Élet-univerzalista stratégia
2009. július 8.

A magyar (úgy is, mint magyarországi) rövid és középtávú élet-univerzalista stratégia ez:
Magyarországon a tényleges politikai választóvonal a nemzetiek, és gyarmatosítók (nemzetellenesek) között van, az eltérő célok miatt. Az élet-univerzalista elvekből a gyarmatosítás-ellenesség (a kizsákmányolás-, kifosztás-, elnyomás-ellenesség) következik, tehát a barikád nemzeti oldala.
A rövid és középtávú élet-univerzalista stratégiát illetően, a nemzeti oldali optimum szerint az a legjobb, ha a Jobbik nemzeti oldali pártként a 2010-es országgyűlési választásnál monopolhelyzetben van, és így meg tudja kapni az elérhető legtöbb nemzeti oldali szavazatot. Tehát csak a 2010-es választások lezajlása után érdemes párttá alakulni, és azt is csak akkor, ha az élet-univerzalista célok nincsenek megfelelően képviselve a többi párt által.
A Jobbiknak lehetősége van 4 év alatt megerősödni, és bizonyítani. Ha a Jobbik 2014-ben megerősödik, és biztosan átlépi az 5%-os parlamenti küszöböt, akkor lehet még egy olyan nemzeti oldali párt, amelyik szintén biztosan, vagy legalábbis jó eséllyel át tudja lépni az 5%-os küszöböt, és akkor az x+y szavazatok száma több lesz, mintha csak az x nemzeti oldali párt lenne.
Ha pedig a Jobbik az eltelt idő alatt gyengül, akkor azért jó, ha van másik nemzeti oldali párt is, mert így folyamatos marad a nemzeti oldali érdekképviselet.
Tekintve, hogy az élet-univerzalizmus legfőbb céljai hosszú távúak, ezért nem kell sem kapkodni, sem erőszakosnak lenni, mert a történelem azt mutatja, hogy az erőszakos, nem eléggé erkölcsös, és nem eléggé intelligens társaságok nem hosszú életűek a hatalomban.