságilag stabil Ukrajna fennállását.
Kijevi szakértők szerint Ukrajna rendkívül válságos pénzügyi helyzetben van. Az államcsőd elkerülése érdekében az Ukrán Nemzeti Bank októberben eladta aranytartalékainak egyharmadát. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint emiatt az ukrán aranytartalék 14 tonnára csökkent. Az elemzők arról beszélnek, hogy Ukrajna gazdasága nem tud fenntarthatóan működni, ha nem erősödik meg a hazai fizetőeszköz. A hrivnyát azonban tovább gyengíti a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus.
A háborús övezetben a fegyverszünet ellenére továbbra is folyamatosak a harcok. Az elmúlt 24 órában a régió elszakadásáért harcoló oroszbarát fegyveres csoportok ötvenhatszor lőtték az ukrán hadsereg állásait, aminek következtében három katona vesztette életét. A hadsereg jelentése szerint a szakadárok élő pajzsként használják a civil lakosokat. Gyakori, hogy a katonai állásokat lakónegyedekből lövik.
(Kossuth Rádió, Krónika/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Lettország nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Lettorszag-nem-fog-fegyvert-szall-tani-Ukrajnanak-3701/
Lettország nem fogja Litvánia példáját követni és nem szállít majd fegyvert Ukrajnának – jelentette be Laimdota Straujuma lett miniszterelnök. Korábban Dalia Grybauskaite litván elnök az ukrajnai események kapcsán “terrorista államnak” minősítette Oroszországot és az ukrán hatóságok támogatására, többek között fegyverrel való támogatására szólított fel.

Petro Porosenko ukrán elnök kijelentette, hogy megállapodott a litván vezetővel „fegyverzetek alkotóelemei” szállításáról az ukrán fegyveres erők számára.
Az orosz külügyi tárca kiemelte, hogy az efféle nyilatkozatok csak akadályozzák az ukrajnai válság rendezési módjainak felkutatását.”

„Moszkva évente több mint 100 milliárd eurót veszít
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/gazdasag/3364-moszkva-evente-tobb-mint-100-milliard-eurot-veszit
Ebből 32 milliárd eurót a nyugati szankciók, és 80 milliárdot az olaj árának esése miatt. Ezt az orosz pénzügyminiszter közölte. A gazdasági miniszter máris hangsúlyozta: nem ért egyet kollégájával.

Putyin orosz elnök szerint a nyugati szankciók és az olaj árának csökkenése ösztönző hatást gyakorolhatnak az orosz mezőgazdaságra. A keleti nyitás pedig pótolhatja a kiesett nyugati pénzeket. A számok nem támasztják alá az orosz elnök optimizmusát. A mezőgazdasági teljesítmény 12%-al csökkent Oroszországban a nyugati szankciók bevezetése következtében. Miért? Mert jelentősen csökkent az orosz gazdaság hitelképessége, vagyis nagyon nehéz hitelhez jutni manapság orosz földön. A nyugati piacok elvesztése komoly gondot okoz, és a keleti piacok nem pótolják azokat.
De az igazán nagy érvágást nem is a nyugati szankciók jelentik, hanem az olaj árának drámai csökkenése. Ez a leszálló ágban levő orosz gazdaságra súlyos csapás, mert a költségvetés legfőbb tétele éppen az olaj és a földgáz exportja. A rubel több mint 30%-ot veszített az euróhoz képest a szankciók bejelentése óta. Összesen tehát évi 112 milliárd euró a veszteség, és Oroszország ezt nem tudja honnan pótolni. Putyin elnök amerikai összeesküvést emleget: szerinte az Egyesült Államok a büntető intézkedésekkel és az olajár csökkentésével akarja destabilizálni Oroszországot.
Ezt úgy akarja Putyin ellensúlyozni, hogy fokozottan támaszkodik Kínára, mely már amúgy is Oroszország fő gazdasági partnere. Ezenkívül Moszkva rá akarja beszélni az OPEC tagállamokat: fogják vissza az olaj exportját, és ezzel érjék el azt, hogy megálljon az árcsökkentés az olajpiacon. Az OPEC értekezlet csütörtökön kezdődik Bécsben. Kérdés, hogy az OPEC tagállamok elfogadják-e Moszkva érveit, vagy a saját céljaikat követik, és akkor Oroszországnak el kell fogadnia a tartósan alacsony olajárat, amely destabilizálhatja Putyin elnök rendszerét, melynek fő pénzforrása az olaj- és földgáz-exportból származó jövedelem.”

Mégsem akarják leszállítani a helikopterhordozó hadihajókat a franciák az oroszoknak
https://kuruc.info/r/4/136230/
Franciaország kedden bejelentette, hogy újabb rendelkezésig elhalasztja az első, Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajó leszállítását Oroszországnak.
Az eredetileg októberre tervezett átadást az ukrán válság miatt szeptember elején függesztette fel a francia kormány.
Francois Hollande államfő szerint a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet “még mindig nem teszi lehetővé a leszállítást”. Az elnök ezért úgy ítélte meg, hogy megfelelőbb újabb rendelkezésig fel kell függeszteni az engedély kiadását – olvasható az elnöki hivatal közleményében.
Moszkva még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal két Mistral típusú francia hadihajó megrendeléséről. A két helikopterhordozó Oroszországnak történő szállításáról Szentpéterváron a francia gyártó és az orosz beszerző vállalat képviselői egyeztek meg.
Az 1,2 milliárd eurós, azaz 374 milliárd forintos ügyletről két év előkészület és alkudozás után állapodott meg Nicolas Sarkozy akkori francia államfő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök. Az első, a Vlagyivosztok leszállítása 2014 októberében lett volna esedékes.
Az átadás azonban diplomáciai-katonai bonyodalom tárgya lett, amióta a jelenlegi elnök az amerikai és a brit diplomácia nyomására az ukrán válság miatt szeptemberben felfüggesztette az átadást.
A francia elnök több ízben hangoztatta az elmúlt hetekben, hogy a Minszkben szeptember 5-én aláírt tűzszüneti megállapodást “teljes egészében tiszteletben” kell tartani Ukrajnában ahhoz, hogy Párizs leszállítsa az első hadihajót.
“Az átadás feltételei nem adottak, egyértelmű okok miatt. A minszki megállapodáshoz szeretnénk visszatérni” – erősítette meg kedden Laurent Fabius francia külügyminiszter.
A 199 méter hosszú és 32 méter széles Mistral hadihajók rendkívül jó manőverezési képességgel rendelkeznek, alkalmasak csapatoknak a hadszíntérre szállítására, helikopterek vagy harckocsik hordozására, de hadikórház vagy parancsnoki főhadiszállás is berendezhető rajtuk. Ráadásul nagyon halk működésűek, és műanyag alapú testük teljes mértékben védi őket a mágneses vízi aknáktól.
Frissítés: Oroszország perre megy Franciaországgal, amennyiben az nem szállítja le a Mistral osztályú hadihajót – reagált Jurij Boriszov orosz védelmi miniszterhelyettes kedden a helikopter-hordozó átadásának elhalasztásról szóló párizsi bejelentésre.
Az orosz védelmi miniszterhelyettes közölte, hogy Moszkva, szigorúan a szerződéshez tartva magát, bírósághoz fordul, ha Párizs nem adja át a Mistralt. Azt is hozzátette, hogy ha a franciák nem teljesítik a megállapodásban foglaltakat, akkor kötbért fognak tőlük követelni. Boriszov a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak nyilatkozva mindazonáltal megjegyezte, hogy “nem történt tragédia”, és az orosz haditengerészet működését nem befolyásolja a Mistral átadásának elhalasztása.
Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozás alsóházának (duma) a FÁK-tagállamokkal foglalkozó bizottsági elnöke biztos benne, hogy Oroszország a Mistral-ügyben megnyerné a pert Franciaország ellen a stockholmi választott bíróságon.
Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottsági elnöke szerint Francois Hollande francia államfő salamoni döntést hozott. “Franciaország az Oroszország iránti kötelezettségvállalásai és a NATO-ban, valamint az Európai Unióban vállalt kötelezettségei között próbál egyensúlyozni” – mondta. Úgy vélekedett, ha a döntés csak Hollande államfőn múlna, akkor a Mistralt már leszállították volna Oroszországnak.
(MTI)”

„Oroszország nem kapja meg a Mistralokat
http://www.oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_es_a_vilag&hid=5551
Párizs végül nem szállítja a megrendelt helikopterhordozókat

Francois Hollande francia elnök hivatalosan is bejelentette, hogy Franciaország nem adja át Oroszországnak az orosz megrendelésre készült Mistral helikopterhordozókat. Az ok az ukrajnai válság.
Az Egyesült Államok ellenezte, hogy Franciaország átadja az elkészült Mistralokat Oroszországnak, míg Párizs sokáig habozott a helikopterhordozók átadásának ügyében. Az első helikopterhordozót november 14-én kellett volna megkapnia Oroszországnak.
(Rosszijszkaja Gazeta)”

„Hollande leállította a Mistral hajó Oroszországnak való kiszállítását
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Hollande-leall-totta-a-Mistral-hajo-Oroszorszagnak-valo-kiszall-tasat-6016/
Francios Hollande francia elnök amellett döntött, hogy leállítja az első Mistral típusú helikopterhordozó hajó Oroszországnak való kiszállítását az ukrajnai helyzet miatt – olvasható az Elysée-palota nyilatkozatában.

Jelenleg Oroszország Párizs döntésére vár az első anyahajó, a Vlagyivosztok átadását illetően. A h helikopterhordozó hajót eredetileg november 14-én kellett volna átadni az oroszoknak.
Jurij Boriszov orosz védelmiminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva egyelőre nem fog követelésekkel f ellépni Párizzsal szemben. Elmondása szerint az orosz fél a szerződés teljesítését várja.”

„Az orosz duma elnöke “kiűzetné” az Egyesült Államokat a NATO-ból
https://kuruc.info/r/4/136250/
Az orosz duma elnöke szerint ha az európai államok kiűznék az Egyesült Államokat a NATO-ból, visszatérne a biztonság és stabilitás Európába.
Szergej Nariskin egy keddi, Moszkvában rendezett nemzetközi tanácskozáson azt mondta: “Van egy fantasztikus javaslatom. Azt javasolnám az európai partnereknek, hogy űzzék ki a NATO-ból az Egyesült Államokat. Meggyőződésem, hogy a stabilitás és a biztonság Európában meglehetősen gyorsan visszatérne a kellő állapotba” – idézte az orosz törvényhozás alsóházi elnökét az RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség.
A duma elnöke, aki a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezető politikusa, az általa kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen azt is hangoztatta, hogy az ukrán válság Oroszországnak a külvilágtól való, “a történelemben példátlan elszigetelésére tett kísérletre” adott okot. Szerinte “a kezdeményezők egyáltalán nem rejtik véka alá szándékukat” és ezt “szemtelenül, zsarolás és a közvélemény manipulálása útján azok hajtják végre, akik a nemzetközi helyzet élezésében, új európai biztonsági válságban érdekeltek”. Szergej Nariskin nem nevezte meg “Oroszország elszigetelésének kezdeményezőit”.
Az RBK arról is beszámolt, hogy a moszkvai tanácskozáson részt vevő európai politikusok és szakértők bírálták az Európai Unió oroszellenes politikáját. Közöttük volt Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, aki sajnálatosnak mondta, hogy Ausztria csatlakozott az Oroszország elleni európai uniós büntetőintézkedésekhez, és azzal vádolta az Európai Uniót, hogy nincs saját álláspontja, az amerikai érdekeket követi.
Aymeric Chauprade, a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front európai parlamenti képviselője azt állította, hogy a franciák többsége nem akarja ” az amerikai diktátumot”, és azzal fejezte be felszólalását a moszkvai kerekasztal-beszélgetésen, hogy “Éljen Franciaország, éljen a szent Oroszország!”
Az RBK hírügynökség megjegyezte, hogy Szergej Nariskin orosz parlamenti elnök nem először tett éles hangvételű kijelentéseket. A politikus kedden Dalia Grybauskaite litván elnököt “durva oroszellenességgel” vádolta, arra reagálva, hogy a balti állam elnöke a múlt csütörtökön a litván rádiónak azt mondta: Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is fenyegeti. Az orosz duma elnöke erre azt mondta, hogy a litván államfő nyilvánvalóan “gazdáinak és a nemzeti radikálisoknak, neonáciknak és más szélsőségeseknek akar megfelelni”.
(MTI nyomán)”

„Az orosz duma elnöke “kiűzetné” az Egyesült Államokat a NATO-ból
http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/az-orosz-duma-elnoke-kiuzetne-az-egyesult-allamokat-nato-bol
Az orosz duma elnöke szerint, ha az európai államok kiűznék az Egyesült Államokat a NATO-ból, visszatérne a biztonság és stabilitás Európába.

Szergej Nariskin egy keddi, Moszkvában rendezett nemzetközi tanácskozáson azt mondta: “Van egy fantasztikus javaslatom. Azt javasolnám az európai partnereknek, hogy űzzék ki a NATO-ból az Egyesült Államokat. Meggyőződésem, hogy a stabilitás és a biztonság Európában meglehetősen gyorsan visszatérne a kellő állapotba” – idézte az orosz törvényhozás alsóházi elnökét az RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség.
A duma elnöke, aki a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezető politikusa az általa kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen azt is hangoztatta, hogy az ukrán válság Oroszországnak a külvilágtól való, “a történelemben példátlan elszigetelésére tett kísérletre” adott okot. Szerinte “a kezdeményezők egyáltalán nem rejtik véka alá szándékukat” és ezt “szemtelenül, zsarolás és a közvélemény manipulálása útján azok hajtják végre, akik a nemzetközi helyzet élezésében, új európai biztonsági válságban érdekeltek”. Szergej Nariskin nem nevezte meg “Oroszország elszigetelésének kezdeményezőit”.
Az RBK arról is beszámolt, hogy a moszkvai tanácskozáson részt vevő európai politikusok és szakértők bírálták az Európai Unió szerintük oroszellenes politikáját. Közöttük volt Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke, aki sajnálatosnak mondta, hogy Ausztria csatlakozott az Oroszország elleni európai uniós büntetőintézkedésekhez és azzal vádolta az Európai Uniót, hogy nincs saját álláspontja, az amerikai érdekeket követi.
Még ide: Az orosz duma belügyekbe való beavatkozásnak tekinti az amerikai bírálatokat
Aymeric Chauprade, a Marine Le Pen vezette francia szélsőjobboldali Nemzeti Front európai parlamenti képviselője azt állította, hogy a franciák többsége nem akarja ” az amerikai diktátumot”, és azzal fejezte be felszólalását a moszkvai kerekasztal-beszélgetésen, hogy “Éljen Franciaország, éljen a szent Oroszország!”
Az RBK hírügynökség megjegyezte, hogy Szergej Nariskin orosz parlamenti elnök nem először tett éles hangvételű kijelentéseket. A politikus kedden Dalia Grybauskaite litván elnököt “durva oroszellenességgel” vádolta, arra reagálva, hogy a balti állam elnöke a múlt csütörtökön a litván rádiónak azt mondta: Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is fenyegeti. Az orosz duma elnöke erre azt mondta, hogy a litván államfő nyilvánvalóan “gazdáinak és a nemzeti-radikálisoknak, neonáciknak és más szélsőségeseknek akar megfelelni”.
Forrás: MTI”

„Becsületgyilkosságok Oroszországban
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/kultura-vallas/3367-becsuletgyilkossagok-oroszorszagban
A becsületgyilkosságok, melyek során főleg lányok esnek saját rokonaik áldozatául, a mai napig előfordulnak Oroszországban. Főleg Dagesztán és Csecsenföld egyes területein élő felfogás, hogy a család becsületén esett sérelmet csakis vérrel lehet lemosni.

A legutóbbi ilyen esetre egy forgalmi rendőr ellenőrzésekor derült fény, amikor egy 54 éves férfi autójában találták meg 21 éves lánya holttestét. A vizsgálat jelenlegi állása a becsületgyilkosságot valószínűsíti.
Csecsenföldön és Dagesztánban, ahol a legtöbb ilyen eset előfordul, többnyire nem derül fény a bűncselekményre. Gyakoribb, hogy baleset, vagy betegség a halál oka, legalábbis a hivatalos dokumentumokban. Azok a családok ugyanis, amelyekben élő hagyomány a becsületgyilkosság, a legnagyobb titokban “mossák tisztára a szennyest” – állítja Szvetlana Iszajeva, a Dagesztáni Anyák az Emberi Jogokért szervezet vezetője.
“Nincsenek statisztikáink erről a jelenségről. A rokonság természetesen szeretné védeni a család, a klán hírnevét, így hallgatnak […] Itt egy teljesen más kultúrával van dolgunk, mert ez az iszlám vallású családokban fordul elő. Sok időnek kell eltelnie, mire javul a helyzet” – nyilatkozta Georgij Engelhardt iszlám-szakértő a The Moscow Times-nak.
Problémát jelent még az is, hogy a becsületgyilkosság fogalma nem létezik az orosz jogban, így nem minősített esete a gyilkosságnak.
A jelenségről több cikket is írt már Zakir Magomedov, aki azt tapasztalta, hogy még akkor sem tanúskodnak a rokonok, ha szerették is a meggyilkoltat. Magomedovnak azonban sikerült megszólaltatnia olyan személyeket, akik nem akartak hallgatni. Egy meginterjúvolt hölgy mesélte el neki meggyilkolt barátnője történetét, akivel saját bátyja végzett, miután egyetemi órái helyett táncolni ment. “Az egész falu falazott a fiúnak. Azt hazudták a rendőrségnek, hogy a mecsetben volt, amikor a lány meghalt. A háziorvos kiállított egy hamisított igazolást a lány nem létező gyerekkori betegségéről. Végül azt mondták, valaki megmérgezhette a diszkóban” – áll a The Moscow Times-ban megjelent írásában, természetesen a nyilatkozó nő nevét elhallgatva.
A becsületgyilkosságok áldozatai közt azonban nem csak nők vannak, férfiakat is megölhetnek a “nem megfelelő” viselkedésük miatt.
Engelhardt szerint az egész jelenség mögött a mélyen rögződött muszlim hagyományok állnak. Nem arról van szó, hogy a rokonok jó megoldásnak gondolnák a gyilkosságot, hanem ezt vélik a “kisebbik rossznak”. A “nagyobbik rossz” az, amikor hagyják, hogy a családtag a viselkedésével szégyent hozzon magára és a családra.
Oroszországban Dagesztánban és Csecsenföldön követik el a legtöbb becsületgyilkosságot. Utóbbi tagköztársaságot és vezetőjét Kadirovot egy 2012-es Human Right Watch jelentés is élesen bírálta, amiért nem lépnek fel a szokás ellen, sőt, passzívan támogatják is azt. Az egyre terjedő iszlám extrémizmus pedig a jelenség fennmaradását szolgája a régióban.”

„Olasz termelők veszteséget szenvednek az orosz embargó miatt
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Olasz-termelok-veszteseget-szenvednek-az-orosz-embargo-miat-9237/
Októberben 15,7%-kal csökkent Olaszország oroszországi exportja, ami mintegy 166 millió eurós veszteséget okozott – közölte az olasz mezőgazdasági termelők legnagyobb szövetsége.

Szakértők szerint az olasz termelők az orosz embargó miatt hónapról-hónapra egyre növekvő veszteséget könyvelnek el. Így, augusztusban ez 33 millió euró volt, szeptemberben 96 millió, míg októberben csaknem 70 millióval növekedett.”

„Tízmillió frankos heroinfogás Svájcban
http://index.hu/kulfold/2014/11/25/nagy_heroinfogas_svajcban_tobbeket_orizetbe_vettek/
Ötvenöt kilogramm, Törökországból becsempészett heroint foglaltak le a svájci hatóságok Zürich környékén, írta az MTI. A rendőrök húsz házat kutattak át, a kábítószer mellett nagy mennyiségű készpénzt, autókat és fegyvereket foglaltak le.

A nemzetközi hálózat által becsempészett tetemes mennyiségű heroin feketepiaci értéke a szakértők szerint tízmillió svájci frank, azaz 2,5 milliárd forint.
A rajtaütést hat hónapos nyomozás előzte meg. A hatóságok tizenöt embert vettek őrizetbe kábítószer-csempészet miatt, a svájci média beszámolói szerint ez volt az országban működő egyik legaktívabb kábítószer-kereskedő hálózat.”

„Al Caponéhoz hasonlították Junckert
http://index.hu/kulfold/eurologus/2014/11/25/al_caponehoz_hasonlitottak_junckert/
Rasszisták, bűnözők, képmutatók, nagytőkével kokettálók gyülekezete lenne az Európai Parlament? A képviselők mindent egymás fejéhez vágtak, ami eszükbe jutott, miközben arról vitatkoztak, megbuktassák-e az újonnan felállt Juncker-bizottságot.

„Vagy visszanyerjük az európai polgárok bizalmát, […] vagy elbukunk” – figyelmeztetett Jean-Claude Juncker október 22-én, mielőtt az Európai Parlament megszavazta volna az általa vezetett Európai Bizottságot. Ehhez képest már a hivatalba lépése hetében botrány tört ki körülötte, mert kiderült, hogy hazája több mint 340 céggel kötött adóminimalizáló megállapodásokat a miniszterelnöksége idején. Juncker többek között azzal védekezett, hogy a mindenkori szabályoknak megfelelően jártak el. Mégis, a nagyhercegség sok milliárd euróval károsította meg a többi tagállam költségvetését. Szerinte semmi nincs a miniszterelnöki múltjában, ami arra mutatna, hogy személy szerint támogatta az adóelkerülést, és az európai uniós szabályok megerősítésével igyekszik bizonyítani, hogy elkötelezett az adóelkerülési harc mellett.
Nem mindenkit sikerült meggyőznie az Európai Parlamentben. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), valamint a szélsőjobboldaliak együtt összeszedték a szükséges 76 képviselői aláírást ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. A szélsőbaloldaliak is elkezdték gyűjteni a szignókat, de nem voltak hajlandóak összefogni a parlamenti patkó ellentétes végével.

Nem vagyok a nagytőke barátja
„Ez az európai képmutatás temploma” – adta meg a javaslatról szóló vita alaphangját az EFDD-ből Marco Zanni, aki szerint ha Junckerben lenne méltóság, lemondana. A szavazással jelzést kell adni, hogy az EU nem a multik kezében van, jelentette ki. Egyrészt a Zöldekre próbált hatni, amely a középpártok közül egyedül nem szavazta meg a Juncker-bizottságot, másrészt a szélsőbaloldaliakat és a szocialistákat ekézte. Utóbbiak vezetőjét, Gianni Pitellát személyesen kóstolgatta: nekiszögezte a kérdést, hogy a multik vagy az emberek oldalán áll-e (nem mellesleg Zanni pártját, az Öt Csillag Mozgalmat a legutóbbi olasz parlamenti választásokon csak a szocialisták előzték meg).
„Nem vagyok a nagytőke barátja” – hangsúlyozta válaszában Juncker, akivel együtt szinte minden bizottsági tag ott volt a parlamenti vitán (csak Günther Oettinger német biztos maradt le), jelezve, hogy nem viccelik el a helyzetet. A Bizottság elnöke azzal védekezett, hogy az eltérő nemzeti szabályozások vezettek a helyzethez, és az adóelkerülés nem luxemburgi, hanem európai ügy, ezért számos változtatást javasolt, mint például közös adóalapot és automatikus információcserét.

Politikai játék
„El fogjuk utasítani az indítványt” – jelentette ki Manfred Weber, a legnagyobb, néppárti képviselőcsoport vezetője, mert támogatni akarják a Bizottság – és a szintén néppárti Juncker – munkáját. Szerinte Nigel Farage és Marine Le Pen (az EFDD és a szélsőjobboldaliak két legerősebb pártjának vezetői) csak pár percre vágynak a reflektorfényben, és nem viselkednek konstruktívan. Juncker védekezésére rímelve Weber rámutatott, hogy
az adóztatás a nemzetállamok kezében van, miközben Farage és Le Pen épp azokban hisznek, azaz „az ő ideális világuk” hívta életre az adóminimalizálás intézményét.
Gianni Pitella kikérte magának a személyes támadásokat. „Ha a levegőbe köpsz fel, a saját fejedre fog esni” – mondta meg jól a magáét, majd egy kész apokalipszist festett le, ha alig egy hónap után hazaküldenék a Bizottságot: bukna Juncker 300 milliárd eurós befektetési terve és a tagállamok hónapokig egyezkednének a Bizottságról, miközben negatívba fordulna az infláció és jönne a társadalmi összeomlás. (Le Pen később már csak a sáskákat és a békákat hiányolta a vízióból.)
Teljes körű tájékoztatást akart az Európai Konzervatívok és Reformerek szószólója, Ryszard Antoni Legutko, akit nem győzött meg a Bizottság elnöke. Szerinte amíg nem vizsgálják ki a botrányt, az követni fogja Juncker nevét. A volt luxemburgi miniszterelnök nem lehet a saját ügyének bírája, az adóharmonizáció pedig elfogadhatatlan, különösen az ő vezetésével, mondta a lengyel képviselő.
Szokásos harcias formáját hozta a liberális Guy Verhofstadt, aki azt kérte, ne pazaroljanak túl sok szót erre a „politikai játékra”, és szavazzanak „a hülye javaslat ellen”. Úgy vélte, komolytalan, hogy akkor hozakodnak elő a bizalmatlansági indítvánnyal, amikor éppen kezdenék kivizsgálni az ügyet. Szerinte az egyetlen, amire az egész jó, hogy
nyilvánosságra hozta Le Pen és az „undorító, rasszista, idegengyűlölő és iszlamofób” UKIP-et vezető Farage „titkos kapcsolatát”, miközben előbbi pártja épp most vett fel egy orosz (és a Kremlhez köthető) banktól kölcsönt, utóbbinak pedig offshore számlája van a Man-szigeten.

Nem kell tálcán Juncker feje
Gabi Zimmernek, a szélsőbaloldaliak vezetőjének nem személyesen Junckerrel, hanem a „Juncker-rendszerrel” volt problémája, amihez még 22 tagállamban van hasonló, és egy különleges vizsgálóbizottságot akart.
Nem abban hisznek, hogy tálcán hozzák Juncker fejét, és aztán maradjon minden a régiben, épp ellenkezőleg: abban bíznak, hogy változtatni fog a dolgokon, mondta a Zöldek társelnöke, Rebecca Harms. Annyit elárult, hogy ő személyesen az indítvány ellen van.

Mint Al Capone és a közbiztonság
„Ez egy csúnya adóbotrány, ami nem fog eltűnni” – emelte ki az EFDD-ből Steven Woolfe. Amíg Juncker nem mond le, csak egyre mélyebben ivódik be ez a folt, és ha ő nem a nagytőke barátja, „kíváncsi vagyok, hogy néz ki az ellensége”.
Marine Le Pen ahhoz hasonlította Juncker adóelkerülés elleni harcát, mintha Al Caponét egy etikai és közbiztonsági bizottság élére jelölnék. A szemére hányta, hogy Luxemburg a többi tagállamtól szipkázza el a bevételeket és hiába nem az egyedüli ilyen ország,
nagyon fontos szerepe van a rendszerben, ami egy összeesküvés a multikkal.
Juncker jó példája annak a szörnyetegnek, a „csalás, kapzsiság, igazságtalanság és cinizmus” Európájának, amellyé az EU vált, jelentette ki.

Szinte esélytelen, hogy bukjon
Csütörtök délben szavaznak majd a bizalmatlansági indítványról. Ez nem az első ilyen eset lesz az EU történetében, de eddig egyszer sem mozdítottak el így Bizottságot (bár a második Santer-kabinetet csak az mentette meg, hogy előbb lemondott). A jelek szerint ez a sorozat most sem fog megtörni, mert Néppárt, a szocialisták és a liberálisok már korábban jelezték, hogy nemmel fognak voksolni.”

„”Az arrogánsok nem voltak képesek térdre kényszeríteni Iránt”
https://kuruc.info/r/4/136232/
Egy iráni Twitter-oldalon, amely Irán-szakértők véleménye szerint a legfőbb vallási és politikai vezető, Ali Hamenei ajatollah irodájáé, olyan bejegyzés jelent meg kedden, amely szerint az “arrogáns” hatalmak mindenáron térdre próbálták kényszeríteni az iszlám köztársaságot, de kudarcot vallottak.
A nyilvánvalóan az Irán és a hatok hétfőn eredmény nélkül végződött bécsi tárgyalásaira utaló, angol nyelvű bejegyzés szerint “az arrogánsok nem voltak képesek térdre kényszeríteni Iránt, és a jövőben sem lesznek képesek rá”. “Arrogánsként” Irán általában az Egyesült Államokra, valamint annak nyugati, illetve izraeli szövetségeseire utal.
Nem sikerült tető alá hozniuk a végleges megállapodást az iráni atomprogramról a hatoknak nevezett országcsoport – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország – és Irán külügyminisztereinek hétfőn Bécsben, ezért hét hónappal későbbre tették a tárgyalások lezárásának végső határidejét. A hatoknak és Iránnak hétfő éjfélig kellett volna megegyezniük, de már délután feladták próbálkozásukat. A megállapodás, amelyről a hatok és Irán képviselői tárgyalnak egymással, 12 éve húzódó nemzetközi vitát lenne hivatott lezárni.
Egy másik, Hameneinek tulajdonított Twitter-üzenet azzal vádolta a Nyugatot, hogy beavatkozik a közel-keleti forrongásba, s hogy az iszlamista harcosok “az arrogánsok céljainak megfelelően” változtatták muzulmán belharccá az “arab tavasz” felkeléseit. Egy harmadik bejegyzés szerint pedig “az Iszlám Állam elleni amerikai vezetésű koalíció durva hazugság, az Egyesült Államok az IÁ révén akarja életben tartani a muzulmánok közötti háborút”.
(MTI)”

„Putyin az iráni elnökkel beszélgetett
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Putyin-az-irani-elnokkel-beszelgetett-7540/
Vlagyimir Putyin és Hasszán Rouhani iráni elnök megvitatta telefonbeszélgetésük során az iráni nukleáris program körüli helyzetet.

A felek megelégedéssel nyugtázták a „hatok” és Irán külügyminiszteri bécsi találkozóján elért előrehaladást, kiemelték a további konstruktív együttműködés fontosságát a végleges megállapodás elérése és a vonatkozó egyezmény aláírása érdekében az iráni nukleáris program problémakörében. A beszélgetést Teherán kezdeményezte.”

„Ezrek tüntettek Észak-Koreában az ENSZ ellen
http://index.hu/kulfold/2014/11/25/ezrek_tuntettek_eszak-koreaban_az_ensz_ellen/
Katonák és polgárok ezrei vonultak utcára az észak-koreai fővárosban, Phenjanban egy múlt heti ENSZ-határozat miatt, amely az észak-koreai emberijog-sértéseket bírálja, írja a Guardian. A tüntetők a Kim Ir Szen téren gyűltek össze kedden, ahol a vezetőiket magasztaló és az Egyesült Államokat bíráló transzparenseket tartottak magasba.

Az MTI úgy tudja, a tiltakozást az váltotta ki, hogy az ENSZ közgyűlésének emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága felkérte a világszervezet Biztonsági Tanácsát az észak-koreai visszaélések megvitatására, illetve hogy megfontolja a felelősök Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítását. A kezdeményezés alapját egy korábbi ENSZ-jelentés adta, amely szerint az ázsiai országban százezreket zártak munkatáborokba, ahol a rabokat módszeres kínzásoknak, éheztetésnek és nemi erőszaknak tették ki, sokukat pedig meg is gyilkolták.
Észak-Korea szerint az ENSZ állásfoglalása hamis vádakon alapul, a kezdeményezés mögött pedig az Egyesült Államok és más olyan országok állnak, amelyek célja a rezsim megdöntése.
Az imperialista amerikai agresszorok által Sindzsonban rendezett vérfürdők arról árulkodnak, hogy ezek (értsd: az amerikaiak) kannibálok, akik az öldöklésben lelik örömüket – emlékeztetett közben a koreai háború idején elkövetett, és az amerikaiaknak tulajdonított kegyetlenségekre az országot vezető Kim Dzsong Un egy sindzsoni emlékmúzeumban.
.A kommunista államvezetés a tüntetésen azt is kijelentette: nincs értelme tovább jegelnie nukleáris kísérleteit, az ENSZ-határozat támogatóit pedig “katasztrofális következményekre” figyelmeztette.”

„Éheztetőjük védelmében tüntettek az észak-koreaiak – békemenet Phenjanban
https://kuruc.info/r/4/136251/
Ezrek vonultak utcára kedden Phenjanban, tiltakozásul az észak-koreai emberijog-sértéseket elítélő, múlt heti ENSZ-határozat miatt.
A Kim Ir Szen téren összegyűlt tüntetők a vezetőiket magasztaló és az Egyesült Államokat elítélő feliratokat tartottak a magasba. Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy az ilyen tömegtüntetéseket az észak-koreai hatóságok szervezik meg.
Az észak-koreai harag oka az, hogy az ENSZ Közgyűlés emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága a múlt héten felkérte a világszervezet Biztonsági Tanácsát az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről szóló beszámolók megvitatására és arra, hogy fontolja meg a felelősöknek a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítását. A kezdeményezés alapját egy korábbi ENSZ-jelentés adta, amely szerint Észak-Koreában százezreket zártak munkatáborokba, ahol módszeres kínzásoknak, éheztetésnek, nemi erőszaknak tették ki őket, sokukat pedig meggyilkoltak. A határozatról decemberben még az ENSZ Közgyűlés plenáris ülésének is szavaznia kell, ezután kerülhet a Biztonsági Tanács elé, ahol viszont Kína és Oroszország vétójogával élve megakadályozhatja a dokumentum elfogadását.
Phenjan elítélte a bizottság állásfoglalását, mivel az szerinte kitalációkra épül, és a kezdeményezés mögött az Egyesült Államok és más olyan országok állnak, amelyek célja az észak-koreai rezsim megdöntése. A kommunista állam vezetése kijelentette, hogy nincs értelme tovább jegelnie nukleáris kísérleteit, az ENSZ-határozat támogatóit pedig “katasztrofális következményekre” figyelmeztette.
Eközben a KCNA észak-koreai állami hírügynökség arról számolt be, hogy Kim Dzsong Un, az ország legfőbb vezetője felkereste Sindzsonban azt a múzeumot, amely a koreai háború idején elkövetett, és az amerikai erőknek tulajdonított embertelen atrocitásokat mutatja be. A múzeum 35 ezer észak-koreai civilnek állít emléket, akiket Phenjan szerint amerikai katonák öltek meg Sindzson tartományban az 1950 és 1953 között tartó koreai háború kezdetén. “Az imperialista amerikai agresszorok által Sindzsonban rendezett vérfürdők arról árulkodnak, hogy ezek (az amerikaiak) kannibálok, akik az öldöklésben lelik örömüket” – jelentette ki Kim Dzsong Un, az Egyesült Államok elleni korlátlan harcra buzdítva.
(MTI)”

„Sierra Leone: ebolás hullák a kórház bejáratánál
https://kuruc.info/r/4/136237/
Sztrájkba lépett a halottszállítók egy csoportja az ebolajárvány sújtotta nyugat-afrikai Sierra Leonéban, és megtagadta a vérzéses lázba belehalt tizenöt beteg fertőző holttestének elszállítását a harmadik legnagyobb város utcáiról – jelentette kedden a dpa német hírügynökség.
A munkabeszüntetés oka, hogy a szolgálat munkatársai október óta nem kaptak bért – mondta az ország déli részén fekvő Kenema város kórházának egyik egészségügyi dolgozója. A halottszállítók tiltakozásul két holttestet helyeztek el az egészségügyi létesítmény bejáratánál, egy harmadikat pedig a kórház ügyeit igazgató titkárnő irodájának ajtajánál hagytak.
“Mi az életünket kockáztatjuk az országért, ezért járandóságunkat pontosan ki kell fizetni” – szögezte le. Helyi értesülések szerint a rendőrség készenlétben állt a helyszínen, hogy megakadályozza a helyzet súlyosbodását.
Október elején egyszer már hasonló okokból sztrájkoltak a halottszállítók az afrikai országban. Akkor a freetowni egészségügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy a helyzet “nagyon kínos”, és átcsoportosították a megfelelő összeget a halottszállítók járandóságának kifizetésére.
A járvány vérrel és más testnedvek útján terjed, és a fertőzés különösen nagy veszélyének van kitéve bárki, aki közvetlen kapcsolatba kerül az ebolában meghaltak földi maradványaival.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt pénteki adatai szerint az elsősorban Nyugat-Afrikát – Sierra Leonét, Guineát és Libériát – sújtó ebolajárvány halálos áldozatainak száma már megközelíti az 5500-at. A genfi székhelyű szervezet jelentése szerint november 18-áig 15 ezer 351 embert betegített meg minden idők legsúlyosabb ebolajárványa, közülük 5459-en életüket vesztették.
(MTI)”

„Zavargások törtek ki az amerikai Fergusonban
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141125-zavargasok-tortek-ki-az-amerikai-fergusonban.html
Nem találta indokoltnak a vádemelést a nagyesküdtszék annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest. A döntés miatt a Missouri állambeli településen zavargások törtek ki. A helyszínről a CNN hírtelevízió lövéseket is jelentett. Jay Nixon kormányzó már a múlt héten szükségállapotot hirdetett és mozgósította a Nemzeti Gárdát, amelynek egységei megerősítették több fontos létesítmény őrizetét. A fergusoni iskolákban november 25-én kedden tanítási szünet lesz, sok üzlet kirakatait pedig elővigyázatosságból bedeszkázták. Aktivisták New Yorkban, Chicagóban és Houstonban, Los Angelesben és Oaklandben is szolidaritási megmozdulásokat szerveztek.”

„Holttestet találtak egy autóban Fergusonban
http://index.hu/kulfold/2014/11/25/holttestet_talaltak_egy_autoban_fergusonban/
Egy férfi holttestét találták meg egy autóban azon a környéken, ahol a 18 éves Michael Brownt augusztus 9-én agyonlőtte egy rendőr, írja a KSDK.com. A rendőrség vizsgálja a gyanús haláleset körülményeit.

Hétfő este lángba borult Ferguson, miután a nagyesküdtszék ejtette a Brownt agyonlövő rendőr elleni vádakat. Darren Wilson augusztus 9-én több lövéssel végzett a fekete fiúval, akinél nem volt fegyver, de a rendőr szerint ki akarta csavarni a kezéből a pisztolyt.
Tanúk azonban azt állítják, hogy szó sem volt dulakodásról, a fiú csak az úttesten sétált, amikor a járőr majdnem elütötte. A nagyesküdtszék döntésében kulcsszerepet játszott, hogy az eleinte nagyon határozott tanúkról kiderült, hogy semmi perdöntővel nem tudnak előállni.
A rendőri visszaélés gyanújára a St. Louis környékén található, zömmel hátrányos helyzetű feketék lakta városban zavargások törtek ki. Több boltot felgyújtottak, mások ablakait pedig betörték.
A hatóságok szerint több mint száz lövést adtak le a környéken, ezért a tűzoltók csak későn érkezhettek a helyszínre. Még kedd reggel is dolgoztak a tűzoltók Fergusonban, ugyanakkor az utcák már csendesek voltak.
Összesen 61 embert vettek őrizetbe Fergusonban, sokakat fosztogatás gyanújával. Legalább 14-en megsebesültek a tiltakozások alatt. A környéken több iskolában sem tartottak tanítást kedden, írja az AP.
A helyzet késő éjszakára konszolidálódott, de további tiltakozáshullámok várhatók. Jay Nixon, Missouri állam kormányzója bejelentette, hogy még több embert hívnak be a Nemzeti Gárdából, hogy segítsenek a rendvédelmi feladatokban Fergusonban, de azt nem mondta, mennyi ideig maradnak.
Aktivisták New Yorkban, Chicagóban és Houstonban, Los Angelesben és Oaklandben is szolidaritási megmozdulásokat szerveztek. New Yorkban a döntés ellen tiltakozva művérrel öntötték le a rendőrkapitányt, amikor a tiltakozók közé sétált a Times Square-en.”

„Nem emeltek vádat a niggerbűnözőt agyonlövő rendőr ellen – a faj- és bűntársak persze megint zavarognak
https://kuruc.info/r/4/136211/
Mintegy kéttucatnyi épület kiégett a Missouri állambeli Fergusonban kedd reggelre a zavargások nyomán, amelyek kiváltó oka az elégedetlenség, hogy a nagyesküdtszék elvetette a vádemelést a fehér rendőr, Darren Wilson ellen, aki a városban még augusztusban lelőtte a 18 éves, fekete Michael Brownt.

Újabb olaj lehet a tűzre, hogy a Brown család két ügyvédje, Benjamin Crump és Anthony Gray kedden “teljesen tisztességtelennek” nevezte a nagyesküdtszéki eljárást, összeférhetetlenséggel és részrehajlással vádolta meg az abban vezető szerepet játszó Robert McCulloch St. Louis megyei ügyészt. A két jogi képviselő kifogásolta, hogy Wilsont nem tették ki keresztkérdéseknek. Álláspontjuk szerint különleges ügyészt kellett volna kinevezni.
Crump javasolta, írják elő minden amerikai rendőr számára, hogy az egyenruháján kamerát viseljen, ami minden konfliktushelyzetet átláthatóvá tenne. Szavai szerint ez lehetne a “Michael Brown-törvény”. Az ügyvéd egyúttal azt állította, hogy a Brown család elutasítja az erőszakot.
Helyszíni beszámolók szerint Fergusonban kedd délelőtt egy ház még mindig égett, az utcákat pedig kitört kirakatok üvegszilánkjai borították. A település iskoláiban szünetelt a tanítás. Az éj folyamán mintegy 100-150 lövés is eldördült. A rendőrök hivatalos bejelentés szerint nem használtak éles lőszert. A zavargásoknak összesen 14 sérültje volt, akik közül kettőt kórházba kellett szállítani.
A tüntetők egy része üvegekkel, kövekkel dobálta meg a rendfenntartókat, akik könnygázzal és babzsáklövedékkel válaszoltak. Fosztogatás, birtokháborítás, engedély nélküli fegyverviselés vagy más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt keddig Fergusonban 61, a szomszédos St. Louisban pedig 21 személyt vettek őrizetbe.
A lövöldözés miatt a tűzoltók az éjszaka több helyszínre csak rendőri biztosítással, vagy egyáltalán nem szálltak ki. Néhány tüntető a zavargások során azt követelte, hogy a televíziók függesszék fel az élő közvetítést. A CNN egyik riporterét fejbe dobták.
A fergusoni rendőrség előtt a hétfő éjszakai zavargások után kedden békés tüntetés kezdődött. Jay Nixon missouri kormányzó megerősítette a Nemzeti Gárda Fergusonban állomásozó egységeit.
A nagyesküdtszék több mint három hónapon át hallgatott meg tanúkat és mérlegelt bizonyítékokat annak érdekében, hogy megpróbálja rekonstruálni, mi is történt a halálos incidens napján. A testület 25 alkalommal ült össze, ezalatt 60 tanút és három orvosszakértőt hallgatott meg. 12 esküdtnek, akik közül 9 fehér és 3 fekete volt, összesen 70 órányi tanúvallomást kellett végighallgatnia.
A nagyesküdtszék feladata nem az volt, hogy Wilson bűnössége felől határozzon, hanem annak eldöntése, hogy van-e elegendő indok az ellene való vádemeléshez. A testület Brown halálával kapcsolatban elvileg az előre megfontolt gyilkosságtól a nem szándékos emberölésig terjedő skálán négy fokozat közül választhatott volna a lehetséges vádak közül, azt kiegészítve a fegyveres bűncselekmény vádjával is. A rendőr bíróság elé állításához a nagyesküdtszék 9 tagjának támogatására lett volna szükség.
A testület tagjai a meghallgatásokat követő kétnapi tanácskozás után döntöttek úgy, hogy semmilyen címen sem kezdeményeznek vádemelést. Az eljárás során kiderült, hogy Brown kevéssel a tragikus incidens előtt részese volt egy kisbolt kirablásának, és nem engedelmeskedett a vele szemben intézkedő rendőrnek.
Darren Wilsonnnak az esküdtszéki döntés kihirdetése után közzétett, egyes részleteiben több tanú által megerősített vallomása szerint Brown már akkor megütötte őt, amikor a járőrkocsiból ki akart szállni. A tagbaszakadt bűnöző meg akarta szerezni a rendőr szolgálati fegyverét, amit a rendőr azért vett elő, mert úgy érezte, hogy egy következő ütéstől már eszméletét vesztheti, vagy még rosszabb történik vele.
Néhány lövés már a kocsiban eldördült, amire Brown menekülőre fogta, majd szembefordult az őt üldöző Wilsonnal, és, ahelyett, hogy hallgatott volna a felszólításra, hogy feküdjön hasra, megpróbálta lerohanni a rendőrt. Wilson, aki szolgálatban korábban sohasem kényszerült fegyverhasználatra, ekkor lőtte le őt.
A halottkémi vizsgálatok nem támasztották alá azokat a korábban felröppentett állításokat, amelyek szerint Brownt hátulról érték lövések és – mint arra a Fox News televízió külön rákérdezett – több néger tanú is azt állította, hogy a “fiú” nem volt hajlandó megadni magát, és a felszólítás ellenére is tovább futott a rendőr felé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium az üggyel kapcsolatban két vizsgálatot indított. Az egyik azt hivatott megállapítani, hogy megsértette-e Wilson Brown polgári jogait, a másik pedig azt térképezi fel, hogy hogyan járt el a fehér többségű fergusoni rendőrség a kisebbségekkel szemben.

Korábban írtuk: Az Egyesült Államok több nagyvárosában heves tiltakozások robbantak ki hétfő este, Fergusonban lövöldözések, fosztogatások és gyújtogatások kezdődtek, egy rendőrt meglőttek.
A heves megmozdulások előzménye, hogy nem találta indokoltnak a vádemelést a nagyesküdtszék annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy tizenéves fekete bűnözőt.
A tiltakozó fekák kövekkel és üvegekkel dobálták meg a bíróság épületét védő rendfenntartókat. Másutt fosztogatások kezdődtek, több üzletet kiraboltak (persze csakis tiltakozásból) és felgyújtottak. Számos rendőrautót fejtetőre állítottak és lángra lobbantottak.
Több ezren tüntettek Seattletől New Yorkig, Chicagótól Los Angelesig, még a washingtoni Fehér Ház előtt is “igazságot követeltek” a lelőtt négernek.

Korábban írtuk: Könnygázt vetett be hétfő este köveket hajigáló és gyújtogató négerek ellen a rendőrség Missouri állambeli Fergusonban azt követően, hogy az illetékes nagyesküdtszék úgy döntött: nem indokolt a vádemelés annak fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a városban agyonlőtt egy fekete tizenévest.
A helyszínről a CNN hírtelevízió lövéseket is jelentett. Amerika majmai New Yorkban, Chicagóban és Houstonban és Los Angelesben is “szolidaritási” megmozdulásokat szerveztek.
A fergusoni iskolákban kedden tanítási szünet lesz, sok üzlet ablakait pedig elővigyázatosságból bedeszkázták.
A tiltakozókat békés reagálásra, a rendőröket pedig önmérsékletre szólította fel Barack Obama. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jogállamiságra épülő ország, ezért el kell fogadni a nagyesküdtszék határozatát. Mint mondta, csatlakozik a lelőtt Michael Brown szüleinek azon reményéhez, hogy “a fiuk nem halt meg hiába, és St. Louis környékén pozitív változások indulnak meg”.
Barack Obama szerint ugyanakkor az ügy rávilágított olyan, “a faji megkülönböztetés korszakából örökölt problémákra”, így “a közösségek és a bűnüldözők közötti bizalmatlanságra”, amelyeket “az alkalommal élve orvosolni kell”.
(MTI korrigálva)
Kapcsolódó: A bizonyítékok alátámasztják, amit eddig is tudtunk: a néger rátámadt az őt végül leterítő rendőrre St. Louisban”

„Az RT producere megsérült a fergusoni zavargások során
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/280477534/
Az RT videoügynökség producere és újságírója, Lorena de la Cuesta megsérült a fergusoni zavargások során. Könnygázt tartalmazó kanna sértette meg az újságírót.

Twitterében a producer bejegyezte: „Az emberek futásnak eredtek. A könnygáz teljesen megvakított, felhúztam a maszkot és folytattam a forgatást.”
Egyelőre nincsenek értesüléseink az RT munkatársa egészégi állapotáról. Korábban közölték, hogy 3 újságíró sérült meg a városban. Sok jelentés érkezik könnygáz lakossággal szembeni alkalmazásáról. A fergusoni kórházakban azonkívül közölték, hogy 13 személyt kezelnek, többek között két személyt, akik lőtt sebbel érkeztek. A rendőrség azonban tagadja ezt.”

„Tiltakozók 10 épületet gyújtottak fel Fergusonban és környékén (FOTÓ)
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Tiltakozok-10-epuletet-gyujtottak-fel-Fergusonban-es-kornyeken-3181/
Tiltakozók minimum 10 épületet gyújtottak fel az amerikai Ferguson városban és a közeli településeken – közölte a rendőrség.

Az esküdtszék nem volt hajlandó gyilkossággal vádolni azt a rendőrtisztet, aki augusztusban egy afroamerikai kamaszt lőtt le Fergusonban.
Az esküdtek döntésének közzététele után a városban tiltakozásokra került sor, a rendőrség füstgránátot alkalmazott, szemtanúk könnygáz alkalmazásáról számolnak be.”

„Fergusonban a tiltakozók autókat gyújtanak fel és boltokat rabolnak ki (VIDEÓ)
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_25/Fergusonban-a-tiltakozok-autokat-gyujtanak-fel-es-boltokat-rabolnak-ki-2037/
Az amerikai Fergusonban tömeges zavargások törtek ki rögtön azok után, hogy a bíróság közzétette az ítéletet egy rendőr által meggyilkolt sötétbőrű kamasz ügyében.

Az esküdtek – 9 fehér és 3 afroamerikai – nem talált jogalapot a fegyvertelen kiskorú fiatalembert lelőtt Darren Wilson rendőrtiszt felelősségre vonásához. A város ezek után káoszba merült. Nem segített az ügyben sem Barack Obama amerikai elnök felhívása, sem a városba vezényelt Nemzeti Gárda sem.
#Fergusondecision shows a serious breakdown in the American justice system “racism kills” pic.twitter.com/QID8TTsB4C
— Alexandria Mitchell (@AlexandriaMitch)
25 ноября 2014
Fergusonban rabolnak, autókat gyújtogatnak. Lövöldözés hallatszik. Vannak áldozatok. Tiltakozóakciókra került sor New Yorkban és Los Angelesben is.
(https://www.youtube.com/watch?v=CdzEHkeoaoM)”

„Több amerikai nagyvárosban is zavargások vannak
http://karpathir.com/?p=9794
Nem emeltek vádat annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a városban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest, emiatt országszerte tiltakozások robbantak ki.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában heves tiltakozások robbantak ki hétfő este, Fergusonban lövöldözések, fosztogatások és gyújtogatások kezdődtek, egy rendőrt meglőttek. A heves megmozdulások előzménye, hogy nem találta indokoltnak a vádemelést a nagyesküdtszék annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest.
A tiltakozók kövekkel és üvegekkel dobálták meg a bíróság épületét védő rendfenntartókat. Másutt fosztogatások kezdődtek, több üzletet kiraboltak és felgyújtottak. Számos rendőrautót fejtetőre állítottak és lángra lobbantottak.
Több ezren tüntettek Seattletől New Yorkig, Chicagótól Los Angelesig, még a washingtoni Fehér Ház előtt is “igazságot követeltek” a lelőtt fekete tizenévesnek, Michael Brownnak.
mti”

„Vélemény: a fergusoni zavargások az amerikai hatalom politikájának következménye
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_25/280471807/
Az esküdtszék hétfőn megtagadta a gyilkossági vádemelést azzal a rendőrrel szemben, aki augusztusban St. Louis elővárosában – Fergusonban – egy afroamerikai kamaszt lőtt le. Az esküdtek döntésének közzétételét követően a városban tiltakozásokra került sor, a rendőrség füstgránátok alkalmazásával válaszolt, szemtanúk azonkívül könnygáz alkalmazásáról számolnak be. A helyi médiák jelentik, hogy a tiltakozók vitrineket törtek be, kövekkel dobálóztak, autókat gyújtogattak, raboltak.

A Missouri tagállambeli Fergusonban kitört zavargások azon amerikai hatalom politikájának a következményét jelentik, amely évszázadokon át képtelen volt elérni a fehér és afroamerikai közösség teljes integrálódását és a „politikai korrektség” útján haladva, majdnem 30 éven át elhallgatta a faji problémát – vélik szakértők.
A fergusoni tiltakozások az amerikai kormányzat minden szinten kudarcba fulladó politikájának eredménye – nyilatkozott a CNN-nek a Ohio tagállambeli Hiram College professzora, Jason Johnson, a politikatudomány doktora.
Azon tények mögött, hogy a bíróság faji összetétele lényegesen kihat a végeredményre és hogy a rendőrséget túl ritkán vonják felelősségre a “színes” amerikaiakra nyitott tűz után, valami nagyobb jelentőségű dolog áll, éspedig az, hogy a kormányzat abszolút tehetetlen helyi szinten, a tagállam szintjén, sőt, még országos szinten is. A bíróság döntése szemléletesen bemutatja mindazt, ami napjainkban Amerikában helytelen.
A politológus véleménye szerint a fergusoni civil társadalom gyengesége volt a zavargások egyik oka. A tagállam vezetőségének politikája adott helyzetben a legegyszerűbben elégtelenségek listája formájában szemléltethető: a fergusoni Nemzeti Gárda nem volt kellőképpen felkészítve, Darren Wilson ügyében nem neveztek ki külön ügyészt, bár a körzeti ügyész objektivitása kétséges volt – hangoztatta a politológus.
Ami az Obama-kormányt illeti, az amerikai elnök „túl keveset, ill. semmit sem tett annak érdekében, hogy segítsen a Fergusonban szenvedő embereknek” – mondta Johnson.
Az oroszországi Nemzetközi-biztonsági Problémák Intézetének szakértője, Alekszej Fenyenko szerint a fergusoni események az Egyesült Államok hetvenes években folytatott politikájának a következményét képezik.
Annak idején, a hetvenes években, Amerika annyira beleélte magát a politikai korrektségbe, hogy a faji problémákról lehetetlen volt vitatkozni az amerikai társadalomban. Politikusok számára ez egyszerűen veszélyes volt további karrierjük szempontjából. De a kór, még ha nem is beszélnek róla, nem tűnik el magától, egyszerűen mélyebbre húzódik. Mindez fokozatosan érlelődött az amerikai társadalomban.
A szakértő szavai szerint probléma, hogy most nem olyan egyszerű nyílt vitát kezdeni a faji problémában azok után, hogy majdnem harminc éven át erről mélyen hallgattak.”
(* a szerk.: „a Fergusonban szenvedő emberek” – az ebola mellé már van egy társadalmi kór is. 82 amerikai városban, plusz Torontóban (vö. Észak-Amerikai Unió) szerveztek aktivista hálózatot a zsidók a feketéknek. Az amerikai zsaruk lelőnek mindenkit aki gyanús, átlagban napi 3 embert, fehéret, öreget, gyereket, kerekesszékest. (Hogy ebből mennyi lett a vádemelés, arról nincs hír.) Miért pont Ferguson? Azért, mert kiválasztotta ezt az ügyet a háttérhatalom, és beállt mögé. Ez már nem a megölt feketéről szól, hanem a háttérhatalom elérendő céljairól; ez nem tiltakozás, hanem tervezett és szervezett válasz, ellentámadás, ellenforradalom, ahogy tetszik, a hozzá tartozó céllal és menetrenddel; az új színes forradalom fekete-fehérben. Ellenpróba: ki az a tiltakozó átlagember, vagy kis csoport, aki ekkora tömegmozgalmat tud pár nap alatt kivitelezni és pénzelni? Ami a célt illeti, minél több a zavargás, annál több az indok a rendőrállam (további) kiépítésére, és a diktátori rendszereket a legnehezebb belülről megdönteni, vö. Észak-Korea. További info: http://truthstreammedia.com/ferguson-a-highly-organized-scripted-agenda-to-sow-chaos-on-all-sides-and-its-working/
http://truthstreammedia.com/ferguson-proves-predictive-programming-works/
(https://www.youtube.com/watch?v=SF6-ZcTsAkY)
)

„Jó üzlet Hendének a harckocsik, gyakorló repülőgépek és fegyverek eladása
https://kuruc.info/r/2/136214/
A Magyar Honvédség hadrendből kivont, használaton kívüli eszközeinek értékesítése csaknem kétmilliárd forint bevétel hozott az elmúlt két évben az államnak – írja a Magyar Nemzet keddi számában.
A lap írása szerint eladtak harckocsikat, gyakorló repülőgépeket, gépkarabélyokat, rakétákat, különféle fegyverzet-technikai eszközöket, katonai felszereléseket és járműveket is.
A legnagyobb értékben három társaság, illetve cégcsoport vásárolt a Magyar Honvédség hadrendjéből kivont készletből – számol be a Magyar Nemzet.
(MTI)”

„Velünk ne szórakozz, szállj le a nyugdíjunkról!
http://www.origo.hu/itthon/20141125-tobb-ezren-mentek-el-a-magannyugdijpenztarak-felszamolasa-elleni-tuntetesre.html
Becslések szerint mintegy négyezren mehettek ki a kedd esti tüntetésre, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteki előterjesztése ellen tiltakoznak. Szerintük a javaslat célja, hogy a kormány államosítsa a megmaradt 4 magánnyugdíjpénztár 200 milliárd forintra becsült vagyonát. Az intézkedés mintegy 61 ezer embert érinthet.
Érezhetően többről szólt a mai tüntetés, mint a nyugdíjpénzek államosításáról. A beszédekben többször utaltak az indokolatlan stadionépítésekre és a jó pártkapcsolatokat ápoló emberek meggazdagodására. Már a tüntetés elején kisebb zűrzavar alakult ki a szervezők között, hiszen az internetadó elleni tüntetéseket is szervező Nemes Balázs nem volt hajlandó felmenni a színpadra, hogy beszédet mondjon.

A párkötődés volt a gond
Számára ugyanis ekkor lett világos a többi felszólaló pártkötődése. A főszervező Vajda Zoltán az októberi önkormányzati választáson az Együtt-PM XVI. kerületi polgármesterjelöltje volt, míg az első beszédet mondó Büki Zoltán idén tavasszal még az Együtt-PM Nógrád megyei 2. számú választókerületének elnökeként írt levelet a házelnöknek.
A tüntetés végig békésen zajlott, csak a Hír TV riporterét érte kisebb atrocitás, amikor a tüntetés végén nem engedte a tömeg bejelentkezni a kiabálásával.

Már döntöttek
A beszédekben leginkább azt hangsúlyozták a szervezők, hogy a 61 ezer magánnyugdíjpénztár-tag már döntött. Írásban kifejezetten kérték, hogy ne kerüljenek vissza az állami rendszerbe. Ezzel szemben a kormány most mégis elvenné a megtakarításaikat.”

„A hitelkárosultakért tüntet a Jobbik
https://kuruc.info/r/23/136221/

Frissítés: a párt közleménye:
Utcára hív a Jobbik!
A nemzeti ellenzék pártja minden lehetséges eszközével tiltakozik a ma megszavazott, lényegében piaci áron történő forintosításról szóló javaslat ellen, amelyet a pénzügyi visszaélések legalizálásával egyenértékűnek tart. Álságosnak tartjuk, hogy a kormányzat a Kúria döntésével takarózik, mivel a szervezet állásfoglalása nem kötötte meg a kabinet kezét a forintosítási árfolyam tekintetében. Itt a Jobbik álláspontja szerint a felvétel napjának árfolyamán kellett volna átváltani az összegeket, visszajuttatva a károsultaknak az utolsó indokolatlanul elvett forintjaikat is.
A Jobbik nem támogathatta az úgynevezett „fair bankokról” szóló javaslatot sem, hiszen az még mindig magában foglal számos olyan „aknát”, amely alapján a bankok egyoldalúan háríthatnak át díjakat és költségeket ügyfeleikre, márpedig az ügyfelek jelen kiszolgáltatott helyzetében a Jobbik egyetlen hasonló terhelés lehetőségének helyben hagyására sem adhatja áldását.
Mivel a parlamenti tiltakozás lehetséges formáit kimerítettük, képviselőink a tegnapi és a mai napon is csatlakoztak a Kossuth téren tüntető károsultakhoz, továbbá pénteken 16 órára minden szimpatizánst és a bankok által kifosztott polgárt várunk a Szabadság térre, a Bank Center elé, hogy markáns kiállással megállítsuk a kormányzat az érintett bankokkal összejátszó paktumpolitikáját.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke”

„Kubatov “eltaposással” fenyegette Szilágyi Györgyöt az Országház folyosóján
https://kuruc.info/r/6/136227/
A jobbikos képviselő Facebook-oldalán számol be az esetről:
Az ózdi választás utóélete:
Ózdon majdnem megbuktattuk az úgynevezett “Kubatov-listát”. Ha a rendőrség hajlandó lett volna lefoglalni a két fideszes aktivistánál lévő listát, akkor kiderülhetett volna, hogy a listákon szereplő nevek és adatok legálisan vagy illegálisan kerültek hozzájuk.
Mindenesetre az ózdi eset folytatásaként ma, 4,5 év parlamenti munka után megkaptam az első fenyegetésemet a Parlament folyosóján. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója közölte velem, hogy “el fog taposni”, és hogy “erről még ma intézkedik”.
Várom a folytatást…”

„Bírósági tárgyalás az ún. holokauszt cáfolása miatt
https://kuruc.info/r/23/135496/
Az agymosóipar ismételten meghurcolni készül egy hazafit. Ezúttal Orosházi Ferenc került a gondolatrendőrség látókörébe, mert racionális szemléletben olvasta el a magyarok vérét szívó Imre Kertész Sorstalanság című fantazmagóriáját.
Az olvasottak alapján felállt logikai láncolatot kiértékelve az ún. holokausztot cáfoló álláspontra jutott, mely miatt gyorsan eljárás alá vonták.
Az ügy bírósági tárgyalása 2014 november 28-án lesz a PKKB Markó utca 25. III. em. 307. számú tárgyalójában.
Az ügyhöz tartozó Facebook-esemény ide kattintva érhető el.
Orosházi Ferenc álláspontja egy korábbi videón:
(https://www.youtube.com/watch?v=yH65f6l1aHM)”

„Meghalt a férfi, aki felgyújtotta magát a rendőrség Teve utcai székházánál
http://index.hu/belfold/2014/11/25/meghalt_a_ferfi_aki_felgyujtotta_magat_a_rendorseg_teve_utcai_szekhazanal/
Előzmény (1)
Egy égő ember rohant be a rendőrség Teve utcai székházába

A kórházban meghalt az a férfi, aki szombat délután felgyújtotta magát a rendőrség Teve utcai székháza előtt, aztán berohant az épületbe, írja a Hír24.

A rendőrségen idén május 15-ig karbantartóként dolgozó 55 éves férfi gyúlékony folyadékkal öntötte le magát. Az épületbe berohanva áttörte az üvegajtót, aztán összeesett.
A férfit életveszélyes égési sérülésekkel szállították kórházba. A táskájában búcsúlevelet találtak. Az atv.hu szerint egy nő nevét kiabálta, amikor beszaladt az épületbe.”

2014. november 24. hétfő, Több ukrán katona meghalt és megsebesült a kelet-ukrajnai harcokban

„Több ukrán katona meghalt és megsebesült a kelet-ukrajnai harcokban
http://karpathir.com/?p=9736
Három ukrán katona életét vesztette, huszonnégyen pedig megsebesültek Ukrajna keleti felében az elmúlt 24 órában – tudatták a kijevi hatóságok hétfőn.

“A biztonsági erők három tagja meghalt, huszonnégyen pedig megsebesültek” a tűzszünet ellenére is fellángoló összecsapásokban – közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője.
Az elmúlt nap folyamán heves harcok dúltak mintegy tucatnyi településen a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében. Liszenko szerint az oroszbarát szakadárok hét pilóta nélküli repülőgéppel követik figyelemmel az ukrán hadsereget mozgását.
Donyeck polgármesteri hivatala szerint tizenkét civil sebesült meg a hétvégén, több lakóház pedig megsemmisült a becsapódó tüzérségi lövedékek következtében. A harcok miatt a gázhálózatban is károk keletkeztek, ötezer lakás maradt fűtés nélkül.
A felkelők tájékoztatása szerint hétfőn Graham Phillips, a Kreml-párti RT (Russia Today) angol nyelvű orosz televízió és a Zvezda orosz tv-csatorna brit munkatársa is könnyebben megsebesült. Phillips a Zvezdának forgatott a Piszki település környékén folyó harcokról. A felkelők szerint mesterlövészek lőttek rá és a forgatócsoportra, noha mindnyájukon jól láthatóan rajta volt a “Press” megkülönböztető jelzés.
Phillips már többször az ukrán hadsereg fogságába esett, és nyáron a kijevi hatóságok megtiltották neki, hogy ukrán területre lépjen.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban visszautasítja ezeket a vádakat.
Az ENSZ adatai szerint az ukrán válság több mint hét hónappal ezelőtti kirobbanása óta legalább 4300 ember életét vesztette az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, közel tízezren pedig megsebesültek.
mti”

„Négy kárpátaljai katona sebesült meg Keleten
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/24/negy-karpataljai-katona-sebesult-meg-keleten
Sajtóinformációk szerint három kárpátaljai illetőségű katona sérült meg egy ellenséges akna szilánkjaitól, illetve egy gránátból készített botlóaknától a Donyeck megyei Piszkiben.

Ugyanakkor Vaszil Hubal kormányzó, aki telefonon érdeklődött a kárpátaljaiak hogyléte felől Oleh Kucintól, a Karpatszka Szics önálló önkéntes csota (szakasz) parancsnokától, azt az információt kapta, hogy valójában négyen sérültek meg – közölte a Zakarpattya Online.
Két sebesültet már egy dnyipropetrovszki kórházban kezelnek, másik két társuk átszállítása ugyanoda folyamatban van, miután a helyszínen ellátták őket.
(zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)”

„Brit újságíró megsebesült Ukrajna keleti részén
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Brit-ujsag-ro-megsebesult-Ukrajna-keleti-reszen-4467/
A kelet-ukrajnai Doneck környékén Graham Phillips brit újságíró ma megsebesült. Az incidensről részleteket egyelőre nem lehet tudni.

Az utóbbi időben Phillips a Zvezda orosz tévécsatornának dolgozott, korábban az RT-vel folytatott együttműködést.
Az újságíró Ukrajna területén többször az ukrán erőstruktúrák kezébe került. Nyáron az ukrán katonaság fogta el. A kihallgatások során Phillips fasiszta szervezeteknek nevezte a Szvoboda (Szabadság) pártot és a Jobboldali Szektort, valamint kijelentette, hogy a Donecki medence nem kíván Ukrajna része lenni. Az újságíró az ukrán hadsereget vádolta a testvérharc kirobbantásában.
Később szabadon engedték és deportálták az országból.”

„Év végéig szerezné vissza a Krímet Ukrajna
http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/ev-vegeig-szerezne-vissza-krimet-ukrajna
A Szamopomics (Önsegítés) párt hivatalos honlapján közzétett dokumentum szerint Ukrajna öt pártja november 21-én hagyta jóvá a koalíciós szerződést. A megállapodás kidolgozásának egyik célja Ukrajna Krím felett gyakorolt állami szuverenitásának visszaszerzése 2014 utolsó negyedévében.

A szerződés tervezetének első alpontjában a nemzetbiztonsági stratégia és katonai szabályrendszer változtatásairól is szó esik.
Lásd: A Krím-félsziget a kiváltságosok üdülőhelyévé válik
A dokumentum szerint a terrorellenes harcok folyamán szerzett tapasztalatoknak, illetve a korszerű követelményeknek megfelelően megreformálnák a fegyveres erőket, erősítenék az ország védelmi képességeit, fejlesztenék a védelmi ipart a katonaság igényeinek kielégítése, valamint a külföldi piacokhoz való hozzáférés céljából.
A szerződésben Ukrajna blokkon kívüli státuszának eltörlése és a NATO-tagság megszerzése is szerepel.
Forrás: Kárpátalja Ma”

„Visszaesett az élelmiszercikkek és italok előállítása Kárpátalján
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/24/visszaesett-az-elelmiszercikkek-es-italok-eloallitasa-karpataljan
Az idei esztendő tíz hónapja során 3,8 százalékkal nőtt az ipari termelés 2013 azonos időszakához képest. Az élelmiszercikkek és italok előállítása ugyanakkor 10 százalékkal csökkent egy év alatt – jelentette a Zakarpattya Online.

Jelentős termelésbővülés tapasztalható a bányaiparban és a nyíltszíni kőfejtők hozamában (40,3 %), ami a földgáz, homok, kavics, sóder és kőzúzalék bővülő kitermelésének tudható be. Ugyancsak nőtt a termelés a kohászati vállalatoknál és a fémfeldolgozás terén a gép- és berendezésgyártást kivéve (11,4 %). Októberben szeptemberhez viszonyítva 15,4 százalékkal bővült a termelés.
A feldolgozóiparban 2013 januárjához–októberéhez viszonyítva idén 3,8 százalékos termelésnövekedés volt tapasztalható.
Az élelmiszercikkeket és italokat előállító vállalatoknál az idei esztendő tíz hónapja során 10 százalékos volt a termelés visszaesése az elmúlt év azonos időszakához képest. Csökkent a friss vagy fagyasztott sertéshús előállítása, a száraztészták, a pékáruk, a vegyes gyümölcs- és zöldséglevek, a kész takarmányok előállítása a liszt és a lucernagranulátum kivételével. Ugyanakkor termelésnövekedést értek el a natúr konzervzöldségek, a gyümölcs- és zöldséglevek, a liszt, a széndioxiddal dúsított természetes ásványvizek előállítása tekintetében – írja egyebek mellett a Zakarpattya Online a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Igazgatóság tájékoztatója alapján.
(zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)”

„Oroszország leállította az antracitexportot Ukrajnába
http://karpathir.com/?p=9743
Oroszország pénteken leállította az antracitexportot Ukrajnába – jelentette be az ukrán energiaügyi miniszter hétfőn.

Jurij Prodan szerint “egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Oroszország nem küld a szénfajtából, és hogy ennek nem gazdasági okai vannak. Az ukrán fél pontosan fizet.” Az energiaügyi miniszter szerint az oroszok nem értesítették Kijevet a lépésről, és azt sem tudni, hogy mikor indulnak újra a szállítások.
Ukrajna Európa második legnagyobb széntermelője. Az ország azért kényszerül mégis szénimportra, mert az orosz szakadárok által ellenőrzött területeken nem működnek a bányák, ezért Ukrajnának nincs elég szene ahhoz, hogy megtermelje a szükséges áramot.
Ukrajna augusztus óta 1,3 millió tonna antracitot vásárolt Oroszországtól. Ukrajnában kizárólag a Donyecki medencében bányásszák az antracitot, amely a legerősebben összenyomott kőszén és a fűtőértéke is ennek a legkiválóbb. A térség jelenleg az orosz szakadárok ellenőrzése alatt áll.
mti”

„Litvánia páncélrészeket fog szállítani az ukrán hadseregnek
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/24/litvania-pancelreszeket-fog-szallitani-az-ukran-hadseregnek
Litvánia páncélrészeket fog szállítani az ukrán fegyveres erőknek – jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn Kijevben Dalia Grybauskaite litván elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Az ukrán államfő kiemelte, hogy ez konkrét segítség Litvánia részéről. „Megfelelő páncélozott járművekhez való megfelelő páncélrészek szállításáról állapodtunk meg” – mondta Porosenko, de további részleteket nem árult el. Hozzátette, hogy megegyezés született továbbá ukrán katonák litvániai kiképzéséről is.
„Mindezeken felül megállapodtunk arról, hogy a kelet-ukrajnai harcok övezetéből legfeljebb 50 ukrán katonát Litvániába gyógykezelésre küldhetünk” – emelte ki még az ukrán elnök.
A litván államfő megerősítette, hogy országa kész a katonai együttműködésre Ukrajnával. „Litvánia kész Ukrajnával megosztani tapasztalatait, beleértve a katonaiakat is. Támogatást nyújtunk önöknek és kiképzést a katonáiknak. Ukrajna bármilyen támogatást megkap Litvániától, amivel csak Litvánia rendelkezik” – szögezte le Dalia Grybauskaite.
Porosenko a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról népszavazáson kell dönteniük majd az ukrán választóknak. „Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy csatlakozzon-e Ukrajna az atlanti szövetséghez vagy sem, az ukrán nép kompetenciájába tartozik” – hangoztatta. Egyúttal kiemelte: Ukrajnának legalább hat évre van szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás feltételeit.
Rámutatott arra, hogy puszta bejelentéseken túl Ukrajnának valódi reformokat kell végrehajtania európai integrációja érdekében. Dalia Grybauskaite egyetértett abban, hogy mélyreható reformokra van szükség Ukrajnában. Leszögezte ugyanakkor ő is, hogy egyedül az ukrán népnek van joga eldöntenie, merrefelé haladjon Ukrajna. Emlékeztetett arra, hogy a litvánok is népszavazáson döntöttek országuk belépéséről az EU-ba.
Kijevi találkozóján a két államfő aláírta az ukrán–litván stratégiai partnerség 2015–2016-os időszakra vonatkozó útitervét.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”

„Népszavazást tervez az ukrán elnök a NATO-csatlakozásról
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141124-nepszavazast-tervez-az-ukran-elnok-a-nato-csatlakozasrol.html
Amennyiben Ukrajna teljesíti a NATO-tagság bizonyos feltételeit, akkor népszavazáson döntenek majd a csatlakozásról, jelentette be Petro Porosenko elnök.

Porosenko a litván elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy már „kitalálta, melyek ezek a feltételek”, de részletekbe nem bocsátkozott.
Egy moszkvai illetékes éppen a múlt héten követelt „száz százalékos garanciát” arra, hogy Ukrajna még csak fel sem veti a NATO-csatlakozás lehetőségét.

A NATO nem szab feltételeket
A NATO-nak nincs előre megszabott, merev feltételrendszere, amelyet teljesítenie kellene egy-egy államnak, mielőtt felkérik a csatlakozásra. Ugyanakkor csak olyan országok válhatnak a szövetség tagjaivá, amelyek „képesek hozzájárulni az észak-atlanti térség biztonságához és stabilitásához” – idézte a BBC, emlékeztetve arra, hogy elemzők szerint Ukrajna aligha megfelelő partner ebből a szempontból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Preszkov nemrégiben a BBC-nek nyilatkozva azzal vádolta meg a NATO-t, hogy megszegte történelmi ígéretét, hiszen folyamatosan egyre közelebb nyomul Oroszország határaihoz, és ezzel próbálja megbontani a „hatalmi egyensúlyt”.”

„Minek kell a NATO-nak Ukrajna
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_24/Minek-kell-a-NATO-nak-Ukrajna-1674/
Ukrajnát nem várja sem a NATO, sem az EU. Ezt elismerte Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Washington közben azzal hitegeti Ukrajnát, hogy a közeljövőben a szövetség tagországává válhat. Bár még amerikai szakértők is hangoztatják, hogy a NATO-nak óriási katonai bázisként van szüksége Ukrajnára.

Ukrajna EU-csatlakozását Frank-Walter Steinmeier „ireálisnak” tartja. Szerinte Ukrajna gazdasági és politikai modernizációja „több nemzedék projektje”. Ennélfogva Ukrajna uniós tagságának említése – még a távoljövőre vonatkoztatva is – teljesen értelmetlen dolog – vallja a politikus.
Az USA tisztában van az ukrán gazdaság és politika siralmas állapotával (ezzel bizonyára csupán Kijev nincs tisztában). Azonban mindez semmit sem zavarja Washingtont – fontos fenntartani a kijevi hatalmasok meggyőződését, hogy a NATO-, ill. EU-paradicsom nem várat magára sokáig. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jeff Rathke pénteken kijelentette: Amerika támogatja Ukrajna törekvését a szövetségbe.
Az atlanti szövetség a megalkuvást nem ismerő „mindent vagy semmit” stratégiáját választotta – írja a Globar Research kiadványban a new yorki Binghamton University professzora, James Petras. Ukrajna megkaparintása érdekében a NATO az ukrán hatóságok révén pusztításba viszi a lázongó dél-keleti részt, megsemmisíti az ottani lakosságot és termelést, valamint nagyszabású háborút folytat Oroszország ellen – mutat rá Petras. A NATO tulajdonképpen óriási kelet-európai multifunkcionális amerikai katonai bázis szerepét szánja Ukrajnának. És a „háborús láz” egyre inkább hatalmába keríti a Nyugatot – véli a professzor, rámutatva, hogy az efféle őrültség következményei óráról-órára egyre komolyabbá válnak.
Európa szintén tudatában van annak, hogy biztonságát egyáltalán nem a NATO keleti irányú bővítése és nem az újabb katonai bázisok létesítése jelenti. Ezt nagyon is jól tudják, többek között Finnországban, amelyik nem kívánkozik az atlanti szövetségbe. Sauli Niinistö finn elnök szavai szerint Finnország NATO-csatlakozása révén légyegesen megromlana az országnak Oroszországgal ápolt viszonya. Oroszország pedig napjainkban erős, szilárd hatalom. Vajon minek is kellene összeveszni vele?”

„Ukrajna előtt nyitva van a NATO-ba nyíló ajtó
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/280433226/
A NATO-ba nyíló ajtó nyitva van Ukrajna előtt, ha ez az ország eleget tesz a tagországok iránt támasztott követelményeknek – hangoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Hágában, az atlanti szövetség Parlamenti Közgyűlése ülésén.

A főtitkár szavai szerint Ukrajna a tömbön kívüliség státuszáét választotta, ennélfogva Ukrajna NATO-tagsága kérdését nem vitatták meg az utóbbi években.
„Tiszteletben tartom ezt. Szuverén országok döntéséről van szó, ők döntenek erről maguk” – jegyezte meg a főtitkár.

„A NATO-főtitkár újból a védelmi kiadások növelésére szólította fel a tagországokat
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/280441341/
„Békésebb időben a védelmi kiadások csökkentése lenne a helyes, de nem békés időben élünk. Most a csökkentés leállítása és a védelembe irányuló befektetések fokozása lenne helyes” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO Parlamenti Közgyűlése ülésen Hágában.

„Minden (NATO-)szövetségesnek ki kell vennie ebből részét” – jegyezte meg a főtitkár, rámutatva, hogy a wales-i csúcstalálkozón a NATO-tagországok amellett döntöttek, hogy 10 éven belül a GDP 2%-ra emelik a védelmi kiadásokat. Stoltenberg szavai szerint az USA, Nagy-Britannia, Görögország és Észtország máris eleget tesz a felszólításnak.”

„Moszkva az emberi jogok ukrajnai megsértéséről szóló Fehér Könyv újabb kiadását készíti elő
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Moszkva-az-emberi-jogok-ukrajnai-megserteserol-szolo-Feher-Konyv-ujabb-kiadasat-kesz-ti-elo-3931/
Az orosz külügyminisztérium a Fehér Könyv újabb kiadását készíti elő, amelyikben az ukrajnai emberi jogok durva megsértéséről lesz szó – közölte a külügyi tárca emberi jogi meghatalmazottja, Konsztantyin Dolgov.

Korábban az orosz külügyminisztérium a Fehér Könyv több kiadását bocsátotta ki, amelyben felszólította a világközösséget, hogy a lehető legnagyobb mértékben figyeljen fel az emberi jogok tömeges megsértése Ukrajnában.
Dolgov kiemelte, hogy Ukrajnában egyelőre nem folytattak le semmilyen komolyabb vizsgálatot és nem büntettek meg senkit.
Az ENSZ november 15-i adatai szerint az ukrajnai konfliktus több mint 4 ezer békés polgári személy életét követelte, több mint 9 ezren megsebesültek.”

„Az, hogy nem reagálnak az ukrajnai neonácizmusra, annak Európa-szerte való terjedéséhez vezet
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Az-hogy-nem-reagalnak-az-ukrajnai-neonacizmusra-annak-Europa-szerte-valo-terjedesehez-vezet-0031/
Az a tény, hogy a neonácizmus ukrajnai elburjánzására nem reagálnak megfelelő módon, a jelenség európai elterjedéséhez vezet – jelentette ki az orosz külügyminisztérium emberi jogi meghatalmazottja, Konsztantyin Dolgov.

Elmondása szerint azzal kapcsolatban, hogy az idén az USA, Kanada és Ukrajna nyíltan az ENSZ neonácizmussal szembeni határozata ellen szavazott, a nürnbergi törvényszék vonatkozó határozatai értelmében vállalt kötelezettségek megsértéséről is beszélhetünk.
Ugyanakkor – mutatott rá a diplomata – ha szociológiai felmérését végeznének ezekben az országokban, annak eredményei légyegesen eltérnének a hatóságok véleményétől, többek között Ukrajnában is.”

„Oroszország tízmilliárdokat veszít, de ez nem végzetes
http://karpathir.com/?p=9696
Oroszországnak évente mintegy 130-140 milliárd dolláros veszteséget okoznak a nyugati szankciók és az olajárak esése, de ez valószínűleg nem jár végzetes hatással, nem omlik össze a gazdaság – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter hétfőn egy Moszkvában tartott nemzetközi pénzügyi-gazdasági konferencián.
“Mintegy 40 milliárd dollárt veszítünk a geopolitikai szankciók, további 90-100 milliárd dollárt pedig az olajárak 30 százalékos zuhanása miatt – mondta Sziluanov, hozzátéve, hogy az ukrajnai válság által előidézett geopolitikai feszültség miatt kevesebb külföldi tőke áramlott Oroszországba, a legnagyobb orosz hitelfelvevőket pedig elvágták hagyományos befektetői bázisuktól.
A miniszter megismételte, hogy becslése szerint idén 130 milliárd dollár tőkét vonnak ki Oroszországból. Hozzátette, hogy a tőkekivonás alapvetően a lakossági megtakarítások dollárra váltása révén megy végbe.
Elismerte, hogy az Oroszországot sújtó szankciók következményei jelentősek, különösen az orosz exporttermékek árát illetően. A rubel árfolyamára és költségvetésre viszont az olajárak csökkenése gyakorol nagyobb hatást.
“Az év eleje óta 30 százalékkal esett az olaj ára. A rubel ugyancsak 30 százalékkal gyengült” – emlékeztetett a miniszter, aki szerint az olajárak és a rubel árfolyama szoros összefüggést mutat.
Az orosz költségvetés bevételeinek fele az olajipari szektorból érkezik. A jövő évi költségvetés összeállításakor úgy számoltak, hogy az olaj ára hordónként átlagosan 96 dollár lesz.
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a pénzügyminisztérium szeptemberben úgy becsülte, hogy Oroszország fizetési mérlegét a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékának megfelelő összeggel rontja az olajárak csökkenése és az ukrán válság következményei.
A statisztikai hivatal jelentése szerint az év eleje óta a GDP 0,8 százalékkal bővült éves összevetésben. A gazdaságfejlesztési minisztérium az év egészére 0,5 százalékos vagy kicsit nagyobb gazdasági növekedést vár, a jegybank és elemzők viszont csak 0,3 százalékos bővülésre számítanak.
mti”

„A Gazprom szerint december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat építése
http://karpathir.com/?p=9699
Egy hónapos csúszással, december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának építése – közölte a Gazprom egyik képviselője hétfőn.

Vlagyimir Markov, az orosz állami energetikai cég főosztályvezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósítása a tervek szerint halad, noha némi elmaradás van az ütemtervtől. Leszögezte, hogy “a (Déli Áramlat) gázvezeték a terveknek megfelelően elkészül, és határidőre üzembe helyezik”.
A lenta.ru orosz hírportál arra emlékeztetett, hogy a Déli Áramlat tenger alatti szakasza megépítésének elkezdését novemberre tervezték.
Markov azt mondta, hogy minden előkészületi munkát befejeztek, és december 15-én megkezdődhet a tenger alatti szakasz építése, de hozzátette, hogy ebben tévedhet. Arról is beszámolt, hogy a Déli Áramlathoz csatlakozó oroszországi vezetékrendszer építésében nincs csúszás.
Az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Európa több országába, így Magyarországra is eljuttató vezetékrendszeren a Gazprom közlése szerint 2015 végén indulhatnak meg a szállítások. A Déli Áramlat teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbméter földgáz továbbítását 2018-ra érné el.
A Gazprom főosztályvezetője arról is beszélt moszkvai tájékoztatóján, hogy a Déli Áramlat költségeinek megnövekedése sem haladja meg az állami cég pénzügyi lehetőségeit, és szerinte a nyugati büntetőintézkedések nem befolyásolják a gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának megépítését. Kijelentette, hogy a Gazprom képes nagyszabású beruházásainak megvalósítására elsősorban saját forrásaiból, de nem mond le a hitelfelvételi lehetőségekről sem.
Alekszandr Ivannyikov, a Gazprom pénzügyi és gazdasági osztályvezetőjének első helyettese októberben egy szentpétervári nemzetközi gázfórumon azt mondta, hogy a Déli Áramlat összköltsége az eredeti 16 milliárd euróhoz képest 7,5 milliárd euróval többe kerülhet, azaz 23,5 milliárd euróra emelkedhet. Ez 47 százalékos drágulás volna.
Orosz elemzők szerint a drágulás elsősorban azzal függ össze, hogy az Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt a Gazprom csak drágán juthat kölcsönhöz.
A Kommerszant című orosz napilap két hete arról írt, hogy a Szibéria Ereje nevű gázvezeték megépítése és a Kínával aláírt energetikai megállapodások teljesítése késleltetheti a Gazprom többi beruházását, így a Déli Áramlat megvalósítását is. Az orosz állami energetikai óriáscég lemondott arról, hogy 25 milliárd dolláros hitelt vegyen igénybe Pekingtől a Kínába vezető gázvezeték megépítésére. Szakértők szerint a döntés komoly kockázat az állami cég pénzügyi stabilitása szempontjából, hacsak az nem fagyasztja be valamely másik nagy beruházását, például a Déli Áramlat európai gázvezeték megépítését.
mti”

„Putyinra többen szavaznak, mint Obamára a Time hírmagazin olvasói körében végzett szavazáson Az év embere cím elnyeréséért
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Putyinra-tobben-szavaznak-mint-Obamara-a-Time-h-rmagazin-olvasoi-koreben-vegzett-szavazason-Az-ev-embere-c-m-elnyereseert-0781/
Vlagyimir Putyin orosz elnök megelőzi amerikai kollégáját a Time magazin olvasótábora körében végzett szavazáson, amelynek eredménye alapján nevezik meg „Az év emberét” – olvasható a kiadvány honlapján.

Előzetes eredmények alapján Putyin a voksok 6,6%-t szerezte meg, míg az amerikai elnök csupán 2,2%-kat tudhatja magáénak.
Azonkívül Az év embere címre John Kerry amerikai külügyminiszter, Dilma Rousseff brazil elnök, Angela Merkel német szövetségi kancellár is páylázik.
Az orosz államfőt 2007-ben Az év emberének nyilvánította a Time magazin.”

„Hitlerhez hasonlította Putyint volt gazdasági főtanácsadója
http://index.hu/kulfold/2014/11/24/hitlerhez_hasonlitotta_putyint_volt_gazdasagi_fotanacsadoja/
Frissebb (1)
Megvan, kit hálózna be Putyin Németországban

Oroszország 11 éve készül már az ukrajnai háborúra, mondta sokkoló brüsszeli előadásán Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között Putyin gazdasági főtanácsadója volt. Illarionov szerint nem Ukrajna EU-s közeledése, az oroszpárti Janukovics elkergetése indította be az orosz hadigépezetet.

A volt elnöki tanácsadó állította, hogy már 2003-ban, az ő jelenlétében is szó volt a háború kirobbantásáról, amikor ő még Putyin közvetlen környezetéhez tartozott. 2008 áprilisában pedig egy orosz újságban a részletes haditervet is kiszivárogtatták. Ennek része volt az is szerinte, hogy atomfegyvert vetnek be az ukrán csapatok ellen, írja a konferenciáról beszámoló Bruxinfo.
Illarionov, aki jelenleg a washingtoni Cato Intézetnél dolgozik, elmondta, hogy a Donyecki „szakadár” Köztársaság zászlaját már 2009-ben felmutatták egy rendezvényen, amelyen Putyin is részt vett. Az orosz deszantosokat is már négy nappal Viktor Janukovics idén februári lemondása előtt kivezényelték, és ezzel gyakorlatilag elindították a fegyveres akciót.
Illarionov úgy látja, Putyinnak az a célja, hogy egy elhúzódó, befagyott konfliktust hozzon létre.
„Ez a háború nem fog mostanában véget érni. Nagyon messze még a háború vége”.

Következnek: Baltikum, Azerbajdzsán, Balkán
Putyin nem riad majd vissza a felforgató akcióktól Észtország és Lettország oroszok lakta területein. Az orosz beavatkozás hasonló módon történhet, mint Kelet-Ukrajnában: az ottani oroszok Moszkva bátorítására egyoldalúan kikiálthatják Narvában vagy Daugavapilsben „a népi köztársaságot”.
„Ez nagyon komoly kihívást intézne a NATO-hoz és az EU-hoz. Eddig nem láttunk választ ezekre a kihívásokra” – szögezte le Illarionov.
Putyin az elemző szerint szövetségeseit is veszélyezteti. Az Eurázsiai Unióról Minszkben rendezett csúcson Putyin felháborodott azon, hogy a kazah és a fehérorosz elnök nem állt ki nyíltan mellette. Válaszul egy nyilatkozatában utalt arra, hogy Kazahsztánnak történelmileg soha nem volt önálló állama. Ezzel szerinte üzent a kazah elnöknek és másoknak, hogy a halála után akár az egész ország függetlensége megkérdőjelezhető lesz.
Az orosz kormány Dagesztánból Azerbajdzsán felé egy autóutat épít jelenleg, tudomása szerint azért, hogy a harci járművek egy folyosón keresztül elérjék az Azerbajdzsánba ékelődött Hegyi-Karabahot. Ha ez megvalósul, Azerbajdzsánt minden összeköttetéstől elvághatják – tette hozzá.

Hitler és a negyedik világháború
Illarionov hallgatóságának meghökkenésére Putyin október végén Szocsiban mondott beszédét Hitler 1939. augusztusi berchtesgadeni beszédéhez hasonlította (amiben ajánlatot tett Chamberlain brit miniszterelnöknek a fennálló világrend megváltoztatására). A szakértő szerint a Szocsiban mondott beszéd 25 pontban majdnem szóról szóra megegyezik Hitler beszédével. Úgy vélte, hogy az orosz elnök nem éri be azzal, hogy a hidegháború utáni évekért revansot vegyen, hanem a jelenlegi világrend revízióját.
„Már nem csupán egy regionális válsággal van dolgunk, hanem egy revizionista politikával. Ez már a negyedik világháború.”
(A harmadik a hidegháború volt.)

Az oroszok elszántabbak
Azt is kiemelte, hogy az orosz vezető tavaly az örményeket fenyegetéssel rábírta, hogy ne írják alá a társulási szerződést, 2008-ban pedig háborúzott Grúziával. Tudomása szerint akkoriban csak Bush-kormánynak az a döntése állította meg a Tbiliszi felé masírozó orosz tankokat, amellyel katonai kötelékeket vezényeltek a Fekete-tengerre.

Ezt követően Dmitrij Medvegyev akkori elnök megjelent a képernyőn és bejelentette, hogy az orosz seregek elérték katonai céljaikat. Ezzel összefüggésben megjegyezte, lehet, hogy máshol tartanánk most a válságban, ha az Obama-kormányzat hasonló módon reagált volna, mint egykor George W. Bush.
Illarionov úgy látja, hogy hiába van a transzatlanti közösségnek nagyobb katonai és gazdasági potenciálja, ha Moszkva sokkal elszántabb. Ennek kapcsán egy aszimmetrikus hadviselésről beszélt. „Ha az egyik fél gazdaságilag fejlettebb, de hiányzik belőle az elszántság, az ellenfél viszont sokkal agresszívebb, akkor ez akár a gazdasági fölényt is ellensúlyozhatja” – hangoztatta.

Aktív ellenállás kell
Emellett még két tényezőre hívta fel a figyelmet. A rendkívül virulens orosz dezinformációs kampányra és a nukleáris zsarolásra.

Andrej Pjontkovszkij orosz matematikus és politikai elemző is a volt tanácsadóhoz hasonlóan vélekedik. Pjontkovszkij szerint a probléma az, hogy:
Putyin jobban akarja Ukrajnát, mint amennyit a nyugati világ hajlandó annak megmentésére áldozni.
Külön is kiemelte, hogy ne húzzunk egyenlőségjelet Oroszország és Putyin rezsimje közé, és ne a népet hibáztassuk a vezetője bűneiért.
Illarionov önveszélyesnek tartaná, ha a Nyugat meghajolna Putyin zsarolása előtt és kapitulálna, amivel egyenértékűnek nevezte a kompromisszumot is. Ehelyett az aktív ellenállást javasolja a nyugati közösségnek a gazdaság, a jog, a propaganda és a védelmi politika terén.”

„A világ megváltozott, és Oroszország nem szalasztja el esélyét
http://hungarian.ruvr.ru/2014_11_24/A-vilag-megvaltozott-es-Oroszorszag-nem-szalasztja-el-eselyet-1510/
Moszkva felajánlotta a Nyugatnak, hogy térjenek vissza a partneri viszonyhoz. Szakértők véleménye szerint a helyzet nem lenne oly drámai, ha Oroszország geopolitikai vetélytársai adekvátabb módon fognák fel a realitásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kül- és Védelmi-politikai Tanács moszkvai ülésén kifejtette elképzeléseit a nemzetközi feszültség deeszkalálásának módjairól. A miniszter véleménye szerint Oroszország külpolitikai irányvonalát a mértéktartás és szilárdság jellemzi, azonban ez az álláspont nem talál megértésre Moszkva geopolitikai konkurensei részéről.
Szergej Lavrov kijelentette, hogy Oroszország és a Nyugat viszonyában rövidesen bekövetkezik az igazság pillanata: „Vagy visszatérünk az igazi partnerséghez, vagy megkezdődik a “cseréptörés”” – véli a miniszter. Lavrov állítása szerint a Nyugat arra próbálta kényszeríteni Oroszországot, hogy törődjön bele az Ukrajnában élő oroszok és oroszajkúak megalázásába. Európa az ukrán extrémisták támogatásával tulajdonképpen lemondott saját elveiről a demokratikus hatalomváltás terén.
Most a kijevi „háborús párt” nyugati lobbija akadályt gördít a megbékélési folyamat elé, mert a stabil Ukrajna nem érdekes az Oroszország visszatartására irányuló doktrína atyjainak.
Szergej Lavrov rámutatott, hogy a nyugati országok vezetői céltudatosan léptetnek életbe szankciókat, hogy ezzel megsemmisítsék az orosz gazdaságot és ezáltal tömeges tiltakozást idézzenek elő. „A Nyugat rendszerváltást akar, és ezt senki nem is tagadja” – jelentette ki Lavrov.
A helyzet pozitívumának nevezhető az, hogy a Nyugat igazi szándékai felszínre törtek az egységes euróatlanti térség és a közös biztonság, közös európai otthon kialakítására való készség hangoztatása mellett.
Lavrov külügyminiszter szavai szerint a világ változik: mint ez már nem egyszer megesett, előbb valamelyik ország befolyása és hatalma csúcsra ér, majd pedig az elfáradt vezetőket azok váltják fel, akik gyorsabban és hatékonyabban fejlődnek. A Nyugatnak a realitásokból kell kiindulnia. Az Egyesült Államok ambíciói és reális lehetőségeinek aránya napjainkban módosult – állapította meg Szergej Lavrov, ami azt jelenti, hogy Oroszországnak van esélye.”

„Lost in Siberia
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/hirek/oroszorszag/53-eletmod-szines-hetkoznapok/3353-lost-in-siberia
Másfél hónapja hasztalan keresik azt a helikoptert, amely Szibériában tűnt el egy tucat emberrel a fedélzetén.

A helyi hatóságok közlése szerint hétfőn szünetet tartanak a kutatóegységek “átcsoportosítás” és a kutatásban részt vevő technikai eszközök karbantartása végett.
Az elmúlt napokban ötszáznál több ember és 61 jármű vett részt a kutatásban, vadászok és helybéli lakosok is a kutatócsoportok segítségére voltak. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométeres területet fésültek át, de nem találták a helikoptert. A hatóságok 500 ezer rubelt (mintegy 2,7 millió forint) ajánlottak fel annak, aki megtalálja, de ez sem vezetett célra.
A tuvai légitársaság helikoptere október 10-én indult útnak Szorug településről, és 270 kilométeres út megtétele után kellett volna landolnia Kizil városában, de nem érkezett meg, és megszakadt vele az összeköttetés. Az akkori közlések arról szóltak, hogy a fedélzetén 12 ember volt, de a tuvai hatóságok nem zárják ki, hogy 14-en voltak.
A hatóságok a rossz időjárási körülményekkel hozzák kapcsolatba a helikopter eltűnését, és nyomozást indítottak.”

„Befogadó Oroszország?
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/politika/3352-jovore-tobb-ideiglenes-tartozkodasi-engedelyt-adnak-ki
Jövőre 126,055 fő számára adnak ideiglenes tartózkodási engedélyt Oroszországban, de régiónként változnak az arányok. Ott, ahova idén sok ukrajnai menekült érkezett, viszonylag kevés engedélyt tudnak majd kiállítani.

A több mint 126 ezres számot Medvegyev, orosz miniszterelnök határozta meg, a régiók “bevándorlási és gazdasági helyzetétől függően” fog változni, hogy hol mennyi engedélyt adnak ki. Rosztov és Krasznodar például, ahova idén több tízezernyi ukrajnai menekült érkezett a harcok miatt, viszonylag alacsony, 1000 és 3500-as kvótával rendelkezik jövőre. Ezzel szemben az Orosz Távol-Keletre, ahova szintén érkeztek menekültek, 7780 ideiglenesen letelepülőt tud fogadni, ami ezerrel több az idei számhoz képest. Moszkva 2000, illetve a régió 8000 ilyen papírt bocsáthat ki, ez is összesen ezerrel több lesz, mint idén.
Idén mintegy 96 ezer engedélyt állítottak ki, ami óriási visszaesés a tavalyi 146 ezerhez képest.
Az ideiglenes tartózkodási engedély a kibocsátástól számítva három évig érvényes, és különleges esetben, például belorusz, türkmenisztáni állampolgárok és a magasan képzett jelentkezők esetében együtt jár az orosz állampolgárság igénylésének lehetőségével.”

„Egyház és szabadság
http://www.oroszvilag.hu/?t1=oroszorszag_hirei&hid=5549
Kirill pátriárka szembeszállna a “káros nyugati szabadsággal”

A napokban Moszkvában került sor a Nemzetközi Pravoszláv Ifjúsági Találkozóra. Borisz Falikov vallástörténész szerint a találkozó az 1970-es évek Komszomol gyűléseinek hangulatát idézte.
A találkozó legfontosabb eseménye Kirill pátriárka felszólalása volt. Az egyházfő arra szólította fel az ifjúságot, ne folytasson hedonista életmódot, szakítson a fogyasztói társadalom szokásaival. Ezzel szemben áll a helyesnek tekintett, „keresztet hordó” keresztény életforma. A pátriárka szerint az erkölcsösség az emberi boldogság alapja. A mai fiatalokban ez nincs meg, ezért van annyi boldogtalan házasság, válás.
Kirill pátriárka felhívta a figyelmet, milyen fontos a szegényekről és elesettekről való gondoskodás, az önkéntes munka, amivel az egyház maga mellé állíthatja a társadalmat.
Kirill pátriárka az információs társadalmat is bírálta, amely, úgymond, manipulálja az embereket. Szerinte a „szabadság” címszava alatt sok förtelmes dolgot adnak el, különösen az „internet csomagolásában”. Az egyháznak segítenie kell az eltévedt lelkeken.
A pátriárka egy kérdésre válaszolva elmondta, a nyugati protestáns és katolikus fiatalok az 1960-as és 1970-es években a liberálisok hatása alá kerültek, ennek következtében a nyugati egyházak hihetetlen módon liberalizálódtak. Ennek eredménye, hogy üresek a templomok, és homoszexuális házasságokat lehet kötni.
A nyugati egyházak „bűnbeesése” a fiatalság miatt következett be, az ifjúságot tehát meg kell menteni saját magától.
A pátriárka szerint fel kell venni a harcot a nyugati kultúra különböző megnyilvánulásai, mint a „sátánista rockzenekarok” ellen. Itt emlékeztetett a Pussy Riot zenekar tagjaira, akiket „időben és helyesen” büntettek meg. Az egyháznak nem szabad gyengeséget tanúsítania ezekben a kérdésekben.
A pátriárka arra szólította fel az ifjúságot, harcoljon hitéért és orosz identitásáért.
Vagyis a pátriárka a Nyugat által terjesztett káros szabadság ellen szólalt fel, ami ellen harcolnia kell az egyháznak. Falikov szerint azonban szabadság nélkül erkölcs sincsen.
Most viszont a szabadság a leggyanúsabb dolog. A szabadság elvetése zsákutcába vezet. „Az alkotó erő helyébe gyenge imitáció lép. Kereszténység helyett egy fásult zsarnoki ideológia. Hát ezért emlékeztet a pravoszláv ifjúság konferenciája a múlt idők komszomol üléseire.”
(gazeta.ru)”

„Gorbacsov az orosz-ukrán viszonyról: “Egy nép vagyunk” (videó)
http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/gorbacsov-az-orosz-ukran-viszonyrol-egy-nep-vagyunk-video
Sok ember, ki leveleket küld a Szovjetunió első és utolsó elnökének, Mikhail Gorbacsovnak, még mindig ezt írja a borítéka “A kommunista párt főtitkárának, Kremlin”. Az orosz postaszolgálat már megszokta ezt, és automatikusan átirányítja a leveleket a Gorbacsov Alapítvány felé, mely főhadiszállása egy modern épületben székel, a Kremlin erődjétől 7 kilométerre északra.

Jópár levél élesen kritizálja Gorbacsovot, akit árulónak – a Szovjetunió bukásának okozójának tartanak, és az azt követő gyors gazdasági sokk kiváltójának is gondolnak egyben. Néhány levél egyenesen arra buzdítja, hogy kövessen el öngyilkosságot, de a 83 éves Gorbacsov makacs és elszánt még mindig.
(https://www.youtube.com/watch?v=QVHaLqPifuo)
“Élni fogok és folytatom az életem lelkiismeretem és elveim mentén. Mindenki más megőrülhet” – mondotta a The Moscow Times-nak adott terjedelmes interjújában Gorbacsov a héten.
Annak ellenére, hogy azt mondják, ő “már a történelem része” – Gorbacsov azt mondja, nem tudja csak passzívan szemlélni azt, ami Oroszországban történik manapság. “Részt kell vennem benne és meg is teszem. Senki nem fogja tudni befogni a számat, akkor se, ha sokan azt akarják egyenesen hogy emigráljak innen, én akkor sem akarok elmenni, menjenek azok, akik engem erre buzdítanak”- mondja Gorbacsov, miközben a hangsúly kedvéért rácsapott az asztalra kezeivel.
Gorbacsov, aki az elmúlt hónapokban moszkvai kórházi kezeléseknek vetette alá magát, azt mondja, legalább már 10 alkalommal jelentették be, hogy halott, ő ennek ellenére mégis itt ül velünk szemben.
“Árulónak hívtak, mert sok nukleáris fegyvert pusztítottam el. A második árulásomnak az USA-val való jó kapcsolatok kiépítését tartják” – mondja.
Azoknak, aki leveleiket amiket Gorbacsovnak küldenek és a Kremlinnek címezik, azoknak az idő egyértelműen mozdulatlanul áll. És ma, mikor Putyin elnök és a Nyugat ismét hadilábon találja magát, az idők, mikor a hajdani főtitkárok a Kremlinben ideológiai rivalizálásukat vívták a Nyugattal, azok az idők közelebbinek tűnnek ma, mint valaha.

A viszály magjai
A Berlini Fal leomlására szervezett e havi ünnepség folyamán Gorbacsov figyelmeztette a világot a Hidegháború kockázataira. Mint valaki, aki azokban az időkben dolgozta fel magát a kommunista párban, amikoron az USA és a Szovjetunió készen állt elpusztítani egymást akár nukleáris háborúval is, és aki akkor azon dolgozott, hogy megszüntesse Európa megosztottságát és a világ egészének megosztottságságát – most ő, Gorbacsov jobban felkészült, mint a legtöbb más ember, arra, hogy betekintést adjon abba – az akkorihoz – nagyon is hasonló helyzetbe, amivel a mostani világnak szembe kell néznie napjainkban.
Ma Gorbacsov amellett érvel, hogy a problémák Ukrajnában és a világ egészén részben kapcsolatban állnak azzal, hogy a régi rendszer összeomlott.
“Ami most Ukrajnában történik, sok szempontból amiatt a Szovjetunióval való szakításból eredő hibák miatt van. Egyszer eldöntötték, hogy feloldják az uniót, akkor meg kellett volna egyezni a területek és határok pontos felosztásáról és meghúzásáról is” – mondja Gorbacsov. “A Krím orosz volt, és a legtöbb ember a Krímen megszavazta az Oroszországhoz való csatlakozást a nemrégen lezajlott referendumon. Én már a kezdettől támogattam ezt a lépést és elmondom, én félig ukrán vagyok. Komolyan aggaszt, ami most Ukrajnában történik… ez talán nem egy tudományos tény, de mi ugyanaz a nép vagyunk” – mondja.
Gorbacsov hisz benne, hogy a Szovjetunió legfőképpen a politikai önérdekek miatt omlott össze, a helyi vezetők önös politikai érdekei miatt – mindfelett Borisz Jelcin orosz elnök miatt, aki – ahogy ő mondja – meg akart tőle szabadulni.
Gorbacsov azóta soha többet nem beszélt Jelcinnel. “Semmi mondanivalóm nem volt annak a bitrolónak aki hátbaszúrt” – mondja Gorbacsov.

Az utólagos éleslátás ajándéka
Ugyanakkor Gorbacsov nem hisz benne, hogy a Szovjetuniót meg kellett volna őrizni az akkori elnyomó állami formájában.
“Nem élhettünk úgy tovább, ahogyan mi éltünk annakelőtte, mikor emberek csináltak egy tréfát, majd másnap a börtönben találták magukat. Rengeteg probléma volt, de a társadalom egyszerűen nem tárgyalta ki őket”
“Az országunkban emberek összetörték egymás csontjait a bolti sorokban az olasz cipőkért” – mondja. Gorbacsov azt mondja, hogy az uniót meg kellett volna őrizni “egy új alapvető lényeggel, ami független szuverén államok szövetségén állana”
A Nyugat – Gorbacsov szerint – az Oroszországban kirobbanó káoszt – az unió összedőlése után – a saját előnyére használta ki. “A Nyugat tapsolt Jelcinnek. A félig megfulladt Oroszország alkalmas volt, ideális volt nekik. Rengeteg mai problémánk van amiatt, ami akkor történt” – mondja Gorbacsov.
“A fő dolog, hogy az a bizalom, az megtört ma. Mindenki vesztett a Hidegháború miatt és mindenki nyert, aki véget vetett neki” – utal a mai negatív folyamatra, ami az USA és Oroszország között van elmélyülőben. “A Nyugat győzedelmesnek érezte magát és indokoltnak, jogosnak látta kibővíteni a NATO-t Kelet-Európára” – “Igaz az, hogy a német újraegyesítési megállapodás lelke megtörött, mert mi megbeszéltük, hogy a NATO infrastruktúra nem fog kiterjedni Kelet-Németországra, ami egy bizonyos hangulatot csinált. Mikor ők elkezdték a 9O-es években felvenni az új NATO tagokat, az megsértette a megállapodások szelemét.

Megszegett ígéretek?
Az Oroszországnak állítólagosan megtett ígéretek a Nyugat által, hogy nem terjesztik ki a NATO szövetséget keletre, nos, ezek gyakran megemlítésre kerülnek Putyin által a külpolitikai beszédeiben, hogy igazolja Oroszország akcióit a világpolitikai színpadon. Gorbacsov azt mondja, hogy mikor ő hivatalban volt, a NATO terjeszkedés kérdése nem volt megvitatva, nem volt erről szó, lévén a kelet-európai államok nem adtak semmi jelt, hogy vágyuk a NATO csatlakozás.
“A fő ötlet az volt, hogy mind a NATO, mind a Varsói Szerződés szövetsége fokozatosan átalakul, katonai-rendőrségi erőből politikai szervezetekké” – “Felajánlottuk, megfogadtuk, hogy nem lesz célunk katonai fölény szerzése egymás felett. Ez a tény ma? Ez a helyzet most? Nem. Mi olyan sok fegyvert leszereltünk és megsemmisítettünk … tankokat és így tovább, és ez most mind jön vissza…”
A mai feszült kapcsolatok Oroszország és az US között, bizonyos – mindét országban jelen lévő – érdekcsoportok által lettek létrehozva, konfrontáció javára – mondja Gorbacsov.
“Ott van az azonos típusú csoport mindkét országban, Oroszországban és az USA-ban is – beleértve katonai cégeket, akik nem bírják elképzelni az életüket fegyverek és háború nélkül – és itt Oroszországban ezek éppoly erősek mint odaát. Minden nagyhatalom elnöke kötelességének érzi, hogy megvívjon egy háborút, de ha lehet kettőt a ciklusa során. Ez komoly, nem viccelek. És ez a gondolat sajnos túlélt, túlél, és ez nagyon rossz.

Putyin, az államférfi
Gorbacsov, aki csütörtökön mutatta be új könyvét az életéről, hogy mi történt mióta elhagyta a Kremlint, azt mondja, ő támogatja Putyint és odasorolja őt, ahol ő maga is állt, saját szabályai és elvárásai szerint, mint ahol ott van a néhai Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.
“Ő egy államférfi. Elmondhatok egy dolgot: minden kritika ellenére, én erősen támogattam őt, főleg első ciklusa során, mert Oroszország szétesőben volt. Ő sokat tett. Én azt mondom, az elnök sikeres. Én kritizáltam őt, igen, mert neked kritizálnod kell a vezetőket” – mondja Gorbacsov.
Gorbacsov vádolta Putyint, hogy “Mi öltözteti őt” a Szovjetunió összeomlása, amit Putyin híressé vált mondása a “XX. század legnagyobb geopolitikai tragédiája”-ként ír le. “Hát nem tudja ő, hogy történt ez? Ő tudja, de azt mondja továbbra is, “ami öltözteti őt”. – itt Gorbacsov hozzáteszi, hogy Putyin amiatt is támadás alatt van, hogy a “média nem szabad Oroszországban”. – “Nincs szabad média, nem létezik, se Oroszországban se Nyugaton. Mindenki függő és mindenki a saját országa érdekében dolgozik. Ehhez nem férhet kétség. Például: kórházban voltam, ahol mindent meg kellett csinálnom, amit nekem előírtak. Ez engem a sajtóra emlékeztet: szabad, de követi a parancsokat” – zárja Gorbacsov.
Forrás:
Oroszhírek.hu

„Orosz KüM: orosz politológus kiutasítása Lettországból nem marad válasz nélkül
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Orosz-KuM-orosz-politologus-kiutas-tasa-Lettorszagbol-nem-marad-valasz-nelkul-2489/
Moszkva felháborítónak tartja Konsztantyin Szimonov orosz politológus, a Nemzeti Energetikabiztonsági Alapítvány igazgatója kiutasítását Lettországból és nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a lépést – jelentette ki Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő.

Szerinte a Format A3 nemzetközi médiaklub meghívására Rigába érkezett politológus kitoloncolásával kapcsolatos előadás még egy bizonyítéka az országukat demokratikusnak aposztrofáló lett hatóságok kétarcúságának.
November közepén a lett hatóságok kiutasították Szimonovot az országból, kijelentve, hogy neve feketelistán szerepel, mert ugyanis személye veszélyt jelent a lett nemzetbiztonság szempontjából.”

Oroszország és Finnország nem tárgyal az uniós szankciókról, de keresi az ukrajnai konfliktus rendezésének módját
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Oroszorszag-es-Finnorszag-nem-targyal-az-unios-szankciokrol-de-keresi-az-ukrajnai-konfliktus-rendezesenek-modjat-8983/
Finnország állandó kapcsolatot tart Oroszországgal – a felek nem tárgyalnak az EU szankcióiról, hanem az ukrajnai konfliktus rendezésének módjait keresik – jelentette ki Erkki Sakari Tuomioja finn külügyminiszter a The Washington Post lapnak adott interjújában.

A finn külügyi tárca vezetője rámutatott, hogy Finnország „nem fordít hátat” az EU politikájának és nem kíván „egyfajta közvetítő szerepét” vállalni a Nyugat és Oroszország között.
Az említett lapnak adott interjújában Sauli Vainamö Niinistö finn elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók és az orosz válaszlépések nem gyakoroltak különösebb hatást az ország gazdaságára, de „az üzleti tevékenység feltételei mérsékeltebbek lettek”.”

„Nariskin: Szankciók követelése Szerbiától ellentmond az EU-n belüli szuverén egyenlőségnek
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/Nariskin-Szankciok-kovetelese-Szerbiatol-ellentmond-az-EU-n-beluli-szuveren-egyenlosegnek-1574/
Szergej Nariskin orosz Duma-elnök szerint az, hogy az EU az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozást követeli Szerbiától, pimasz nyilatkozat, amelynek semmi köze a szervezet tagországai szuverán egyenlősége elvéhez.

A múlt héten Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos Belgrádban kijelentette, hogy ha Szerbia az EU tagországa kíván lenni, köteles szankciókat életbe léptetni Oroszországgal szemben.
Alekszandar Vucsics szerb kormányfő az EU-biztos nyilatkozatát kommentálva megerősítette, hogy országa bár uniós tagságra törekszik, de szankciókat nem fog bevezetni Oroszországgal szemben.”

„Nem kér a szerb menekültekből Németország
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141124-nem-ker-a-szerb-menekultekbol-nemetorszag.html
Újabb Nyugatra távozási lehetőség szűnt meg a szerbek számára, miután Berlin a napokban biztonságos országnak minősítette Szerbiát, s bejelentette: a korábbiaknál szigorúbban bírálja el a nyugat-balkáni országból érkezők menekültkérelmét.

Heinz Wilhelm, a diplomáciai képviselet vezetője emlékeztetett arra, hogy a szíriaiak után a szerbek jelentik a legnagyobb menekültkérő tömeget Németországban, az idei év elejétől októberig 14 ezer politikai menedékjogot kérő szerbiait regisztráltak az uniós országban.
November 6-án Berlin hivatalosan is biztonságos országgá minősítette Szerbiát, ami azt jelenti, hogy a szerbiaiak menedékkérelmének nagyobb részét elutasítják majd, méghozzá gyorsított eljárásban – magyarázta Wilhelm. A biztonságosnak minősített országokról feltételezik, hogy területükön nem folyik politikai üldözés.

A szegénység nem indok
Az új jogi aktus “szinte teljesen lehetetlenné teszi a szerbiai állampolgárok számára, hogy menedéket kapjanak Németországban rossz gazdasági helyzetük miatt (…) Amennyiben egy szerb menekült ezután politikai menedéket kér Németországban, bizonyítania kell, hogy az ő konkrét esetében üldözés történt” – részletezte a nagykövet.
Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy hamarosan csökken a menedékkérők száma, és nem kell újra vízumkényszert bevezetni Szerbiával szemben. “A szerbiai állampolgároknak 2009 óta nincs szükségük vízumra az EU országaiba való belépéshez, s nagy visszaesést jelentene a vízumliberalizáció megszüntetése, különösen, hogy Szerbia megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait” – fogalmazott Wilhelm.”

„Megvan, kit hálózna be Putyin Németországban
http://index.hu/kulfold/2014/11/24/megvan_kit_halozna_be_putyin_nemetorszagban/
Előzmény (2)
Hitlerhez hasonlította Putyint volt gazdasági főtanácsadója
Le Pen elismerte, pénzt kaptak az oroszoktól

Vlagyimir Putyin egyik háttérszervezete arról készített tanulmányt, hogyan tudná befolyásolni Oroszország a német euroszkeptikus Alternative für Deutschland (AfD) pártot – írja a Bild nyomán a Local.. A német sajtóban jelentek meg a moszkvai Stratégiai Kommunikációs Központ tervének részletei, melyek az orosz vezetés részére készültek.

A háttértanulmányban nemcsak Németország, hanem más kulcsfontosságú európai országok is szerepelnek. Felmerült, hogy Moszkva veszteséggel adhatna el aranyat az AfD-nek, mely haszonnal adhatna rajta tovább. (A párt október óta 2,1 millió eurónyi aranyat adott el.)

Az alelnök a célpont
A szakértők kiemelték: a Franciaországban sikeres stratégiával kölcsönt is adhatnának az AfD-nek, ahogy a francia Nemzeti Fronttal is tették. Arra is javaslatot tettek, hogy a német párt alelnökét, Alexander Gaulandot kell megcélozni a közeledéssel.
Nemrég ismerte el Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke, hogy pártja 9 millió eurós kölcsönt vett fel egy orosz banktól. A szélsőjobboldali politikus a Le Monde című napilap hétfő délután megjelent számában azzal indokolta a lépést, hogy a francia pénzintézetek nem nyújtanak hitelt a pártjának.
Szintén nemrég írtunk arról, hogy Andrej Illarionov szerint Oroszország 11 éve készül már az ukrajnai háborúra. A férfi 2000 és 2005 között Putyin gazdasági főtanácsadója volt. Illarionov szerint nem Ukrajna EU-s közeledése, az oroszpárti Janukovics elkergetése indította be az orosz hadigépezetet.
A Jobbik orosz kapcsolatairól például itt és itt írtunk. A KáGéBéla-ügyről A nagy Oroszország kovácsolta frigy című cikkünkben olvashat részletesen.”

„Orosz állami tévé: az Egyesült Államok befolyásolási praktikáit láthattuk az elmúlt hetekben Budapesten és Prágában
https://kuruc.info/r/4/136178/
Az Egyesült Államok befolyásolási praktikáira példa az, ami az elmúlt hetekben Budapesten és Prágában történt, és ha Orbán Viktor és Milos Zeman politikája nem változik, Magyarországra és Csehországra újabb megrázkódtatások várnak – mondta a Pervij kanal nevű orosz állami tévécsatorna kommentátora.
A magyarországi tüntetéseket kommentálta vasárnap késő esti politikai magazinműsorában a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna.
A Politikai póker címmel elhangzott kommentárban – amelyet feltételezhetően a múlt hétfői budapesti kormányellenes tüntetésről bejátszott felvétellel, illetve a Milos Zeman cseh államfő elleni prágai megmozdulással illusztráltak – Makszim Szjomin érdekesnek mondta, hogy a budapesti tüntetés azt követően zajlott, miután Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy Magyarország folytatja a Déli Áramlat építését. “A tisztán gazdasági érvek mögött valaki oroszbarát politikát látott” – tette hozzá.
Szakértőkre hivatkozva Szjomin azt mondta, hogy a magyarországi és csehországi megmozdulások a hidegháború elején kialakított befolyásolási módszer, az úgynevezett puha erő alkalmazásának klasszikus példáját jelentik. Az összeállításban több szakértőt is megszólaltattak, közöttük orosz, szlovák és amerikai politológusokat, akik azt állították, hogy a színes forradalmaktól kezdve az ukrajnai hatalomváltáson keresztül a hongkongi tüntetésekig minden ilyen eseményt az Egyesült Államok által alkalmazott “puha erővel”, vagyis a lakosság kulturális és információs befolyásolásával, a nem kormányzati (civil) szervezetek pénzügyi támogatásával provokáltak ki.
A kommentátor megjegyezte, hogy Magyarországon és Csehországban sehova sem vezettek a múlt heti tüntetések, más szakértők szerint ugyanakkor a történtek csak az első lépést, erőpróbát jelentettek. “Amennyiben Orbán Viktor és Milos Zeman politikája nem változik, Magyarországra és Csehországra újabb megrázkódtatások várnak” – mondta a Pervij kanal kommentátora.
(MTI)
Kapcsolódó:
– Goodfriend az Amerikának nem tetsző kormányok megbuktatásával foglalkozó irodánál dolgozott korábban – Csehországban is sikerült nekik
– Tüntetés után. Forradalom előtt? – Ábrahámék “közfelháborodásáról”
– Vona: a Jobbik a “baloldallal” szemben nem a CIA segítségével váltaná le a Fideszt
– Vona: az internetadó elleni, civilnek látszó tüntetés mögött ott van az amerikai titkosszolgálat
– André Goodfriend Szíriában már bizonyított: egyenesen a polgárháborúba sodort országból érkezett hozzánk ideiglenes ügyvivőnek”

„Moszkva fizeti idén Franciaország legnagyobb karácsonyfáját
https://kuruc.info/r/4/136196/
Franciaország legnagyobb, a párizsi Notre-Dame székesegyház előtt felállított karácsonyfáját idén először nem a hívek és a környékbeli üzletek adományaiból fizette ki a katedrális, hanem a moszkvai önkormányzat támogatásából – adta hírül hétfőn a Le Monde című napilap.
“Az árajánlat megduplázódott és idén elérte a 80 ezer eurót. Új finanszírozókat kellett keresnünk, mégpedig a külföldi nagykövetségeken” – mondta a lapnak Patrick Jacquin, a katedrális rektora, aki Alexandre Orlovval, Oroszország párizsi nagykövetével együtt indította el szombat este a kivilágítást a karácsonyfa hagyományos avatóünnepségén.
A moszkvai önkormányzat elsőként válaszolt a felhívásra és azt is vállalata, hogy megtalálja és leszállíttatja a 25 méteres fenyőfát.
“Meg akartunk mutatni ezzel a gesztussal, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló minden erőfeszítés ellenére a két ország közötti barátság olyan erős és mély, hogy azt semmilyen politikai játszma nem tudja lerombolni” – mondta az avatáson az orosz nagykövet.
A Le Monde kommentárja szerint a Notre-Dame rektorának “nem számít, hogy a Párizs és Moszkva közti viszony még soha nem volt ennyire rossz, elsősorban a Mistral hadihajók leszállításának felfüggesztése miatt”.
(MTI)”

„A világhálón Oroszország és Szaúd-Arábia ellen irányuló kémvírus jelent meg
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/A-vilaghalon-Oroszorszag-es-Szaud-Arabia-ellen-iranyulo-kemv-rus-jelent-meg-1100/
Az interneten Regin kémvírus jelent meg, amelyik Oroszország és Szaúd-Arábia telekommunikációs társaságai ellen irányul és amelyiket, meglehet, nyugati titkosszolgálatok kezelik – jelenti a Financial Times lap.

A vírus mexikói, írországi és iráni internet-szolgáltató cégekre is lecsapott.
Szakértők egyelőre nem állapították meg, hogy a Regin miként fertőzi meg a korporatív rendszereket. A vírus lehetővé teszi a világ nagy mobilszolgálatatói telefonjain folytatott beszélgetések lehallgatását és a Microsoft szerverein folytatott e-levelezést.”

„Mérget kapott postán két cseh miniszter
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141124-merget-kapott-postan-ket-cseh-miniszter.html
Halálos adag méreg volt abban a levélben, amelyet a múlt héten kapott Andrej Babis cseh pénzügyminiszter és Milan Chovanec belügyminiszter.

Az utóbbi két hétben több cseh minisztérium, kormányhivatal és az államfői iroda is kapott különféle fehér porokat tartalmazó leveleket, amelyeket azonnal laboratóriumi vizsgálatokra küldtek. “A vizsgálatok megállapították, hogy két esetben volt veszélyes anyag a levelekben, az egyik Andrej Babis pénzügyminiszternek, a másik Milan Chovanec belügyminiszternek volt címezve” – mondta Radek Pokorník, a prágai állami vegyi laboratórium szóvivője.

Új biztonsági intézkedések
A belügyminiszternek küldött levélben ciánkáli alapú, szintén halálos adagú méreg volt, míg a pénzügyminiszternek küldött halálos adagú mérget nem nevezték meg. A Chovanecnek küldött levelet a skandináv államok egyikéből, Babisét pedig Szlovéniában adták postára.
A köztársasági elnöknek, a Prima kereskedelmi televíziónak, néhány minisztériumnak és intézménynek küldött levelekben viszont csak ártatlan fehér por volt a vizsgálatok szerint. A cseh kormány hétfőn foglalkozott a témával, és bizonyos új biztonsági intézkedéseket foganatosított, amelyeket azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Nem ritka a halálos küldemény
Csehországban nem ritkaság, hogy ilyen küldeményeket kapnak a politikusok vagy különféle intézmények. Eddig azonban a gyanús tartalmú levelek következtében senkinek semmi baja nem történt, és a levelek többsége ártalmatlan anyagokat tartalmazott.”

„Hol van Berezovszkij milliárdos vagyona?
http://www.eurazsiaport.hu/index.php/politika/3355-hol-van-berezovszkij-milliardos-vagyona
Nagy Britanniában nincs – állapították meg a hatóságok, miután a titokzatos körülmények között elhunyt orosz milliárdos családja kitartóan érdeklődött. Ráadásul szerintük Berezovszkij nem a saját akaratából távozott a túlvilágra.

Borisz Berezovszkij valaha Oroszország második leggazdagabb embere volt, aki szerepet játszott abban, hogy Borisz Jelcint Vlagyimir Putyin kövesse az elnöki poszton. Csakhogy Putyin lecsukatta Oroszország leggazdagabb emberét Hodorkovszkijt, és Berezovszkij jobbnak látta, ha elmenekül. Londonban élt és Nagy Britanniában is halt meg exneje 20 millió fontos házában. A család szerint az orosz titkosszolgálat megölette őt, a brit rendőrség azonban erre nem talált bizonyítékot.
Berezovszkij elbukta élete utolsó nagy perét Londonban. A Szibnyeft nevű olajvállalat tulajdonjogát vitatta. Az 1,8 milliárd fontos ügy másik főszereplője Roman Abramovics volt, Berezovszkij egykori barátja, aki szintén Angliában él. Az övé a Chelsea futball csapata is, de abban különbözik Berezovszkijtól, hogy megőrizte jó kapcsolatait Putyin elnökkel. Meg is nyerte a pert Londonban. Berezovszkij csak perköltség címen 100 millió fontot bukott. Rá hét hónapra pedig meghalt. Öngyilkos lett vagy megölték? A halottkém sem tudta egyértelműen eldönteni.
De mi lett a pénzzel? Nagy Britanniában nincs, de ettől még külföldön bárhol lehet. Elképzelhető off shore megoldás is. Berezovszkij ügye azért vált ki újabb izgalmakat Angliában, mert időközben ugyancsak hűvössé váltak Nagy Britannia és Oroszország kapcsolatai. Még nem is oly rég ünnepélyesen fogadták Putyint Londonban. Az orosz vezető helikopteren száguldott át London felett, hogy találkozzon Roman Abramoviccsal. Putyint igen hűvösen fogadták Brisbane-ben a G20 csúcson. Lehet, hogy Berezovszkij ügyének felmelegítésével arra akarják figyelmeztetni Putyin elnököt, hogy a jó kapcsolatok idején elnézett, a milliárdos orosz oligarcha furcsa halálát, most újra vizsgálhatják Angliában?”

„Durva terrorellenes törvénycsomag készül Nagy-Britanniában
http://index.hu/kulfold/2014/11/24/durva_terrorellenes_torvenycsomag_keszul_nagy-britanniaban/
A terrorellenes jogszabályok széleskörű és jelentős szigorítását tervezi a brit kormány a Nagy-Britanniát elsősorban a Közel-Kelet felől fenyegető, egyre súlyosabb terrorveszély miatt – mondta hétfőn a brit belügyminiszter. A héten beterjesztendő csomag lehetővé teszi, hogy:

A kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok bevonják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot. Ez brit és külföldi állampolgárokra egyaránt vonatkozik.
Lehetővé válik az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre. A hazatérni szándékozó gyanúsítottak utazási okmányait a brit hatóságok érvényteleníthetik, személyes adataikat pedig felvehetik a különböző figyelőlistákra, például azoknak a névsorába, akikre repülési tilalom van érvényben.
A Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat.
Megtiltják a Nagy-Britanniában honos biztosítótársaságoknak olyan biztosítási szerződések megkötését, amelyek fedezik a külföldi terrorcsoportoknak fizetendő váltságdíjak költségét. E szigorítás célja a terrorcsoportok megfosztása finanszírozásuk egyik fontos elemétől.
Bűncselekménynek minősül majd a váltságdíjak kifizetése is.

A miniszter elmondta: az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban tevékenykedő szélsőséges milícia csak az elmúlt egy évben becslések szerint 28 millió dollár bevételhez jutott a túszai elengedéséért fizetett váltságdíjakból.
Theresa May kijelentette: azok a brit állampolgárok, akik külföldön terrorcselekményeket követtek el, csak a brit kormány által megszabott feltételekkel térhetnek haza. A miniszter e feltételeket nem részletezte, de korábbi sajtóértesülések szerint ez azt jelenti, hogy a hazatérni kívánó brit gyanúsítottak csak akkor léphetnek be Nagy-Britanniába, ha feladják magukat a hatóságoknak, vállalva, hogy büntetőeljárás indulhat ellenük.

40 meghiúsított merénylet
A Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély illusztrálására a miniszter elmondta: a brit elhárító szolgálatok adatai szerint a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat óta negyven további támadási tervet sikerült meghiúsítani. E merénylettervek között szerepelt a Londoni Értéktőzsde felrobbantása, utasszállító repülőgépek megsemmisítése a levegőben, brit nagykövetek elleni merényletek, illetve vaktában végrehajtott utcai fegyveres támadások elkövetése.
A veszély azonban e merénylettervek megakadályozása óta is nőtt, elsősorban a szíriai és az iraki fejlemények miatt, és ez indokolta a terrorkészültségi szint nyáron bejelentett felemelését a második legmagasabb fokozatra. Ez azt tükrözi, hogy a brit elhárító hatóságok szerint “nagyon valószínű” egy újabb terrortámadás Nagy-Britanniában – hangsúlyozta hétfői beszédében a brit belügyminiszter.”

„Lemond az amerikai védelmi miniszter
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141124-lemond-az-amerikai-vedelmi-miniszter.html
A külpolitikáját bírálókat akarja elhallgattatni sajtójelentések szerint Barack Obama elnök azzal, hogy távozásra kérte fel védelmi miniszterét. Chuck Hagel engedelmeskedett.

Barack Obama ma személyes bejelentést tesz a Fehér Házban. Amerikai sajtóértesülések szerint valószínűleg azt közli majd, hogy lemond Chuc Hagel védelmi miniszter.
A tárcavezető távozásának hírét a The New York Times írta meg elsőként, de azt magas rangú kormányzati források megerősítették a CNN-nek is.
A lap szerint Obama még pénteken kérte meg Hagelt, hogy mondjon le, mert ezzel a lépéssel akarja elhallgattatni mindazokat, akik a külpolitikáját bírálják.
A döntéssel a Fehér Ház mintegy elismeri, hogy az Egyesült Államokat érő nemzetbiztonsági fenyegetésekre – elsősorban az iszlám Állam megerősödésére Irakban és Szíriában – adandó válaszokhoz olyan képességek szükségesek, amelyekkel Hagel nem rendelkezik.”

„Judeonácizás az izraeli parlamentben – a valóban helytelen jelzőt használó palesztin képviselőt leráncigálták a szószékről
https://kuruc.info/r/4/136206/
A Fidesz testvérpártja, a Likud, és a még nála is szélsőségesebb fajvédő izraeli kormánypártok, személy szerint Binjámin Netanjáhu miniszterelnök által beterjesztett “nemzeti törvény” az izraeli parlamenten belül is vihart kavart. A újabb zsidó fajvédelmi törvény ellen elsősorban a palesztin és a baloldali zsidó képviselők tiltakoznak. Dzsamál Zahálká palesztin képviselőt a szószékről rángatták le a Közel-Kelet egyetlen demokratikus államának parlamentjében.

Dzsamál Zahálká, a Bálád nevű palesztin párt képviselője ma délután az izraeli parlamentben az ülést levezető Mose Feiglin (Likud) házelnökhelyettesnek az állandó közbeszólásai miatt azt mondta: “Maga fasiszta, s ez a jelző nem sértés önre nézve, hanem bók”, jelentette ki a palesztin politikus, majd hozzátette: “Ön nem csak fasiszta, hanem judeonáci is”. A valóban hízelgő szavak elhangzása után a likudos fajvédő a parlamenti őrséggel leráncigáltatta a palesztin képviselőt a szószékről. Az ülésteremben hangorkán keletkezett, a baloldali zsidó képviselők kiabálva követelték, kérték számon a szólásszabadság szentségének tiszteletben tartását. Közben a szószékről eltávolított Dzsamál Zahálká palesztin képviselő a széksorok közül többször is megismételte a korábban mondottakat.
(https://www.youtube.com/watch?v=hBtVYp0iajM)
Zehává Gálon, a baloldali Merec párt képviselőnője ragadta meg a mikrofont a szószéken (04:47), s a többi között ezt mondta: “Mi történt, Feiglin képviselő? Mégis mi történt, talán nagyot tévedett Záhálká képviselő? (Azzal, hogy lefasisztázta Feigint – H. J.) (…) Önök éppen most hozzák meg a nemzeti törvényt, s ez a következménye az önök nemzeti törvényének. Azt akartam mondani, hogy a nemzedék arca olyan, mint a kutyáé, de végül is úgy döntöttem, hogy nem sértem meg a kutyákat”, mondta Zehává Gálon.
Hering J. – Kuruc.info”

„A tározók feltöltése után újraindul az Ukrajnába történő gázszállítás
https://kuruc.info/r/1/136186/
A fejlesztési miniszter ahhoz köti az Ukrajnába történő gázszállítás újraindítását, hogy Magyarország feltöltse saját tározóit. Jelenleg 71,2 százalékos a feltöltöttség. Magyarország szeptember 25-én zárta el a gázvezetéket.
Magyarország mindaddig nem tud Ukrajnának földgázt szállítani, amíg fel nem töltötte saját tározóit – idézi a Reuters hírügynökség Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek a pozsonyi energiaügyi konferencián újságíróknak hétfőn adott nyilatkozatát.
A Gas Infrastructure Europe portál adatai szerint Magyarország földgáztározóiban 4,5 milliárd köbméter földgáz van, ez 71,2 százalékos feltöltöttségnek felel meg.
Andrij Koboljev, az ukrán állami energiaipari vállalat, a Naftohaz vezérigazgatója a konferencián tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az év végéig Oroszországtól még egymilliárd köbméter gázt vásárolnak, valamint tárgyalásokat folytatnak Magyarországgal a gázszállítások újraindításról.
“Reményeink szerint a gázszállítások decemberben vagy januárban újraindulnak Magyarországról. Erről tárgyalunk magyar partnereinkkel” – mondta a vezérigazgató.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. szeptember végén jelentette be, hogy határozatlan időre megszakította az Ukrajna felé, a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást. A szállítás szeptember 25-én 18 órától leállt. A megszakítást az FGSZ azzal indokolta, hogy a rendszerhasználók értesítése szerint a szeptember 26-i gáznaptól kezdődően jelentősen megnő a beszállítási igény.
(MTI)”

„Seszták a Reutersnek: Ukrajna csak akkor kap tőlünk újra gázt, ha…
http://karpathir.com/?p=9683
A fejlesztési miniszter ahhoz köti az Urkajnába történő gázszállítás újraindítását, hogy Magyarország feltöltse saját tározóit. Jelenleg 71,2 százalékos a feltöltöttség. Magyarország szeptember 25-én zárta el a gázvezetéket.

Magyarország mindaddig nem tud Ukrajnának földgázt szállítani, amíg fel nem töltötte saját tározóit – idézi a Reuters hírügynökség Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek a pozsonyi energiaügyi konferencián újságíróknak hétfőn adott nyilatkozatát.
A Gas Infrastructure Europe portál adatai szerint Magyarország földgáztározóiban 4,5 milliárd köbméter földgáz van, ez 71,2 százalékos feltöltöttségnek felel meg.
Andrij Koboljev, az ukrán állami energiaipari vállalat, a Naftohaz vezérigazgatója a konferencián tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az év végéig Oroszországtól még egymilliárd köbméter gázt vásárolnak, valamint tárgyalásokat folytatnak Magyarországgal a gázszállítások újraindításról.
“Reményeink szerint a gázszállítások decemberben vagy januárban újraindulnak Magyarországról. Erről tárgyalunk magyar partnereinkkel” – mondta a vezérigazgató.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. szeptember végén jelentette be, hogy határozatlan időre megszakította az Ukrajna felé, a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást. A szállítás szeptember 25-én 18 órától leállt. A megszakítást az FGSZ azzal indokolta, hogy a rendszerhasználók értesítése szerint a szeptember 26-i gáznaptól kezdődően jelentősen megnő a beszállítási igény.
mti”

„Szerencsére Németh Zsolt is aggódott ma (is) Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása miatt
https://kuruc.info/r/4/136194/
Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása az egész transzatlanti biztonsági rendszer sarokköve, ezért Magyarország elkötelezett “a szuverén, független, európai és demokratikus Ukrajna mellett” – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn az MTI-nek.
Németh Zsolt Lettországban részt vett öt országcsoport parlamenti közgyűlése – a visegrádi csoport, a skandináv országok és Izland, a balti államok, a Benelux-államok, továbbá Grúzia, Ukrajna és Moldova parlamenti képviselőinek – kétnapos találkozóján. Ezt követően nyilatkozatában elmondta: a képviselők egyetértettek abban, hogy “Európát váratlanul érte az orosz-ukrán háború”, amely miatt új geopolitikai helyzet alakult ki. Erre Európának választ kell adnia, és a 2003 óta változatlan európai biztonsági stratégiát teljes mértékben felül kell vizsgálni, és új stratégiát kell kidolgozni – mondta.
Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a háború nyomán megváltozott a keleti partnerség kezdeményezés helyzete is. Tekintettel arra, hogy jövőre a lett EU-elnökség alatt keleti partnerségi csúcstalálkozó lesz, a kezdeményezés jövőjét is újra kell gondolni – jegyezte meg a politikus. Hozzátette: európai perspektívát kell teremteni azon országoknak, amelyek teljesítik a szükséges feltételeket.
Oroszországról szólva Németh Zsolt hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy új hidegháború kezdődjön, ugyanakkor világossá kell tenni, “elfogadhatatlan, hogy Oroszország újra érdekszférákra ossza fel Európát”.
Ukrajnáról kijelentette: teljes volt az egyetértés a tanácskozáson részt vevő képviselők között arról, hogy az ország “szuverenitása, függetlensége és területi integritása nem egy elszigetelt kérdés, hanem az egész transzatlanti biztonsági rendszer sarokköve”.
Magyarország ezért is elkötelezett “a szuverén, független, európai és demokratikus Ukrajna mellett”, és ezért is fontos, hogy Magyarország a közeljövőben újra biztosítja a gázszállítás lehetőségét Ukrajna számára – hangoztatta Németh Zsolt.
(MTI)
Kapcsolódó:
– Az úszómedencés napi aggodalma Ukrajna területi épsége miatt
– A tározók feltöltése után újraindul az Ukrajnába történő gázszállítás”

„Az úszómedencés napi aggodalma Ukrajna területi épsége miatt
https://kuruc.info/r/1/136190/
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar érdekeknek megfelelő döntés született Ukrajnával összefüggésben az uniós Külügyek Tanácsa előző heti brüsszeli ülésén.
Szijjártó Péter hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben kiemelte: a Külügyek Tanácsában egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani a politikai párbeszédet minden szereplővel, valamint a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ.
Világossá tették azt is, hogy szükség van strukturális reformokra, egyértelmű menetrend megalkotására Ukrajnában, és szorgalmazták a minél gyorsabb kormányalakítást. “Hazánk érdekeinek megfelelően” bekerült a konklúziók közé a decentralizáció is – fejtette ki a miniszter, aki “hagyományteremtő szándékkal” kért szót az Országgyűlésben a Külügyek Tanácsa és az Általános Ügyek Tanácsa üléseiről beszámolva.
(MTI)”

„Az ukrajnai magyar érdekekről beszélt Szijjártó a Parlamentben
http://karpathir.com/?p=9674
Háromnapos parlamenti ülést tartanak. A szavazásokra holnap reggel kerítenek sort, ma eddig Ukrajna a fő téma.

A Külügyek Tanácsának üléséről számolt be Szijjártó Péter napirend előtt a mai parlamenti ülésen. Mint mondta, a magyar érdekeknek megfelelő döntés született Ukrajnáról. Fent kell tartani a párbeszédet, meg kell adni a megfelelő választ Ukrajna területi integritásának megsértésére, de azt is világossá tették, hogy strukturális reformokra van szükség Ukrajnában, fontos helyen kezelve a kisebbségi jogokat is.
Tóth Bertalan (MSZP) úgy reagált a külügyminiszter felszólalására: arról nem hallottunk egy szót sem, hogy miért folytat a kormány kettős beszédet a Nyugat és Moszkva közt. Az LMP-ből Schiffer András is azt kérte: tegye egyértelművé a kormány, hogy nem támogatja az orosz birodalomépítést. A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt: Ukrajna kapcsán a magyar kisebbség helyzete és az energiabiztonság a legfontosabb Magyarország számára, ebben pedig a tárgyalásos megoldást kell választani.
A Jobbikból Gyöngyösi Márton (akit nemrég kitiltottak Ukrajnából, miután megfigyelőként résztvett a csak Oroszországban elismert donyecki választáson) azt mondta: Ukrajna megsérti a nemzetközi jogot, előbb Ukrajnát kéne magához téríteni, mielőtt az EU leül velük tárgyalni az integrációról.
Szavazásokat csak holnap reggel tartanak ezen a héten a Parlamentben, ma több javaslat bizottsági jelentéseinek vitáját folytatják le. Az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után elsőnek arról vitáznak, hogy vegyék-e tárgysorozatba az MSZP alaptörvény-módosítási indítványát. Ezután a Magyar Fejlesztési Bank törvény, a 2014-es költségvetés, a tudományos k+f, az európai területi társulás, végül a központi címregiszter törvényéhez beérkezett bizottsági javaslatokat tárgyalják át. Végül a nemzetbiztonsági szolgálatokról, majd a harmadik országbeli polgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény általános vitájával zárják a napot.
Szerző: Sz. I./VG”

„Orbán és Hende látogatásának hatására megtáltosodtak az ideiglenesen Litvániában állomásozó magyar csapatok
https://kuruc.info/r/4/136174/
Minden mutató szerint az első helyen végeztek a magyar katonák a Litvániában megrendezett nemzetközi hadgyakorlaton – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. A miniszter Orbán Viktorral vasárnap látogatta meg a Litvániában két hónapig feladatot teljesítő magyar lövészszázadot.
Hende Csaba a szeptemberi walesi NATO-csúcstalálkozó után jelentette be, hogy Magyarország “a keleti szárny megerősítése céljából elhatározott intézkedések keretében” részt vesz a térségben tartandó hadgyakorlatokon.
Az Iron Sword (Vaskard) 2014 hadgyakorlaton kilenc NATO-ország csaknem 2500 katonája vett részt. A mintegy 140 magyar katonából álló kontingens többségét az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. lövészzászlóalja adja. A magyar katonák december közepéig maradnak Litvániában, a Baltic Training 2014 hadgyakorlat keretein belül különféle téli kiképzéseken vesznek még részt.
Hende Csaba és Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap látogatta meg a Litvániában két hónapig feladatot teljesítő magyar lövészszázadot. A honvédelmi miniszter az M1 műsorában azt mondta, a magyar katonák litván, amerikai, brit, dán, kanadai katonákkal együtt készültek fel a gyakorlat forgatókönyve szerinti – Litvániát keleti irányból fenyegető – támadásra.
A magyar katonák elkötelezetten, fegyelmezetten és szakmailag kiválóan teljesítik feladatukat mind belföldön, mind külföldön, Afganisztánban, a Balkánon, és a jelenlegi baltikumi gyakorlaton – közölte.
Orbán Viktor Vilniusban azt mondta, most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások, és a kormány megszavazta azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar katonák részt vehessenek a litvániai hadgyakorlaton.
A kormányfő elmondta, “ez nekünk fontos, részben katonabecsület kérdése”, részben pedig a katonáknak szükségük van arra, hogy nemzetközileg is összemérhessék erejüket. Erre egy hadgyakorlat alkalmas, és ezzel növelik az ország iránti elismerést és tiszteletet is – közölte. Orbán szerint csak a legnagyobb elismerés hangján beszéltek a magyar egységek részvételéről.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a jelenlegi magyar hadseregben nagyobb büszkeséget, erősebb öntudatot, fegyelmezettebb életvezetést és komolyabb felkészültséget lát. “Csak a legjobbakat mondhatom a magyar katonákról” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök szerint az ország NATO-nak tett vállalásaival “haladunk”, és ugyan Magyarország nem olyan gazdag ország, amely “a mellényzsebéből előránthat tíz- meg húszmilliárd forintokat, de amit vállaltunk, azt teljesítjük”.
Komoly felújítást végeznek Pápán, részt fognak venni más hadgyakorlatokon, és komolyabb katonai eszközöket szereznek be a következő időszakban – sorolta. Hozzátette, úgy látja, Magyarország a NATO-tagállamok első csoportjába fog tartozni, azon országok közé, amelyek a vállalt pénzügyi és technikai kötelezettségeiket teljesítik.
(MTI)”

„Hintapolitikáját magyarázta Orbán egy német üzleti lapban
https://kuruc.info/r/8/136175/
Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap a hétfői számában “Nem közeledünk Oroszországhoz” címmel.
A lap címoldalán megjelent bevezetőben kiemelték: a kormányfő azt kívánja, hogy legyen egy “biztonsági puffer” Oroszország felé, és Magyarország támogatja, hogy Ukrajnát középtávon felvegyék az Európai Unióba.
Az interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország, tekintettel arra, hogy ezrek tüntetnek politikája ellen, Orbán Viktor normálisnak nevezte, hogy vannak demonstrációk. Rámutatott, hogy pártja kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. Ugyanakkor “a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok “felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak”, mivel az emberek úgy érzik, hogy “túl gyenge” a parlamenti ellenzék. A “budapesti utcákon” pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem “azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje”.
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta, hogy ismeri ezt az “érzelmi helyzetet”, hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet.
Hozzátette: látja a fiatal nemzedék motivációját és azt kívánja, hogy “találja meg a politikai hangját”. Ha “ez a mozgalom aztán a megfelelő hangfekvést is megtalálja”, akkor “beszélhetünk egymással” – mondta Orbán Viktor.
Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat “megijesztette az embereket”, ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem “új internetadóról” van szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről “az internet alapú telefonhívásokra”.
Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, hogy “csak a harangokat kongatom és mondom, hogy nagy baj van”, hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy “teret vesztünk a nemzetközi versenyben”.
Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki rokonszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, hogy nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy “nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál. Kína sikere “lelki trauma Európában” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. A “kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok”, Magyarországon és Európában ezek a megoldások “használhatatlanok” – mondta a kormányfő.
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle.
Kijelentette: “megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor “megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede”, és ezután “harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról”.
Magyarország szempontjából “elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt” – tette hozzá.
A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget “minden országnak felkínáltuk”, azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, “ezért ők nyertek”.
Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és “megint egy olyan jelenséggel van dogunk, amelyet Európa nehezen ért meg”, és ezért “nem is találunk kiutat”. A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér – tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika “az erő nyelve”, és ez “teljesen idegen az európai kultúrától”.
Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, “nem EU-tag” Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.
Magyar szempontból Ukrajna “uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére” – mondta.
Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Államok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez “politikai vitákat eredményez”.
Magyarország “geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem”. Ezen kívül “érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy “volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle” és “nem akarunk ismét” ilyen határt.
A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során “voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”. Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.
Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.
(MTI)”

„Orbán: Csak a harangokat kongatom
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141124-orban-nem-kozeledunk-oroszorszaghoz.html
Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap a hétfői számában “Nem közeledünk Oroszországhoz” címmel.

A lap címoldalán megjelent bevezetőben kiemelték: a kormányfő azt kívánja, hogy legyen egy “biztonsági puffer” Oroszország felé, és Magyarország támogatja, hogy Ukrajnát középtávon felvegyék az Európai Unióba.

Normálisak a demonstrációk
Az interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország, tekintettel arra, hogy ezrek tüntetnek a politikája ellen, Orbán Viktor normálisnak nevezte, hogy vannak a demonstrációk. Rámutatott, hogy pártja kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. Ugyanakkor “a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással” – tette hozzá.

Túl gyenge az ellenzék
Arra a felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok “felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak”, mivel az emberek úgy érzik, hogy “túl gyenge” a parlamenti ellenzék. A “budapesti utcákon” pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem “azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje”.

Beszélhetünk
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta, hogy ismeri ezt az “érzelmi helyzetet”, hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet. Hozzátette: látja a fiatal nemzedék motivációját, és azt kívánja, hogy “találja meg a politikai hangját”. Ha “ez a mozgalom aztán a megfelelő hangfekvést is megtalálja”, akkor “beszélhetünk egymással” – mondta Orbán Viktor. Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat “megijesztette az embereket”, ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem “új internetadóról” van szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről “az internetalapú telefonhívásokra”.

A harangokat kongatom
Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, hogy “csak a harangokat kongatom, és mondom, hogy nagy baj van”, hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy “teret vesztünk a nemzetközi versenyben”.

Kína sikere lelki trauma
Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki rokonszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, hogy nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy “nem demokráciák” sikeresebbek Európánál. Kína sikere “lelki trauma Európában” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. A “kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok”, Magyarországon és Európában ezek a megoldások “használhatatlanok” – mondta a kormányfő.

Nem közeledünk Oroszországhoz
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle. Kijelentette: “megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor “megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede”, és ezután “harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról”. Magyarország szempontjából “elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt” – tette hozzá.

Paksot felkínáltuk
A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget “minden országnak felkínáltuk”, azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie, és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, “ezért ők nyertek”.

Ukrajna
Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és “megint egy olyan jelenséggel van dogunk, amelyet Európa nehezen ért meg”, és ezért “nem is találunk kiutat”. A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér – tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika “az erő nyelve”, és ez “teljesen idegen az európai kultúrától”.

25 milliárd kell a fennmaradáshoz
Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, “nem EU-tag” Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.
Magyar szempontból Ukrajna “uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére” – mondta.

Politikai viták
Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Államok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez “politikai vitákat eredményez”. Magyarország “geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem”. Ezenkívül “érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy “volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle”, és “nem akarunk ismét” ilyen határt.

Putyinnal voltak sikeres és kínos pillanatok is
A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, amelynek során “voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”. Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.
Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.”

„Mirkóczki: a nemzeti mozgalmak fogják lebontani a jelenlegi Európai Uniót – Függetlenség Menete Varsóban
https://kuruc.info/r/34/136203/
A Európai Unió roskadozó intézményét a nemzeti mozgalmak erősödése formálhatja át. Idén 140 ezren voltak a nemzetiek Függetlenség Menetén Varsóban, ahol a Jobbik, a Jobbik IT és a HVIM is képviseltette magát.
(https://www.youtube.com/watch?v=_ervk23vSK8)”

„Két aknavetőgránátot találtak a gödöllői Ökörtelek-völgyben lévő hulladékkezelő központban.
http://www.origo.hu/itthon/20141124-szelektiv-hulladekgyujtobe-dobtak-ki-az-aknavetogranatot.html
A szárnyas gránátok a szelektív gyűjtőszigeteken kihelyezett üveggyűjtő konténerekben lehettek, onnan kerültek az Ökörtelek-völgyi hulladékkezelőbe. Mindkét gránátot a szennyezett üveg utólagos válogatása során találták meg, az esetet jelezték a tűzszerészeknek.

Bátyi Edina, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje azt mondta, mivel a Gödöllőn talált tüzérségi lövedékek zárt területen vannak, az úgynevezett D-kategóriába tartoznak. Ha nem mozdítják el azokat, illetve nem nyúlnak hozzájuk, nem robbanhatnak fel. A tűzszerészek kedd reggel vizsgálják meg, majd szállítják el a gránátokat – tette hozzá.”

„Egy orosz férfi az egyik óratolvaj
http://www.origo.hu/itthon/20141124-egy-orosz-ferfi-az-egyik-oratolvaj.html
Rájöttek a rendőrök arra, hogy ki az egyik férfi a négy óratolvaj közül. Andrej Olegovics Visnyakov 48 éves orosz állampolgárt keresik.

Azonosították a rendőrök az egyik férfit, aki három társával szombaton kirabolt egy Andrássy úti óraüzletet. A Budapesti Rendőr-főkapitányág szerint a 48 éves orosz Andrej Olegovics Visnyakov volt az egyik támadó. Már országosan is körözik, és kérik a nemzetközi elfogatóparancsot is ellene.
Visnyakov átlagos testalkatú, 165–175 centiméter magas, szögletes fejformájú, ősz hajú, ráncos arcbőrű, rövid, ősz bajuszt viselő férfi. A rabláskor fekete, bőr baseballsapkát és barna keretű, feltehetően dioptriás szemüveget, szögletes orrú, fekete bőrcipőt, fekete nadrágot, fekete, zakószabású bőrdzsekit és magas nyakú, szürke színű, kötött garbót viselt. Egy vállon átvethető, kék színű sporttáska is volt nála.
A rablás szombaton délelőtt, a budapesti Andrássy úton történt. A rablók a bolt két alkalmazottját és a biztonsági őrt is megtámadták és megbilincselték. Az üzletben több vitrin üvegét betörték, az órákkal pedig elmenekültek. A rendőrök keresik a tetteseket, akik közül még háromról nem tudják kicsoda.
Egyikük 25–35 év körüli, 190–200 centiméter magas, erős testalkatú, barna szemű, telt ajkú férfi. Haja szőkésbarna vagy ősz, fejformája kerek, arca széles, borostás. Fekete farmernadrágot, fekete cipőt és fekete, derékig érő, kapucnis kabátot viselt, és egy fekete hátizsák is volt nála.
A harmadik támadó 20–30 év körüli, 165–170 centiméter magas, vékony testalkatú, hosszúkás, „csontos” arcú, kék szemű, kopasz, hosszú orrú férfi. A bűncselekmény elkövetésekor világoskék színű, derékig érő „pufi” kabátot, világoskék színű farmernadrágot és sötét cipőt viselt. Egy papírzacskó volt nála, benne egy szürkés árnyalatú hátizsákkal.
A negyedik elkövető 25 év körüli, átlagos testalkatú, 165–180 centiméter magas, hosszúkás fejformájú, rövid, barna hajú, keskeny arcú, nagy orrú, hegyes állú férfi. Rajta egy fekete ing, szürke színű, zakószabású kabát, fekete nadrág és fekete cipő volt.”

„Vona: az MSZP és a Fidesz a háttérben osztozik a pénzeken – a korrupció minden kormányt megfertőzött
https://kuruc.info/r/2/136182/
A Jobbik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az elmúlt ciklusok állami beruházásai körüli pénzügyek tisztázására.

Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke hétfői sajtótájékoztatóján ezen projektek közé sorolta az M6-os autópályát, a 4-es metrót, a Margit-híd felújítását és vasúti beruházásokat. Úgy vélte: a “korrupció a közélet pestisévé vált” és minden kormányt megfertőzött, a károkat pedig csak becsülni lehet.
A gazdasági és erkölcsi károk mellett a jobbikos politikus gyakorlati következményként beszélt a meghiúsult beruházásokról, a beruházók távol maradásáról. Kitért arra: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal körüli botrány arra is rávilágít, hogy a korrupció az országot sebezhetővé teszi nemzetbiztonsági értelemben is. Vona Gábor feltételezése szerint az Egyesült Államok “nem teljesen törvényes úton szerzett korrupciós információkkal zsarolhatja a kormányt”.
Utalt Novák Előd alelnök múlt heti szavaira, miszerint egy “bűnbánó táskahordó” nyilatkozata alapján jelentősen túlárazott beruházások segítik az MSZP és a Fidesz működését, s a két párt a háttérben megosztozik a pénzeken. Hozzátette: ha a pártok akadályozzák a vizsgálóbizottság létrehozását, akkor az beismerő vallomásnak tekinthető.
A pártelnököt kérdezték az újpesti időközi parlamenti választásról is. Kifejtette: Budapesten a szokásos támogatottságot hozta a Jobbik, még van feladat, az MSZP pedig megőrizte a birtokolt mandátumát. Az ózdi és az újpesti választás közös jellemzőjeként értékelte, hogy a Fidesz verhető.
A Gyurcsány Ferenc DK-elnök által említett előrehozott választásra reagálva pedig azt közölte: jót tenne az országnak, ha 2018 előtt lenne választás, de nem külföldi segédlettel, “pláne nem Gyurcsány Ferenccel kéz a kézben” képzelik azt. A DK elnökéről a magyar politika tehertételeként beszélt, jelezve: a politikusnak rég nem kellene közszereplőnek lennie.
(MTI)
(https://www.youtube.com/watch?v=ppKFePXTZU0)
Frissítés: Vona: beismerés, ha nem támogatják a kezdeményezést
A Jobbik vizsgálóbizottsággal tárná fel az elmúlt 25 év kormányainak nagyberuházásait. A pártelnök szerint beismerés, ha a Fidesz vagy az MSZP nem támogatja a korrupciót vizsgáló testület létrejöttét.
Kapcsolódó:
– Rejtett tartalék: Bali szigetén van luxusvillaparkja Demszky volt főtanácsadójának – ennyit az elszámoltatásról
– Vona: reális az országos tévécsatorna elindítása – a pártelnök veszi kézbe az ügyet
– A Strabag kijáróemberének hazai hálózatában pörögtek a milliárdok – Vida Ildikó és Bojár Iván András is feltűnik
– A Strabag eurómilliókkal korrumpálta a politikai “elitet”, a Fideszhez Simicskán és Nyergesen keresztül folyt be a pénz”

„Rejtett tartalék: Bali szigetén van luxusvillaparkja Demszky volt főtanácsadójának – ennyit az elszámoltatásról
https://kuruc.info/r/53/136177/
A Privát Kopó információja szerint Mesterházy Ernő öt önálló, minden igényt kielégítő luxusvillából álló pihenőkomplexum tulajdonosa. A villapark Bali szigetén, Seminyak üdülőparadicsomban található. Az „ékszerdobozt” Mesterházy egy olasz üzletembertől vásárolta 2009-ben. A bűnügyi portál úgy értesült, hogy a szabaddemokraták egykori „érdekharmonizációs menedzsere” földterületeket is vásárolt a gyönyörű szigeten.
Az öt önálló, minden igényt kielégítő luxusvillából álló pihenőkomplexum Bali szigetén, Seminyak üdülőparadicsomban található. (Bali sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik.) A villák egyenként 3-4 szobásak, mindegyikhez úszómedence tartozik. A villapark része egy úgynevezett kiszolgáló főépület, amelyben étterem és bár üzemel, valamint egy szórakoztató ház, billiárdasztalokkal és moziszobával. A Privát Kopó értesülése szerint Mesterházy földterületeket is vásárolt a szigeten, azzal a céllal, hogy azokon idegenforgalmi beruházásokat hajtson végre.
Ismeretes: Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester személyes bizalmasát, 2004-től 2010-ig politikai főtanácsadóját – az úgynevezett Hagyó-ügy másodrendű vádlottjaként – folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A Kecskeméten zajló büntetőperben Mesterházy Ernő tagadta bűnösségét. A vádlott vitatta az ellene folyó eljárás törvényességét. Vallomását írásban nyújtotta be, a tanácsvezető bíró kérdéseire – beszédhibájára és magas vérnyomására hivatkozva – nem kívánt válaszolni.
Férfi 2010. február elejétől június végéig volt előzetes letartóztatásban.
Mesterházy Ernő – aki egy ideig az SZDSZ tanácsadójaként is tevékenykedett – 1997-ben feleségül vette Mécs Mónikát, Mécs Imre SZDSZ-es politikus lányát, és ezzel tagja lett a Mécs-Magyar-Demszky családnak. Demszky Gábor második felesége, Hodosán Róza lett Magyar Bálint felesége, akinek sógora Mécs Imre. (Mécs felesége Magyar Fruzsina, Magyar Bálint a testvére).
Mesterházy Ernő 2007-2008-ban tagja volt a TV2 igazgatótanácsának.
Emlékeztetőül: Az osztrák Strabag építőipari nagyvállalat magyarországi nagyberuházásokkal összefüggésben elkövetett – egyenként több millió eurós – vesztegetéseiben a korrupciós pénzek „célba juttatását” végző „táskahordó” a Privát Kopónak adott exkluzív interjúban azt állította, „Mesterházy Ernő érdekkörének” is juttatott piszkos pénzeket a Strabag „kijáróemberének” – Aczél Zoltán – megbízásából. A bűnügyi portál megtudta: Mesterházy Ernő, Aczél Zoltán és Bojár Iván András néhány éve együtt pihenték ki a pénzcsinálás „fáradalmait” a Bali szigetén található exkluzív villaparkban. A Privát Kopó információja szerint az akkor Bojár Iván András érdekeltségébe tartozó építészeti magazin – pr-cikkek közléséről szóló – zsíros reklámszerződést kötött a Strabaggal. Bojárral összefüggésben 2013-ban felmerült, hogy szexuálisan bántalmazhatta 5 éves kislányát. A büntetőeljárást a BRFK „bűncselekmény hiányában” megszüntette, anélkül, hogy a cselekmény feltételezett elkövetőjét – tanúként vagy gyanúsítottként – kihallgatta volna. A „Szeretem Budapestet Mozgalom” egyesület 2013-ban 6 millió forint célzott támogatást nyújtott – Budapest Főváros Önkormányzatán keresztül – a BRFK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának. Az egyesület elnöke akkor Bojár Iván András volt.
(Folytatjuk, mert „más” gondok is felmerültek az „urakkal” kapcsolatban…)
(Forrás: Privát Kopó)
Fotók a Balin található Mesterházy-vagyonról:
Kapcsolódó:
– Már az osztrák médiának is feltűnt, hogy valami nincs rendben Bojár ügyében – Schifferék is védik a pedofilt
– A Strabag kijáróemberének hazai hálózatában pörögtek a milliárdok – Vida Ildikó és Bojár Iván András is feltűnik
– A Strabag eurómilliókkal korrumpálta a politikai “elitet”, a Fideszhez Simicskán és Nyergesen keresztül folyt be a pénz”

„Vadai Ágnes: Beismerték a szabad rablást
http://www.origo.hu/itthon/20141124-vadai-agnes-beismertek-a-szabad-rablast.html
A DK szerint “a szabad rablás nyílt beismerése” az, hogy januártól a döntéshozók akár önmaguknak vagy a családjuknak is osztogathatnak közpénzeket. Erről Vadai Ágnes DK-alelnök beszélt.

A független parlamenti képviselő az Átlátszó.hu hírportál szombati cikkére hivatkozott, amely szerint a pénteken benyújtott, költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozza az összeférhetetlenségi szabályokat, például megszüntetné azt a szabályt, amelyik szerint a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatók közpénzből.

Ez nem fenyegetés
A DK szerint a “kormányzati szintre emelt korrupció és a törvényekben engedélyezett szabad rablás” is indokolja, hogy a szavazók minél előbb előrehozott választás keretében mondhassanak nemet “a tolvajok és csalók botránykormányzására”. Hozzátette, a párt úgy gondolja, hogy egy ilyen választás után mindenkinek az “újjászervezett, független magyar bíróság előtt kell elszámolnia a tetteivel”. Mindenki annyit kap majd, amennyit csalárd módon, hatalmával és esküjével visszaélve ellopott az adófizetőktől, és “ez nem fenyegetés, ez egy nagyon kedves, ámde határozott ígéret” – közölte.”

„Vádat emeltek az utazó útonállók ellen
http://www.origo.hu/itthon/20141124-vadat-emeltek-az-utazo-utonallok-ellen.html
Rövid időn belül két idős asszonyt nyakából is letépte a nyakláncot egy férfi Miskolcon. Társa egy kocsiban várta, azzal menekültek el a helyszínről.

Elkapták, és már vádat is emeltek a rendőrök két besenyőtelki férfi ellen, akik idős asszonyokra támadtak Miskolcon. A rendőrök szerint útonállók voltak. Miután kiszemelték az áldozatot, egyikük megtámadta, és letépte a nyakláncát. Társa ekkor már egy közelben parkoló autóban várta, amivel elmenekültek.
Rövid időn belül két asszonyt támadtak meg. Mindkétszer Miskolcon csaptak le. Először a Horváth Lajos utcában, később pedig a Mindszent téren. A rendőrök forró nyomon indultak, és a második helyszín közelében még a támadások napján elkapták a férfiakat.
A Miskolci Rendőrkapitányság befejezte a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal elküldte az ügyészségnek – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság.”

„Magyar informátorokkal is beszélt a lelőtt maláj gép ügyében kutató nyomozó
http://index.hu/kulfold/2014/11/24/lelott_malaj_gep_47_millio_dollarra_emeltek_a_nyomravezetoi_dijat/
Negyvenhétmillió dollárra (11,5 milliárd forintra) emelte a nyomravezetői díjat az Ukrajna felett lelőtt malajziai gép ügyén dolgozó magánnyomozó. Josef Reschnek korábban a kilétüket fel nem fedő megbízók már felajánlottak 30 millió dollárt, hogy azt adja annak, aki értékelhető információkat ad a gép lelövésének körülményeiről. A most kitűzött plusz 17 millió dollárt az kapja, aki bizonyítékokkal tud szolgálni arról, hogyan akadályozzák a hatóságok az eset felderítésének körülményeit, mondta Resch a Capital című német magazinnak.

A Malaysia Airlines Ukrajna fölött átrepülő MH17-es járatát július 17-én lőtték le egy légvédelmi rakétával az oroszbarát lázadók által ellenőrzött területen. A gépen közel 400 utas tartózkodott, a tragédiát senki sem élte túl.
A schleswig-holsteini székhelyű Wifka nyomozóiroda szeptember közepén kapott megbízást. A nyomozást vezető Josef Resch akkor azt mondta: meg akarják tudni, ki adta ki a parancsot a gép lelövésére, ki tussolta el, mi történt a fegyverrel, amellyel lőttek, és ki működött közre a gép lelövésében. A magánnyomozó szerint szerint „mindenkit meg lehet vásárolni, csak az a kérdés, hogy mennyiért”. Az összeget Zürichben helyezték letétbe a legnagyobb svájci bankban, és a nyomravezetőnek új személyazonosságot is felkínáltak.
Az interjúban Josef Resch azt mondta: az elmúlt két hónapban nagyon sok információt kaptak. Miután megkereste őket az összes létező világösszeesküvés-hívő és hobbinyomozó, elkezdték kiszűrni az információkat. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a megkapott infók 99 százaléka használhatatlan volt. Végül tíz informátort szűkítettek le ötre, akiknél úgy látták: hasznos segítséget adhatnak a nyomozáshoz. Most már a személyes találkozások és beszélgetések fázisánál tartanak. Amikor Rescht arról kérdezték, hogy ha nem tud oroszul, hogyan tud nyomozni, azt válaszolta: természetesen tolmácsokat foglalkoztatnak. Ezután elárulta, hogy vannak informátoraik Magyarországról is:
Legutóbb két magyarországi informátorunkkal beszéltünk. Egy (feltehetően német – a szerk.) hotelban találkoztunk. Úgy tudtuk, egyikük se beszél németül. Az egyik emberem már órákkal a találkozó előtt a hotelban figyelt, és hallotta, hogy a nő szinte teljesen akcentus nélkül rendelt magának egy kávét. Vicces, nem?
A magánnyomozó szerint ez azt jelentette számukra, hogy az informátoraik nem egészen nyílt kártyákkal játszanak. Végül elég kevés információt kaptak tőlük, és inkább mintha arról szólt volna az egész találkozó, hogy az informátorok megismerjék őt.
A magánnyomozó egy másik kérdésre azt mondta: már sok dokumentumot kaptak, de mindegyiket ellenőrizni akarják, mert elég sok nagyon jó minőségű hamisítvány került a kezükbe.
Josef Resch októberben egyszerűen hülyeségnek nevezte a német titkosszolgálat vezetőjének beszámolóját, amiben azt állította: amerikai műholdfelvételek alapján egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy a Buk rakétát az ukrán szeparatisták által ellenőrzött területről lőtték ki. A német titkosszolgálat szerint hamisítványnak tekinthetők azok a felvételek, amelyek szerint az ukrán hadsereg indította a rakétát, illetve azok, amelyek szerint egy vadászgép is feltűnt a malajziai utasszállító közelében. Resch szerint a jelen helyzetben egyik verziót sem lehet még kizárni. Ezen az állásponton van a tragédia okait vizsgáló, nemzetközi vizsgálóbizottság is.
Josef Resch harminc éve dolgozik magánnyomozóként, pár éve sikerült Florian Homm nyomára akadnia, aki azután tűnt el, hogy 2007-ben befektetési csalással vádolták meg Amerikában.”

„A malajziai Boeing roncsait Harkivba szállították vonattal
http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_11_24/A-malajziai-Boeing-roncsait-Harkivba-szall-tottak-vonattal-7850/
A Kelet-Ukrajnában július 17-én szerencsétlenséget szenvedett Boeing roncsait vasúti szerelvénnyel Harkivba szállították. A vonat onnan Hollandiába indul majd. A szerelvény vasárnap indult el egy Torez ukrajnai város környéki állomásról.

A roncsokat 12 vasúti vagonba rakták fel. A szerelvényben volt még egy – utasszállító – kocsi is, amelyben a holland biztonsági tanács 15 szakértője, holland rendőrök és az EBESZ munkatársai utaztak.”

„Maláj gép – elindult a roncsokat szállító vonat
http://www.karpataljalap.net/?q=2014/11/24/malaj-gep-elindult-roncsokat-szallito-vonat
Az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló Harkiv városába indult vasárnap a több mint négy hónappal ezelőtt Kelet-Ukrajnában lelőtt malajziai utasszállító repülőgép maradványait szállító vonat.

A holland kormány közlése szerint a repülő lezuhanásának helyszínét, amely az oroszbarát szakadárok kezén van, az utóbbi egy hét alatt sikerült megtisztítani a roncsoktól. A bonyolult körülmények és a fennálló biztonsági helyzet ellenére a gép darabjainak összegyűjtését végző csoport a terv szerint tudott haladni a munkával – derült ki a közleményből. Néhány nagyobb roncsdarabot már szombaton elvittek Harkivba teherautóval – ismertette a holland kormány.
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a repülőgép maradványait a szakadárok kezén lévő Pelahiivkából Harkivba, majd onnan Hollandiába szállítják, ahol egy szakértői bizottság vizsgálja az utasszállító lezuhanásának okát, amelynek megállapításához kulcsfontosságú a repülő rekonstrukciója.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító repülőgépe július 17-én zuhant le 298 emberrel a fedélzetén. A legtöbb utas – 196 ember – holland volt, ezért vezeti Hollandia a vizsgálatot.
A katasztrófa után ukrán és nyugati források is azt állították, hogy a gépet a szakadárok lőtték le, mégpedig egy orosz gyártmányú légvédelmi rakétával. Moszkva és a szeparatisták viszont az ukrán hadsereget tették felelőssé a történtekért.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)”