β v.1.
(Béta 2010 májusáig)
10 perces összefoglaló
2009. november 15.

Összefoglaló az élet-univerzalista vallási és társadalmi rendszerről
(két-három A/4 oldal)

Cél:
Az élet-univerzalizmus fő célja a félisteni szinten át az isteni szint elérése.
A cél oka: összességében ez a legjobb elérendő cél a Világegyetemben, beleértve az összes létező, és lehetséges Univerzumot.
Egyébként természetesen mindenkinek az az élete értelme, amit ad neki.

Módszer:
a) A globális, és országos problémák felismerése, és fontossági sorrendbe állítása.
b) A valóban fontos, az életben használható tantárgyak megállapítása, és a tananyag kidolgozása.
c) A ragadozó és parazitarendszerekről áttérés a valódi kollektivista rendszerre; a ragadozás és parazitizmus 0-ra csökkentése a rendszerben
Tapasztalható, hogy a forradalmak és rendszerváltások, módszerváltások által csak az A, B, és még újabb típusú ragadozórendszerek valósulnak meg, új diktátorokkal, új földesurakkal – vagy akár a hatalmukat átmentett régiekkel, új címke alatt – viszont a rendszerek mindegyikének lényeg ugyanaz: vannak a kihasználók és a kihasználtak, a becsapók és a becsapottak, vannak nyertesek és vesztesek, csak a szerepek változnak, de az igazságtalanság, a jogi egyenlőtlenség, és a kirívóan nagy vagyoni különbségek ugyanúgy fennállnak, mint előtte.
A ragadozórendszer jellemzői a rivalizálás, hatalom, vagyon, és területszerzés a többiek rovására, az egyre nagyobb méretű háborúk, a profithajszolás, a növekvő környezetszennyezés, és a fajkihalás.
Az ember alaptermészete inkább ragadozó és élősködő, mint békés kollektivista; a fejlődés útja viszont az, hogy el kell jutni a békében élő, igazságos, kihasználás-mentes, és bűnöktől mentes kollektivizmusig.
Újabb változatú ragadozórendszer helyett már valódi kollektivizmus kell; ez jelenti a valódi rendszerváltást.
d) Optimumkeresés; optimális és pragmatikus rendszer.
Az optimumkeresés elve alapján az élet-univerzalizmusnak vallásként, és társadalmi rendszerként is a lehető legjobbnak kell lennie, elméletben is, és a gyakorlatban is, amely utóbbi a rendszer tényleges mércéje.
e) A jó megtartása, a rossz kiejtése; először mindent kicsiben kell kipróbálni, és ha kicsiben bevált, akkor lehet tovább lépni, és nagyobb méretekben megvalósítani. Ebben az egyben közös a módszer a kereszténységgel: mindent megvizsgáljatok (megpróbáljatok); és ami jó, azt megtartsátok.
Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek! /Pál, Thess I. 5.21 .22/

Út
a) Az élet-univerzalista rendszer 2010 májusától még 2 évig a világhálón marad; tehát a Világháló-bölcsőde következik, hogy onnan a valóságos világba kikerülve minél jobb formában legyen, és mindeközben virtuális államként funkcionál; a világban a jelenléte ekkor még csak az információ-átadás a létezéséről, és a rendszer alapvető dolgairól.
b) Munkacsoportok kellenek a problémák felismerésére, megoldására, és a többi feladat elvégzésére
c) 2012-ig ki kell dolgozni a gazdasági rendszert (terhek és javak igazságos elosztása, valódi kollektivizmus, ragadozás- és parazitizmus-mentesség).

Egyéb alapvetések
Az élet-univerzalizmusnak az emberi világ leghosszabb életű rendszerének kell lennie, hogy a kitűzött legnagyobb célt elérhető legyen. A tervezett időtartam a legnagyobb cél eléréséig százezer év.

Egy ember nem tudja megváltoztatni a világot; a haladás, és a változás mindannyiunk által történik, generációkon át.

Alapvető fontosságú, hogy az erkölcsi alapnak mindig meg kell lennie, meg kell maradnia, sőt, növekednie kell.
Minden társadalmi, politikai építmény alapja az erkölcs, és erre épülnek fel a további dolgok, a szakértelem, és a különböző szükséges képességek.
Ha az erkölcsi alap nincs meg – mert eleve nem is volt, vagy elhasználták, és elfogyott –, akkor az építmény nem lesz sem jó, sem tartós, ahogy egy fordított piramis sem jó, és nem tartós. A fordított piramis fejre állt országot, erkölcstelen, korrupt, bűnöző, és hanyatló csoportot, népet, országot jelent.

Minden olyan elemet ki kell venni a rendszerből, amely nem válik be, rossznak bizonyul.

Országos és globális szinten is igaz, hogy mindannyian egy hajóban evezünk – csak nem mindenki egy irányba.

Az élet-univerzalizmus nem elitista, hanem sztenderdista rendszer; a magasabb irányítási szintekhez magasabb erkölcsi-szellemi-képességbeli szinteket kell teljesíteni.

Ne lelkesedj, legyél kitartó.

Az élet-univerzalista rendszer hitelességéhez és működéséhez nem szükséges Isten létezése: ha Isten létezik, akkor az A eset és A terv, ha Isten nem létezik, akkor az B eset és B terv.
A haladási útban, és az elérendő rész-célokban nincs sok különbség addig, amíg egyértelműen be nem igazolódik valamelyik eset.

Az élet-univerzalizmus egyik szlogenje: minden, ami fontos.
Mi a fontos?
1. A legnagyobb, és legfontosabb elérendő cél meghatározása; ez már megtörtént, és ez az élet-univerzalizmus alapja. (Fontos a célmeghatározás.)
2. Az aktuális legnagyobb problémák felismerése, országos, bolygó, és legnagyobb hatóköri szinten, ezek fontossági sorrendbe állítása, és megoldása. (Fontos a probléma-felismerés, és megoldás.)
3. Az igazság keresése; a logikai hibátlanság; a világ felépülésének és működésének ismerete. (Fontos a mindent tudás, vagy legalábbis minden fontos dolog tudása.)
4. Értelmes, jó célú, és céltudatos élet; a „mi az élet értelme” meghatározása egyéni szinten – mit akarsz elérni? – és ezek elérése. (Fontos az egyéni célok meghatározása, és ezek elérése.)
5. A ragadozó és parazita életforma helyett a valódi kollektivista életforma. (Fontos a közösségileg optimális életforma meghatározása és elérése, a konfliktusok, háborúk elkerülése, és a fajfennmaradás érdekében.)
6. Fajfennmaradás az anyagi világban a legnagyobb cél eléréséhez szükséges ideig, és a további fennmaradás az akkorra elért életformákban. (Fontos a fajfennmaradás, és az élet fennmaradása minden körülmények között.)

 

Ungvári Béla